„Kivezettük a paraszolvenciát, de az oligarchák még mindig ott vannak, tevékenykednek” – A hálapénz után újabb trükközés jelent meg az egészségügyben
A hálapénz idején az orvos abban volt érdekelt, hogy a beteget „bevigye” a kórházba, a hálapénz kivezetése után pedig abban vált érdekeltté, hogy a beteget „kivigye” a magánrendelőbe – mondta a napokban egy konferencián Ónodi-Szűcs Zoltán volt egészségügyi államtitkár, a Debreceni Egyetem kancellárhelyettese az EconomX beszámolója szerint.
A Magyar Orvosi Kamara elnöke, Álmos Péter szerint
Miközben a szakma a rendszerhibákról vitázik, a hatóságok már egy konkrét ügyben léptek. A Budapesti Rendőr-főkapitányság októberben közölte, hogy két fővárosi főorvost és egy szociális munkást vettek őrizetbe vesztegetés gyanújával. A gyanú szerint az orvosok az államilag finanszírozott kórházi elhelyezésért és ellátásért havi 100-140 ezer forintot kértek a betegektől vagy hozzátartozóiktól, „alapítványi támogatás” címszó alatt. A nyomozás során több százmillió forintot foglaltak le.
A rendőrségi akciót megelőzően már érkeztek jelzések a hozzátartozóktól. Egyikük arról számolt be, hogy a kórházi tájékoztató szerint napi 2000 forintot kell fizetniük, és ezen felül „havonta még 120 ezer forintot is be kell fizetni egy alapítványnak”. Egy másik megszólaló keserűen jegyezte meg: „Anyám mindig dolgozott... most meg nem kap ellátást, ha nem fizetünk pluszban.” Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász ezzel kapcsolatban kijelentette: térítési díjat szociális otthonban kötelező fizetni, de egy állami kórházban nem lehet kötelező alapdíjat kérni az ellátásért.
A hosszú várólisták, a járóbeteg-ellátás nehézségei és az orvoshiány miatt sokan inkább fizetnek a gyorsabb és kiszámíthatóbb ellátásért. Ónodi-Szűcs Zoltán szerint amit látunk, az nem más, mint „a jövedelem restaurációja”, vagyis a hálapénz kiesésével keletkezett bevételi űrt az orvosok más csatornákon keresztül próbálják pótolni.
A kettős jogviszony problémája nemzetközileg is ismert, az Egészségügyi Világszervezet szerint is rontja a közellátás minőségét és növeli a várakozási időt.
2021 januárja óta a hálapénz adása és elfogadása is bűncselekménynek számít, amiért minősített esetben akár 5-10 év börtönbüntetés is kiszabható. A törvény egyetlen szűk kivételt enged: az ellátás után, alkalmanként a minimálbér 5%-át meg nem haladó értékű ajándéktárgy adható az orvosnak. Ez a decemberi minimálbér alapján legfeljebb 14 540 forintot jelent, de pénz semmilyen formában nem adható.
Az érdekképviseletek azonban kritikusan látják a helyzetet. A Magyar Orvosi Kamara szerint a köz- és magánszféra jelenlegi együttélése torz, és a kettős jogviszony átlátható szabályozására van szükség. A Független Egészségügyi Szakszervezet pedig a béremelések elmaradása miatt vetette fel a sztrájkkészültség lehetőségét. „A magyar egészségügyben jellemzően 40 év feletti nők dolgoznak, akiknek a terhelése óriási” – mondta korábban Soós Adrianna elnök az Indexnek. A probléma nem egyedi a régióban: Romániában például idéntől törvény teszi lehetővé, hogy a betegek a kórháznak adományozzanak, így próbálva legális mederbe terelni a „hálát”.