HÍREK
A Rovatból

Brüsszeltől várnak segítséget a külföldi kereskedelmi láncok, szerintük a kormány ki akarja őket szorítani a magyar piacról

A magyar kormány által meghatározott körülmények között egyszerűen lehetetlen fenntartható módon nyereségesen működni - mondta az egyik nagy lánc képviselője.


Ami jelenleg történik, az nem más, mint bizonyos vállalkozások szándékos kiszorítása a piacról – erről beszélt egy Magyarországon működő külföldi hátterű kiskereskedelmi áruházlánc egyik vezetője a Politiconak. A neve elhallgatását késő informátor azt mondta, hogy félelmeit osztja a többi iparági szereplő is, akik az Európai Bizottságtól várnak segítséget.

„A magyar kormány által meghatározott körülmények között egyszerűen lehetetlen fenntartható módon nyereségesen működni”

– mondta a lapnak az illetékes, aki szerint a szabályozás „ellentétes az EU belső piacának alapelveivel”. Ezért az várják az Európai Bizottságtól, hogy lépjen közbe. A lap megkereste az érintett láncokat, de sehol nem akartak névvel nyilatkozni az ügyről.

A kiskereskedelemi láncoknak a napokban már nyolc termékre kiterjesztett ársapka mellett két szabályozás fáj nagyon.

  • Egy tavaly decemberben elfogadott törvény értelmében a 100 milliárd forint feletti éves forgalmú láncoknak 48 órával a lejárati dátum előtt az élelmiszereket ellentételezés nélkül be kell szolgáltatniuk az államnak. A Politicio megjegyzi, hogy az összes érintett lánc külföldi tulajdonú, míg a magyar cégek megkerülhetik a szabályzást, mert franchise-rendszerben működnek. A törvény pedig megtiltotta a szerkezetváltást a többi szereplőnek.
  • A másik fájó döntés pedig az volt, hogy idén tavasszal a különadó mértékét a legnagyobb szereplők számára 2,7 százalékról 4,1 százalékra emelték, a válságkezelésre és a költségvetési helyzet javítására hivatkozva.

    Ezen intézkedéseket a kabinet az infláció elleni küzdelemmel indokolja. A külföldi láncok vezetőinek aggodalmai azonban talán nem alaptalanok, tekintve, hogy

    a kormány azt sem rejti véka alá, hogy szeretné növelni a magyar tulajdonsok arányát az élelmiszer-kiskereskedelemben.

    Legutóbb például Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszélt erről májusban.

    A Politicio azonban arra is emlékeztet, hogy a brit tulajdonú Tesco 2020 májusában már elvesztett egy pert a magyar kormánnyal szemben, amit akkor a különadó miatt indított. A Szecskay ügyvédi iroda szakértője, Sam Baldwin pedig a lapnak azt mondta: most sem biztos, hogy jobb helyzetben vannak az érintett külföldi láncok.

    Baldwin szerint ugyanakkor az árak befagyasztása valóban korlátozhatja a belső piaci szabadságjogokat, például az áruk szabad mozgását.

    „Bár a magyar kormány kétségtelenül a fogyasztói jólétet fogja felhozni jogos védekezésként, mégis meg kell mutatnia, hogy az intézkedés nem torzítja szükségtelenül a versenyt”

    – mondta a szakértő.

    A Politico szerint ugyanakkor vélhetően nem fogják a közvélemény szimpátiáját elnyerni ezek a cégek, főleg ha az emberek azt gondolják, hogy jelentős nyereségre tesznek szert az elszálló infláció közepette.

    A Bizottsági beavatkozás pedig azt látszatot erősítheti, hogy az EU a nagy kereskedelmi láncok oldalára állt, miközben az emberek megélhetési válsággal küszködnek. Ráadásul az Orbán-kormány most is gyakran hangoztatja, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetért is az elhibázott brüsszeli politika felelős.

    A Politicónak megszólaló informátor szerint ugyanakkor, ha Magyarország megússza ezeket az intézkedéseket, az negatív példaként szolgálhat más EU-tagországok számára.


  • Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    HÍREK
    A Rovatból
    Megtalálták a Visegrádi-hegységben eltűnt túrázót - egész éjszaka keresték az idős bácsit
    Az elsődleges információk szerint elesett, lemerült a mobilja, és önerőből nem tudott tovább haladni. A keresés éjjel zajlott, a csapatok pedig reggel hat előtt egy jelzett úton találták meg.


    Élve találtak rá egy eltűnt 87 éves férfira a Visegrádi-hegységben, derül ki a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat (HUNGO) bejegyzéséből. A rendőrség késő este kérte a kutatócsoportok segítségét, miután a férfi egész napos túra közben eltűnt.

    Az elsődleges információk szerint az idős bácsi elesett, lemerült a telefonja, és nem tudott tovább menni. A rendőrök a cellainformációk alapján szűkítették le a keresési területet.

    A keresésben rendőrök, gyalogos és terepjárós mentőcsapatok vettek részt. Szisztematikusan átfésülték a Dobogókő és Pilisszentkereszt környéki erdős területeket, majd

    a hajnali órákban, reggel 6 óra előtt egy jelzett úton, a földön fekve találtak rá.

    Az idős túrázót a helyszínen átadták a mentőknek, majd kórházba szállították.

    A férfi utáni kutatásról több fotót is megosztottak a közösségi oldalukon:


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk
    HÍREK
    A Rovatból
    A svéd miniszterelnök Orbánt idézve emlékeztette Orbánt: a szabadság mindig nyugatról jön
    Ulf Kristersson történelmi példákkal válaszolt Orbán kijelentéseire. A magyar kampánytól elhatárolódott, és határozott kritikát fogalmazott meg.


    Ulf Kristersson svéd miniszterelnök nyílt levelet tett közzé az X-en, miután Orbán Viktor másodszor is az „összeomló Svédországról” írt bejegyzést. A svéd kormányfő reagálásában azt írta: tudja, hogy Magyarországon kampány zajlik, és Orbánnak most valódi kihívója van. Hozzátette, hogy

    Svédország nem kíván részt venni a magyar választási kampányban, és nem is avatkozik bele.

    Kristersson kiemelte, hogy Svédország mindig is Magyarország barátja volt. Példaként említette Raoul Wallenberget, a budapesti svéd nagykövetet, aki zsidókat mentett, valamint az 1956-os forradalom után Svédországba menekült magyarokat is. Azt írta, a demokratikus országok akkor is segítették egymást, és most is ezt teszik.

    „Ezért támogatjuk, akárcsak 1944-ben és 1956-ban, azokat a demokratikus országokat, amiket az orosz tankok megpróbálnak lerohanni. Akkor Magyarországról volt szó, ma Ukrajnáról van szó.

    És ha nem cselekszünk, holnap egy másik országról lehet szó.”

    A svéd miniszterelnök arra is kitért, hogy éppen a demokratikus elköteleződés miatt fejezték ki többször aggodalmukat a magyarországi folyamatokkal kapcsolatban. „És ezért kérdezünk rá, amikor elmész kávézni ugyanannak az országnak a vezetőjével, amelyik 1956-ban elfojtotta honfitársaid szabadságharcát, és amelyik ma megtámadja a szomszédodat, Ukrajnát.”

    A vita azután kezdődött, hogy Orbán Viktor az X-en megosztott egy részletet a Harcosok Klubja hétvégi edzőtáborában mondott beszédéből. Ebben arról beszélt, hogy Svédországban a bűnözői hálózatok svéd gyerekeket használnak gyilkosként, és szerinte több mint 280 kiskorú lányt tartóztattak le gyilkosság miatt.

    Ulf Kristersson felháborítónak és valótlan állításnak nevezte a magyar miniszterelnök szavait,

    és azt írta: Orbán szétrombolja a jogállamiságot.

    Az Orbán által említett letartóztatásokra vonatkozó adat nem felelt meg a valóságnak. Svédországban 2024-ben összesen 92 emberölés történt, ezeknek is csak kis részét követték el nők.

    Kristersson bejegyzésében egy 2007-es Orbán-idézetet is megosztott, amely így szól: „az olaj keletről jöhet, de a szabadság mindig nyugatról jön.”

    „A Nyugat egyfajta új generációjaként üzenetünk a nálunk fiatalabbaknak az, hogy ragaszkodjunk egy nyugati típusú Magyarországhoz, ne hagyjuk, hogy Magyarország letérjen nyugati útjáról, és szeressük, hogy Magyarország egy nyugati típusú ország, ami azt jelenti, hogy hiszünk az emberek szabad akaratában és az egymás iránti kölcsönös felelősségvállalásban, amelyet magunkra vállalunk, amelyek a nyugati kultúra elválaszthatatlan részei" - írta a svéd miniszterelnök.

    (via 444)


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    Orosz ügynökök küldtek robbanó csomagokat a DHL-lel, repülőkatasztrófát akartak előidézni
    A közlemény szerint a gyanúsítottak a Telegramon toborozták az embereket, és kriptóval fizettek nekik.


    A litván főügyészség és a bűnügyi rendőrség közös közleményben számolt be arról, hogy orosz hírszerzéshez köthető személyek szervezték és irányították a DHL és a DPD által szállított csomagok felrobbantását. A nyomozás során hat kilogramm robbanóanyagot találtak, és tizenöt ember ellen emeltek vádat. Az érintettek között orosz, litván, lett, észt és ukrán állampolgárok is vannak, adta hírül az MTI.

    A közlemény szerint

    2024. július 19-én Vilniusban négy, házi készítésű robbanó- és gyúlékony anyaggal felszerelt csomagot adtak fel.

    Egyikük másnap gyulladt ki a németországi Lipcsében, a DHL logisztikai központjában, röviddel azelőtt, hogy felrakták volna egy Nagy-Britanniába induló repülőgépre. Július 21-én egy DPD teherautón robbant fel csomag Lengyelországban, július 22-én pedig a DHL birminghami raktárában történt detonáció. A negyedik csomag Lengyelországban hibásodott meg, így nem gyulladt ki.

    Litván biztonsági tisztviselők szerint az orosz összeesküvők ezekkel a csomagokkal azt tesztelték, miként lehetne robbanásokat előidézni az Egyesült Államokba tartó teherszállító gépeken.

    A közleményben az is szerepel, hogy a robbanószerkezeteket masszázspárnákba rejtett időzített elektromos eszközökkel hozták működésbe.

    A nyomozás adatai alapján a műveletet Daniil Hromov ukrán állampolgár – akinek Jaroszlav Mihajlov névre szóló orosz okmányai voltak – és a litván-orosz állampolgár, Tomas Dovgan Stabacinskas koordinálta. Ők szervezték meg 2024-ben az IKEA vilniusi raktárának felgyújtását is. A közlemény szerint a két férfi szigorú konspirációs elvek alapján osztotta meg egymás között a feladatokat.

    A litván hatóságok három ember – Hromov, Stabacinskas és az orosz állampolgár, Andrej Baburov – ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. A nyomozás feltárta, hogy

    a szervezők a Telegram üzenetküldő alkalmazáson keresztül toboroztak embereket, akiket kriptovalutában fizettek ki.

    Oroszország egyelőre nem reagált a litván közleményre. Korábban tagadta, hogy köze lenne az IKEA raktárának felgyújtásához, és az ellene irányuló vádakat oroszellenes tevékenységnek nevezte. Európai kormányok és titkosszolgálatok ugyanakkor már korábban is Moszkvát vádolták azzal, hogy szabotázsakciókat hajt végre Ukrajna szövetségesei ellen.

    (via 24.hu)


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    1,6 százalékos kiegészítő nyugdíjemelést jelentett be a kormány
    A kormány 112 milliárd forintot különít el a kifizetésre, amely visszamenőleg rendezi a 4,8 százalékos nyugdíjas-inflációt.


    Szerdai ülésén 1,6 százalékos kiegészítő nyugdíjemelésről döntött a kormány, ezzel átlagosan a nyugdíjasok számára az idén 51 155 forintot kell kifizetni - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten, a Kormányinfón.

    Gulyás Gergely emlékeztetett, a kiegészítő nyugdíjemelés mértékéről már korábban döntés született, a pontos számról most hozott döntést a kormány.

    A nyugdíjas-infláció mértéke 4,8 százalék, ezért 1,6 százalékos emelés jár visszamenőleg - mondta, hozzátéve:

    a novemberi nyugdíjjal átlagosan 47 200 forintot fizetnek a nyugdíjasoknak, a maradék a decemberi nyugdíjjal érkezik.

    Továbbra is a kormány meggyőződése, hogy a nyugdíjemelésnek vagy meg kell haladnia a nyugdíjas inflációt vagy legalább azzal megegyezőnek kell lennie.

    Tavaly meg is haladta ezt, idei évben is megegyező lesz, 112 milliárd forintot fordít erre a kormány, ez az összeg a költségvetésben rendelkezésre áll - mondta Gulyás Gergely.

    (MTI)


    Link másolása
    KÖVESS MINKET: