HÍREK
A Rovatból

Brexit: Felfüggesztették a londoni tárgyalásokat

Változatlanul jelentősek a nézetkülönbségek a legvitatottabb területeken, mindenekelőtt az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának kérdésében.
MTI - szmo.hu
2020. december 04.



Felfüggesztette az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről folyó londoni tárgyalásokat péntek este a brit és az uniós küldöttség, mivel nem sikerült áthidalni a nézetkülönbségeket.

Michel Barnier, az Európai Bizottság tárgyalóküldöttségének vezetője egy hete érkezett Brüsszelből Londonba, és a két delegáció azóta szinte folyamatosan tárgyalt.

Barnier és a brit kormány küldöttségvezetője, David Frost azonban péntek este közös nyilatkozatot adott ki, amely szerint egyheti intenzív tárgyalássorozat után sem jöttek létre a megállapodás feltételei.

Barnier és Frost szerint ennek oka az, hogy

változatlanul jelentősek a nézetkülönbségek a legvitatottabb területeken, mindenekelőtt az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának kérdésében.

Ennek alapján a két küldöttségvezető megállapodott a tárgyalások szüneteltetésében, hogy tájékoztathassák feletteseiket a kialakult helyzetről.

A közös közlemény szerint Boris Johnson brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombat délután személyesen tekinti át a helyzetet. A Downing Street jelzése szerint Johnson és von der Leyen valószínűleg telefonon vagy videókapcsolaton egyeztet majd.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője nem sokkal Barnier és Frost péntek esti közös közleménye előtt kijelentette: Johnson elkötelezetten törekszik a további kemény munkára a megállapodás elérése végett, de a brit kormány nem tud belemenni egy olyan egyezségbe, amely nem teszi lehetővé, hogy visszavegye az ellenőrzést az általa sarkalatos fontosságúnak tartott területeken.

Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos, vagyis december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről.

London és az EU között azonban hosszú ideje komoly nézetkülönbségek vannak főleg az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának ügyében, és a két küldöttségvezető péntek esti közös közleménye szerint ezeket a mostani londoni tárgyalási fordulón sem sikerült áthidalni.

Boris Johnson korábban október 15-ét jelölte ki a megállapodás határidejéül kijelentve: annál későbbi időpontban nem lát esélyt a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény létrejöttére.

E több mint másfél hónapja lejárt határidő óta is azonban több tárgyalási fordulót tartott a brit és az uniós küldöttség Londonban és Brüsszelben felváltva, illetve egy alkalommal videókapcsolaton, mivel az EU-delegáció egyik tagjának koronavírustesztje pozitív lett, és Michel Barnier emiatt egy hetet elkülönítésben töltött.

A szabadkereskedelmi megállapodás elmaradása azt jelentené, hogy Nagy-Britannia és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kétoldalú kereskedelmi forgalomban.

Ennek kockázataira a brit üzleti szektor folyamatosan figyelmezteti a brit kormányt.

A brit autógyártók és autókereskedők szövetsége (SMMT) a mostani londoni tárgyalási forduló elé időzített éves helyzetértékelésében közölte: számításai szerint a szabadkereskedelmi megállapodás elmaradása esetén életbe lépő WTO-szabályozás a brit és az európai kontinentális autóipari ágazatnak együtt 110 milliárd euró termeléskiesést okozna 2025-ig.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hatósági eljárás indult az Orbán család bányája ellen
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) a Hahót Tőzeg Kft.-t is vizsgálja a 2025-ös kitermelési adatok alapján. Az eljárás a kitermelt mennyiségekre vonatkozó jogszabályok betartását ellenőrzi.


A 2025. évi tevékenység alapján 40 esetben indított eljárást a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága szabálytalan bányászati tevékenység gyanúja miatt, köztük a Hahót Tőzeg Kft.-vel szemben is – a 444.hu.

A cég Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök testvérének, Orbán Győzőnek és édesanyjuknak, Orbán Győzőné Sipos Erzsébetnek a tulajdonában áll.

A hatóság azt vizsgálja, hogy a bányavállalkozók betartják-e a kitermelési mennyiségre vonatkozó jogszabályokat. Az ellenőrzés a bányajáradék önbevallásokon és az úgynevezett hites bányamérő által végzett geodéziai felméréseken alapul.

Az SZTFH közölte, hogy a vizsgálat még tart, és „az eljárások lezárása eredményeként megállapított esetleges szankciókról jelen pillanatban nem lehet tájékoztatást adni”.

A hatóság azt nem árulta el, mikor indult az eljárás.

Fontos, hogy a Hahót Tőzeg Kft. nem keverendő össze a milliárdos bevételű Dolomit Kft.-vel, amely Orbán Viktor apjának érdekeltsége. A Dolomittal kapcsolatban a hatóság közölte, hogy nem tártak fel szabálytalanságot.

A gánti bányában 2024-ben műszaki-biztonsági és munkavédelmi ellenőrzést, 2025-ben pedig a robbantási tevékenységet vizsgálták.

