ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Mik a trendek az ingatlanpiacon? Hol találunk drágán, és hol kedvező áron ingatlant?

A szakértő szerint egyre többen költöznek ki az agglomerációba, de a belvárosi és vízközeli ingatlanok is keresettek. Ugyanakkor a használt ingatlanok már nem feltétlenül bizonyulnak kedvező árunak.


Akár ingatlanvásárlásban, akár eladásban gondolkodunk, érdemes áttekinteni, mi jellemzi mostanság a piacot. Az aktuális helyzetről, az elmúlt 10 év ingatlanpiaci tapasztalatairól, az árak alakulásáról, a leginkább frekventált térségekről kérdeztük Kiss-Szilágyi Juditot, az OTP Ingatlanpont szakértőjét.

– Mik az ingatlanpiac sajátosságai most, 2021-ben?

– A különböző támogatások hatására meglódultak az egyébként is növekvő kivitelezési árak, ezért a használt lakások már nem olcsóbbak jelentősen, mint az újak, viszont nagyon nehéz szakembert, kivitelezőt találni.

Így az utóbbi időben a vásárlók szívesebben vesznek újépítésű, újszerű ingatlant.

Természetesen a kormány által támogatott hitelek, támogatások is pörgetik a piacot, a CSOK, vagy az október 4-től indult Zöld Otthon Program kedvezményes hitele országosan, de leginkább Kelet-Magyarországon és a dél-dunántúli régióban nagyon keresett termék.

– A pandémia tehát nem vetette vissza az ingatlanpiacot?

– A pandémia 2020 márciusában pillanatnyi leállást okozott az ingatlanpiacon, de ez messze nem közelítette meg például a 2008-as világméretű gazdasági válságot, és annak hatásait. Teljesen új helyzettel találkoztunk, amit ingatlan szakemberként és magánemberként is fel kellett dolgoznunk. De két hét után felocsúdtunk ebből, és ingatlanosként úgy láttuk, hogy az élet, ha kicsit más formában is, de megy tovább. Az OTP Ingatlanpontnál már 2018-ban jelentős digitalizációs fejlesztések történtek, működésünk teljesen papírmentes volt, ezért tavaly már kipróbált online megoldásokkal támogathattuk ügyfeleink ingatlanügyleteit. 2020-ban a május és június hónapokat már ismét kiemelkedő tranzakciószámmal zártuk, és itt jelent meg, hogy újra felértékelődött az agglomeráció.

Azt szoktam mondani, hogy Budapest agglomerációja már a Velencei-tóig ér. Mégpedig azért, mert a közlekedés nagyon jó, és a térség olyan életminőséget biztosít, amit Budapesten hasonló költségvetésből nehezebb elérni.

Bár a fővárosban is vannak olyan kerületek, melyeknek a külső részei igen népszerűvé váltak, például Kelenföld vagy Mátyásföld.

– Mi vethet véget az áremelkedésnek?

– Pillanatnyilag nem látunk olyan tényezőt, ami miatt rövidtávon megtorpanna az ingatlanpiac. Már csak azért sem, mivel az inflációs félelmek miatt az ingatlanbefektetések újabb lendületet kaphatnak, hiszen azok értékálló befektetések, amit az elmúlt tíz év változásai is alátámasztanak. Például Csongrádon egy ismerős két évvel ezelőtt vásárolt egy ingatlant 4 millió forintért, és most 12 millió forintért adta el.

Háromszorosára növekedtek a helyi ingatlanárak, ami összefügg a térségben fokozódó kereslettel.

Az OTP Ingatlanpont itt is elébe ment az ügyféligényeknek. Csongrádon is nyitottunk egy irodát, amellyel mind a várost, mind az agglomerációját magas minőségben tudjuk kiszolgálni. Az OTP Pénzügyi Ponttal karöltve integrált szolgáltatást tudunk nyújtani, vagyis ügyfeleinknek elég egy irodába bemenniük új otthonuk megtalálásához, megvásárlásához, hitel vagy otthonteremtési támogatás iránti igényük benyújtásához, meglévő ingatlanjuk eladásához. Ez a mai, felgyorsult világban nagyon nagy előny.

– Említette ezt a csongrádi példát. Mennyire szerencse kérdése, hogy mennyiért tudja eladni valaki az ingatlanját?

– Azt figyeltük meg, hogy minden ingatlannak, ami vízközelben van, magasabb az ára – legyen az a Tisza-tó térsége keleten, vagy például Szálka, ami egy Tolna megyei, tóparti település. Csongrád esetében is fontos, hogy a Körös-partján van. Abszolút megfigyelhető, hogy a természet közelsége vonzó az ingatlankeresők körében. A megyeszékhelyek belvárosa jellemzően értékálló, illetve tíz év alatt Budapesten is 160 százalékkal növekedett az átlagos négyzetméter ár, 2011 első feléhez képest 257 000 forintról 2021 első feléig, 663 000 forintra.

De még Salgótarjánban is, amely más megyeszékhelyekhez képest olcsóbb, megduplázódtak az árak.

A Balaton környékén található ingatlanok árai is magasak. Befektetésnek is sokan vesznek itt ingatlanokat, és kiadják. Ez megint részben a home office hatása: igaz, hogy Budapesten van a munkahelyed, de dolgozhatsz otthonról, akár a Balaton mellől is. Ezért nagyon sokan választják itt a hosszútávú bérlést.

Az eladásra kínált ingatlan adottságai tehát nagyban befolyásolhatják a sikeres értékesítést, de az ingatlaneladás nem csak szerencse kérdése, sokkal inkább tudatos választás eredménye, és az ingatlanpiac ismerete is befolyásolhatja azt, hogy milyen feltételekkel tudunk értékesíteni egy ingatlant.

– 10 éve van a piacon az OTP Ingatlanpont. Ebben a 10 évben a magyar ingatlanpiacon számos változást figyelhettünk meg. Hogyan fedte ezt le az OTP Ingatlanpont működése?

– Az elmúlt 10 évben számtalanszor gondolhattuk azt, hogy már nincs hova növekednie az áraknak. De nem csak az árak növekedtek. Ha megnézzük visszamenőleg a statisztikákat, akkor azt látjuk, hogy szinte minden mérőszám megduplázódott. Míg 2011-ben 80.000 lakóingatlan került forgalomba, addig 2019-ben ez a szám már elérte a 157.000-et. 2020-ban, a pandémia hatására 20%-kal csökkent az adásvételi tranzakciók száma, de 2021 végéig ez várhatóan ismét visszaemelkedik 160 000-re, tehát növekedést prognosztizálunk.

Az OTP Ingatlanpont az elmúlt évtizedben folyamatosan alkalmazkodott a piaci változásokhoz. Növeltük országos lefedettségünket, irodákat nyitottunk minden megyeszékhelyen és a nagyobb városokban, valamint növeltük ingatlan tanácsadóink létszámát. Immár 820 tanácsadóval dolgozunk, akik nem csak a megyeszékhelyeken, városokban dolgoznak, hanem az agglomerációkban is,

hiszen az utóbbi években nagyon felerősödött a kereslet a nagyvárosok vonzáskörzetében, sokan vágynak a zöldövezetbe.

A '90-es években is volt már egy ilyen trend, a pandémia és a home office hatására újra sokan felismerték, mennyivel kellemesebb zöld környezetben dolgozni, szabadabban kimozdulni a négy fal közül, mint mondjuk a belvárosban. 10 év viszonylatában nézve még olyan – jellemzően mérsékelt árszínvonalú – városokban is emelkedtek az ingatlanárak, mint például Salgótarján vagy Szekszárd. Ezeken a helyeken alacsonyak voltak az ingatlanárak, ezért tavaly itt volt a legnagyobb a növekedés. De ott is növekedést tapasztaltunk, ahol már eleve magasak voltak az árak.

– Vevőként miért érdemes az OTP Ingatlanponthoz fordulni ahelyett, hogy saját szakállunkra kezdenénk ingatlant keresni?

– Az ember élete során nagyon fontos döntés egy ingatlan eladása vagy megvásárlása, ezt a folyamatot szeretnénk a lehető legjobban támogatni tapasztalatunkkal és piacismeretünkkel. Az ingatlanszakértő nemcsak a keresésben és eladásban tud segíteni az ügyfélnek, hanem a folyamat során felmerült kérdésekben megbízható válaszokkal szolgál, és számos terhet levehet a megbízó válláról. Az OTP Ingatlanpontnál dolgozó 820 tanácsadó valóban szakértő. Az OTP Bankcsoport tagjaként ők is a transzparenciát, a megbízhatóságot képviselik.

– Ezeken kívül, amiket felsorolt, mik azok a szolgáltatások, segítségek, amiért mindenképpen érdemes az ügyfeleknek profikhoz fordulniuk?

– A biztonság. Amikor egy ügyfél megbízza az OTP Ingatlanpontot, hogy értékesítse az ingatlanát, akkor az egy hatalmas felelősség nekünk, hiszen a magyar embernek általában a legnagyobb értéke az ingatlan. Én mindig azt mondom, megtiszteltetés, hogy valaki ránk bízza a legértékesebb vagyontárgyát, és ezt a szemléletet adom át a kollégáknak. Ezzel a tisztelettel fordulunk a tulajdonosok felé, és az ingatlanok felé is, amikor meghirdetjük, kiajánljuk, bemutatjuk.

A kiajánlás azt jelenti, hogy van egy olyan vevőkörünk, akik ingatlan keresőként regisztráltak az adatbázisunkban, és ha olyan paraméterű ingatlan értékesítésére kapunk megbízást, ami megfelel az adott ügyfél igényeinek, akkor azt figyelmébe ajánljuk. Fontos, hogy a kiajánlás előtt mindig megismerjük a kereső ügyfeleket.

Megkérdezzük, milyen forrásból szeretné az ingatlant megvásárolni, hitelfelvételben gondolkodott-e. Ha hozzájárul, az OTP Pénzügyi Ponttal együttműködve segítünk a finanszírozással kapcsolatos kérdések megválaszolásában, akár hitelfelvételben vagy állami támogatás igénylésében. Így tudjuk mindkét fél oldaláról támogatni a sikeres értékesítést.

A másik fontos, hogy munkatársaink minden nap az ingatlanpiacon dolgoznak, jól látják annak változásait, dinamikáját, segíteni tudnak az ármeghatározásban, és a megfelelő vevő megtalálásában. Ennek érdekében folyamatosan hirdetünk és a piaci változásokról tájékoztatjuk a megbízót, ha szükséges, akkor a hirdetésen, az áron változtatunk.

Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az ingatlant mielőbb értékesíteni lehessen, és mi erre vállalunk felelősséget, ebben vagyunk érdekeltek.

– Ez azt is jelenti, hogy adott esetben előfordulhat, hogy egy ingatlanra azt mondják, nem vállalják, mert úgy gondolják, hogy nem lehet eladni?

– Adódhat ilyen. Bár a mai viszonylatban azt lehet mondani, hogy nincs olyan ingatlan, amit nem lehet eladni, mert annyira megnőtt a kereslet. Szakértelmünk arra is kiterjed, hogy meghatározzuk, a piaci viszonyok között mi az a reális ár, amiért az ügyfél által meghatározott időn belül értékesíteni tudjuk az ingatlant.

A mai állás szerint az ingatlanok forgási sebessége körülbelül négy hónap,

tehát ennyi idő kell ahhoz, hogy egy ingatlant értékesítsünk, amely régiónként, kerületenként változó lehet, illetve, ha piaci ár alatt van egy ingatlan, akkor persze sokkal hamarabb sikerülhet. Amikor megkötjük a megbízást, viszünk egy piaci összehasonlító elemzést. Ez azt jelenti, hogy megnézzük az eladott ingatlanokat és a kínálatot, és megmutatjuk az eladónak, hogy az adott területen, az adott városban, az adott településen mi a megfelelő piaci ár.

– Mennyiért kelt el az OTP Ingatlanpontnál idén a legértékesebb ingatlan?

– Csaknem másfél milliárd forintért. Ami egy ipari terület volt Budapest egyik külső kerületében. Nyilván ennél sokkal alacsonyabb az általunk közvetített ingatlanok átlagos árszínvonala, viszont talán ez mutatja, hogy otthonosan mozgunk az ingatlanpiac legkülönfélébb árkategóriáiban.

– Az okos otthonok és a környezettudatos otthonok iránti kereslet hogy alakul?

– Egyértelműen megnőtt, nemcsak a kormányzati intézkedések és a hitelek miatt. Ez is nagyban kapcsolható a home office népszerűsödéséhez.

Mivel otthon használják az áramot, a gázt, az internetet, ezért környezettudatosabb ingatlanokat keresnek az ügyfelek.

Ez a tendencia is érezhető, ezért az OTP Ingatlanpont is azon dolgozik, hogy minél több ilyen beruházást behozzunk a portfólióba.

– Mi az a minimum ár, amivel számoljon, aki ingatlanvásárlásra gondol ma Magyarországon?

– Településenként változó. Budapesten 600.000 forintos négyzetméter ártól egészen 2 millióig található eladó ingatlan a portfóliónkban. Vidéken is vannak ehhez hasonló árfekvésű városok, például Debrecenben már 2021 első felében is 500.000 forint volt az átlagos négyzetméter ár, sőt azóta is emelkedett. Természetesen egy kis településen lényegesen alacsonyabb árakkal találkozhatunk.

Az idén 10 éves fennállását ünneplő OTP Ingatlanpont Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő ingatlanközvetítő hálózata, az OTP Csoport tagja. A társaság egyedülállóan ötvözi az ingatlan- és a hitelintézeti szakértelmet, tanácsadói országszerte több mint 80 irodában nyújtanak megbízható megoldást az ingatlan adásvétel és finanszírozás folyamatában. A hálózat kínálatában nagyjából 10 000, meghatározó részben egyedi, máshol nem elérhető ingatlan szerepel.

Az OTP Ingatlanpont az ingatlanok értékesítésének támogatása mellett az otthonteremtéshez és felújításhoz szükséges pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat is kínál ügyfeleinek, célja, hogy Magyarország legprofesszionálisabb és legmegbízhatóbb ingatlanközvetítőjévé váljon, ahol az ingatlanvétel és -eladás egyszerű, átlátható és kényelmes folyamattá válik.

A cikk az OTP Ingatlanpont támogatásával készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Majális a Városligetben - Fotókon a nap leghangulatosabb pillanatai
Nem unatkoznak azok, akik a Városligetben töltik május első napját. A hagyományos Majálison egymást érik a szórakoztató programok, mutatjuk, mi történt eddig a helyszínen!


Kellemes, tavaszias időben tartják a Városligetben a Majálist. A hagyományos május elsejei rendezvényre ezúttal is több ezren látogattak ki, a kicsik és a nagyok egyaránt megtalálták a kikapcsolódás módját. Ezúttal is lehetőség van a szórakozásra a Városligeti-tó területén. A Városligetben több magánrendezvényt is tartanak, és tudósítónk szerint sokaknak okoz problémát, hogy több szakaszon is lezárták a területet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A pillanatnyi megkönnyebbülés csapdája: 3 szokás, amivel minden nap ártasz magadnak
A rövid távú hangulatjavítás és a hosszú távú célok közötti ellentét határozza meg a legkárosabb megküzdési mechanizmusokat.


Ha esténként kimerült vagy, de mégis úgy érzed, alig haladtál, és a fontos dolgok újra a másnapi teendőlista élére kerültek, könnyen lehet, hogy három láthatatlan, mégis romboló megküzdési szokás csapdájában élsz. Egy pszichológus szerint a mindennapi stresszre adott ösztönös reakcióinkkal – amelyek rövid távon megkönnyebbülést hoznak – nap mint nap feladjuk a hosszú távú jóllétünk egy darabját. A jó hír az, hogy ezek a minták nem a személyiségünk részei, hanem tanult viselkedések, és kis, azonnal bevethető lépésekkel már ma megtörhetjük a kört.

A Forbes magazinban publikáló Mark Travers pszichológus három gyakori, mégis sokszor alábecsült mintát azonosít, amelyek észrevétlenül mérgezik a hétköznapokat.

Az első a halogatás „önjutalmazással”, a második az érzelmi elzárkózás konfliktushelyzetben, a harmadik pedig a túlzott túlagyalás, vagyis a rumináció.

Ezek a stratégiák azért különösen alattomosak, mert pillanatnyi enyhülést kínálnak: a kellemetlen feladat elodázása, a feszült vita elkerülése vagy a probléma vég nélküli pörgetése átmenetileg csökkenti a stresszt. Hosszú távon azonban a felgyülemlő teendők, a megoldatlan konfliktusok és a mentális kimerültség csak növelik a szorongást.

Az első ilyen méreg

a halogatás, de nem az a fajta, amit a lustasággal azonosítunk. Ez egy sokkal kifinomultabb csapda: az azonnali hangulatjavítás érdekében odázzuk el a nehéz vagy unalmas feladatot. „Megérdemlek egy részt a sorozatból, mielőtt nekikezdek” – mondjuk magunknak, és ezzel pillanatnyi jó érzést vásárolunk, de a feladat súlya és a közeledő határidő miatti bűntudat később sokkal nagyobb árat követel. A szakirodalom ezt a „give in to feel good” (adjuk fel, hogy jobban érezzük magunkat) mechanizmusnak nevezi, ami valójában egy félresiklott érzelemszabályozási kísérlet. „A legtöbb pszichológus az elkerülő viselkedés egyik formájaként tekint a halogatásra, egy félresiklott megküzdési mechanizmusként, amikor ‘azért adjuk fel, hogy jobban érezzük magunkat’” – magyarázza Timothy Pychyl, a Carleton Egyetem halogatás-kutatója.

A hatékony ellenlépés nem az akaraterő megerőszakolása, hanem a rendszer átverése. Az egyik ilyen módszer a kísértés-csomagolás: párosítsuk össze a „kell” feladatot egy „akarom” jutalommal. Például csak akkor engedjük meg magunknak a kedvenc podcastunk hallgatását, ha közben a gyűlölt házimunkát végezzük, vagy csak a futópadon nézhetjük a legújabb sorozatrészt. A másik bevált stratégia a mikro-szokások bevezetése:

ahelyett, hogy a teljes feladatra koncentrálnánk, tűzzünk ki egy mindössze ötperces „indító blokkot” minden nap ugyanabban az időben.

A cél nem a tökéletesség, hanem a kezdeti ellenállás áttörése; a lendület gyakran már önmagát viszi tovább.

A második romboló minta

az elkerülés egy másik formája, ami nem a feladatokra, hanem a kapcsolatainkra irányul: az érzelmi elzárkózás. Amikor egy vita során az egyik fél hirtelen elnémul, elfordul, látszólag kivonul a helyzetből, az nem feltétlenül rosszindulatú játszma. A híres Gottman Intézet kutatásai szerint

ez a viselkedés – amely a válást nagy eséllyel bejósoló „négy lovas” egyike

– gyakran a szervezet vészreakciója. A pulzus megemelkedik, a gondolkodás beszűkül, és a test „lefagyás” üzemmódba kapcsol, mert annyira túlterhelődött érzelmileg, hogy képtelen a konstruktív párbeszédre.

Ilyenkor a leghasznosabb egy előre megbeszélt protokoll alkalmazása. Ahelyett, hogy a falat bámulnánk, jelezzük a partnerünknek, hogy szükségünk van egy 15-20 perces szünetre, hogy megnyugodjunk, de ígérjük meg, hogy utána visszatérünk a beszélgetéshez. Ez a tudatos időkérés nem menekülés, hanem felelős érzelemszabályozás.

A szünet alatt fontos, hogy ne a sérelmeinken rágódjunk, hanem valami teljesen mással foglalkozzunk:

egy rövid séta, pár mély lélegzetvétel vagy zenehallgatás segíthet levinni a pulzust, és visszatérni egy higgadtabb állapotba, ahol már lehetséges a párbeszéd.

A harmadik láthatatlan energiaszivárgás

a túlzott túlagyalás, vagyis a rumináció. Ez az a mentális állapot, amikor egy problémán vagy sérelmen körbe-körbe rágódunk anélkül, hogy megoldást találnánk. Bár a gondolkodás hasznosnak tűnhet, valójában egy negatív spirál, ami rontja a hangulatot, gátolja a kreatív problémamegoldást, és tönkreteszi az alvást. „Olyan, mintha egy végtelen beszélgetésbe ragadnál saját magaddal” – írja le a jelenséget Dr. Jacqueline Olds, a Harvard Egyetemhez kötődő pszichiáter.

Ennek a mentális körforgásnak a megtörésére az egyik leghatékonyabb eszköz a pszichológiai eltávolodás. Ahelyett, hogy azt mondanánk: „szorongok”, fogalmazzunk át: „észreveszem, hogy megjelent a szorongás érzése”. Ez a kis nyelvi csavar segít felismerni, hogy a gondolataink és érzéseink csupán mentális események, amelyek jönnek és mennek, nem pedig mi magunk vagyunk. Erre több azonnali technika is létezik: címkézzük fel a felbukkanó érzést („ez a bizonytalanság”), majd vegyünk öt lassú lélegzetet. Vagy tegyük fel a kérdést:

„Mit mondanék most, ha a saját gyerekem lenne ebben a helyzetben?”

Az eltávolodás segít megtörni a gondolati hurkot és visszanyerni a kontrollt.

Ez a három alternatíva akkor válik igazán hatékonnyá, ha mikro-szokások rendszerébe építjük be őket. Ahelyett, hogy egyszerre akarnánk megváltoztatni mindent, válasszunk egyetlen apró lépést, és azt gyakoroljuk tíz napig. Legyen az napi tíz perc séta ebéd után, óránként öt perc nyújtózkodás az ülőmunka mellett, vagy a nap kezdése egyetlen oldal elolvasásával a régóta halogatott könyvből. Sarah Hays Coomer egészségcoach szerint a „mikroadagolt jóllét” apró, életet tápláló változtatásokkal „állandó megnyugvást és struktúrát csöpögtet a mindennapi káoszba” – mondta a Forbes Health-ben. Ha egy ilyen apró szokás már automatikussá vált, jöhet a következő. Ezzel a módszerrel a nagy, ijesztő változások helyett kicsi, elérhető győzelmek sorozatával építhetjük újra a mindennapjainkat, felszabadítva az eddig láthatatlanul elfolyó energiáinkat.

Via Forbes


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Elfelejthetjük az orrspray-t? Új terápiás eszközök jönnek a szénanátha ellen
Új orvostechnikai eszközök célozzák az allergiás nátha helyi kezelését, kiegészítve a gyógyszeres terápiákat. A fototerápiás és idegi stimulációs módszerek a gyulladást csökkentik.


A tavaszi szél nemcsak vizet áraszt, hanem egy láthatatlan pollentengert is, ami milliók számára változtatja a megkönnyebbülést hozó jó időt egy hetekig tartó, tüsszögéssel, orrdugulással és viszketéssel teli küzdelemmé. Az allergiás nátha, vagy közismertebb nevén a szénanátha egy olyan civilizációs teher, amelyre a gyógyszeripar milliárdokat költ, a betegek pedig évről évre keresik a hatékonyabb, kevesebb mellékhatással járó megoldásokat. A standard terápia – az orrspray-k és antihisztaminok – sokakon segít, de egyre többen vannak, akiknél a tünetek makacsul fennmaradnak, vagy egyszerűen csak csökkenteni szeretnék a gyógyszerek terhelését. Ebben a helyzetben

egy új technológiai hullám van felemelkedőben, amely nem tablettákkal vagy folyadékokkal, hanem célzott fizikai behatásokkal, fénnyel, hővel és mikrostimulációval igyekszik megzabolázni az orrnyálkahártya túlpörgött immunválaszát.

Az alapötlet az, hogy ha a probléma helyben, az orrban keletkezik, akkor a megoldást is ott kell keresni. Amikor az ártalmatlan pollen, poratka vagy állati szőr bejut az orrüregbe, az immunsejtek téves riadót fújnak, és hisztamint, valamint más gyulladáskeltő anyagokat szabadítanak fel. Ez okozza a jól ismert tünetegyüttest: a sorozatos tüsszögést, az eldugult vagy éppen csorgó orrot és a kínzó viszketést. Az új orvostechnikai eszközök pontosan ebbe a folyamatba avatkoznak be. Ahelyett, hogy az egész szervezetet érintő gyógyszert juttatnának a rendszerbe, lokálisan, közvetlenül a nyálkahártyán fejtik ki hatásukat, hogy lenyugtassák az immunsejteket és csökkentsék a gyulladást. A paletta meglepően széles, a napi néhány perces otthoni kezelésektől az egyszeri, rendelői beavatkozásokig terjed.

Az egyik leginkább kutatott terület az intranazális fototerápia, vagyis a fényterápia.

Ennek létezik otthoni, alacsony energiájú vörös és infravörös LED-fényt használó változata, amely napi kétszer-háromszor néhány perces használatot igényel, és létezik rendelői, kúraszerűen alkalmazott, kevert ultraibolya és látható fényt használó kezelés is. A tudományos bizonyítékok egyre gyűlnek: egy friss szisztematikus áttekintő tanulmány és metaanalízis, amely a témában elérhető kutatásokat összegezte, arra jutott, hogy

a fényterápia szignifikánsan csökkentheti az allergiás nátha összes fő tünetét, beleértve az orrfolyást, a dugulást, a viszketést és a tüsszögést is.

Bár a vizsgálatok módszertana még nem teljesen egységes, az irány egyértelműen ígéretes.

Egy másik,

ennél jóval invazívabb, de hosszabb távú megoldást kínáló irány a krónikus orrfolyásért és dugulásért felelős idegek célzott kezelése. Az orrban található hátsó orrideg (posterior nasal nerve) túlműködése jelentősen hozzájárul a tünetekhez. Ezt az idegi aktivitást ma már képesek csillapítani temperált rádiófrekvenciás kezeléssel, krioablációval (fagyasztással), vagy a legújabb, többpontos rádiófrekvenciás rendszerekkel.

Ezeket az eljárásokat helyi érzéstelenítésben, rendelői körülmények között végzik, és a céljuk az, hogy egyetlen beavatkozással hónapokra, sőt, évekre enyhítsék a panaszokat.

A RhinAer nevű rádiófrekvenciás eljárás klinikai vizsgálatai például hároméves utánkövetés során is tartós tünetcsökkenést és életminőség-javulást mutattak ki súlyos mellékhatások nélkül.

„Több, következetes, hároméves eredményeket bemutató tanulmánnyal a hátunk mögött a RhinAer továbbra is mércét állít a tartós, végleges és átfogó krónikus rhinitis eljárások terén”

– nyilatkozta Matt Brokaw, az eljárást fejlesztő Aerin Medical elnök-vezérigazgatója egy céges közleményben. Hasonlóan jó eredményekről számolnak be a ClariFix nevű fagyasztásos technológiával is, amely egy kontrollcsoportos vizsgálatban bizonyította hatékonyságát.

A legújabb generációt

a NEUROMARK rendszer képviseli, amely egy ülésben, precízen képes kezelni az ideg több ágát. „Épp most zártunk egy rendkívül sikeres kereskedelmi validációs fázist, amellyel a NEUROMARK rendszert a krónikus rhinitis ellátásának élvonalába pozícionáltuk” – mondta Brian Shields, a Neurent Medical vezérigazgatója a BioSpace portálnak. Ezek mellett léteznek kevésbé invazív, mechanikai elven működő eszközök is, mint például az akusztikus rezgést és a kilégzés közbeni pozitív nyomást kombináló készülékek. Kisebb vizsgálatokban ezek is javították az orri légáramlást és a tüneti pontszámokat, de a széles körű alkalmazásukhoz még további, nagy esetszámú kutatásokra van szükség.

Fontos hangsúlyozni, hogy a szakmai irányelvek szerint ezek az eszközök jelenleg nem helyettesítik, hanem kiegészítik a hagyományos kezeléseket.

Elsősorban azoknak a betegeknek jelenthetnek alternatívát, akiknek a panaszai a standard gyógyszerek mellett is fennállnak, akik a mellékhatások miatt szeretnének kevesebb gyógyszert szedni, vagy egyszerűen nyitottak a nem gyógyszeres megoldásokra. A biztonsági profiljuk általában kedvező: a fényterápiánál leggyakrabban enyhe orrszárazságot, az idegi beavatkozásoknál pedig átmeneti fájdalmat vagy diszkomfortérzést jelentettek.

A gyakorlati megvalósítás és a költségek terén jelentős a szórás.

Egy otthoni, LED-fényes fototerápiás eszköz ára 87 euró, vagyis körülbelül 33 ezer forint körül mozog, cserébe napi szintű, percekben mérhető elköteleződést igényel.

Ezzel szemben az egyszeri, rendelőben végzett idegmodulációs eljárások ára külföldön akár a több ezer dollárt is elérheti; egy friss betegbeszámoló 3000 dolláros, azaz nagyjából 1 millió forintos önköltségről számolt be. Bár a bizonyítékok egyre erősebbek, a technológia jövőjét a hosszú távú, nagy esetszámú vizsgálatok fogják eldönteni, amelyek tisztázzák, hogy a betegek mely alcsoportjai profitálhatnak a legtöbbet ezekből az innovatív, célzott kezelésekből.

Via Karger/PMC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Súlyos ezreket bukhatsz havonta a mobilod miatt, ha elköveted ezt a gyakori hibát
A tudatos mobilhasználat egy rövid ellenőrzőlistával kezdődik. Éves szinten a megtakarítás elérheti a 80-100.000 Ft-t.


Valószínűleg te is áldozatul estél már a digitális kor egyik legcsendesebb pénznyelőjének: a feleslegesen drága mobilcsomagnak. Hónapról hónapra levonják a díjat a számláról, talán észre sem veszed, hogy mennyire sokat, hiszen a kényelem és a „korlátlanság” ígérete megnyugtató. Pedig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság friss, átfogó felmérése kíméletlenül rávilágít:

a magyarok jelentős része úgy fizet a prémium szolgáltatásért, hogy annak előnyeit a valóságban soha nem használja ki.

A különbség nem aprópénz; egyetlen tudatos döntéssel havonta akár több ezer, éves szinten pedig százezres nagyságrendű forint maradhat a zsebedben.

A probléma gyökere a tájékozatlanság. A hatóság kutatása szerint a számlás mobil-előfizetők mintegy fele használ korlátlan belföldi hanghívást, egyharmaduk pedig korlátlan mobilinternetet. Ezzel párhuzamosan azonban az érintettek közel fele valójában egy jóval olcsóbb, fix adatkeretes csomaggal is bőven beérné. A pénzügyi szakadék pedig óriási:

míg a nem korlátlan csomagok medián havidíja 5000 forint körül mozog, addig a korlátlan hang- és adatcsomagot használók jellemzően 13 000 forintot fizetnek.

A tudatosság riasztóan alacsony: a számlás előfizetőknek csupán 60 százaléka tudja fejből a havidíját, és még kevesebben képesek visszakeresni az elmúlt hónapok konkrét hang- vagy adatforgalmát.

Az első és legfontosabb lépés a spórolás felé, hogy pontos képet kapj a saját használati szokásaidról. Ez ma már néhány mozdulattal elvégezhető. iPhone készülékeken a Beállítások menü Mobilhálózat pontjában lefelé görgetve látható az alkalmazásonkénti mobiladat-használat.

A statisztikát itt a számlázási ciklus elején érdemes lenullázni a pontos méréshez.

Androidos telefonokon a folyamat hasonló, jellemzően a Beállítások, Hálózat és internet, majd Adathasználat menüpont alatt található meg, bár a pontos elnevezés gyártónként eltérhet. Még egyszerűbb megoldást kínálnak a szolgáltatói alkalmazások, amelyek részletes fogyasztási adatokat mutatnak, és gyakran kedvezményes, egyszeri adatbővítési lehetőségeket is kínálnak. Aki pedig a teljes piacot szeretné felmérni, annak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatalos díjcsomag-kalkulátora nyújt segítséget, ahol a híváspercek, SMS-ek és adatigény megadásával megbecsülhető a várható havi költség.

