Az összes környező országban olcsóbb az üzemanyag, mint Magyarországon, beindult a negatív benzinturizmus

Minden olyan közel-keleti országba küld mentesítő járatot a kormány, ahol magyarok rekedtek a háborús helyzet miatt, de mérlegelni kell a kockázatokat, a biztonságos hazatérés a legfontosabb – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtök délelőtti kormányinfón.

Gulyás nem tudta megmondani, hogy pontosan hány magyar lehet a fedélzeten, de szeretnék, hogy mindenki felférjen a gépre, aki Jordániából térne haza.

– magyarázta.

Elmondása szerint az Egyesült Arab Emírségekből azért nem hoztak haza katonai géppel senkit, mert egyértelmű volt, hogy nagyobb a kockázata a repülőtér használatának és a felszállásnak, mint az Abu Dzabiban vagy Dubajban maradásnak.

A kormány nap mint nap vizsgálja a lehetőségeket, Gulyás szerint talán már valamivel jobb a helyzet. Azt mondta, mindent megtesznek, hogy minden Közel-Keleten rekedt magyart kimenekítsenek, de a biztonságos hazatérés a legfontosabb.

Mindössze két percre voltak attól, hogy csapást mérjenek az Egyesült Államok legnagyobb közel-keleti katonai bázisára, amikor katari vadászgépek lelőttek két iráni bombázót – írja két, a műveletről tájékoztatott forrásra hivatkozva a CNN.

Miután múlt szombaton amerikai és izraeli légicsapásokban életét vesztette Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető, Irán több száz rakétát és pilóta nélküli drónt indított a Perzsa-öböl menti arab államok felé, célba véve városközpontokat, energia-infrastruktúrát, repülőtereket és szállodákat. Noha a legtöbb rakétát és drónt elfogták, vasárnap hat amerikai katona meghalt, amikor egy iráni lövedék áthatolt a légvédelmen, és eltalált egy rögtönzött műveleti központot Kuvait Suajba kikötőjében.

Hétfő reggel az Iráni Forradalmi Gárda két szovjet korabeli Szu–24-es taktikai bombázót indított Katar felé. A gépeket vizuálisan is azonosították, sőt le is fényképezték: bombákat és irányított lőszereket szállítottak. A gépek mindössze 80 láb (körülbelül 24 méter) magasan repültek, hogy elkerüljék a radarfelderítést. A katariak rádión figyelmeztetést adtak ki, de nem kaptak választ. Az idő rövidsége és a bizonyítékok miatt a gépeket ellenségesnek minősítették. Ezután egy katari F–15-ös vadászgép légiharcban lelőtte az iráni gépeket. Az iráni repülők Katar területi vizeibe zuhantak, a katari külügyminisztérium szóvivője kedden közölte, hogy keresik a személyzetet.

Dan Caine amerikai tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke szerdán a Pentagonban megerősítette az esetet.

– mondta.

Mohammed bin Abdulrahman Al Thani katari miniszterelnök szerdán telefonon beszélt az iráni külügyminiszterrel, és az incidenst eszkalatívnak nevezte. Szerinte ez azt mutatja, hogy Iránnak „nincs valódi szándéka” a feszültség csökkentésére.

– közölte a katari miniszterelnök.

Irán merész akciója volt az első alkalom Hamenei halála óta, hogy személyzettel repülő gépeket vetett be egy szomszédos ország ellen, és egyben az első eset, hogy a Katari Légierő légiharcban vett részt.

Nem merült fel a szerdai kormányülésen a benzinárstop bevezetése a közel-keleti háborús helyzet okozta áremelkedések miatt – mondta el Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a kormánynak van egy megállapodása a MOL-lal arról, hogy a magyar benzin- és gázolajár nem lehet magasabb, mint a régió országainak átlagos ára, ezt pedig a MOL tartja is.

Arról is beszélt, hogy miután elhalasztották a januárra tervezett jövedékiadó-emelést, júniusban kell újra elemezni a helyzetet. Szerinte számtalan valótlan állítás jelent meg erről, mert mint mondta, a jövedéki adó minimumát az Európai Unió határozza meg, a magyar adómérték pedig csak minimálisan, 10 forinttal haladja meg az uniós minimumértéket. „Tehát sokkal olcsóbbá ezzel nem lehetne tenni a benzint és a gázolajat” – mondta.

A 95-ös benzinnél ez 50 százalék, a környező országok közül mindenhol máshol magasabb. A gázolaj esetében 48 százalék az adótartalom, Horvátországban és Szlovákiában 1 százalékkal alacsonyabb.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter éppen szerdán hozta nyilvánosságra, hogy egészen pontosan mennyi az üzemanyagok adótartalma: a 95-ös benzin esetében 49,4 százalék, a gázolajé pedig 46,3 százalék.

Putyin „humanitárius gesztusa” vagy cinikus kampányfogás? Diplomáciai vihar robbant ki Budapest és Kijev között, miután Oroszország március 4-én, szerdán átadott Magyarországnak két kárpátaljai magyar hadifoglyot. Az ukrán külügyminisztériumot előre nem tájékoztatták az akcióról, ezért most bekérették a magyar nagykövetség ügyvivőjét – írja a 24.hu.

Az RBK-Ukrajina hírportál által idézett közlemény szerint a kijevi diplomáciai tárca hiteles tájékoztatást vár a magyar féltől, és kérvényezte, hogy hozzáférést kaphasson a visszahozott emberekhez. Az ukrán külügy szerint „Moszkva és Budapest nem először manipulál a hadifoglyok érzékeny kérdésével”, és a lépést az „etnikai kártyával való magyar manipulációnak” minősítették. Állásfoglalásukban élesen bírálták az akció időzítését és módját.

– olvasható a közleményben. A tárca hozzátette, remélik, az érintetteknek „lehetővé teszik, hogy saját maguk dönthessenek a saját életükről”.

A magyar kormány válaszul elzárkózott az adatszolgáltatástól. Gulyás Gergely a kormányinfón közölte a magyar álláspontot: „Semmilyen információt nem adunk át Ukrajnának, itt magyar állampolgárokról van szó, nincs ilyen kötelezettsége a magyar kormánynak”.

A hadifoglyok átadása egybeesett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai moszkvai látogatásával, ahol az orosz elnökkel is találkozott. Miután a magyar miniszter arról panaszkodott, hogy az ukrajnai háború negyedik évében számos magyar embert erőszakkal vittek el az ukrán hadseregbe, és közülük sokan meghaltak vagy eltűntek, Vlagyimir Putyin közölte, hogy az Orbán Viktorral folytatott telefonbeszélgetés során már szóba került a magyar hadifoglyok hazavitele, aminek nyomán a két foglyot szabadon bocsátották.