A most eljárás alá vont Hahót Tőzeg Kft. nettó árbevétele 2020-ban 190 millió forint volt, ami 2024-re 360 millióra nőtt, adózott eredménye pedig 25,7 millió forintról 134,5 millióra emelkedett. A cég a sajtómegkeresésre még nem ragált.

Az ügyvezető miniszterelnök édesapjának érdekeltségébe tartozó Dolomit Kft.-ből a tulajdonosok 2,68 milliárd forint osztalékot vettek ki a 2024-es év után, a cég pedig korábbi sajtóhírek szerint több állami vagy államközeli beruházásban, köztük a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításában és az M1-es autópálya bővítésében is részt vett beszállítóként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Telex: A vészhelyzet megszűnésével jogi káosz jöhet május 13-án, az árstopok is veszélyben
A háborús veszélyhelyzet május 13-i lejáratával számos, a mindennapokat érintő kormányrendelet veszítené hatályát. Magyar Péter ezért a különleges jogrend május 31-ig tartó meghosszabbítását kérte a kormánytól.


Jogi atombombát jelentene az országnak, ha május 13-án véget érne a veszélyhelyzet – ezzel a felütéssel indul Telex.hu elemzése. A cikk szerint könnyen jogi káosz alakulhat ki, ha a háborús veszélyhelyzet lejár, mert egyik percről a másikra hatályukat vesztenék azok a kormányrendeletek, amelyeket az elmúlt években az Országgyűlés megkerülésével hoztak.

Magyar Péter azt várja a leköszönő kormánytól, hogy május 31-ig hosszabbítsák meg a különleges jogrendet, mert számításaik szerint legalább 160 ilyen rendelet van jelenleg hatályban.

„A leendő Tisza-kormánynak 150-160 jogszabályt kell módosítania, és ehhez kell pár hét. Úgyhogy azt kérjük a leköszönő kormánytól, hogy ha nem az a szándéka persze, hogy működésképtelenné tegye az országot az első napon, akkor ezt hosszabbítsa meg”

– fogalmazott a hétfői sajtótájékoztatóján.

Gulyás Gergely a keddi parlamenti egyeztetés után azt ígérte, olyan megoldást találnak, ami elfogadható az új kormánynak is. Két technikai lehetőséget vázolt fel: a veszélyhelyzet meghosszabbítását vagy a szabályok törvényi szintre emelését.

Ha nem születik megoldás, május 13-a után megszűnne többek között a védett üzemanyagár, az élelmiszerárstop és a drogériai termékek árának korlátozása. Hatályát veszítené az a rendelet is, amely kiskaput biztosított a Samsung SDI-nek, hogy a környezetvédelmi szabályok megszegése esetén se függesszék fel a gödi akkumulátorgyár működését. Emellett a Szőlő utcai ügy miatt a büntetés-végrehajtás irányítása alá helyezett javítóintézetek visszakerülnének a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság alá.

A kormány mozgásterét szűkíti, hogy az Alaptörvény 15. módosítása idén januártól külön kétharmados parlamenti felhatalmazáshoz köti a törvényektől való rendeleti eltérést. Bár egy korábbi törvényben a kormány általános felhatalmazást kapott május 13-ig,

a veszélyhelyzet meghosszabbításához és a rendeleti kormányzás fenntartásához ismét szükség van a parlament jóváhagyására.

A kérdést a május 9-i alakuló ülésig a jelenlegi, fideszes többségű Országgyűlés rendezhetné, vagy utána az új, tiszás többségű parlament, de ehhez az ügyvezető Orbán-kormány partneri viszonya is szükséges.

„A törvényi szintre emelés nagy körültekintést és esetről esetre való mérlegelést igényel” – mondta Novoszádek Nóra, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza.

A jogvédő szervezet szerint ideális esetben a törvényeket társadalmi és szakmai egyeztetés után, parlamenti vita mellett kellene elfogadni. Úgy látják, a kormány évek óta indokolatlanul tartja fenn a különleges jogrendet, és tömegesen hozott olyan rendeleteket, amelyeknek semmi köze nem volt a veszélyhelyzet alapjához.

A lap három forgatókönyvet vázol fel következő napokra:

  • Az első, hogy a felek megállapodnak a veszélyhelyzet rövid, május 31-ig tartó meghosszabbításáról, ami időt ad az új kormánynak a rendeletek átvilágítására.
  • A második, hogy a leköszönő vagy az új parlament egy gyorsan elfogadott törvénycsomaggal rendezi a legfontosabb kérdéseket, de ez a társadalmi vita hiánya miatt hordoz kockázatokat.
  • A harmadik, hogy ha nem születik megegyezés, május 13-án a rendeletek hatályukat vesztik, ami több területen azonnali működési zavarokat okozhat.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megszólalt a volt MNB-alelnök, aki Simor András szerint megzsarolta az Erste Bank vezetőjét
Kandrács Csaba volt MNB-alelnök közleményben tagadta a zsarolási vádat, és jogi lépéseket helyezett kilátásba. Közben már az MNB is vizsgálatot rendelt el az állítások miatt.


Simor András volt jegybankelnök azt állította a jegybank korábbi felügyeleti alelnökéről, hogy megzsarolta az Erste Bank vezetőjét. Az ügyben most megszólalt a megvádolt egykori alelnök, Kandrács Csaba is.

