SZEMPONT
A Rovatból

Dorner Lajos a vasúti káoszról: Ez egy nagyon komoly figyelmeztetés a kormánynak, hogy a vasútból már nem lehet több pénzt kispórolni

Hétfőn több ezer utas szembesült azzal, hogy késnek vagy teljesen máshonnan indulnak a budapesti vonatok. A VEKE elnöke szerint mindez annak a következménye, hogy az állam évtizedek óta nem biztosít elég forrást a vonatközlekedésre.


A hétfő igazi rémálom volt a MÁV számára: a három nagy budapesti fejpályaudvar, a Keleti, a Nyugati és a Déli is „elesett”, azaz jókora késések és információs zűrzavar jellemezték a napot. A kisebb balesetek mellett a káosz fő oka az volt, hogy a Kolozsvár felől Budapestre tartó Claudiopolis InterCity kisiklott a Keleti pályaudvar előterében. Emiatt ott egyáltalán nem tudtak vonatokat fogadni. A pécsi és a győri, hegyeshalmi vonal belföldi és nemzetközi távolsági vonatai még kedd reggel is a kelenföldi állomásra érkeztek.

A területért felelős miniszter és a volt államtitkár, vagyis Lázár János és Vitézy Dávid egymásnak üzengetnek, de Dorner Lajos a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke szerint a most történtek oka egy évtizedes probléma: a kormány folyamatosan kispórolja a pénzt a vasútból.

– Vitézy Dávid a bejegyzésében azt írja, hogy Lázár János állította le mind a budapesti vasúthálózat korszerűsítését, mind az új vasúti kocsik beszerzését. Ebből az következik, hogy akár váltóhiba okozta a balesetet, akár a kocsik rossz állapota, akkor is van személyes felelőssége. Ön is így látja?

– Ha valakinek le kellene mondania, az pont Vitézy Dávid lenne. Ugyanis ő volt Lázár János elődje ebben a pozícióban. Az ilyen állapotromlások pedig nem egyik pillanatról a másikra következnek be.

Szóval én azt üzenem neki, hogy fogja be a száját,

mert ha valaki felelős azért, hogy 40-50 milliárd forintot kidobott ez az ország az ablakon, például olyan tervekre, amelyek soha nem fognak megvalósulni, és ez a pénz most hiányzik például a vasúti karbantartás kasszájából, akkor talán inkább maradjon csendben. Egyébként pedig a miniszternek és az elődjének, tehát két politikusnak az üzengetésével nem kellene foglalkozni.

– Mivel kell foglalkozni akkor?

– Ez egy évtizedes ügy. A probléma a megrendelési oldalon van. Azaz azzal, amikor

a magyar állam, mint megrendelő, nem biztosít elég forrást egy alapinfrastruktúra működtetéséhez.

Most, hogy ez egy siklás vagy egy síntörés, vagy bármilyen más, egyre sűrűbben előforduló baleset formájában végre felkelti a közvélemény érdeklődését, nem jelenti azt, hogy évtizedek óta nem ez megy.

– Az megállja a helyét, hogy voltak elnyert uniós források ezekre a fejlesztésekre, és ezt Lázár János visszatartotta?

– Itt mindenben a kormány dönt. Aki azt gondolja, hogy itt bármelyik miniszternek vagy államtitkárnak hatalmas mozgástere van, az nagyon téved. Amikor fogytán van a pénz, akkor általában mindig a Pénzügyminisztérium az, amelyik az utolsó szót kimondja, és ha azt mondják, hogy erre nincs pénzünk, akkor nincs pénzünk rá. Miközben persze látjuk azt, hogy mennyi mindenre van pénz. Ezek álságos dolgok.

– Egyre gyakoribbak az ilyen balesetek, ahogy ön is mondta. Féljek, ha vonatra szállok?

– Csak ebben az évben a cseh, az osztrák, a német vasútnál is voltak nagyon súlyos balesetek, sokkal súlyosabbak ennél. De emlékszünk arra is, hogy az elmúlt néhány évben hányszor fordult elő, hogy a nyílt pályán egymással szemben pár száz méterre álltak meg vonatok. Az is balesetnek számít, holott igazából láthatólag nem történt semmi. Ott lehetett volna aztán igazán nagy katasztrófa.

A vasút egy többszörösen túlbiztosított rendszerrel működik, ezért is olyan drága, aminek pont az a lényege, hogy egy hibát még kiküszöböljön.

Kettőt egyszerre nem tud. Tehát mondjuk egy emberi hibát a biztosítóberendezés, ahol van, ki tud küszöbölni. Vagy egy műszaki hibát egy ember beavatkozásával szintén. Most ez történt, hogy a kicsit hátrább lévő vonat mozdonyvezetője észlelte, hogy mi történt, és azonnal megállt. Igen, ha ez nem lenne, és ezekbe a rendszerekbe nem lenne valamennyi pénz fektetve, akkor súlyos balesetek lennének, de most sem történt meg a katasztrófa.

A félelemkeltéstől mindenkit óvnék.

Nézzük meg, hogy a közúton mennyi halálos baleset történik. A vasúton a halálos balesetek általában úgy történnek, hogy a vasúti átjáróban a figyelmetlen gyalogos vagy autós behajt a tilos jelzés ellenére. A legtöbb üzemzavar most is ebből adódik. Igen, vannak műszaki hibák, akár katasztrófa közeli helyzetek is. Szerencsére, lekopogom, nagyon rég nem volt komoly baleset, ami még mindig azt mutatja, hogy azért egy egész jól felkészült állomány van a vasúttársaságnál. Az viszont tény, hogy ennél sokkal több pénzt kellene beletenni. Ez egy alapinfrastruktúra. Mindig azt szoktam mondani, hogy a vasút is olyan, mint a víz, villany, gáz, amit természetesnek veszünk, hogy ott van, és hogy mindig működik. Ha megnyitjuk a csapot, jön belőle a víz. De hogy mi van emögött és mennyi pénz? Sokan nem tudják azt sem, hogy a víziközmű-hálózatok milyen rettenetes állapotban vannak, és mennyi ivóvíz folyik el. Van olyan hely, ahol a betáplált ivóvíz 70 százaléka pocsékba megy, mert olyan állapotban vannak a víziközmű-hálózatok. Csak abba nem hal bele senki, ha nem jön a csapból a víz. A vasút hasonlóan alapinfrastruktúra, amire költeni kellene.

Sajnos ott tartunk, hogy már az uniós pénzből felújított korridor vasútvonalakon is vannak lassújelek. Mert az nem úgy működik, hogy egyszer költünk rá, és utána húsz évig rá se nézünk.

Folyamatos karbantartásnak kellene lennie, hogy a műszaki hibák bekövetkezésének a valószínűségét csökkentsük. Nullára soha nem lehet csökkenteni, mindig lehet valamilyen hiba, de ezeket, ha lehet, minimalizálni kell. Egy bizonyos határig lehet is, amikor ezt már nem lehet, akkor pedig egy olyan felkészült hibaelhárító rendszerrel kell rendelkezni, ami minél gyorsabban felszabadítja a pályát, és minél gyorsabban megszünteti a forgalmi zavarokat. Én mást nem tudok mondani, mint azt, hogy a lehető legnagyobb elismerésem azoknak a vasutas kollégáknak, akik ilyenkor esőben, hóban, 50 fokban, éjjel-nappal dolgoznak azon, hogy minél hamarabb mindent megoldjanak. Nyilván egy idő után az ő erőforrásaik is el fognak fogyni, és

ami történt, annak nagyon komoly figyelmeztetésnek kellene lennie a kormányzat számára, hogy nem lehet egy alapinfrastruktúrából most már több pénzt kispórolni. Bele kell tenni ezt a pénzt.

Ez fizika, matematika és pénz kérdése. Ha azt akarjuk, hogy árut szállítsanak, ha azt akarjuk, hogy az embereket elvigyék, akkor bizony ebbe pénzt kell tenni, sokkal többet, mint eddig. És nekem meggyőződésem, hogy ez megtérül az ország számára.

– Gondolom, ránézett a tegnapi fotókra. Ön szerint valószínűsíthetően mi történt tegnap este?

– Van egy közlekedésbiztonsági szervezet, amelynek az a dolga, hogy precízen feltárja, mi történt, és ajánlásokat tegyen. Most kiszállnak a szakemberek, és töviről hegyire átnéznek mindent, és rá fognak jönni, mi történt. Műszaki hiba történt a pályában, műszaki hiba történt valamelyik járműben, vagy emberi hiba történt. Ezek lehetnek. Hogy ezek közül melyik történt, hadd ne tippeljek, azt gondolom, hogy most az teljesen szakmaiatlan lenne.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Fluor a kivégzős AI-videóról: Szégyellje magát mindenki, akinek ehhez a gusztustalan szarhoz köze van!
A rapper is elítélte a Fidesz Budapest Facebook-oldalán megjelent videót. Nem ő volt az első, aki kiakadt a legújabb háborús AI-videón.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 19.



Közéleti vihart kavart az a mesterséges intelligenciával készült kampányvideó, ami csütörtökön jelent meg a Fidesz Budapest Facebook-oldalán. A felvételen egy kislány az édesanyját kérdezi, mikor jön haza az apja, miközben a párbeszédet háborús képsorok szakítják meg, bemutatva a férfi kivégzését.

A videó Fluorhoz is eljutott, aki korlátozott ideig elérhető Instagram-történetében reagált a látottakra, vette észre a 24.hu.

„Szégyellje magát mindenki, akinek ehhez a gusztustalan szarhoz köze van!”

– írta a rapper.

Korábban a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter a közösségi oldalán posztolt a videóról. Szerinte a Fidesz ezzel minden határt túllépett.

„Amit most tettek Orbánék, az a legalapvetőbb emberi és erkölcsi normákat tiporja sárba. Gyerekekkel, kivégzéssel, félelemkeltéssel játszani, ez nem politika, ez lelketlen manipuláció! Gyomorforgató, megbocsáthatatlan és mélységesen felháborító” – fogalmazott a politikus, aki a videó eltávolítását és bocsánatkérést követelt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Romsics Ignác: Előbb-utóbb kiderül, hogyan került közel a Kremlhez az Orbán-rezsim
Romsics Ignác történész új könyvének bemutatóján fejtette ki véleményét az Orbán-kormány és a Kreml viszonyáról. Úgy véli, a közeledés okai idővel kiderülnek majd a hivatalos iratokból.


A rómaiak rettegése, hogy Hannibal már a kapuknál van, a 21. századi Európában is ismerős lehet, csak a fenyegetés jellege más – ez derült ki Romsics Ignác új kötetének bemutatóján. A Hannibal ante portas című könyv arról szól, miért érezhetik magukat ismét veszélyben az európai polgárok a világpolitikai átalakulások közepette. A budapesti Inga Kultúrkávézóban a Széchenyi-díjas történésszel Magyari Péter, a Válasz Online újságírója beszélgetett – írta a Telex.

Romsics szerint a történelemnek nincsenek az egzakt tudományokéhoz hasonló szabályai, de szabályszerűségei igen. Ilyen tendencia például, hogy a szegényebb térségekből a jómódúbbak felé áramlanak az emberek. A múlt ismerete a jelent segít megérteni; az ókori görög történetíró, Thuküdidész alapelve, miszerint egy feltörekvő hatalom előbb-utóbb konfliktusba kerül a meglévővel, máig használatos az elemzők között.

A történész szerint a vezetők személyisége sosem lényegtelen. Bár a politikusoknak földrajzi és gazdasági kényszerekkel kell szembenézniük, képesek gyorsítani vagy fékezni a folyamatokat. Romsics a magyar történelemből Bethlen István példáját hozta fel, aki a keleti fronton szerzett tapasztalatai miatt próbálta lebeszélni Horthyt az oroszok elleni mozgósításról, sikertelenül.

A történész szerint a demokratikus hatalmak szorosabban követik a globális normákat, mint az autokráciák, példaként a Clinton- és az Obama-adminisztráció békésebb működését említette Donald Trump törekvéseivel szemben.

Az Európai Unió jövőjével kapcsolatban Romsics elmondta, hogy ő maga a szorosabb integráció híve. Úgy véli, a hazai választók áprilisban arról dönthetnek, hogy egy mélyebb integrációt képviselő vagy egy nemzeti projektben gondolkodó politikai erőnek adnak bizalmat.

A kötet másik része Magyarország nyugati megítélését vizsgálja a londoni Economist, a párizsi L’Express, a hamburgi Der Spiegel és a svájci Die Weltwoche cikkein keresztül 2010-től napjainkig. Romsics arra jutott, hogy Magyarország a méretén és súlyán felül szerepel ezekben a lapokban, de megosztóan.

Míg az első három lap egyre negatívabban ítéli meg a magyarországi politikai helyzetet, a jobboldali-populistaként leírt Weltwoche hasábjain Orbán Viktor nem ritkán Európa megmentőjeként tűnik fel. A történész egy személyes tapasztalatot is megosztott: míg régebben Franciaországban Nagy Imrét, Bartók Bélát és Puskás Ferencet ismerték, nemrég egy pincér Orbán Viktort és Tarr Bélát sorolta fel neki.

A Hannibal okozta ókori rettenethez hasonló kelet-európai tapasztalatot A tizedes meg a többiek szállóigéje foglalja össze: „már a spájzban vannak az oroszok”. Romsics kifejtette, Orbán Viktor megítélése a nyugat-európai értelmiség körében elsősorban az orosz kapcsolatok miatt negatív.

„Sokan próbálják megfejteni, mi módon került közel a Kremlhez az Orbán-rezsim” – mondta Romsics, hozzátéve, hogy az okoknak előbb-utóbb ki kell derülniük a tárgyalási feljegyzésekből vagy a tolmácsok memoárjaiból, bár valószínűleg nem mostanában.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A Fidesz kivégzős AI-videója ellen egyelőre senki sem tehet semmit, jogi szürkezónába tartozik
Fidesz a hivatalos kampányidőszak előtt tette közzé a katona kivégzését mutató AI-videóját a Facebookon. Az időzítés miatt jelenleg sem a reklám-, sem a választási, sem a médiahatóság nem tud eljárni ellene.


Valóságos jogi szürkezónába került a Fidesz legújabb, mesterséges intelligenciával készült háborús videója, amelyben egy magyar katonát végeznek ki, miközben a kislánya hazavárja.

A felkavaró tartalommal szemben egyelőre három magyar hatóság is széttárja a kezét: az egyik a politikai reklámok miatt, a másik a kampányidőszak hiányában, a harmadik pedig a Facebook írországi székhelye okán nem tud eljárni.

Ha egy gazdasági társaság jönne elő hasonló hirdetéssel, egyértelműen megsértené a magyar reklámetikai szabályokat, de a politikai reklámok nem tartoznak az Önszabályozó Reklám Testülethez. „Nem etikus dolog a reklámban félelemmel, halállal riogatni vagy, bármi olyan dologgal, ami az emberi méltóságot sértheti, vagy félelmet kelthet,

de hangsúlyozom, eddig tudunk elmenni, mert hivatalosan mi politikai reklámot és politikai tartalmú reklámot nem véleményezünk, a magyar reklámetikai kódex hatálya alá ezek nem tartoznak”

– fejtette ki Gerendi Zsolt, a testület főtitkára.

A politikai hirdetések ügyében a Nemzeti Választási Bizottság lenne illetékes, de a testület csak a hivatalos kampányidőszakban járhat el.

„A hivatalos választási kampány 50 nappal a választás előtt kezdődik, ami még két nap. A Kúria joggyakorlata értelmében csak ebben a szűk időszakban vizsgálhatjuk a politikai hirdetéseket”

– mondta Litresits András ügyvéd, az NVB szocialisták által delegált tagja.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság pedig jelezte, hogy a Facebookot üzemeltető, Írországban letelepedett Metával szemben joghatóság és hatáskör hiányában nem tud eljárni

– írta a 24.hu.

A helyzet február 21-én változhat meg, a hivatalos kampány kezdetével. Ha a hirdetés akkor is fut, az NVB már vizsgálhatja az ügyet, amennyiben valaki kifogást nyújt be.

Litresits András szerint a bizottság megállapíthatja a jogsértést, eltilthatja a jogsértéstől vagy akár bírsággal is sújthatja a hirdetőt, bár hozzátette,

a fideszes többségű testületet ismerve nem tartja reálisnak, hogy elmarasztalják a Fideszt. Alternatívaként a bírósághoz fordulás vagy a Facebooknál történő tömeges bejelentés jöhet szóba.

A videó éles politikai reakciókat váltott ki. A Fidesz Budapest a videó melletti szövegben úgy fogalmazott: „Ez most még csak rémálom, de Brüsszel arra készül, hogy valósággá váljon.” Az ellenzéki oldalon a Demokratikus Koalíció rémhírterjesztés miatt feljelentést tesz. „Ezt a videót mindenhonnan törölni kell, a videó megrendelőivel, elkészítőivel, és terjesztőivel szemben pedig a törvény erejével kell eljárni” – írta közleményében Arató Gergely DK-s képviselő. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint „amit most tettek Orbánék, az a legalapvetőbb emberi és erkölcsi normákat tiporja sárba.” Litresits András szerint a videóra inkább a közveszéllyel fenyegetés vagy annak kísérlete húzható rá.

A gazdasági reklámtörvény tiltja az erőszakos vagy a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönzést, valamint a gyermek- és fiatalkorúak fejlődését károsító reklámokat, de ezek a szabályok a politikai hirdetésekre nem terjednek ki. Az AI-tartalmakra az iparági állásfoglalás szerint az az alapszabály érvényes, hogy a reklám nem lehet megtévesztő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Így lehet 10-11 órát eltölteni a sürgősségin” – Videóban számolt be elképesztő kálváriájáról a Szeretlek Magyarország riportere
Vencelnek órákat kellett várnia, miközben rossz leletet kapott és még egy mentősökre támadó férfit is elé soroltak. A személyzet kedvessége volt az egyetlen pozitívum a káoszban.


A Szeretlek Magyarország videósa egy előadás közben lett rosszul, elképesztő vesegörcsök kínozták, így orvosai tanácsára a sürgősségi osztály felé vette az irányt. A kórházban töltött tíz órájáról készített élménybeszámolót, amelyben a magyar egészségügy minden nyűgét és báját megtapasztalta.

„Így lehet 10-11 órát eltölteni a sürgősségin 2026 Magyarországen” – kezdte kálváriájának történetét Vencel, aki hangsúlyozta, beszámolójában „nulla ferdítés” lesz. Reggel fél 11-kor lépett be a kórházba, ahol rögtön adminisztrációs falba ütközött. Mivel nem volt nála a TAJ-kártyája, és a lakcíme Zalaegerszegen van, körülményessé vált a felvétele.

„Nem örültek nekem közvetlen, hogy Budapesten vagyok, noha Budapesten adtam elő, tehát én mondtam nekik, hogy én Budapesten vagyok, én Budapesten adtam elő, segítsenek már rajtam, hát nem hiszem el”

– panaszolta.

Az első akadályok után egy kedves orvos vagy beteghordó kísérte be, ám ekkor vette kezdetét az igazi tortúra.

„Körülbelül másfél-két órán át szerintem rám sem basztak, hogyha lehetek őszinte”

– fogalmazott a riporter. Végül behívták, vért vettek tőle és infúziót is kapott a fájdalmaira, amit „nagyon-nagyon király”-nak nevezett. Az örömbe azonban üröm vegyült:

az infúziós állvány lába rossz volt, így minden alkalommal kézben kellett cipelnie, miközben mosdóba kísérték, ami „kicsit sem volt megalázó”. Ezt követően újabb órák teltek el várakozással, majd jött a döbbenetes hír: valószínűleg összecserélték a vérmintáját.

Az eredmények ugyanis egyáltalán nem feleltek meg a korának. „Semmi értelme nincsen annak, amit látnak a lapon, ez a lényeg” – összegezte a helyzetet. A kórházi személyzet így a vizsgálatok megismétlése mellett döntött, miután Vencel már 4-5 órát töltött a sürgősségin. Újabb vizeletminta és vérvétel következett.

A magyarországi sürgősségi osztályokon a betegeket állapotuk súlyossága szerint rangsorolják, vagyis triázsolják. A nem életveszélyes állapotban lévő páciensek, mint Vencel is, gyakran órákat kénytelenek várni, amíg egy súlyosabb eset ellátása zajlik. Ez a rendszer az ellátóhelyek leterheltsége miatt elkerülhetetlen.

Este hat óra körül jutottak el odáig az orvosok, hogy CT-vizsgálatra küldenék, de a várakozás nem ért véget, mivel folyamatosan érkeztek a súlyosabb esetek, akiket érthető módon előre vettek. Vencel több abszurd jelenetnek is szemtanúja volt.

Volt egy beteg, aki folyamatosan káromkodott, majd az ágyból kiszökve a mosdóban esett el. Egy másik férfit pedig azért soroltak elé, mert korábban rátámadt a mentősökre.

„Körülbelül olyan 20 óra, 10 perc környékén, 20 óra, 20 perc környékén tájékoztatott az orvos arról, hogy mik lettek végül is az eredmények” – mesélte Vencel. A CT végül azt igazolta, amit ő maga is sejtett a veseköveiről.

A diagnózis után gyógyszereket kapott, de még a zárójelentésre is várnia kellett, így végül este háromnegyed 9 körül, közel tíz óra után hagyhatta el a kórházat.

„Nagyon sok időt töltöttem el, annak ellenére, hogy összesen egyetlen egy labort és egyetlen egy CT-t kaptam. Ez Magyarországon 8-9-10 órában kerül jelenleg a sürgőségén”

– vonta le a következtetést.

Bosszankodva távozott, de a negatívumok mellett a pozitív élményeket is kiemelte. Az orvosokról és ápolókról azt mondta, „mindenki megfelelően szakmailag felkészült volt, és nagyon-nagyon-nagyon kedves volt velem”. Úgy érezte,

a probléma nem a személyzettel, hanem a rendszerrel van: a vizsgálatokhoz való hozzáférés rendkívül körülményes, a kórház nincs felkészülve a betegek gyors ellátására.

A hosszú várakozásnak azonban volt egy váratlan hozadéka: a váróban a sorstársak között közösség épült. „Nagyon-nagyon kedves emberekkel találkoztam ott a váróban, és a váróban már mindenki politizált, és szinte barátságot kötött. Úgyhogy ez a nap végén egy jó élmény volt” – zárta történetét Vencel.

Tízórás kálvária a sürgősségin:

@szeretlekmagyarorszag.hu #kórház #magyar #vlog #szeretlekmagyarország #szmo ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk