„A 3 éves kislányom azzal nyugtatgatja újszülött kisfiamat: anya már nincs, de apa van” - négy gyerekkel maradt egyedül András
A családapa elmondta, hogy nehezen szánta rá magát, de szeretné, ha ügyük nyilvánossá válna, mert így talán nagyobb esély van rá, hogy megtalálják, ki a felelős a fiatal édesanya haláláért.
A durva tragédiát átélt család története az elmúlt napokban bejárta a közösségi médiát, a családapa most nyilatkozott először a Délmagyarnak.
Az apa szeretné tudni, ki a felelős a tragédiáért, de mint mondta, az igazság sem fogja visszahozni a lányt.
A 30 éves férfi egy hete veszítette el 28 éves feleségét és maradt egyedül négy gyermekükkel. Adél a legidősebb, Martin 4, Rebeka 3 éves, Gergő pedig két hetes.
András a lapnak elmondta, nehezen szánta rá magát, de szeretné, ha ügyük nyilvánossá válna, mert így talán nagyobb esély van rá, hogy megtalálják, ki a felelős a fiatal édesanya haláláért. Szerinte ugyanis többen is hibáztak.
"Másfél hete, csütörtökön este Vanda nagyon rosszul lett. Fájt a mellkasa, zsibbadt a keze. Az ügyeletet és a mentőket is hívtam, utóbbi ért ki hamarabb, de addigra elmúltak a panaszai. Bár a vérnyomása rendben volt, a mentők kórházba akarták vinni. Vanda azonban sírva fakadt: nem akarta itthagyni Gergőt, aki 8 nappal korábban született. Végül abban maradtunk, hogy ha az ügyeletes orvos aláír egy papírt, hogy minden rendben van vele, itthon maradhat. Ezt ő meg is tette"
– kezdte a történetet András.
A férfi elmondta, párja császármetszéssel szült, a mentődolgozók pedig megnyugtatták: az epidurális érzéstelenítésnek lehetnek ilyen mellékhatásai.
"Mi nem értünk az orvosláshoz, de szakemberek látták és megnyugtattak bennünket"
– fogalmazott András.
Két nappal később EKG-t végeztek a nőn, majd hosszasan vitatkoztak arról, Kalocsára, Székesfehérvárra vagy Kecskemétre küldjék tovább. Fél óra alatt érkezett meg a mentő, ami a legmesszebbre, Kecskemétre vitte.
A férfi elmondta, két óra telt el a között, hogy a dunavecsei ügyeletre megérkeztek és felesége bekerült a kecskeméti műtőbe. De még ekkor sem aggódtak, Vanda magánál volt. Tudták, hogy nagy a baj, szívinfarktusra gyanakodtak, de úgy gondolták, fel fog épülni.
"Még el sem köszöntünk egymástól, legutoljára arról beszélgettünk, hol a papucsa. Aztán egy órával a műtét kezdete után kijött az orvos és közölte, hogy nincs többet. Így a Németországban élő szüleit nem azzal hívtam fel, hogy mit fogtam aznap este, hanem hogy meghalt a lányuk"
– tette hozzá András.
A nagyszülők azonnal Magyarországra utaztak, a következő két hétben ők segítenek az özvegyen maradt Andrásnak. A gyerekeknek, bár még kicsik, pontosan értik a helyzetet.
András szerint az igazság sem fogja visszahozni Vandát.
"Lássuk be, egy gyereknek elsősorban anyára van szüksége, az enyémek azonban elvesztették őt"
- mondta a családapa, aki arra a kérdésre, hogy a történtekért hibáztat-e valakit, így válaszolt:
"Három gyermeket szült már császármetszéssel, mindig írtak fel neki vérhígítót. Most csak egy vény nélküli tablettát javasoltak neki a kórházban.
De hibát követett el az is, aki egyértelmű szívinfarktusos tünetek ellenére aláírta a papírt, hogy nem kell kórházba vinni. Hogy ezek vagy a későbbiekben bármi befolyásolhatta volna-e a történteket, ha másképp alakul, valószínűleg előbb-utóbb kiderül. De ha kiderül az igazság, az sem fogja visszahozni a lányt, akit tinédzser korom óta szerettem"
– mondta a tragikus sorsú családapa.
A durva tragédiát átélt család története az elmúlt napokban bejárta a közösségi médiát, a családapa most nyilatkozott először a Délmagyarnak.
Az apa szeretné tudni, ki a felelős a tragédiáért, de mint mondta, az igazság sem fogja visszahozni a lányt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Éjszaka szinte az összes közel-keleti országot megtámadta Irán
A konfliktus az ötödik napjába lépett és már a teljes régió lángba borult. A libanoni Hezbollah támadásba lendült Izrael ellen, miközben az Öböl-menti országokra Irán rakétákat lőtt.
Szerda reggelre a Közel-Kelet több országára is kiterjedt a konfliktus, amely már az ötödik napja tart. Izrael „széles körű” csapáshullámot indított Irán ellen, Libanonból halálos áldozatokról érkeztek hírek, a Perzsa-öböl államai pedig rakétákat és drónokat fogtak el.
Az izraeli hadsereg közlése szerint egy új művelet iráni „Baszidzs- és belső biztonsági parancsnoki központokat” célzott. Az iráni állami média az ország több pontjáról, köztük a fővárostól, Teherántól nyugatra fekvő területekről is robbanásokat jelentett.
A CNN által geolokált fotón egy hatalmas, sötét füstoszlop látszik Iszfahán közelében. Eközben Izrael légvédelme az Iránból indított rakéták elfogásán dolgozott.
Északon több, Libanon felől érkező rakétát is észleltek, és a legtöbbet megsemmisítették. Egy egészségügyi beavatkozó csoport „becsapódásról” számolt be a Jeruzsálemhez közeli Beit Semesben, de nem volt egyértelmű, hogy a lövedék rakéta volt-e, vagy egy elfogásból származó törmelék.
A harcok civil áldozatokat is követeltek Libanonban. A fővárostól, Bejrúttól délre fekvő Aramúnban egy légicsapás legalább hat embert ölt meg, míg Baalbekben egy lakóépületet ért találat, ami legalább öt ember halálát okozta. Izrael több mint egy tucat libanoni faluban és városban rendelt el evakuálást, küszöbön álló csapásokra figyelmeztetve.
A feszültség az Öböl-menti államokra is átterjedt.
A katari védelmi minisztérium szerint egy iráni ballisztikus rakéta eltalálta az Al Udeid légibázist, a Közel-Kelet legnagyobb amerikai katonai létesítményét, de nem okozott személyi sérülést.
Szaúd-Arábia két cirkálórakétát és kilenc drónt semmisített meg Al-Harj közelében.
Kuvaitban egy 11 éves kislány halt meg, „amikor repeszek hullottak egy lakóövezetre”. A hadsereg „több ellenséges légi célt” is elfogott, a törmelék egy házra zuhant és sérüléseket okozott.
A konfliktus már a tengeri útvonalakat is érinti: az Egyesült Arab Emírségek partjainál, Fudzsejra közelében egy hajót „ismeretlen lövedék” talált el, de a brit Tengerészeti Kereskedelmi Műveletek szerint a jármű nem szenvedett súlyos károkat - írja a CNN.
Az Egyesült Államok és Izrael februát 28-án csapásokat mért iráni célpontokra, amire Irán regionális rakéta- és dróntámadásokkal válaszolt. Március 4-ére a konfliktus az egész térségre kiterjedt, miközben a piacok megrendültek és az olaj és gáz ára meredeken emelkedik.
Szerda reggelre a Közel-Kelet több országára is kiterjedt a konfliktus, amely már az ötödik napja tart. Izrael „széles körű” csapáshullámot indított Irán ellen, Libanonból halálos áldozatokról érkeztek hírek, a Perzsa-öböl államai pedig rakétákat és drónokat fogtak el.
Az izraeli hadsereg közlése szerint egy új művelet iráni „Baszidzs- és belső biztonsági parancsnoki központokat” célzott. Az iráni állami média az ország több pontjáról, köztük a fővárostól, Teherántól nyugatra fekvő területekről is robbanásokat jelentett.
A CNN által geolokált fotón egy hatalmas, sötét füstoszlop látszik Iszfahán közelében. Eközben Izrael légvédelme az Iránból indított rakéták elfogásán dolgozott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Izrael azt állítja, hogy légicsapást mért az új iráni vezetőt megválasztó testületre, de semmi bővebbet nem árultak el
Az izraeli légierő a Teherántól 160 kilométerre fekvő Kom városában bombázta a Szakértők Gyűlésének épületét. Nem tudni, hogy kiket likvidáltak, ugyanis Irán tagad.
Izrael kedden akkor mérhetett csapást az iráni legfőbb vezetőt megválasztó testület egyik épületére, amikor az éppen az utódlásról döntött – legalábbis ezt állítják izraeli források. A Teherántól mintegy 160 kilométerre délre fekvő Kom városában történt támadásról készült felvételek súlyos károkat mutatnak az épületen. Az akcióra napokkal azután került sor, hogy hivatalosan bejelentették Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének halálát.
„Meg akartuk akadályozni, hogy új legfőbb vezetőt válasszanak” – mondta egy név nélkül nyilatkozó izraeli védelmi tisztviselő az Axiosnak.
Az izraeli hadsereg hivatalos kommunikációja szerint a csapással azt akarták megelőzni, hogy az iráni „hadigépezet hatékony maradjon”, a hatalmi utódlás megzavarása pedig része ennek a stratégiának.
„Ez teljesen precedens nélküli és a nemzetközi jog súlyos megsértése” – közölte Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter. Mohammad Bagher Ghalibaf, az iráni parlament elnöke még ennél is tovább ment, amikor kijelentette:
„Átléptétek a vörös vonalunkat, és meg kell fizetnetek az árát.”
A Szakértők Gyűléséhez köthető épületet bizonyítottan találat érte, a károk jelentősek. Azt azonban vitatják, hogy a támadás idején valóban zajlott-e ülés az épületben. Míg izraeli és egyes regionális források azt állítják, a csapás a szavazatszámlálás kritikus pillanatában történt, az iráni állami média ezt tagadja. Szerintük egy „régi, kiegészítő” létesítményről van szó, ahol nem tartottak hivatalos üléseket, és az épületet a támadás előtt kiürítették. Hivatalos jelentés áldozatokról egyelőre nem érkezett.
A támadás azért bír rendkívüli jelentőséggel, mert a 88 tagú Szakértők Gyűlése az iráni alkotmányos rend kulcsfontosságú intézménye: ez a testület felelős a mindenkori legfőbb vallási és politikai vezető megválasztásáért és elmozdításáért.
A testület legutóbb 1989-ben, Khomeini ajatollah halála után játszott ilyen szerepet, amikor Ali Hameneit választották meg utódjául. Hamenei halálának bejelentése után egy ideiglenes, háromtagú vezetői tanács vette át az ország irányítását, amíg a Szakértők Gyűlése nem dönt az új vezető személyéről.
Izrael kedden akkor mérhetett csapást az iráni legfőbb vezetőt megválasztó testület egyik épületére, amikor az éppen az utódlásról döntött – legalábbis ezt állítják izraeli források. A Teherántól mintegy 160 kilométerre délre fekvő Kom városában történt támadásról készült felvételek súlyos károkat mutatnak az épületen. Az akcióra napokkal azután került sor, hogy hivatalosan bejelentették Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének halálát.
„Meg akartuk akadályozni, hogy új legfőbb vezetőt válasszanak” – mondta egy név nélkül nyilatkozó izraeli védelmi tisztviselő az Axiosnak.
Az izraeli hadsereg hivatalos kommunikációja szerint a csapással azt akarták megelőzni, hogy az iráni „hadigépezet hatékony maradjon”, a hatalmi utódlás megzavarása pedig része ennek a stratégiának.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán bejelentette: több rendőr és katona lesz az utcán, a hadsereg már 75 helyen felvonult
A kormányfő szerint a rendőrök és katonák közterületi jelenlétének növelésére azért van szükség, mert a közel-keleti háborús helyzet miatt megnőtt a terrorfenyegetettség. Arra utasította a rendvédelmi szerveket, hogy az iszlamista csoportokkal összefüggésbe hozható emberekkel szemben a legszigorúbban lépjenek fel.
Újabb intézkedéseket jelentett be Orbán Viktor a közel-keleti háborús helyzet és a Barátság kőolajvezeték ügyében és a védelmi tanács szerda reggeli ülése után.
„A közel-keleti konfliktus miatt megállapítottuk, hogy Európában a terrorfenyegetettség megnőtt, ezért Magyarországon megerősítettük az emberek védelmét: a rendőrök és katonák közterületi jelenlétét növeljük”
Hozzátette, hogy arra utasította a rendvédelmi szerveket, hogy az iszlamista csoportokkal összefüggésbe hozható emberekkel szemben a legszigorúbban lépjenek fel.
Elmondta azt is, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a kritikus energetikai létesítményekre, mivel szerinte minden olyan létesítmény, amely orosz energiát használ, ukrán szabotázsakciók célpontja lehet.
Orbán arról kapott jelentést, szerint 75 helyen már fel is vonult a hadsereg az energetikai létesítmények védelme érdekében.
A videóban azt állította, hogy az Északi Áramlat vezetéket is az ukránok robbantották fel. Bejelentette, hogy
tényfeltáró bizottságot állítanak fel, amelynek feladata, hogy a Barátság kőolajvezeték valóságos állapotát a helyszínen felmérjék.
„Követeljük Zelenszkij elnöktől, hogy az ellenőreinket engedje be Ukrajnába, és tegye lehetővé a vezeték vizsgálatát! Magyarország nem hagyja magát, az ukrán zsarolásnak ellenállunk, az olajblokádot letörjük, és a helyzet rendezéséig minden, az ukránok számára fontos uniós döntést blokkolunk” – jelentette ki a kormányfő.
A videóban azt is elmondta, hogy „egy ilyen helyzetben Magyarország békéje és biztonsága a legfontosabb, ezért a védelmi tanács folyamatosan ülésezik.”
Újabb intézkedéseket jelentett be Orbán Viktor a közel-keleti háborús helyzet és a Barátság kőolajvezeték ügyében és a védelmi tanács szerda reggeli ülése után.
„A közel-keleti konfliktus miatt megállapítottuk, hogy Európában a terrorfenyegetettség megnőtt, ezért Magyarországon megerősítettük az emberek védelmét: a rendőrök és katonák közterületi jelenlétét növeljük”
Napokig tartó bizonytalanság után szerda hajnalban végre landolt Budapesten az a dubaji járat, amely a Közel-Keleten rekedt magyarok első csoportját hozta haza. A Blikk információi szerint mintegy 200 ember érkezett ezzel a repülőgéppel.
Az utasok szombat óta vártak arra, hogy hazajuthassanak. Kedden már kora délután kimentek a dubaji reptérre, ahol először ötórás késésről tájékoztatták őket, ezután viszont órákig semmilyen információt nem kaptak. Végül helyi idő szerint éjfél körül szállhattak fel a gépre, amely az eredetileg március 3-án, este 20.55-re tervezett érkezés helyett március 4-én, hajnali 5.20-kor szállt le Budapesten.
„Elcsigázottak vagyunk, fáradtak, mégis elmondhatatlan boldogság hazatérni” – mondta az egyik utas. Egy másikuk hozzátette: „Most nem a nyaralásnak lett vége, hanem egy rémálomnak.”
A Közel-Kelet légi közlekedését napok óta bénítja a térségben kialakult fegyveres konfliktus miatti légtérzár. A járattörlések mértéke a koronavírus-járvány óta nem látott léptékű, a nagy közel-keleti csomópontok, mint Dubaj, Abu-Dzabi és Doha forgalma részben vagy teljesen leállt. A dubaji repülőtereken március 2-án este kezdték meg a forgalom fokozatos és korlátozott újraindítását.
A most hazatért csoporton kívül továbbra is több száz magyar állampolgár várakozik a térségben.
Szijjártó Péter kedd este fél 11 körül a Facebookon azt közölte, hogy a Közel-Keleten még mindig nagyon súlyos a helyzet.
A külügyminiszter szerda reggel bejelentette, hogy elindult az első mentesítőjárat Jordánia felé, amit továbbiak fognak követni.
Szijjártó azt is közölte, hogy a Wizz Air megnövelt járatszámmal indít gépeket Sarm-es-Sejk egyiptomi város légikikötőjéből, hogy a Közel-Keleten rekedt magyarok ezen, az egyelőre biztonságos országon keresztül el tudják hagyni a régiót.
Napokig tartó bizonytalanság után szerda hajnalban végre landolt Budapesten az a dubaji járat, amely a Közel-Keleten rekedt magyarok első csoportját hozta haza. A Blikk információi szerint mintegy 200 ember érkezett ezzel a repülőgéppel.