Kandrács Csaba a Telexnek küldött közleményében tagadta a vádakat, és jelezte, hogy jogi lépéseket tervez. A volt alelnök szerint semmilyen ráhatása nem volt Simor András tisztségével kapcsolatos döntésekre.

„Az alaptalan vádaskodásra alkalmas sajtóhírek, nyilatkozatok kapcsán jogi lépések megtételét tervezem” – áll Kandrács közleményében, aki azt is hozzátette, hogy 2025 októberében lejárt a mandátuma, azóta nem tölt be közéleti tisztséget.

Korábban a Magyar Nemzeti Bank is reagált. Azt írták, a nyilvánosságban megjelent új információk miatt a jegybank elnöke, Varga Mihály vizsgálatot rendelt el a kérdéses időszakra.

Az MNB egyben közölte, hogy 2025. március 4-e óta új vezetése van, amely alatt a jegybank a jogszabályoknak megfelelően működik, és a felügyeleti terület élére is új alelnök került.

Simor András egy televíziós interjúban beszélt a szerinte zsarolásnak minősülő esetről.

Elmondása szerint 2023 decemberében Jelasity Radován, az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója arról számolt be neki, hogy a jegybankban, egy „ablaktalan szobában” közölték vele, hogy a bankfelügyelet „rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül” járt volna el az Erste magyarországi leányvállalatával szemben, ha Simor a bankcsoport bécsi felügyelőbizottságának tagja marad. Simor végül 2024 januárjában lemondott a tisztségéről.

A volt jegybankelnök szerint ami történt, az bűncselekmény.

Az Erste Bank szerint az elmúlt időszakban több alkalommal voltak kitéve hátrányos, esetenként a jogszerűség határát súroló bánásmódnak, és jelezték, hogy egy esetleges vizsgálat során rendelkezésre állnak.

Az osztrák bank a közelmúltban látványos politikai nyomás alá került. Orbán Viktor egy választás előtti gyűlésén a „háború kutyája” és a „halál vámszedője” kifejezésekkel illette az Erstét. Később a pénzintézet már abban a listában sem szerepelt, amelyet a távozó nemzetgazdasági miniszter, Nagy Márton szívesen látott bankokként említett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szombaton még nyárias idő 25 fokkal, majd vasárnap viharos széllel zúdul be a sarkvidéki hideg
A hétvégén kora nyárias melegről vált téliesre az időjárás egy markáns hidegfront miatt. A szombati 25 fokos csúcs után vasárnap országszerte viharos szélre és komoly lehűlésre kell készülni, még a fagy sem kizárt.
Fotó: Kiefer Béla - szmo.hu
2026. április 23.



Kora nyárias időből sarkvidéki hangulatba csap át a hétvége: szombaton még a 25 fokot is elérhetjük, vasárnap azonban viharos széllel érkezik a drasztikus lehűlés - írja az Időkép.

A mostani front abban tér el a korábbiaktól, hogy kevés csapadékot hoz, a fő hatása a viharos szél és az éles hőmérséklet-zuhanás lesz.

Az északi, majd északnyugati áramlás szombatig melegebb légtömegeket hoz, vasárnap viszont egy sarkvidéki eredetű légtömeg zúdul be. Szombaton még a 25 fokot is megközelítheti a hőmérséklet, vasárnap azonban már viharos széllel érkezik a lehűlés.

A felmelegedés már csütörtökön megkezdődött. Majd pénteken folytatódik a szeles, de nagyrészt napos idő. A Dunántúlon többnyire derült égre, a Dunától keletre változóan gomolyfelhős-napos időre van kilátás, csapadék nélkül. A hőmérséklet hajnalban 1-8, délután 17-23 fok között alakul. Az északnyugati légmozgást többfelé élénk, a főváros térségében és a Dunántúl északi felén erős lökések kísérhetik.

A melegedés szombaton éri el a csúcsát: sok napsütés mellett a hőmérséklet 19 és 25 fok közé emelkedik, helyenként a 25 fokot is megközelítheti. A nyugati, északnyugati szél többfelé élénk, néhol erős lesz.

Vasárnap aztán jön a fordulat. Észak, északnyugat felől hidegfront érkezik, ami alapvetően napos, de rendkívül szeles időt hoz.

Országszerte erős, helyenként viharos lesz az északnyugati-északi szél.

A front sok csapadékot ezúttal sem hoz, legfeljebb helyenként fordulhat elő egy-egy futó zápor. A csúcshőmérséklet 13 és 21 fok közé esik vissza, délen mérhetünk már csak 20 fok feletti maximumokat. A lehűlés vasárnap északkeleten lesz a leginkább érezhető, míg délnyugaton maradhat a legmelegebb. A viharos széllökések miatt érdemes a szabadban lévő tárgyakat rögzíteni.

A hideg betörés hatása hétfő hajnalban is érezhető lesz, ekkor a fagyzugos tájakon ismét előfordulhatnak fagyos területek. A fagyveszély miatt az érzékeny növények védelméről is gondoskodni kell.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk