Bëlga - Királyok a házban tudományos szemmel
Sokan ismerjük és szeretjük a Belga Királyok a házban című számát, a dal végigveszi a magyar királyokat Istvántól IV. Károlyig. Kétségtelen, hogy ennek a slágernek óriási érdemei vannak a magyar történelem népszerűsítését illetően a tanulóifjúság körében. Szóval a félreértések elkerülése végett szögezzük le: mi is szeretjük a számot, sőt, néhány dolgot a történelemből diplomázott szerző is innen jegyzett meg - ahogy sokan mások. Mégis óva intenénk attól, hogy készpénznek vegyétek a szám minden szavát. Fussunk hát neki, pontokba szedve, elejétől a végéig!
Ha valaki esetleg nem ismerné, erről a számról van szó:
1. „Két ifjú rokon, István és Koppány”
Mindjárt az első félmondat hibás, Koppány ugyanis István nagybátyja volt, korántsem „ifjú”. Sajnos születése dátumát a múlt jótékony homálya fedi, de amit ez sugall, miszerint hasonló korú rokonokról van szó, nyilvánvaló tévedés. Koppány apja Tar Zerind volt, aki még Taksony idején meghalt. (Taksony 955-970 között volt fejedelem, de a két évszám nem 100 %.) Azaz fia, Koppány semmiképpen sem lehet egykorú Istvánnal, bár a különféle születési dátumok nem mutatnak többet 10 év korkülönbségnél. A 7-10 év ugyanakkor korántsem tekinthető kevésnek a korabeli viszonyok között. A fő ok viszont más: Koppány a senioratus elve alapján akart uralkodó lenni, ami azt jelenti, hogy a fejedelemséget a legidősebb rokon kapja meg, míg István a primogenitura elvét követte, ami az előző uralkodó legidősebb fiára hagyja a trónt. Ugye érezni a különbséget?
Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése
2. „A kőműves az Kelemen a könyves meg Kálmán, tönkre tette életét egy furcsa női ármány”
Több ilyen problémánk is lesz még: legendákat kever a Belga tényekkel. Kálmán (1095-1116) felesége bizonyos Euphemia volt, akit házasságtörés vádjával hazazavart Bizáncba. Ott megszületett Euphemiának egy Borisz nevű fia, aki később trónkövetelőként megjelent az országban, Kálmán halála után! Hogy ez a sztori effektíve tönkretette volna Kálmán életét, nyilvánvaló túlzás.
Könyves Kálmán ábrázolása Thuróczi János krónikájában:
3. „Béla sajnos Istvánt nem láthatta, 5 éves volt, mikor Kálmán megvakíttatta”
A később II. (Vak) Béla néven uralkodó gyermek megvakításakor 6 éves volt.
4. „Batu kán apukája, Dzsingisz kán, az meghalt”
Sajnos ez sem igaz, mivel Dzsingisz kán a nagyapja volt Batu kánnak. Amúgy Dzsingisz 1227-ben halt meg, utódja fia, Ögödej lett. Ezt az egész sztorit kár összekötni a tatárjárással, mivel az 1241-42 között volt, amikor szegény Dzsingisz már 15 éve a túlvilági vadászmezőkön csatázott a régi bajtársakkal, a kettő között tehát nincs összefüggés.
5. „A király és Mária lánya özvegy lett 20 évesen”
Szent Margit soha nem lett özvegy, mivel eleve visszautasította II. Ottokár cseh és Anjou Károly szicíliai király ajánlatát is, egyszerűen nem akart megházasodni, bár apja ezt elég keményen forszírozta egészen addig, amíg fel nem ajánlotta lányát Istennek a tatárjárás megúszása után.
6. „A kápolnaispánság önálló oklevéladó”
Bevalljuk, ez lehet, hogy nem hiba. A számban többször is van olyan, hogy a szövegben nem tudni, pontosan mire gondolnak a belgás srácok. Ha itt az oklevéladó szó hiteles helyet jelent, akkor bizony bármennyire is ezt sugallja a szöveg, nem Károly Róbert volt az első, hanem III. Béla, aki 1172-96 között uralkodott. Ha viszont ugyanez „oklevél, adó”, akkor ez a két általános fogalom használata helyes lehet, hiszen Károly Róbert több új oklevelet adott ki, nem is beszélve az adókról, de problémás az értelmezés.
7. „Magyarország határait három tenger mossa”
Klasszikus hiba, ez soha nem történt meg. Nagy Lajos idején (1342-82) Magyarország perszonálunióba lépett Lengyelországgal, mivel Lajos 1370-től utóbbinak is királya lett. A perszonálunió azt jelenti, hogy a két ország teljesen különálló, csak egy az uralkodója. Ez így bizony mínusz egy tenger. A Fekete-tenger partján lévő Moldva pedig úgynevezett ütközőállam volt, szintén nem volt Magyarország része, különálló fejedelemségként létezett. Ez így már mínusz kettő. Az Adriai-tenger ellenben kétségtelenül határos volt a Magyar Királysággal.
8. „Épül a királyné vára Diósgyőrben”
A jelenleg is álló várat IV. Béla idején építették, Nagy Lajos alatt „csak” a fénykorát élte, bár tény, hogy voltak apró átépítések rajta. Elfogadjuk, hogy ez inkább csak kötözködés.
9. „Aztán jött a Mátyás aki gyakran félrelépett”
Mátyásnak két felesége volt: Podjebrád Katalin, aki 1464-ben meghalt és Aragóniai Beatrix, akit 1476-ban vett el. A kettő között (!) volt a szeretője a polgári származású Edelpeck Borbála, tőle születik meg 1473-ban Corvin János, akit Mátyás utódául is szánt. Tehát konkrét megcsalásra nincs bizonyíték.
Mátyás király arcmása
10. „II. Józsefet ugorjuk át, senkit sem érdekel egy kalapos király.”
A történész-vér fellázad ilyen szavak hallatán, hiszen egy nagyon fontos uralkodónkról van szó, a felvilágosult abszolutizmus legnagyobb képviselőjéről! Rendeletek sorával kormányozta az országot, amik között volt bizony egészen előremutató is, mint például a vallási türelem a protestánsokkal és a zsidókkal szemben. Ráadásul, amint az a képen is látható, szép, nagy kalapja van!
11. „Hiába beszélt Ferdinánd hat nyelvet, ha a magyar ember nem értett csak egyet.”
Nem beszélte azt a hatot „hiába”, mivel az egyik speciel pont a magyar volt. Nyilvánvaló, hogy a Belga itt a magyar nyelv hivatalossá tételének küzdelmére utal, ettől még Ferdinánd beszélt magyarul, még ha nem is olyan jól.
12. „Törvényt sértve került József trónra”
A már emlegetett V. Ferdinánd 1848 decemberében lemondott Ferenc József javára, ez semmiképpen sem törvénysértő. A magyar trónra viszont hivatalosan csak 1867-ben, a kiegyezés után került, ennek a módja akkoriban szintén nem volt törvénysértés. Tény ugyanakkor, hogy addig is ő uralkodott az ország felett, amit értékelhetünk akár annak is, de hát vesztesnek sajnos hallgass a neve. Hogy ez most így hiba-e vagy sem, mindenki döntse el ki-ki maga, ez csak amolyan kiigazítás itt.
+1. „Ferenc, Ferdinánd is volt király”
Itt a megfogalmazás szerencsétlen kicsit, de nem konkrét hiba. Ferenc és Ferdinánd valóban mindketten uralkodtak, ráadásul egymás után. Ferenc Ferdinánd viszont nem, ő az a fickó, aki miatt kitört az első világháború, miután trónörökösként meggyilkolták 1914-ben. Az, hogy van-e vessző a két név között, az a számban sajnos egyáltalán nem egyértelmű.
Ha érdekes volt, nyomj egy lájkot!