KÉK HÍREK
A Rovatból

Durván túlárazzák a magyar közbeszerzéseket

A korrupciókutatók is megdöbbentek a nemritkán 140-320 százalékos feláron. Tehát ennyit lophatnak.


A Korrupciókutató Központ Budapest munkatársai a közbeszerzéseket vizsgálták, és megállapították, hogy a túlárazások a becsült 30 százalék helyett akár a 140-320 százalékot is elérhetik. A nemrég közzétett kutatásból az derült ki, hogy a közbeszerzések nyilvánossá tételével, az adatok közlésével és elemzésével lehetne ezen változtatni. A túlárazásokra egy 2011-ben elfogadott közbeszerzési törvénymódosítás ad lehetőséget.

statisztika_30

A vizsgálat során 130 ezer esetet vizsgáltak meg a 2009-2015 közötti időszakban. A kutatást nehezítette, hogy a közbeszerzésekről nem álltak rendelkezésre kutatható, érvényes adatbázisok.

Azt tapasztalták, hogy ott magas a korrupciós kockázat, ahol csak egy-két szereplő vesz részt a "versenyben", az ajánlattétel nem nyilvános, hanem meghívásos, és van uniós támogatás is.

Ez utóbbi fontos tényező, mert az uniós beszerzéseknél sokkal gyakoribbak a túlárazások, mint a hazai közbeszerzéseknél.

A vizsgált időszak elejétől folyamatosan nőttek a túlárazások, sőt a 2011-es törvénymódosítás után jelentősen megugrottak.

statisztika1

Az egy szereplős, verseny nélküli közbeszerzések az összesnek mintegy 30-35 százalékát tették ki. Ezt az Európai Bizottság jelentéseiben is kritizálták. A kockázat akkor csökkent, ha nyílt tenderezés volt. Ma a tenderkiírás nélküli pályázatok elérik az 50 százalékot, azaz minden második ügy "titokban" valósul meg.

A legnagyobb mértékű túlárazásokat az informatikai termékeknél, beszerzéseknél tapasztalták.

Az építőiparban viszont nem találtak kirívó példát, melynek oka a mérnökár rendszer, mellyel már előre ki lehet számolni a valódi költségeket. Ezen a téren a korrupció nem az összegben, hanem a nyertesek kiválasztásában tapasztalható. Az ingatlan- és üzleti szolgáltatások terén viszont tapasztaltak túlárazásokat.

Megállapították, hogy a többszereplős, nyílt verseny csökkenti a korrupció és a túlárazás lehetőségét, mert itt a konkurencia figyelheti és ellenőrizheti a közbeszerzési eljárást.

Megállapították, hogy sok helyen nincs ártorzítás, ahol pedig számítottak rá, ugyanakkor ahol mégis van ilyen, ott sokkal magasabb a mértéke, mint azt előtte gondolták.

A kutatók szerint jelentős javulást lehetne elérni, ha a közbeszerzések nyilvánosak lennének, az adatokhoz hozzá lehetne férni, kutathatók lennének és a hatóságok elemeznék a folyamatokat.

Azt javasolták, hogy a túlárazás elkerülése érdekében szüntessék meg az egy szereplős, és nem nyílt közbeszerzéseket, ahogy erre már több országban is van példa.

statisztika_nyito

Forrás: napi.hu és crcb.eu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÉK HÍREK
A Rovatból
Hat és fél év fegyházat kapott első fokon Joób Márton világbajnok kenus és korábbi szegedi polgármester-jelölt
Első fokon bűnösnek mondta ki a Szegedi Törvényszék Joób Márton korábbi szegedi polgármester-jelöltet 271 millió forintos költségvetési csalás miatt. Az ítélet nem jogerős, a volt képviselőt a közügyektől is eltiltották és több ingatlanját is elkobozzák, de szabadlábon védekezhet.


Nem jogerősen hat év hat hónap fegyházbüntetésre ítélte a Szegedi Törvényszék Joób Márton egykori szegedi képviselőt és világbajnok kenust. A bíróság bűnszervezet működését is megállapította, ami kizárja a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét. Az ítélet szerint a vádlottak 271 millió forintos költségvetési csalást követtek el. Joób és védője fellebbezett a döntés ellen, a volt képviselő a jogerős ítéletig szabadlábon maradhat.

A csütörtöki ítélet szerint Joób Mártont a fegyházbüntetés mellett hét évre eltiltották a közügyektől, másfél millió forintos pénzbüntetést szabtak ki rá, és elrendelték több ingatlanjának elkobzását is

– írja a Telex.

A bíróság több mint százmillió forintnyi, bűncselekményből származó vagyongyarapodást azonosított a volt képviselőnél.

A büntetés kiszabásakor a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe Joób büntetlen előéletét és azt, hogy korábban kárenyhítést teljesített.

Joób mellett további négy vádlottat is letöltendő szabadságvesztésre ítéltek bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények miatt. Ők három és hat év közötti büntetéseket kaptak. Más vádlottak rövidebb, felfüggesztett börtönbüntetéssel megúszták.

A bíró indoklása szerint több tanúvallomás, elektronikus dokumentum és a nyomozás során tett vallomások is alátámasztották, hogy Joób tisztában volt a szervezet működésével, sőt, vezető szerepet töltött be benne. A bíró szerint a vádlottnak észlelnie kellett volna a problémát.

„Bármennyire is ártatlan valaki, ilyen esetekben fel kell ismernie, hogy valami nem stimmel” – fogalmazott a bíró.

A bíróság szerint a vádlottak egy olyan céghálót működtettek, amelynek célja az áfafizetési kötelezettség csökkentése volt. A szórólapterjesztési munkákat papíron különböző alvállalkozók végezték, a cégek egymásnak számláztak, a lánc végén azonban az áfát már nem fizették be. Az így szerzett összegeket készpénzben vették fel, majd visszaosztották egymás között.

Joób a teljes eljárás során tagadta bűnösségét. Védekezése szerint nem tudott a rendszer valódi működéséről, a pénzügyi és adminisztratív feladatokat pedig egy másik vádlott intézte.

Az ítélethirdetés után az ügyészség indítványozta Joób letartóztatását, a kiszabott büntetés mértéke miatti szökésveszélyre hivatkozva. A védelem azzal érvelt, hogy a kilencgyermekes apa végig együttműködött a hatóságokkal és minden tárgyaláson megjelent.

A bíróság végül elutasította az ügyészi indítványt, így Joób a másodfokú eljárás végéig szabadlábon védekezhet.

Idén év elején az ügyészség több tárgyalási napon nagy terjedelmű lehallgatási és elektronikus anyagokat ismertetett, amelyek a vádirat szerint a számlázási lánc működését támasztották alá. Márciusban az ügyészség letöltendő fegyházbüntetést indítványozott az elsőrendű vádlottra, hangsúlyozva a bűnszervezet-jelleget és a jelentős vagyoni hátrányt.

2024-ben Joób független polgármester-jelöltként indult a szegedi polgármesteri posztért, miközben a büntetőeljárás folyt ellene.

Az ügy a fellebbezések után másodfokon folytatódik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÉK HÍREK
A Rovatból
Megszólalt a rendőrség a négy gyermekét késő estig a játszótéren hagyó édesanya ügyében
Egy újbudai játszótéren hagyták magára a négy gyereket, akikre szombat este tíz óra után találtak rá a rendőrök. Az ügyben kiskorú veszélyeztetésének gyanúja miatt a gyámügyi hatóságokat is értesítették.


Késő este, felügyelet nélkül maradt négy gyerek egy budai játszótéren, köztük egy kétéves, aki a hűvös nyári estében csak egy bodyt viselt. A rendőrség kiskorú veszélyeztetése miatt nyomozást indított.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint

a XI. Kerületi Rendőrkapitányság kiskorú veszélyeztetésének gyanúja miatt eljárást indított az ügyben, és a történtekről értesítették a gyámügyi hatóságokat is.

A hatóságok azután léptek, hogy múlt szombaton este tíz óra után bejelentés érkezett, hogy egy újbudai játszótéren négy gyermek felnőtt nélkül tartózkodik.

A gyerekek magyarázata szerint az édesanyjuk hagyta ott őket, miután azt mondta nekik, hogy „addig maradjanak ott a játszótéren, amíg jónak gondolják.”

Az RTL Híradó beszámolója szerint a gyerekek megadták az édesanyjuk telefonszámát, akivel a rendőrök beszéltek, majd a kicsiket hazaszállították.

Az eset kapcsán a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon nincs törvényben rögzített életkori határ arra, hány éves kortól lehet egy gyermeket felügyelet nélkül hagyni.

A Büntető Törvénykönyv szerint a szülő akkor követ el bűncselekményt, ha a felügyeletből adódó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel veszélyezteti a kiskorú testi, értelmi vagy érzelmi fejlődését.

Az, hogy ez megvalósul-e, mindig az adott helyzet kockázatainak mérlegelésétől függ.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK
A Rovatból
Fiatalkorúak börtönébe kerülhet a 17 éves fiú, aki egy józsefvárosi Lidlben többször megszúrt egy szobafestőt
A Fővárosi Főügyészség emberölés kísérlete miatt emelt vádat a tinédzser ellen, aki egy józsefvárosi üzletben támadt rá egy férfira. 15 éves rokonának garázdaság miatt kell felelnie, rá közérdekű munkát indítványozott az ügyészség.


Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség azzal a 17 éves fiúval szemben, aki tavaly márciusban egy józsefvárosi Lidlben többször mellkason és hasba szúrt egy szobafestőt. A fiút emberölés kísérlete miatt állítják bíróság elé, míg 15 éves rokonának garázdaság vétsége miatt kell felelnie – írta a 24.hu.

A két fiatal beismerte a bűnösségét, bár korábban még azt állították, hogy a sértett provokálta őket és agresszíven viselkedett.

Az ügyészség a késelőre fiatalkorúak börtönében végrehajtandó szabadságvesztést, míg a verekedésben szintén részt vevő társára közérdekű munka kiszabását indítványozta.

A vádirat szerint a konfliktus 2025. március 13-án robbant ki, miután a szobafestőként dolgozó férfi, aki egy korábbi munka miatt ismerte a fiatalok társaságának egyik női tagját, egy tréfás megjegyzést tett. Azt mondta neki:

„Már zárva van a Lidl.”

A 17 éves fiúnak ez nem tetszett, és vitatkozni kezdett a férfival, majd kétszer arcon ütötte. Ekkor csatlakozott a támadáshoz 15 éves társa is, aki hátulról ütötte meg a sértettet.

A 17 éves tovább ütötte a férfit, és közben elővett egy kést, amellyel többször megszúrta a mellkasán és a hasán.

A támadásnak az vetett véget, hogy az áldozat védekezése közben a támadó elesett, majd a társaság egy másik tagja közéjük állt.

Az áldozat súlyosan megsérült, a támadás a hatóságok szerint akár halálos is lehetett volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK
A Rovatból
444: Költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoznak a MOL – Új Európa Alapítvánnyal szemben
Nyomozás indult a MOL – Új Európa Alapítvány ellen költségvetési csalás gyanúja miatt. A feljelentés szerint a szervezet „mecenatúra” címszó alatt valójában reklámtevékenységet finanszírozott, ami után nem fizetett adót.
F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. június 19.



Költségvetési csalás gyanújával rendeltek el nyomozást a 2021-ben létrehozott MOL – Új Európa Alapítvánnyal szemben – írta meg a 444. A gyanú szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA) formában működő szervezet szabálytalan szerződésekkel sokszor százmillió forintnyi adót mulaszthatott el befizetni.

Az eljárás egy névtelen feljelentés alapján indult, amely szerint az alapítvány több milliárd forintnyi támogatást adott hazai és külföldi sportszervezeteknek, illetve rendezvényeknek „mecenatúra” jogcímen. Ez a forma áfamentességet biztosítana, csakhogy a feljelentő szerint a támogatottaknak kötelezően fel kellett tüntetniük az alapítvány nevét és logóját.

A bejelentő szerint „ez arra utal, hogy a kifizetések gazdasági tartalma nem adomány, hanem reklámszolgáltatás, szponzoráció ellenértéke”, ami után már áfát kellett volna fizetni.

A lap birtokába került dokumentum szerint a tranzakciókat sem számlázás, sem áfabevallás, illetve -befizetés nem kísérte. Az alapítvány 2024 végéig mintegy hét és félmilliárd forintnyi, valamint több mint 10 milliárd forintnak megfelelő, euróban odaítélt támogatásról döntött.

Az ügy lényege az adomány és a reklám közötti jogi különbség. Amíg egy ellenszolgáltatás nélküli támogatás adómentes lehet, addig a kötelező logó- vagy névhasználat már üzleti szolgáltatásnak minősülhet, ami áfaköteles.

A MOL – Új Európa Alapítványt a Mol és a magyar állam hozta létre 2021-ben, célja a sport, a kultúra, az egészségügy és a környezetvédelem támogatása. A vezetésben kormányközeli szereplők kaptak helyet: a kuratórium elnöke Miklósa Erika operaénekes (képünkön), mellette tagként ül a testületben Schmidt Mária és Demeter Szilárd is. A felügyelőbizottságban többek között Kemény Dénes és Janó Márk, a Miniszterelnökség korábbi közigazgatási államtitkára található.

A szervezet korábban is szerepelt a hírekben, miután kiderült, hogy három év alatt 11,1 milliárd forinttal támogattak határon túli, magyar kötődésű fociakadémiákat.

Ezeket az intézményeket a magyar kormány a Bethlen Gábor Alapon keresztül szintén milliárdokkal segítette. Emellett az alapítvány 2025-ben egy 450 milliós kommunikációs szerződés után újabb 500 millió forintos közbeszerzést írt ki, amelyet Balásy Gyula cégei nyertek el.

Nem ez az egyetlen eset az utóbbi időben, ahol állami vagy ahhoz köthető források elosztását vizsgálják. A Nemzeti Kulturális Alapnál például szintén költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanúja miatt indult eljárás, miután a Független Előadó-művészeti Szövetség feljelentést tett a támogatások átláthatatlan elosztása miatt. Az ügyben idén májusban házkutatást is tartottak.

Az Állami Számvevőszék eközben a Tett és Védelem Alapítványnál tárt fel súlyos szabálytalanságokat, és a gyanú miatt a hatóságokhoz fordult.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk