Zugló országgyűlési képviselője, Hadházy Ákos a Rákosfalva parkban található egykori MSZP pártiroda kapcsán jelentkezett érdekes információkkal Facebook-oldalán. Mint írja, először azt az információt kapta, hogy az intézmény bezárt, nincs hova mennie a tagságnak, aztán meg azt, hogy a kerület egykori MSZP-s képviselője, Tóth Csaba vette meg.
"A hír igaznak bizonyult: az ingatlannyilvántartás szerint Tóth cége, a Tigris 1993 Kft. már 2017-ben meg akarta venni az ingatlant, de valamiért csak 2021-ben írták a nevére (a tulajdoni lapon látható a Fővárosi Önkormányzat neve is, de az a szomszédos, azonos helyrajzi számon jegyzett könyvtárra vonatkozik)."
Hadházy szerint ugyanaz történt itt, mint a József Attila Alapítvány Thököly úti ingatlanával: a pártvagyon egyszercsak magántulajdonná vált, az új tulajdonos pedig véletlenül a párt erős embere, az elnökség tagja, Tóth Csaba vállalkozása. A képviselő szerint "két eset lehetséges: Tóth vagy elcsaklizta a párt vagyonát, vagy pedig valamilyen pártfinanszírozási ügylet nyomait látjuk a tulajdoni lapon." Utóbbi azért érdekes, mert az MSZP beszámolóiból nem látszik, hogy az egykori képviselő ilyen jelentős összegekkel támogatta volna a pártot.
Hadházy azt is pedzegette, hogy bár Tóth Csaba az előválasztáson vereséget szenvedett, mégsem tűnt el a zuglói közéletből, a háttérből továbbra is ő irányítja a helyi MSZP-t, és megpróbál belekavarni egyebek mellett a szeptember 18-i időközi választás eredményébe is.
Zugló országgyűlési képviselője, Hadházy Ákos a Rákosfalva parkban található egykori MSZP pártiroda kapcsán jelentkezett érdekes információkkal Facebook-oldalán. Mint írja, először azt az információt kapta, hogy az intézmény bezárt, nincs hova mennie a tagságnak, aztán meg azt, hogy a kerület egykori MSZP-s képviselője, Tóth Csaba vette meg.
"A hír igaznak bizonyult: az ingatlannyilvántartás szerint Tóth cége, a Tigris 1993 Kft. már 2017-ben meg akarta venni az ingatlant, de valamiért csak 2021-ben írták a nevére (a tulajdoni lapon látható a Fővárosi Önkormányzat neve is, de az a szomszédos, azonos helyrajzi számon jegyzett könyvtárra vonatkozik)."
Hadházy szerint ugyanaz történt itt, mint a József Attila Alapítvány Thököly úti ingatlanával: a pártvagyon egyszercsak magántulajdonná vált, az új tulajdonos pedig véletlenül a párt erős embere, az elnökség tagja, Tóth Csaba vállalkozása. A képviselő szerint "két eset lehetséges: Tóth vagy elcsaklizta a párt vagyonát, vagy pedig valamilyen pártfinanszírozási ügylet nyomait látjuk a tulajdoni lapon." Utóbbi azért érdekes, mert az MSZP beszámolóiból nem látszik, hogy az egykori képviselő ilyen jelentős összegekkel támogatta volna a pártot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Repülésre alkalmas volt az időjárás, a gép is jó állapotban volt“ – ezt mondta a kenyai lágitársaság elnöke a nyolc magyar áldozatot követelő tragédiáról
Az áldozatok két család és egy ismerősük voltak, a külügy azonosítja őket. A konzul a helyszínre indult, miközben szemtanúk szakadó esőről és rossz látásról beszélnek.
Tizenegyen meghaltak egy kenyai kisgépes balesetben, köztük nyolc magyar. A Mombasa Air Safari menetrendszerinti járata a Diani repülőtérről a Masai Mara Nemzeti Parkba tartott
„Az eset a felszállás után 10 perccel történt; a gép emelkedő terepnek csapódott. A repülésre alkalmas volt az időjárás, a gép is jó állapotban volt. Gyakran használtuk, és rendszeresen ellenőriztük a műszaki állapotátö – idézte az RTL HíradóJohn Cleave-t, a Mombasa Air Safari elnökét. „Nagyon tapasztalt kapitány volt; jól ismerte az útvonalat és a repülőgépet” – tette hozzá a cégvezető.
„Nyolc magyar állampolgár, két család tagjai és egy ismerősük hunyt el. Sajnos két kiskorú is van az áldozatok között. Az azonosítás folyamatban van; amint megkapjuk a hivatalos információt az áldozatok személyazonosságáról, a hozzátartozók értesítése megtörténik” – ezt már Szijjártó Péter külügyminiszter mondta el a tragédia kapcsán.
A külügy szerint a konzul a helyszínre indult, a miniszterelnök részvétét fejezte ki. A katasztrófát senki sem élte túl; 11 ember volt a fedélzeten – hangzott el az RTL Híradóban.
„Bár ez egy légcsavaros, gázturbinás hajtómű, tehát viszonylag kevés karbantartást igényel, és a karbantartást komoly szakműhelyekben kell elvégezni, az afrikai régióban – különösen ebben a légi szolgáltatói szegmensben – a karbantartási viszonyok nem a legjobbak”
– értékelte a balesetet a csatornának Madas László, repülési igazságügyi szakértő.
A tragédia körülményeit a helyszínen egy független szakértőkből álló bizottság vizsgálja.
Az RTL Híradóriportja a tragédiáról
Tizenegyen meghaltak egy kenyai kisgépes balesetben, köztük nyolc magyar. A Mombasa Air Safari menetrendszerinti járata a Diani repülőtérről a Masai Mara Nemzeti Parkba tartott
Orbán Viktor azt akarja Trumpnál elérni, hogy mentesítsék Magyarországot az orosz olajat érintő összes szankció alól – ezt Gulyás Gergely árulta el az RTL-nek
A tét: olcsóbb energia és nagyobb mozgástér. Szijjártó szerint Moszkva kész, a szakértők pedig emlékeztetnek: az Adria-vezetéken is jöhet olaj, ha új megállapodások születnek.
Orbán Viktor jövő héten Washingtonban próbál nagyot húzni: a kabinet teljes felmentést szeretne az orosz olaj- és gázszankciók alól – számolt be róla az RTL Híradó. A cél világos, a tét hatalmas, a kormány pedig már ütemezi a tárgyalásokat.
„Azt szeretnénk, ha Magyarországot minden, az orosz olaj- és földgázbeszerzést érintő szankció alól mentesítenék” – mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kabinet érve egyszerű: több lábon akarnak állni, nem cserélnének egyik függőséget a másikra.
„Azt szeretnénk, ha Magyarországnak mindig lenne lehetősége alternatívák közül választani, amikor energiaforrást szerez be – akár kőolajról, akár földgázról van szó. Így a kormánynak mindig meglesz a lehetősége, hogy a lehető legkedvezőbbet válassza” – fogalmazott Gulyás.
A diplomáciai előkészítés pörög: Szijjártó Péter Minszkben egyeztetett Szergej Lavrovval. „Az ehhez szükséges együttműködésre az oroszok készen állnak, és az ezzel kapcsolatos kérdéseket az amerikaiakkal jövő héten meg fogjuk vitatni” – közölte a külgazdasági és külügyminiszter.
Közben az amerikai háttér is kemény: október 22-én az USA szankciókat jelentett be a két legnagyobb orosz olajcégre, a Rosznyefty-re és a Lukoilra, egy rövid, november 21-ig tartó átmeneti engedéllyel.
Orbán Viktor közben a La Repubblicának röviden így reagált arra a kérdésre, hogy Donald Trump túl messzire ment-e a korlátozásokban: „Magyarország tekintetében igen” – jelezte a miniszterelnök.
A hazai mozgástér sem nulla: a szakértők szerint az ország a Barátság (Druzsba) és az Adria vezetéken is tud olajat behozni, csak az arány a döntés kérdése. „Az, hogy ezen a két importútvonalon milyen arányban hozunk be ilyet vagy olyat, már a magyar kormány döntése. A kormány úgy döntött, hogy inkább a Druzsbán hoz be többet; erre lehet azt mondani, hogy ez botor dolog, akár erkölcsileg, akár ellátásbiztonságilag, de kétségtelen, hogy ez az olcsóbb” – mondta Deák András energiapiaci szakértő a csatornának.
Orbán Viktor jövő héten Washingtonban próbál nagyot húzni: a kabinet teljes felmentést szeretne az orosz olaj- és gázszankciók alól – számolt be róla az RTL Híradó. A cél világos, a tét hatalmas, a kormány pedig már ütemezi a tárgyalásokat.
„Azt szeretnénk, ha Magyarországot minden, az orosz olaj- és földgázbeszerzést érintő szankció alól mentesítenék” – mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kabinet érve egyszerű: több lábon akarnak állni, nem cserélnének egyik függőséget a másikra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor szerint Európa nem tudta megakadályozni az ukrajnai háború kitörését, pedig ez az európai diplomácia feladata lett volna. A miniszterelnök erről római látogatása során beszélt egy interjúban, amelyet a ReteQuattro olasz televíziócsatornának adott, szemlézte az MTI.
A kormányfő úgy fogalmazott: ha nem Joe Biden, hanem Donald Trump lett volna az Egyesült Államok elnöke, a háború nem tört volna ki. Hozzátette: Európának az amerikai belpolitikától függetlenül is többet kellett volna tennie, de szerinte ez most sem történik meg.
Úgy véli, Európa minden diplomáciai csatornát lezárt Oroszországgal a háború kitörése után, így viszont lehetetlen megállítani a konfliktust. Azt mondta:
„Brüsszel jelentéktelenné válik azzal, hogy úgy dönt, nem tárgyal”.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok és Oroszország nemcsak Ukrajnáról, hanem Európa védelmi szerkezetéről is egyeztet.
Hozzátette: hasonló történt a második világháború után is, amikor Európa sorsáról külső szereplők döntöttek.
A kormányfő szerint ma már nem elég a háború két szembenálló fele a béke eléréséhez, szükség van egy harmadik szereplőre is.
Úgy fogalmazott: „az európaiak kivonták magukat, így az egyetlen szereplő Trump maradt, az első amerikai elnök, aki a békének szenteli magát, és ezért támogatnunk kell”.
A szankciókkal kapcsolatban kijelentette: „Nem az Oroszországgal szembeni szankciók, hanem a szankciók magyarokra gyakorolt hatása érdekel”. Kifejtette, hogy Magyarországnak nincs tengere, így nem tud cseppfolyósított gázt fogadni, ezért
az orosz import elengedhetetlen az otthonok fűtéséhez és a gazdaság működéséhez.
Orbán Viktor a brüsszeli döntéshozókat is bírálta. Szerinte az unió több területen is kudarcot vallott, például a gazdaságpolitika, a zöld átmenet, a háború és a szankciók kezelésében. Úgy fogalmazott: „az ipari ágazattal szemben evez, ahelyett hogy együttműködne vele, ez káros, itt meg kellene állnunk, és visszafordítani az irányt”.
A római látogatás során Orbán Viktor Giorgia Meloni olasz kormányfővel is találkozott. Az interjúban elmondta, hogy vannak nézetkülönbségek közöttük, de számos kérdésben egyetértenek, például abban, hogy a brüsszeli hatalmi központnak reformra van szüksége.
Meloni kapcsán azt is megjegyezte, hogy az olasz miniszterelnök is a nemzeti érdekeket képviseli, és szerinte
„büszke nemzetállamok nélkül Európának nincsen jövője”.
Az interjú végén az Európai Parlamentbe beválasztott Ilaria Salis ügyéről is szó esett. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban azt mondta: Magyarország mindig szívesen látja az olaszokat, kivéve, ha bűncselekményt követnek el.
Orbán Viktor az európai vezetők felelősségéről is beszélt. Kijelentette: „Az európaiak sokkal erősebbek, mint az oroszok”, majd hozzátette, hogy az európai GDP és védelmi kiadások is meghaladják az oroszokét. Úgy fogalmazott: „A kérdés az, hogy ha erősebbek vagyunk, mitől félünk. A válasz pedig az, hogy silányak a vezetőink.”
Orbán Viktor szerint Európa nem tudta megakadályozni az ukrajnai háború kitörését, pedig ez az európai diplomácia feladata lett volna. A miniszterelnök erről római látogatása során beszélt egy interjúban, amelyet a ReteQuattro olasz televíziócsatornának adott, szemlézte az MTI.
A kormányfő úgy fogalmazott: ha nem Joe Biden, hanem Donald Trump lett volna az Egyesült Államok elnöke, a háború nem tört volna ki. Hozzátette: Európának az amerikai belpolitikától függetlenül is többet kellett volna tennie, de szerinte ez most sem történik meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Izrael ismét légicsapásokat mért Gázára – alig három hete lépett érvénybe a tűzszünet
Netanjahu szerint a Hamász megsértette a tűzszünetet, ezért elrendelte az izraeli hadsereg azonnali válaszát. A Sifa kórház közelében is becsapódás történt.
Izraeli harci repülők kedden több ponton is csapásokat mértek Gáza városára. A támadásokat Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök rendelte el, miután azt állította, hogy a Hamász megsértette a palesztin területen érvényben lévő tűzszünetet. A kormányfő „erőteljes támadásokat” kért a hadseregtől.
A gázai hatóságok, szemtanúk és a Hamászhoz köthető média szerint legalább két ember életét vesztette, négyen pedig megsérültek, amikor találat ért egy lakóépületet a Sabra nevű városrészben. A légicsapás egy másik területet is eltalált a Sifa kórház közelében – ez az északi Gázai övezet legnagyobb, még működő egészségügyi intézménye.
Az izraeli hadsereg nem fűzött kommentárt az eseményekhez. A támadások egyébként egy három hete érvényben lévő tűzszünet alatt történtek. Netanjahu irodája közölte, hogy a miniszterelnök „azonnali támadásokat” rendelt el.
A közlemény nem részletezte, mi váltotta ki a katonai akciót, de egy izraeli tisztviselő szerint a Hamász megsértette a tűzszünetet azzal, hogy megtámadta az izraeli erőket a Gázai övezet izraeli ellenőrzés alatt álló részén.
A tisztviselő úgy fogalmazott: „Ez újabb nyílt megsértése a tűzszünetnek.”
A jelenleg is érvényben lévő, amerikai támogatással létrejött tűzszünet október 10-én lépett életbe. Ennek célja az volt, hogy véget vessen annak a két éve tartó háborúnak, amely 2023. október 7-én kezdődött, amikor a Hamász halálos támadást indított Izrael ellen. A harcok hatalmas pusztítást okoztak a térségben. A tűzszünet óta mindkét fél azzal vádolja a másikat, hogy megsértette a megállapodást.
Kedden reggel izraeli lapok tűzharcról számoltak be Rafah városából, Gáza déli részéről, ahol izraeli katonák és Hamász-harcosok csaptak össze. Az izraeli hadsereg nem reagált a beszámolókra.
A Hamász tagadta, hogy felelősség terhelné az izraeli csapatok elleni támadásért Rafahban. Közleményükben hangsúlyozták, hogy továbbra is elkötelezettek a gázai tűzszünet betartása mellett.
A mostani légicsapásokat megelőzően Izrael szombaton is végrehajtott egy katonai akciót: egy gázai férfi ellen indítottak „célzott csapást”, mert szerintük támadást tervezett izraeli katonák ellen.
Izraeli harci repülők kedden több ponton is csapásokat mértek Gáza városára. A támadásokat Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök rendelte el, miután azt állította, hogy a Hamász megsértette a palesztin területen érvényben lévő tűzszünetet. A kormányfő „erőteljes támadásokat” kért a hadseregtől.
A gázai hatóságok, szemtanúk és a Hamászhoz köthető média szerint legalább két ember életét vesztette, négyen pedig megsérültek, amikor találat ért egy lakóépületet a Sabra nevű városrészben. A légicsapás egy másik területet is eltalált a Sifa kórház közelében – ez az északi Gázai övezet legnagyobb, még működő egészségügyi intézménye.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
