Nagyjából 100 delfint sikerült megmenteniük az új-zélandi önkénteseknek, miután csütörtök éjjel mintegy 400 állat vetődött partra a déli sziget északi csücskénél található, delfincsapdának is nevezett Farewell Spitnél - írja a BBC.
A 300 delfin halálát okozó eset az egyik legsúlyosabb az ország történetében.
A delfinek többsége már péntek hajnalra elpusztult, de az önkéntesek kitartó munkájának köszönhetően a túlélők nagy részét sikerült megmenteni: ők már a part közelében lévő öbölben úszkálnak.
A mentésben több száz helyi lakos vett részt: ők élőláncot alkottak, hogy a megmentett állatok zavarodottságukban nehogy újra megrekedjenek a parton. A mentéskor újabb delfinek is érkeztek az öbölbe, akik a mentőcsapat reményei szerint vissza fogják vezetni társaikat a mélyebb vizekre. Egyesek szerint azonban még megvan az esélye annak, hogy a delfinek újra megzavarodnak, és ismét a part felé fordulnak.
A hatóságok addig is azon törik a fejüket, hogyan szabaduljanak meg a csaknem 300 tetemtől.
A tudósok sem tudják pontosan megmagyarázni, hogy a delfinek időről időre miért vetik tömegesen partra magukat. Egyesek szerint az idős, beteg vagy sérült állatok fordulnak a part felé. Mások véleménye szerint a sekély víz megzavarhatja az állatok navigációját. Annyi mindenesetre biztos, hogy egy partra vetődött állat a többi társát is odavonzza, akik gyakran az apály miatt szintén megfeneklenek.
Új-Zélandon, ahol évente átlagosan 300 delfin reked a parton, különösen gyakoriak a hasonló esetek: a Farewell Spitet delfincsapdának is nevezik, mivel a szakértők szerint a part sajátosságai nagyon gyakran összezavarják a delfineket. 2015 februárjában ugyanezen a helyen 200 delfin járt hasonló módon szerencsétlenül, és a felük el is pusztult. A legfrissebb eset azonban így is szokatlanul súlyosnak számít.
A partra vetett delfineket először csütörtök éjjel vették észre, de akkor a hatóságok úgy ítélték meg, hogy hajnalig túl veszélyes lenne megkezdeni a mentést. Másnapra azonban a delfinek háromnegyede elpusztult.
Címkép: YouTube
Oszd meg másokkal is a cikket!
Nagyjából 100 delfint sikerült megmenteniük az új-zélandi önkénteseknek, miután csütörtök éjjel mintegy 400 állat vetődött partra a déli sziget északi csücskénél található, delfincsapdának is nevezett Farewell Spitnél - írja a BBC.
A 300 delfin halálát okozó eset az egyik legsúlyosabb az ország történetében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Mocskos rohadék, miattatok Ausztriában nőtt fel a babánk” - Lázár Jánost durva bekiabálás fogadta Balatonbogláron
A miniszter a pénteki lakossági fórumon szembesült egy indulatos anya vádjaival. A politikus a Tisza Párt támogatóinak stílusára hivatkozva utasította vissza a személyes támadást.
„Mocskos rohadék, miattatok Ausztriában nőtt fel a babánk” – ez a bekiabálás fogadta Lázár János minisztert március 13-án, péntek délután Balatonbogláron, ahol a fideszes politikus a Lázárinfó Expresszel tartott fórumot. Az eseményen Lázár mellett Móring József országgyűlési képviselő is részt vett, a közönségben pedig a kormánypárti kérdezőkön kívül megjelent Németh Helga, a Demokratikus Koalíció képviselőjelöltje és több, alufólia-sisakot viselő fiatal is – írta a Telex.
Lázár János a Fidesz kampányüzeneteit sulykolta, ehhez pedig az ukrán pénzszállítók ügyét is felhasználta.
A miniszter azt sejtette, hogy az ukránok bűnözőknek küldtek pénzt, és a kormány nem véletlenül foglalta le a szállítmányt, amelyet vissza se akarnak adni. A magyar hatóságok korábban egy ukrán bank mintegy 27-30 milliárd forintnyi készpénzét foglalták le két pénzszállító autóból, a sofőröket pedig később szabadon engedték. Lázár azt is bizonygatta, hogy Orbán Viktor mindenkivel szemben a magyar érdekeket védi.
„Ott ültem Putyinnál is, amikor az orosz elnök magyarázott mindenfélét, de Orbán azt mondta: Nem, nem, mert a magyarok érdeke éppen más"
– mondta Lázár.
A miniszter a rezsiárakkal is próbálta meggyőzni hallgatóságát, szerinte ha nem jönne az orosz olaj és gáz, akkor egy 100 négyzetméteres Kádár-kori lakóház rezsije nem 250 ezer, hanem 800 ezer forint körül lenne. Kitért az árstopos üzemanyagra is, ami szerinte jóval alacsonyabb árakat biztosít, mint a régió többi országában. A kormány március elején vezetett be újra árszabályozást, amellyel 595 forintban maximalizálta a 95-ös benzin és 615 forintban a gázolaj literenkénti árát.
A fórumon Németh Helga, a DK képviselőjelöltje helyi ügyekről kérdezett. Felhozta a Fonyódon, egy korábbi szabadstrand helyére tervezett 99 lakásos komplexum ügyét, amely a Cordia fejlesztésében valósulna meg és helyi tiltakozásokat váltott ki.
Lázár azt mondta, neki sem tetszenek a Balaton partján lévő betonmonstrumok, és építésügyi miniszterként közölte a fejlesztővel, hogy addig nem tud hozzájárulni a beruházáshoz, amíg a cég nem állapodik meg a helyi lakossággal.
A miniszter arra is utalt, hogy a projekt az Otthon Start-programba sem kerülhet bele.
Két fiatal arról kérdezte Lázárt, hogy koalícióra lép-e a Fidesz a Mi Hazánkkal, ha a párt válna a mérleg nyelvévé. Az első kérdést Lázár azzal ütötte el, hogy
„azért nem lesz a Mi Hazánkkal koalíció, mert a Fidesz nyeri a választást”.
Arra a felvetésre, hogy mi történik, ha mégis veszítenek, azt mondta, a hatályos törvényeknek megfelelően átadja a hivatalát. Ezt követően a Tisza Pártra utalt: "A kérdés csak az, hogy ha a Fidesz nyer, akkor azt a Tisza tudomásul fogja-e venni békésen és nyugodtan, vagy erőszakot szervez a Fidesszel és az országgal szemben."
Lázár a bekiabáló nőre reagálva azt mondta, hogy „így beszélnek a tiszások”, majd később hozzátette, hogy egy rendes beszélgetésben levette volna a lábáról.
A fórumon több alufólia-sisakos fiatal is feltűnt. A Telexnek küldött levelükben azt írták, akciójuk célja az „uszítások elleni védelem” volt, és azokat a közéleti eseményeket akarták elítélni, amelyek mások emberi méltóságát megkérdőjelezik.
„Mocskos rohadék, miattatok Ausztriában nőtt fel a babánk” – ez a bekiabálás fogadta Lázár János minisztert március 13-án, péntek délután Balatonbogláron, ahol a fideszes politikus a Lázárinfó Expresszel tartott fórumot. Az eseményen Lázár mellett Móring József országgyűlési képviselő is részt vett, a közönségben pedig a kormánypárti kérdezőkön kívül megjelent Németh Helga, a Demokratikus Koalíció képviselőjelöltje és több, alufólia-sisakot viselő fiatal is – írta a Telex.
Lázár János a Fidesz kampányüzeneteit sulykolta, ehhez pedig az ukrán pénzszállítók ügyét is felhasználta.
A miniszter azt sejtette, hogy az ukránok bűnözőknek küldtek pénzt, és a kormány nem véletlenül foglalta le a szállítmányt, amelyet vissza se akarnak adni. A magyar hatóságok korábban egy ukrán bank mintegy 27-30 milliárd forintnyi készpénzét foglalták le két pénzszállító autóból, a sofőröket pedig később szabadon engedték. Lázár azt is bizonygatta, hogy Orbán Viktor mindenkivel szemben a magyar érdekeket védi.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kómában fekszik és a lábát is elveszthette Irán új vezetője, miközben már megjelent az első közleménye
Modzstaba Hameneit a teheráni Sina kórházban kezelik a február 28-i légicsapás óta. Állapotáról hivatalosan hallgatnak, de amerikai és brit források is csonkolásos sérülésekről számoltak be.
Bár pénteken megjelent az első hivatalos közlemény, amelyet Irán frissen kinevezett legfelső vezetőjének tulajdonítanak, továbbra is teljes a hírzárlat Modzstaba Hamenei állapotáról. A politikus a kinevezése óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt, és semmilyen kép- vagy hangfelvétel nem készült róla. Ezzel párhuzamosan
egyre több, egymástól független forrás állítja, hogy Hamenei állapota drámai, és súlyos sérüléseket szenvedhetett.
A brit Daily Mail – neve elhallgatását kérő teheráni forrásokra hivatkozva – azt írta, hogy Hamenei kómában fekszik a teheráni Sina egyetemi kórházban. A lap egy másik forrása szerint a vezetőnek legalább az egyik lába hiányzik, és súlyosan sérült a mája vagy a gyomra is. Úgy tudja, a hittudóst személyesen Mohammad Reza Zafarghandi egészségügyi miniszter, egy traumatológus szakorvos kezeli. Ezeket az információkat erősítette meg
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter: pénteken újságírói kérdésre arról beszélt, tudomásuk szerint Hamenei megsebesült, sőt, valószínűleg csonkolásos sérülést szenvedett.
Már két nappal korábban, szerdán is megerősítette a pletykákat az iráni rezsim egyik képviselője. Alireza Szalarian, Irán ciprusi nagykövete azt mondta, Modzstaba Hamenei súlyosan megsérült abban a légicsapásban, amelyik az apját, az anyját és a feleségét is megölte. A diplomata szerint a vezető azóta is kórházban fekszik, a lábán, a karján és a kezén sérült meg, és szerencsés, hogy egyáltalán túlélte. Az 56 éves vezető a nagykövet szerint azért nem mondott még beszédet és azért nem jelent meg a nyilvánosság előtt, mert egyelőre nincs olyan állapotban.
Modzstaba Hamenei a családtagjaival együtt látogatta meg az apját, Alit, a ramadán 10. napján, amikor az USA és Izrael által indított háború első napján, február 28-án találat érte a Teherán központjában található komplexumot.
A támadásban Ali Hamenei mellett meghalt a felesége, Mansour, valamint egyik lánya, annak férje és 14 hónapos gyermekük is. Az áldozatok között volt Modzstaba felesége, Zahra, és a pár tizenéves fia, Mohammad Bagher is. Szalarian szerint a vallási vezető, a családtagjai és a hozzájuk meghívott katonai vezetők a Hamenei család rezidenciáján belüli, a vezetői iroda közelében álló házában haltak meg. A diktátornak a háború kezdete előtt négy fia és két lánya volt.
Bár pénteken megjelent az első hivatalos közlemény, amelyet Irán frissen kinevezett legfelső vezetőjének tulajdonítanak, továbbra is teljes a hírzárlat Modzstaba Hamenei állapotáról. A politikus a kinevezése óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt, és semmilyen kép- vagy hangfelvétel nem készült róla. Ezzel párhuzamosan
egyre több, egymástól független forrás állítja, hogy Hamenei állapota drámai, és súlyos sérüléseket szenvedhetett.
A brit Daily Mail – neve elhallgatását kérő teheráni forrásokra hivatkozva – azt írta, hogy Hamenei kómában fekszik a teheráni Sina egyetemi kórházban. A lap egy másik forrása szerint a vezetőnek legalább az egyik lába hiányzik, és súlyosan sérült a mája vagy a gyomra is. Úgy tudja, a hittudóst személyesen Mohammad Reza Zafarghandi egészségügyi miniszter, egy traumatológus szakorvos kezeli. Ezeket az információkat erősítette meg
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jönnek a kisméretű IKEÁ-k, húsz új áruház nyitását jelentették be
Az Ingka Group a következő hat hónapban húsz kompakt boltot nyit Európa és Észak-Amerika kisebb városaiban. Az új formátum a korlátozottabb, azonnali kínálat mellett a teljes választékot átvétellel teszi elérhetővé.
Húsz új, kisebb méretű üzletet nyit hat hónapon belül az IKEA legnagyobb üzemeltetője, az Ingka Group Európában és Észak-Amerikában. A cég ezzel a lépéssel a kisebb városok és az elővárosi területek felé fordul, új fejezetet nyitva a terjeszkedési stratégiájában. Az Ingka Group évtizedeken át a városok szélén működtetett hatalmas áruházakra épített, majd megjelent a nagyvárosok belső kerületeiben is.
Az új egységekben a vásárlók több mint kétezer azonnal megvásárolható lakberendezési termék és kiegészítő közül válogathatnak, de a vállalat teljes kínálata is elérhető lesz átvétellel vagy házhoz szállítással.
A koncepciót tervezési szolgáltatások, személyes tanácsadás és egy válogatott élelmiszer-kínálat teszi teljessé.
Ez a formátum nemcsak jóval költséghatékonyabb a hagyományos áruházaknál, de lényegesen gyorsabban is megnyitható, ráadásul jellemzően olyan helyszíneken, ahol az emberek amúgy is intézik a napi bevásárlásaikat.
Franciaországban például nyárig adják át az első, mintegy 2000 négyzetméteres kompakt üzletet Limoges-ban, amit további helyszínek követnek majd. Portugáliában Coimbra lesz az első város, ahol egy több mint 4000 négyzetméteres egység nyílik a Mondego Retail Parkban. Lengyelországban pedig év végéig Białystokban hozzák létre az ország második ilyen áruházát, a Carrefour Polska hálózatával együttműködve.
A vállalat tapasztalatai szerint a vásárlók értékelik, hogy az IKEA földrajzilag közelebb kerül hozzájuk, ugyanakkor a cég számára fontos tanulság volt a tiszta kommunikáció jelentősége is.
„Előre tudatosítani kell a vevőkben, pontosan mire számíthatnak a kompakt üzletekben, hiszen ezek értelemszerűen nem nyújtják a hagyományos áruházak kínálatát”
– áll az Ingka Group közleményében.
A kisebb egységekbe történő beruházás az Ingka Group hároméves, ötmilliárd eurós fejlesztési programjának része, amelynek célja új helyszínek nyitása és a meglévők korszerűsítése a vállalat 32 piacának többségén. A cég a 2026-os üzleti év augusztus végi lezárása után értékeli majd az új boltok teljesítményét, és az eredmények alapján dönt a terjeszkedés további lépéseiről.
Húsz új, kisebb méretű üzletet nyit hat hónapon belül az IKEA legnagyobb üzemeltetője, az Ingka Group Európában és Észak-Amerikában. A cég ezzel a lépéssel a kisebb városok és az elővárosi területek felé fordul, új fejezetet nyitva a terjeszkedési stratégiájában. Az Ingka Group évtizedeken át a városok szélén működtetett hatalmas áruházakra épített, majd megjelent a nagyvárosok belső kerületeiben is.
Az új egységekben a vásárlók több mint kétezer azonnal megvásárolható lakberendezési termék és kiegészítő közül válogathatnak, de a vállalat teljes kínálata is elérhető lesz átvétellel vagy házhoz szállítással.
A koncepciót tervezési szolgáltatások, személyes tanácsadás és egy válogatott élelmiszer-kínálat teszi teljessé.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Brutálisan leszűkült a mezőny az áprilisi választásra, mutatjuk a végleges listát
A Nemzeti Választási Iroda törölte a Szolidaritás–Munkáspárt listáját, így öt párt maradt versenyben. A Nemzeti Választási Bizottság már jóvá is hagyta a szavazólap végleges mintáját.
Soha ennyire szűk, mindössze öt pártlistából álló mezőnyből nem választhattak még a szavazók, mint az áprilisi országgyűlési választáson. A lista azután vált véglegessé, hogy a Nemzeti Választási Iroda törölte a nyilvántartásból a Szolidaritás pártja – Magyar Munkáspárt közös listáját, ezzel pedig a Nemzeti Választási Bizottság is jóváhagyhatta a szavazólapok végleges mintáját.
A döntés értelmében véglegessé vált a pártoknak járó ingyenes reklámidőkeret is. A törvény szerint a közmédia összesen 470 percet köteles biztosítani, amelyet egyenlő arányban osztanak fel a listát állító pártok között.
Mivel öten maradtak, ez listánként 94 percet jelent. A kereskedelmi médiumoknak nem kötelező politikai reklámot sugározniuk, ezt egyedül az RTL vállalta. A csatorna 235 percet biztosít a pártoknak, így mindegyikük 47 percet kap. A szabályozás mindenkire vonatkozik:
a reklámokhoz tilos véleményt vagy magyarázatot fűzni, a közzétételért pedig a médiumok nem kérhetnek és nem is fogadhatnak el pénzt.
A listaállítási feltételeket a március 6-án zárult ajánlásgyűjtésen kellett teljesíteni. Országos listával csak az a párt indulhatott, amely legalább tizennégy vármegyében és a fővárosban, a 106-ból minimum 71 egyéni választókerületben tudott jelöltet állítani.
Ezt a küszöböt a Fidesz–KDNP, a Tisza Párt, a Demokratikus Koalíció, a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt ugrotta meg.
A Nemzeti Választási Bizottság március 7-én ki is sorsolta a szavazólapi sorrendjüket, amely a következő: Magyar Kétfarkú Kutya Párt, Tisza Párt, Mi Hazánk Mozgalom, Demokratikus Koalíció, Fidesz–KDNP.
A szűkebb mezőny a kormányoldal szerint azt bizonyítja, hogy a szigorú feltételek kiszűrik a komolytalan szervezeteket, a jogszabályok pedig garantálják a fair versenyt. Ellenzéki oldalon ugyanakkor többen kritizálják, hogy a közmédia dominanciája és a kereskedelmi csatornák önkéntes vállalására épülő rendszer nem biztosít valódi esélyegyenlőséget, a magas adminisztratív küszöbök pedig akadályt jelentenek a kisebb szereplőknek. A kampány hajrájában a választóknak érdemes figyelniük a határidőkre is: a külképviseleti szavazásra például április 2-ig lehet jelentkezni a névjegyzékbe.
Soha ennyire szűk, mindössze öt pártlistából álló mezőnyből nem választhattak még a szavazók, mint az áprilisi országgyűlési választáson. A lista azután vált véglegessé, hogy a Nemzeti Választási Iroda törölte a nyilvántartásból a Szolidaritás pártja – Magyar Munkáspárt közös listáját, ezzel pedig a Nemzeti Választási Bizottság is jóváhagyhatta a szavazólapok végleges mintáját.
A döntés értelmében véglegessé vált a pártoknak járó ingyenes reklámidőkeret is. A törvény szerint a közmédia összesen 470 percet köteles biztosítani, amelyet egyenlő arányban osztanak fel a listát állító pártok között.
Mivel öten maradtak, ez listánként 94 percet jelent. A kereskedelmi médiumoknak nem kötelező politikai reklámot sugározniuk, ezt egyedül az RTL vállalta. A csatorna 235 percet biztosít a pártoknak, így mindegyikük 47 percet kap. A szabályozás mindenkire vonatkozik:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
