Szenzáció? Hamarosan pirulával gyógyíthatjuk a magányosságot
Az izoláció, az elmagányosodás modern életformánk velejárója, az ez ellen lehetséges gyógymódról értekezik cikkében a Guardian. A cikkben megszólaltatott Vivek H Murty sebész szerint a magányosság valójában "járvány".
Egy nemrégiben végzett felmérés szerint az amerikai felnőttek 75 százaléka élete egy szakaszában konstansan magányos. Csökken a háztartások létszáma, s egyre több időt töltünk egyedül. Ami sajnos nemcsak rossz érzés, de az egészségünkre nézve is kockázatos: növekszik az idegrendszeri és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, illetve az immunrendszer is gyengül hosszú távon. Sőt, egy chicagói agykutató professzor, bizonyos Stephanie Cacioppo szerint még az agyunk struktúráját is eldeformálja a magány.

A doktornő egyébként szintén egy kutató, John Cacioppo özvegye - nem véletlenül foglalkozik hát a témával (férje tavaly hunyt el). Ő a gyászt fizikai fájdalommal - pl. elviselhetetlen hidegben futás - kompenzálta. Most olyan "szociális fitness"-gyakorlatokat végez, amit házaspárként ők ketten is fontosnak tartottak: például kifejezi háláját, viszonzás nélkül tesz jót másokkal, idegenekkel kommunikál, s jó híreket oszt meg másokkal. "A tudományom élő példája vagyok" - mondja, hiszen régóta foglalkozik a magány elleni küzdelemmel.
Szerinte ugyanis a depresszióval és a szorongással ellentétben a magányosságnak nincs klinikai formája, azaz nem diagnosztizálható, s ezért nem létezik kezelési módja sem. Ő azonban nem adja fel: konkrétan azon dolgozik, amin elhunyt férjével együtt dolgoztak: egy magány elleni pirulán.

És miért is ne lehetne erre is gyógyszer, ha a többi, az agyban elváltozásokat okozó mentális állapotra van? Cacioppo jelenleg egy pregnenolon nevű neuroszteroid hatásával foglalkozik, ami a stresszel kapcsolatos betegségek súlyosbodását enyhíti. Talán hamarosan mi is betérhetünk egy patikába egy recepttel, ha úgy érezzük, túl magányosak vagyunk.