A jövő évi magyar választásokba való beavatkozással vádolta Joe Bident és kormányát egy magyar diplomata
Váratlan esemény történt csütörtökön a washingtoni magyar nagykövetség október 23-i ünnepi fogadásán, a magyar kormány delegáltja, Dancs Ferenc helyettes külügyi államtitkár ugyanis váratlan támadást intézett a vendéglátó ország ellen.
A Washington Examiner helyszíni tudósítása szerint Dancs Ferenc azzal „borzolta a kedélyeket”, hogy a jövő évi magyar parlamenti választásokba való beavatkozással vádolta Joe Bident és kormányát. Kijelentette: az amerikai kormány támogatásával működő Szabad Európa Rádió feladata Orbán Viktor miniszterelnök aláásása.
„A magyarok már nem látják kedvező fényben a Szabad Európa Rádiót” – fogalmazta meg beszédében, amelyben azt is hangsúlyozta, hogy a magyar kormány „az álhírekkel szemben védi a szabadságunkat”.
Dancs Ferenc megemlítette, hogy 1956-ban „sok fiatal vesztette életét, mert elhitték a Szabad Európának, hogy úton a segítség”. Úgy véli, a magyarok „megtanulták a leckét, hogy a nehéz időkben csak magunkra számíthatunk”.
A helyettes külügyi államtitkár váratlan támadása a Szabad Európa Rádió ellen, valamint az, hogy megkérdőjelezte az Egyesült Államok hűségét egy NATO-szövetségeséhez, már csak azért is komoly meglepetést okozott, mert közvetlenül előtte Karen Donfried amerikai helyettes külügyi államtitkár éltette beszédében a magyar függetlenséget, illetve a két ország történelmi kapcsolatát – említi a Washington Examiner beszámolója.
„Nagyon, nagyon fura” – mondta a lapnak egy, a rendezvényen részt vevő európai tisztviselő, aki szerint „még, ha okuk is volna aggodalomra, akkor is szokatlan ezt egy ilyen beszédbe belefoglalni”.
Dancs Ferenc a beszéde után a Washington Examiner kérdésére válaszolva élesen úgy fogalmazott: a Szabad Európa Rádió magyarországi újraindulását „csakis annak jeleként értékelhetjük, hogy szándékukban áll beavatkozni a parlamenti választásba”.
Karen Donfried, az amerikai helyettes államtitkár ezzel szemben igyekezett oldani a feszültséget: csak a két nép demokrácia iránti elkötelezettségéről beszélt. Stábja később közleményben annyit tett még hozzá, hogy tudomásuk szerint semmi alapja nincs Dancs Ferenc vádjainak, a Szabad Európa Rádió pedig, ha kormányzati pénzekből tartják is fenn, teljes szerkesztői függetlenséget élvez.
A Washington Examiner helyszíni tudósítása szerint Dancs Ferenc azzal „borzolta a kedélyeket”, hogy a jövő évi magyar parlamenti választásokba való beavatkozással vádolta Joe Bident és kormányát. Kijelentette: az amerikai kormány támogatásával működő Szabad Európa Rádió feladata Orbán Viktor miniszterelnök aláásása.
„A magyarok már nem látják kedvező fényben a Szabad Európa Rádiót” – fogalmazta meg beszédében, amelyben azt is hangsúlyozta, hogy a magyar kormány „az álhírekkel szemben védi a szabadságunkat”.
Dancs Ferenc megemlítette, hogy 1956-ban „sok fiatal vesztette életét, mert elhitték a Szabad Európának, hogy úton a segítség”. Úgy véli, a magyarok „megtanulták a leckét, hogy a nehéz időkben csak magunkra számíthatunk”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zelenszkij magyarul üzent Szijjártónak az ukrán drónparancsnok kitiltása után: Magyarország még csak együttérzést sem tanúsított az embereink halálával kapcsolatban
Az ukrán elnök felháborodott, amiért Magyarország kitiltotta a magyar származású katonai parancsnokot. A döntés miatt az ukrán külügy kemény választ ígér.
Szijjártó Péter csütörtök reggel jelentette be, hogy kitiltották Robert Brovdit Magyarországról. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság szerint Brovdi három évre szóló önálló beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alá került. A magyarországi jelenléte nemzetbiztonsági kockázatot jelentene.
A kitiltásra magyar nyelven is reagált Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök az X-en azt írta, most, miközben embereik az egyik legnagyobb orosz terrortámadás következményein dolgoznak, a magyar kormány újabb kísérletét látják arra, hogy mindent fehéren-feketén láttassanak, és a háborúért Ukrajnára hárítsák a felelősséget.
Zelenszkij szerint ők elfogadtak minden javaslatot, ami tűzszünetre vagy valódi diplomáciára vonatkozott, de Oroszország ezt mindig elutasította, Magyarország pedig Moszkva hozzáállására nem reagált tisztességesen.
„Még csak együttérzést sem tanúsított az embereink halálával kapcsolatban – csak ezen az egy éjszakán, csak Kijevben orosz drónok és rakéták 17 ember, köztük 4 gyermek életét vették el”
– írta.
Azt is hozzátette, hogy Magyarországról minden nap új vádak érkeznek Ukrajna ellen. Az ukrán elnök szerint a magyar kormány odáig ment, hogy megpróbálja diszkriminálni az ukrajnai magyar közösség képviselőit az államuk és népük védelmében való részvételük miatt.
A kitiltásról azt mondta, ha Magyarország valóban kitiltotta területéről és az egész schengeni övezetből az egyik katonai parancsnokot, aki magyar etnikumú és ukrán állampolgár, akkor ez csak felháborodást kelthet. „Utasítottam Ukrajna Külügyminisztériumát, hogy tisztázza az összes tényt, és ennek megfelelően reagáljon” – írta a bejegyzésben.
Az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha korábban azt mondta, hogy hasonló válasz várható Kijev részéről. Szerinte Magyarország a történelem rossz oldalán áll.
Szijjártó Péter csütörtök reggel jelentette be, hogy kitiltották Robert Brovdit Magyarországról. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság szerint Brovdi három évre szóló önálló beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alá került. A magyarországi jelenléte nemzetbiztonsági kockázatot jelentene.
„Dugd fel a seggedbe a szankcióidat és a kitiltásodat, Mr. Csontokon Táncoló” – üzente Szijjártó Péternek a Magyarországról kitiltott ukrán drónparancsnok
A Magyar Madarai drónos egység vezetője szerint a magyarok ne vállaljanak többet, mint amit képesek betartani. Brovdi élesen támadta a döntést.
Ahogy arról korábban írtunk, Szijjártó Péter három évre kitiltotta Magyarországról és a schengeni térségből a magyar származású ukrán Robert Brovdit. A Külgazdasági és Külügyminisztérium a Barátság kőolajvezeték elleni támadásokban vállalt szerepe miatt döntött így.
„Dugd fel a seggedbe a szankcióitokat és a Magyarországra való beutazásom korlátozását, Miszter »Csontokon Táncoló«”
– ezzel a durva üzenettel reagált a Facebookon a kitiltásra.
A magát ukránnak valló parancsnok videóban üzent. Azt mondta: „megyek én még apám hazájába utánatok”. Hozzátette: „Van elég igazi magyar Magyarországon, és egy napon nagyon elegük lesz belőled.”.
A schengeni kitiltás kapcsán úgy fogalmazott, a magyarok ne vállaljanak többet, mint amennyit képesek betartani.
Szerinte „a Barátság kőolajvezeték melletti kiállással nem Magyarország szuverenitását védik, hanem a saját piszkos zsebüket, amelyeket szankciók alatt álló olcsó nyersanyagok töltenek meg, aminek megvásárlásával bűnrészesek a véres pénz sokszorozásában”.
Posztja végén a „Ruszkik, haza!” magyar mondattal búcsúzott.
Brovdi kárpátaljai magyar származású, mára az ukrán fegyveres erők teljes haderőnemének parancsnoka. Nemrég az Ukrajna hőse kitüntetést is átvehette.
Ahogy arról korábban írtunk, Szijjártó Péter három évre kitiltotta Magyarországról és a schengeni térségből a magyar származású ukrán Robert Brovdit. A Külgazdasági és Külügyminisztérium a Barátság kőolajvezeték elleni támadásokban vállalt szerepe miatt döntött így.
Délután leállt a Déli pályaudvar – káosz van Kelenföldön, miután a Keleti már hétfő óta zárva van
Rengeteg vonat rövidebb útvonalon közlekedik, több járat kimaradt. Úgy tűnik, Kelenföld nehezen bírja a rohamot, százával várnak az utasok az aluljáróban.
A Déli pályaudvaron egy vonat áramszedője letört, a felsővezeték megsérült, emiatt a 8-12. vágányokig szünetel a vonatközlekedés. Jelentős fennakadásokra, kimaradó, rövidebb szakaszon közlekedő vonatokra kell számítani – írta délután 4 óra előtt a Mávinform.
Később frissítésükben közölték:
15:30-tól teljesen szünetel a vonatforgalom a Déli pályaudvaron felsővezeték-szakadás miatt, ezért jelentős fennakadásokra, késésekre és rövidebb útvonalon közlekedő, illetve kimaradó járatokra kell számítani a győri, a székesfehérvári és pusztaszabolcsi vonalon.
Bár a vezeték helyreállítása megtörtént, és ezután fokozatosan visszatért a forgalom a vágányokra, „a hiba teljes elhárításáig, várhatóan az esti órákig az állomásról induló és oda ékező járatok közlekedésében továbbra is jelentős változásokra, rövidebb útvonalon közlekedő és kimaradó járatokra kell számítani” – írják a tájékoztatásban.
A helyzetet nehezíti, hogy augusztus 25-től zárva tart a Keleti pályaudvar is, így mindkét nagy pályaudvar utasforgalma Kelenföldre zúdult. A Telex egyik olvasója a helyszínről – egy fotó kíséretében – azt írta: „A felszínen egy talpalatnyi szabad hely sincs, az aluljáróban emberek százai zsúfolódnak össze. Gyerekek a földön ülve várják a bizonytalan indulásokat, a menetrend teljesen szétesett.”
Hozzátette: „Ráadásul számos vonat a szokásosnál kevesebb kocsival közlekedik, tovább fokozva a zsúfoltságot”.
A Facebookra feltöltött képeken látszik, hogy mekkora volt a tömeg Kelenföldön nagyjából fél5 környékén:
Ugyanakkor egy vidámabb hangvételű videó is készült, ahol egy lány az összegyűlt tömegből spontán verbuválódott közönégnek énekel:
A Déli pályaudvaron egy vonat áramszedője letört, a felsővezeték megsérült, emiatt a 8-12. vágányokig szünetel a vonatközlekedés. Jelentős fennakadásokra, kimaradó, rövidebb szakaszon közlekedő vonatokra kell számítani – írta délután 4 óra előtt a Mávinform.
Később frissítésükben közölték:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Európai Unió előírja, hogy minden tagállam nyugdíjrendszerének megfelelőnek, fenntarthatónak és korszerűnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjaknak képesnek kell lenniük megelőzni az időskori elszegényedést, biztosítaniuk kell a munkából származó jövedelem helyettesítését, valamint tükrözniük kell a nemzedékek közötti szolidaritást, kezdte elemzését a Portolio-n Farkas András nyugdíjszakértő.
Mint írta: a fenntarthatóság szempontjából kulcsfontosságú, hogy az állami és kiegészítő nyugdíjrendszerek hosszú távon pénzügyileg stabilak maradjanak, míg a korszerűség átláthatóságot, a nők és férfiak eltérő igényeinek figyelembevételét, valamint a nyugdíjtervezéshez szükséges információk rendelkezésre állását követeli meg.
A magyar nyugdíjrendszer jelenleg mindhárom területen komoly kihívásokkal küzd –olvasható az elemzésben.
Nem képes megakadályozni az időskori elszegényedést, hiányzik belőle a tőkefedezeti elem, és az önkéntes előtakarékosság állami támogatása fokozatosan csökken. A nyugdíjszámítás bonyolult és átláthatatlan, az egyéni nyugdíjtervezéshez pedig az állami rendszer semmilyen támpontot nem nyújt.
A kormány jelenleg nem készül reformokra. A korábban megrendelt nemzetközi szakértői tanulmány eltűnt, a hivatalos kommunikáció pedig azt hangsúlyozza, hogy a rendszer az elkövetkező másfél évtizedben biztonságosan működik. Ha ez nem így lesz, annak következményeivel Farkas szerint a 2037-ben hatalmon lévő kormánynak kell majd foglalkoznia.
A választások után érdemes mielőbb megtervezni azokat a változtatásokat, amelyek nélkül a nyugdíjrendszer nem marad stabil.
A Ratkó-unokák, vagyis az 1973 és 1977 között született nagy létszámú korosztály ugyanis 2038 és 2042 között vonul nyugdíjba, ami komoly terhet jelenthet a rendszernek. A mostani feltételekkel a nyugdíjrendszer csak 2037-ig működtethető komolyabb finanszírozási kockázatok nélkül – írja a cikk.
A szakértő szerint a jövőbeni intézkedéseket a politikai kockázatok és a végrehajtás nehézségei alapján érdemes áttekinteni.
Könnyen kivitelezhető lépés lenne például a nyugdíjkorhatár összekötése a 65 éves korban várható további élettartammal.
Hasonlóan egyszerű, de fontos változás lehet a nyugdíjskála átalakítása is, amely ma aránytalanul jutalmazza a szolgálati idő első húsz évét a második húszhoz képest.
Közepes kockázattal járó megoldásként szóba kerülhet a járulékplafon visszavezetése, amelyet 2012 végén töröltek el – írja Farkas András. A hiánya miatt kiemelkedően magas nyugdíjvárományok alakulhatnak ki, ami tovább növeli az egyenlőtlenséget a kis- és nagynyugdíjasok között. Fontos lehet a degresszió újraszabályozása is, hiszen a jelenlegi összeghatárok 2013 óta nem változtak. Emellett sok vitát válthat ki a nők kedvezményes nyugdíjának jövője, amely 2011 óta működik, és teljes ellátást biztosít a korhatár betöltése előtt is.
A Prtfolio cikke szerint mesterséges intelligencia egyre fejlődő algoritmusai segítséget nyújthatnak a nyugdíjreform megtervezésében, de csak akkor, ha hiteles és átgondolt javaslatok kerülnek a digitális térbe. Az emberi döntéshozatal azonban továbbra is nélkülözhetetlen a magyar nyugdíjrendszer jövőjének alakításában.
Az Európai Unió előírja, hogy minden tagállam nyugdíjrendszerének megfelelőnek, fenntarthatónak és korszerűnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjaknak képesnek kell lenniük megelőzni az időskori elszegényedést, biztosítaniuk kell a munkából származó jövedelem helyettesítését, valamint tükrözniük kell a nemzedékek közötti szolidaritást, kezdte elemzését a Portolio-n Farkas András nyugdíjszakértő.
Mint írta: a fenntarthatóság szempontjából kulcsfontosságú, hogy az állami és kiegészítő nyugdíjrendszerek hosszú távon pénzügyileg stabilak maradjanak, míg a korszerűség átláthatóságot, a nők és férfiak eltérő igényeinek figyelembevételét, valamint a nyugdíjtervezéshez szükséges információk rendelkezésre állását követeli meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