De mekkora összegről is beszélünk a gyakorlatban? Egy egyszerű példával élve: ha valaki egy átlagos, 13 000 forintos korlátlan csomagról egy számára bőségesen elegendő, 10-25 GB-os, 5000 forintos csomagra vált, havonta 8000 forintot takarít meg. Ez éves szinten közel 96 000 forint. Egy háromfős háztartás esetében, ahol mindhárom előfizetés korlátlan, de a valós igények alapján két SIM-kártyának is elég lenne egy olcsóbb, fix keretes csomag, a havi megtakarítás már 16 000 forint, ami egy év alatt megközelíti a 200 000 forintot. A probléma nemcsak a havidíjasokat érinti: a hatóság elemzése szerint

a feltöltőkártyások 22 százaléka olyan szinten költ, ahol már kedvezőbb lenne egy havidíjas konstrukció.

„Én ezt csak az elmúlt pár évben vettem észre… Yettelnél 2 éve fizettem kb. 7000 forintot korlátlan mobilnetre és 150 perc lebeszélhetőségre, mivel megszűnt a csomag, most 11 000 Ft-ot fizetek 50 GB netre és 150 perc beszédre” – írta egy felhasználó a Reddit fórumán.

Érdemes azonban tisztában lenni a buktatókkal is. A hűségidő az egyik legfontosabb tényező. Az általános piaci gyakorlat szerint készülékvásárlás nélküli előfizetésnél legfeljebb 12, míg készülékkel együtt vásárolt csomagnál 24 hónapos hűségidővel kell számolni. Fontos apróbetűs részlet, hogy

egyes szolgáltatóknál az előfizetés szüneteltetése meghosszabbíthatja a hűségidőt.

Egy másik modern kori csapda az inflációkövető díjkorrekció, amely a legtöbb szolgáltató általános szerződési feltételeiben már szerepel. Egy néhány százalékos emelés is érezhető tétel lehet a havi számlán.

Ha a hűségidő nem akadály, a szolgáltatóváltás és a számhordozás hatékony eszköz lehet a jobb feltételek kiharcolására. A számhordozás folyamata jellemzően gyors és díjmentes, bár egy rövid, néhány órás átadási időablakban előfordulhat szolgáltatáskiesés. A tárgyalási pozíciót erősítheti, ha több szolgáltatást – például a mobil-előfizetést és az otthoni internetet – egy szolgáltatónál, egy csomagban kezel. Ezekre gyakran adnak kedvezményt.

A hűségidő meghosszabbításával elérhető készülékkedvezményekkel azonban érdemes óvatosan bánni, és pontosan kiszámolni, hogy a kedvezmény valóban kompenzálja-e a magasabb havidíjjal járó többletköltséget a teljes futamidő alatt.

Felmerül a kérdés: ha ennyit lehet spórolni, miért választják mégis olyan sokan a drágább, korlátlan csomagokat? A válasz a pszichológiában és a kényelemben rejlik. Sokan a kiszámíthatóságot és a nyugalmat fizetik meg, nem akarnak az adatkeret fogyásával foglalkozni. Emellett a szolgáltatók is gyakran a korlátlan csomagokhoz kötik a legvonzóbb készülékkedvezményeket. A valóságban a korlátlanság sem mindig végtelen:

a piaci kínálatban egyre gyakoribb, hogy a „korlátlan” adatcsomag valójában a használhatóság folyamatosságát jelenti, de bizonyos adatmennyiség felett a sebességet jelentősen korlátozzák.

Valóban indokolt a korlátlan csomag annak, aki rendszeresen osztja meg a mobilnetet laptopjára, útközben nagy felbontású videókat néz, sokat játszik online, vagy nagy méretű fájlokat tölt fel és le a mobilhálózatról. „Engem az zavar, hogy külföldön már olcsón, alacsonyabb tarifákban is benne van a korlátlan mobiladat, itthon meg még mindig 5–10 GB forgalommal szúrják ki az ember szemét” – hangzik egy másik, a Redditről származó vélemény.

A tudatos mobilhasználat tehát egy rövid ellenőrzőlistával kezdődik. Az első lépés a számláló nullázása a számlázási ciklus elején és a forgalom figyelése egy hónapon keresztül. Ha a 10-25 gigabájtos keret sem fogy el, szinte biztosan felesleges a korlátlan csomag. Érdemes megnézni, hogy a szolgáltatói applikációban olcsóbban lehet-e egyszeri adatjegyet vásárolni, mint amennyi a következő, nagyobb csomag felára lenne.

Egy háztartáson belül pedig érdemes minden előfizetést külön-külön megvizsgálni, mert könnyen lehet, hogy csak egy családtagnak van szüksége a legdrágább opcióra.

A tét nem kicsi: 15-20 percnyi odafigyeléssel és egy célzott csomagváltással havonta több ezer, évente pedig akár százezres nagyságrendű összeg maradhat a családi kasszában anélkül, hogy a használati kényelem csorbát szenvedne.

Via NMHH


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk