Döntött a bíróság: elkaszálták a kínai egyetemről szóló kerületi népszavazást
Az országos referendumot májusban az Alkotmánybíróság kaszálta el, a fővárosi népszavazás ötlete mögül pedig kihátrált a DK. Most úgy tűnik, a kerületben sem lesz népszavazás a Fudanról.
Megváltoztatta a választási bizottság jóváhagyó döntését és megtagadta a Fővárosi Törvényszék a Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester által a Fudan-ügyben kezdeményezett helyi népszavazás kérdésének hitelesítését - írja a HVG. A végső szót az Alkotmánybíróság mondhatja ki az ügyben.
Baranyi Krisztina polgármester két népszavazásra javasolt kérdést is benyújtott szeptember végén. Ezek a következők voltak:
Egyetért azzal, hogy a 2016/2017. (XII. 22.) Korm. határozat szerint kiírt nyílt, nemzetközi tervpályázaton nyertes Budapest Déli Városkapu Fejlesztési Mestertervtől (Diákváros) eltérő módon és funkcióval nem valósulhat meg fejlesztés a jelenlegi önkormányzati rendelet – 20/2010 (VI.04.) Nagyvásártelep KSZT – hatálya alá eső területen?
Egyetért azzal, hogy Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata a 2021. évi LXXXI. Tv. (Fudan tv.) 3. §-ában meghatározott cél megvalósulásához az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokat se tulajdonba, se használatba ne adja át a Magyar Államnak, illetve a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványnak?
Ezek közül a IX. kerületi helyi választási bizottság október végén csak a másodikat engedte át, az első kérdést nem hitelesítette. A másodfokú fórumként eljáró Fővárosi Törvényszéknél azonban többen is megtámadták a jóváhagyott kérdést, ami ellen hárman adtak be felülvizsgálati kérelmet.
A törvényszék a helyi lakosok beadványainak helyt adva helyt adva úgy ítélte meg, hogy a kérdés nem felel meg a megkövetelt egyértelműségi feltételeknek.
Az indoklás szerint ugyanis „az átlagos tájékozottságú választópolgár a kérdés alapos szövegértelmezésével sem juthat egyértelmű következtetésre sem annak tartalmát, sem pedig az általa adott válasz lehetséges következményeit illetően sem”.
A HVG kiemeli, hogy így most éppen egyetlen népszavazásra bocsátandó érvényes kérdés sincs.
A törvényszék határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs, viszont
a közzétételt követő 8 napon belül alkotmányjogi panaszt lehet benyújtani miatta az Alkotmánybíróságnak,
amelynek 30 napja van dönteni.
Baranyi Krisztina azért próbálta helyi népszavazással akadályozni a kerületbe tervezett Fudan Egyetem építését, mert az Alkotmánybíróság májusban elkaszálta az ezt célzó országos referendumot, a fővárosi népszavazás mögül pedig kihátrált a Demokratikus Koalíció és a budapesti városvezetés is.
Megváltoztatta a választási bizottság jóváhagyó döntését és megtagadta a Fővárosi Törvényszék a Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester által a Fudan-ügyben kezdeményezett helyi népszavazás kérdésének hitelesítését - írja a HVG. A végső szót az Alkotmánybíróság mondhatja ki az ügyben.
Baranyi Krisztina polgármester két népszavazásra javasolt kérdést is benyújtott szeptember végén. Ezek a következők voltak:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hatósági eljárás indult az Orbán család bányája ellen
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) a Hahót Tőzeg Kft.-t is vizsgálja a 2025-ös kitermelési adatok alapján. Az eljárás a kitermelt mennyiségekre vonatkozó jogszabályok betartását ellenőrzi.
A 2025. évi tevékenység alapján 40 esetben indított eljárást a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága szabálytalan bányászati tevékenység gyanúja miatt, köztük a Hahót Tőzeg Kft.-vel szemben is – a 444.hu.
A cég Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök testvérének, Orbán Győzőnek és édesanyjuknak, Orbán Győzőné Sipos Erzsébetnek a tulajdonában áll.
A hatóság azt vizsgálja, hogy a bányavállalkozók betartják-e a kitermelési mennyiségre vonatkozó jogszabályokat. Az ellenőrzés a bányajáradék önbevallásokon és az úgynevezett hites bányamérő által végzett geodéziai felméréseken alapul.
Az SZTFH közölte, hogy a vizsgálat még tart, és „az eljárások lezárása eredményeként megállapított esetleges szankciókról jelen pillanatban nem lehet tájékoztatást adni”.
A hatóság azt nem árulta el, mikor indult az eljárás.
Fontos, hogy a Hahót Tőzeg Kft. nem keverendő össze a milliárdos bevételű Dolomit Kft.-vel, amely Orbán Viktor apjának érdekeltsége. A Dolomittal kapcsolatban a hatóság közölte, hogy nem tártak fel szabálytalanságot.
A gánti bányában 2024-ben műszaki-biztonsági és munkavédelmi ellenőrzést, 2025-ben pedig a robbantási tevékenységet vizsgálták.
A most eljárás alá vont Hahót Tőzeg Kft. nettó árbevétele 2020-ban 190 millió forint volt, ami 2024-re 360 millióra nőtt, adózott eredménye pedig 25,7 millió forintról 134,5 millióra emelkedett. A cég a sajtómegkeresésre még nem ragált.
Az ügyvezető miniszterelnök édesapjának érdekeltségébe tartozó Dolomit Kft.-ből a tulajdonosok 2,68 milliárd forint osztalékot vettek ki a 2024-es év után, a cég pedig korábbi sajtóhírek szerint több állami vagy államközeli beruházásban, köztük a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításában és az M1-es autópálya bővítésében is részt vett beszállítóként.
A 2025. évi tevékenység alapján 40 esetben indított eljárást a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága szabálytalan bányászati tevékenység gyanúja miatt, köztük a Hahót Tőzeg Kft.-vel szemben is – a 444.hu.
A cég Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök testvérének, Orbán Győzőnek és édesanyjuknak, Orbán Győzőné Sipos Erzsébetnek a tulajdonában áll.
A hatóság azt vizsgálja, hogy a bányavállalkozók betartják-e a kitermelési mennyiségre vonatkozó jogszabályokat. Az ellenőrzés a bányajáradék önbevallásokon és az úgynevezett hites bányamérő által végzett geodéziai felméréseken alapul.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Telex: A vészhelyzet megszűnésével jogi káosz jöhet május 13-án, az árstopok is veszélyben
A háborús veszélyhelyzet május 13-i lejáratával számos, a mindennapokat érintő kormányrendelet veszítené hatályát. Magyar Péter ezért a különleges jogrend május 31-ig tartó meghosszabbítását kérte a kormánytól.
Jogi atombombát jelentene az országnak, ha május 13-án véget érne a veszélyhelyzet – ezzel a felütéssel indul Telex.hu elemzése. A cikk szerint könnyen jogi káosz alakulhat ki, ha a háborús veszélyhelyzet lejár, mert egyik percről a másikra hatályukat vesztenék azok a kormányrendeletek, amelyeket az elmúlt években az Országgyűlés megkerülésével hoztak.
Magyar Péter azt várja a leköszönő kormánytól, hogy május 31-ig hosszabbítsák meg a különleges jogrendet, mert számításaik szerint legalább 160 ilyen rendelet van jelenleg hatályban.
„A leendő Tisza-kormánynak 150-160 jogszabályt kell módosítania, és ehhez kell pár hét. Úgyhogy azt kérjük a leköszönő kormánytól, hogy ha nem az a szándéka persze, hogy működésképtelenné tegye az országot az első napon, akkor ezt hosszabbítsa meg”
– fogalmazott a hétfői sajtótájékoztatóján.
Gulyás Gergely a keddi parlamenti egyeztetés után azt ígérte, olyan megoldást találnak, ami elfogadható az új kormánynak is. Két technikai lehetőséget vázolt fel: a veszélyhelyzet meghosszabbítását vagy a szabályok törvényi szintre emelését.
Ha nem születik megoldás, május 13-a után megszűnne többek között a védett üzemanyagár, az élelmiszerárstop és a drogériai termékek árának korlátozása. Hatályát veszítené az a rendelet is, amely kiskaput biztosított a Samsung SDI-nek, hogy a környezetvédelmi szabályok megszegése esetén se függesszék fel a gödi akkumulátorgyár működését. Emellett a Szőlő utcai ügy miatt a büntetés-végrehajtás irányítása alá helyezett javítóintézetek visszakerülnének a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság alá.
A kormány mozgásterét szűkíti, hogy az Alaptörvény 15. módosítása idén januártól külön kétharmados parlamenti felhatalmazáshoz köti a törvényektől való rendeleti eltérést. Bár egy korábbi törvényben a kormány általános felhatalmazást kapott május 13-ig,
a veszélyhelyzet meghosszabbításához és a rendeleti kormányzás fenntartásához ismét szükség van a parlament jóváhagyására.
A kérdést a május 9-i alakuló ülésig a jelenlegi, fideszes többségű Országgyűlés rendezhetné, vagy utána az új, tiszás többségű parlament, de ehhez az ügyvezető Orbán-kormány partneri viszonya is szükséges.
„A törvényi szintre emelés nagy körültekintést és esetről esetre való mérlegelést igényel” – mondta Novoszádek Nóra, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza.
A jogvédő szervezet szerint ideális esetben a törvényeket társadalmi és szakmai egyeztetés után, parlamenti vita mellett kellene elfogadni. Úgy látják, a kormány évek óta indokolatlanul tartja fenn a különleges jogrendet, és tömegesen hozott olyan rendeleteket, amelyeknek semmi köze nem volt a veszélyhelyzet alapjához.
A lap három forgatókönyvet vázol fel következő napokra:
Az első, hogy a felek megállapodnaka veszélyhelyzet rövid, május 31-ig tartó meghosszabbításáról, ami időt ad az új kormánynak a rendeletek átvilágítására.
A második, hogy a leköszönő vagy az új parlament egy gyorsan elfogadott törvénycsomaggal rendezi a legfontosabb kérdéseket, de ez a társadalmi vita hiánya miatt hordoz kockázatokat.
A harmadik, hogy ha nem születik megegyezés, május 13-án a rendeletek hatályukat vesztik, ami több területen azonnali működési zavarokat okozhat.
Jogi atombombát jelentene az országnak, ha május 13-án véget érne a veszélyhelyzet – ezzel a felütéssel indul Telex.hu elemzése. A cikk szerint könnyen jogi káosz alakulhat ki, ha a háborús veszélyhelyzet lejár, mert egyik percről a másikra hatályukat vesztenék azok a kormányrendeletek, amelyeket az elmúlt években az Országgyűlés megkerülésével hoztak.
Magyar Péter azt várja a leköszönő kormánytól, hogy május 31-ig hosszabbítsák meg a különleges jogrendet, mert számításaik szerint legalább 160 ilyen rendelet van jelenleg hatályban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt a volt MNB-alelnök, aki Simor András szerint megzsarolta az Erste Bank vezetőjét
Kandrács Csaba volt MNB-alelnök közleményben tagadta a zsarolási vádat, és jogi lépéseket helyezett kilátásba. Közben már az MNB is vizsgálatot rendelt el az állítások miatt.
Simor András volt jegybankelnök azt állította a jegybank korábbi felügyeleti alelnökéről, hogy megzsarolta az Erste Bank vezetőjét. Az ügyben most megszólalt a megvádolt egykori alelnök, Kandrács Csaba is.
Kandrács Csaba a Telexnek küldött közleményében tagadta a vádakat, és jelezte, hogy jogi lépéseket tervez. A volt alelnök szerint semmilyen ráhatása nem volt Simor András tisztségével kapcsolatos döntésekre.
„Az alaptalan vádaskodásra alkalmas sajtóhírek, nyilatkozatok kapcsán jogi lépések megtételét tervezem” – áll Kandrács közleményében, aki azt is hozzátette, hogy 2025 októberében lejárt a mandátuma, azóta nem tölt be közéleti tisztséget.
Korábban a Magyar Nemzeti Bank is reagált. Azt írták, a nyilvánosságban megjelent új információk miatt a jegybank elnöke, Varga Mihály vizsgálatot rendelt el a kérdéses időszakra.
Az MNB egyben közölte, hogy 2025. március 4-e óta új vezetése van, amely alatt a jegybank a jogszabályoknak megfelelően működik, és a felügyeleti terület élére is új alelnök került.
Simor András egy televíziós interjúban beszélt a szerinte zsarolásnak minősülő esetről.
Elmondása szerint 2023 decemberében Jelasity Radován, az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója arról számolt be neki, hogy a jegybankban, egy „ablaktalan szobában” közölték vele, hogy a bankfelügyelet „rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül” járt volna el az Erste magyarországi leányvállalatával szemben, ha Simor a bankcsoport bécsi felügyelőbizottságának tagja marad. Simor végül 2024 januárjában lemondott a tisztségéről.
A volt jegybankelnök szerint ami történt, az bűncselekmény.
Az osztrák bank a közelmúltban látványos politikai nyomás alá került. Orbán Viktor egy választás előtti gyűlésén a „háború kutyája” és a „halál vámszedője” kifejezésekkel illette az Erstét. Később a pénzintézet már abban a listában sem szerepelt, amelyet a távozó nemzetgazdasági miniszter, Nagy Márton szívesen látott bankokként említett.
Simor András volt jegybankelnök azt állította a jegybank korábbi felügyeleti alelnökéről, hogy megzsarolta az Erste Bank vezetőjét. Az ügyben most megszólalt a megvádolt egykori alelnök, Kandrács Csaba is.
Kandrács Csaba a Telexnek küldött közleményében tagadta a vádakat, és jelezte, hogy jogi lépéseket tervez. A volt alelnök szerint semmilyen ráhatása nem volt Simor András tisztségével kapcsolatos döntésekre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szombaton még nyárias idő 25 fokkal, majd vasárnap viharos széllel zúdul be a sarkvidéki hideg
A hétvégén kora nyárias melegről vált téliesre az időjárás egy markáns hidegfront miatt. A szombati 25 fokos csúcs után vasárnap országszerte viharos szélre és komoly lehűlésre kell készülni, még a fagy sem kizárt.
Kora nyárias időből sarkvidéki hangulatba csap át a hétvége: szombaton még a 25 fokot is elérhetjük, vasárnap azonban viharos széllel érkezik a drasztikus lehűlés - írja az Időkép.
A mostani front abban tér el a korábbiaktól, hogy kevés csapadékot hoz, a fő hatása a viharos szél és az éles hőmérséklet-zuhanás lesz.
Az északi, majd északnyugati áramlás szombatig melegebb légtömegeket hoz, vasárnap viszont egy sarkvidéki eredetű légtömeg zúdul be. Szombaton még a 25 fokot is megközelítheti a hőmérséklet, vasárnap azonban már viharos széllel érkezik a lehűlés.
A felmelegedés már csütörtökön megkezdődött. Majd pénteken folytatódik a szeles, de nagyrészt napos idő. A Dunántúlon többnyire derült égre, a Dunától keletre változóan gomolyfelhős-napos időre van kilátás, csapadék nélkül. A hőmérséklet hajnalban 1-8, délután 17-23 fok között alakul. Az északnyugati légmozgást többfelé élénk, a főváros térségében és a Dunántúl északi felén erős lökések kísérhetik.
A melegedés szombaton éri el a csúcsát: sok napsütés mellett a hőmérséklet 19 és 25 fok közé emelkedik, helyenként a 25 fokot is megközelítheti. A nyugati, északnyugati szél többfelé élénk, néhol erős lesz.
Vasárnap aztán jön a fordulat. Észak, északnyugat felől hidegfront érkezik, ami alapvetően napos, de rendkívül szeles időt hoz.
Országszerte erős, helyenként viharos lesz az északnyugati-északi szél.
A front sok csapadékot ezúttal sem hoz, legfeljebb helyenként fordulhat elő egy-egy futó zápor. A csúcshőmérséklet 13 és 21 fok közé esik vissza, délen mérhetünk már csak 20 fok feletti maximumokat. A lehűlés vasárnap északkeleten lesz a leginkább érezhető, míg délnyugaton maradhat a legmelegebb. A viharos széllökések miatt érdemes a szabadban lévő tárgyakat rögzíteni.
A hideg betörés hatása hétfő hajnalban is érezhető lesz, ekkor a fagyzugos tájakon ismét előfordulhatnak fagyos területek. A fagyveszély miatt az érzékeny növények védelméről is gondoskodni kell.
Kora nyárias időből sarkvidéki hangulatba csap át a hétvége: szombaton még a 25 fokot is elérhetjük, vasárnap azonban viharos széllel érkezik a drasztikus lehűlés - írja az Időkép.
A mostani front abban tér el a korábbiaktól, hogy kevés csapadékot hoz, a fő hatása a viharos szél és az éles hőmérséklet-zuhanás lesz.
Az északi, majd északnyugati áramlás szombatig melegebb légtömegeket hoz, vasárnap viszont egy sarkvidéki eredetű légtömeg zúdul be. Szombaton még a 25 fokot is megközelítheti a hőmérséklet, vasárnap azonban már viharos széllel érkezik a lehűlés.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
