„Gyerekként döbbentem rá, hogy apám szexkönyveket ír”
Sarah Faith Alderman a BBC-nek mesélt arról, milyen volt kiskorában megtudni, hogy édesapja valójában mivel foglalkozik.
A nő a nyolcvanas évek Bostonjában nőtt fel a szerető családi közegben. Édesapját, Irát már kiskora óta heroizálta, ő volt az az ember, akivel mindent meg tudott beszélni - csak éppen azt nem tudta, valójában mivel foglalkozik. A gyereket egyszer egyedül hagyták otthon, ő pedig unalmában a családi könyvespolcot nézegette. Feltűnt, hogy a legmagasabb polcon van még egy sor könyv, amelyek láthatóan úgy voltak odatéve, hogy ne legyenek szem előtt. Egy gyereknek ennél nem is kell több, lehalászta őket onnan, és máris megértette, miért voltak olyan magasan:
Nem volt túl sok ideje feldolgozni a tényt, hogy apja szexkönyveket ír, mivel hallotta, hogy megérkeznek a szülei, és villámgyorsan visszapakolta inkább a könyveket a helyére, nehogy kiderüljön a turpisság.
- jellemezte a nő nagy felismerést.
Nem sokkal később kiderítette, hogy apja kifejezetten sikeres szerző, több millió példány kelt el a könyveiből, és számos nyelvre lefordították őket. Sarah nem vallotta be, hogy tud a könyvekről, bár azért kíváncsiságból visszajárt a polchoz, és nézegette a könyveket.
Két évtizeddel később apja elveszítette a munkáját, és egyidejűleg Alzheimer-kórt diagnosztizáltak nála. Ekkor jött az ötlet, hogy újra könyveket kezd írni, első körben gyerekkönyvekre gondolt. Amikor azonban lányával erről beszélgettek, a férfi bevallotta, amit a lány amár 20 éve tudott: régen kifejezetten sikeres szexkönyveket írt, így lehet ahhoz térne vissza inkább. Sarah hallgatott arról, hogy tud minderről, és támogatta apját, sőt, még a munkába is beszállt. Édesapja ugyanis vele nézeti át a szövegeket, segít javítani, és ötleteket ad.
"Kreatív munkatársként dolgozom vele, még akkor is, ha néha ezt szó szerint félig behunyt szemmel tudom csak csinálni" - mesélte utalva arra, hogy azért valahol még mindig bizarr számára, hogy az apja szexkönyveket ír.
