KAPCSOLAT
A Rovatból

„Egyszer nekem is lehet egy idősebb, kőgazdag palim” – ilyen volt luxusszeretőnek lenni



– Három ausztriai sí-víkendre mentem ki vele. Kétségtelenül beleláttam egy életformába, amelyről addig fogalmam sem volt. A luxusszeretőébe. Több órás utak a festői, osztrák hegyek között, egy olyan kocsiban, ami belülről egy űrhajóhoz hasonlított. Eldugott, romantikus luxus-szállodácskák, aranyozott kandallókkal meg vajpuha bőrkanapékkal. Medencék, jacuzzik, a nyugágyam mellé odakészített sonkás sárgadinnye-tál, meg mangós, forró limonádé.

Süppedős szőnyegű masszázs-szobák. Diszkrét személyzet, olyan svédasztal, olyan egzotikus kaják, amilyeneket itthon a legjobb helyeken se láttam. Úgy éreztem magam, mint egy James Bond filmben.

Ő egész nap síelt, de reggel, este órákig együtt voltunk, rajongott értem, a tenyerén hordott. Én napközben wellnesseztem, a városka üzleteiben vásárolgattam, mindig sok pénzt hagyott nálam. Vacsora után kézenfogva sétáltunk a mesebeli, kivilágított főutcán, a ropogó hóban, csupa jól láthatóan gazdag ember között. Magyar szót még csak véletlenül se hallottunk. 

Hallgattam. Az arca most révedező volt, de hamar visszazökkent. 

– Ám a kipárnázott luxusnak ára volt. Hiába menekültem a gondolat elől, hogy csak egy szerető vagyok, hogy soha nem leszek második feleség, a valóság hamar orrba vágott. Ott kezdődött, hogy naponta háromszor felhívta az asszonyt. Többnyire akkor, amikor zuhanyoztam, vagy épp alibiből kiszaladt a parkolóba, mert "a kocsiban hagyott valamit". Egyszer úgy elmaradt, hogy utánamentem, rányitottam a kocsiajtót, és bemosolyogtam: "Hé, hát te itt vagy?" Akkor vettem észre, hogy telefonál.

Dühösen átnyúlt, kirántotta a kezemből az ajtót, és bevágta, csak úgy nyekkent. Aztán pár perc múlva kiszállt, és rám rivallt: "Te normális vagy?"

Amikor hazaértünk, a budaörsi Tesco-parkolóban tett ki, nehogy bárki meglásson a kocsijában. Onnan taxiztam haza. De előtte még eltüntette a nyomokat. Néztem a seggét, ahogy eszeveszettül takarít utánam a kocsiban, hogy az asszony még a maradék, rózsaszín zacskós papírzsepimet se találja meg. Nem tudtam, hogy sírjak vagy röhögjek, komolyan.  

– És a feleség tényleg semmit nem tudott?

– Így visszagondolva, szerintem de. Az alatt a három hétvége alatt nyilvánvalóvá vált a számomra, hogy ez a férfi legalább húsz éve így él. Sőt, ahogy mesélte, a barátai is. "Az üzleti világ ilyen, kicsim" – mondta sajnálkozva az utolsó vacsoránkon, a varázslatos, alpesi panzióban, ahol közöltem vele, hogy nekem ennyi volt, vége. A pincér fehérbort töltött neki egy karcsú pohárba, ő belekortyolt, aztán megbocsátóan mosolygott rám, mint egy butuska, de szép cicára. Akkor már egyértelmű volt, hogy az első pillanattól hazudott.

Van neki otthon az asszony, akit már megszokott, és aki a jómódért szépen félrenéz. Ő meg sorjázza a szeretőcskéket. Miután én kidobtam, láttam, hogy pár nap múlva újra a külföldi társkeresőn portyázott. Ott ugye nem botlik kínos ismerősbe.  

– Te pedig gazdagabb lettél egy tapasztalattal – sóhajtottam.

– Meg néhány márkás parfümmel, jó ruhával és egy fehérarany karkötővel – kuncogott, de aztán megfagyott a szép porcelán arca. Most boldogtalannak tűnt.

– Nézd, nincs mentségem. Ha csak három hétvégére is, de eladtam magam. Lefeküdtem egy nős pasival azért a semmihez sem fogható érzésért, hogy talán egyszer én is luxusfeleség leszek. Fellebbent előttem a felső tízezer kulisszáinak fátyla, és ez elvette az eszem. Hiszen ki ne akarna így élni?

Azt hittem, egyszerre kapom meg a szerelmet és a jólétet, én, hülye Disney-hercegnő.

Fura és keserű volt ráébredni, hogy ez a pasas nem emberi kapcsolatokban, hanem tranzakciókban nézi a világot. A nő – a felesége is, én is, a többi szerető is – olyanok vagyunk neki, mint egy márkás karóra. Megveheti, lecserélheti, használhatja kedvére. Talán nem minden gazdag férfi ilyen, de szerintem ez egy kaszt. És az őket "kiszolgáló" luxusszeretőké is az.

– Ezek szerint te nem születtél szeretőnek – megbocsátón néztem rá, amolyan női bajtársiassággal. Rázta a göndör fürtjeit, de nem nézett a szemembe.

– Nem. Aki szeretőnek szegődik, akármennyi pénzért, luxusutakért, Gucci-napszemüvegekért, ötcsillagos wellness-hétvégékért, sőt, akár a szerelemért, a "mégiscsak engem választ" reményéért, annak egy valamit biztosan tudnia kell hosszú távon elviselni. 

Rövid szünet után, suttogva bögte ki: – A megalázottságot. 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KAPCSOLAT
A Rovatból
Fájdalmas, de igaz: kutatások igazolják, hogy a férfiak sokkal gyakrabban válnak el, ha a feleségük betegszik meg, mint fordítva
Egy kutatás szerint egy nő súlyos diagnózisa után akár hétszeresére is nőhet a válás kockázata.


„Nem bírom nézni, ahogy meghalsz… Most hallasz rólam utoljára.” – ezekkel a szavakkal hagyta el egy férfi az agydaganattal küzdő feleségét, miután a közös bankszámlájukat is kiürítette. Az üzenetváltás nyáron terjedt el a TikTokon és a Redditen, és a döbbenetes eset egy olyan jelenségre hívta fel a figyelmet, amit több kutatás is alátámaszt.

A Journal of Marriage and Family című folyóiratban megjelent

friss tanulmány 18 éven keresztül követett több mint 25 ezer heteroszexuális párt. A kutatók megállapították, hogy amikor a férj betegedett meg, a pár általában együtt maradt. Amikor azonban a feleség lett beteg, a házasság nagyobb valószínűséggel ért véget.

Egy korábbi, idősebb amerikai párokat vizsgáló tanulmány is hasonló eredményre jutott, egy onkológiai és neurológiai kutatás pedig kimutatta, hogy egy nő súlyos diagnózisa után a kapcsolat hatszor-hétszer nagyobb eséllyel bomlott fel, mint egy férfi esetében.

Bella DePaulo szociálpszichológus szerint a jelenség a nemi szerepekhez köthető. „Amikor a feleség súlyosan korlátozottá vált a mindennapi teendők elvégzésében, de a férje nem, a pár nagyobb valószínűséggel vált el, mint amikor egyikük sem tapasztalt súlyos korlátokat. Ha a helyzet fordított volt, és a férj vált súlyosan korlátozottá, a házasság nem ért véget nagyobb eséllyel” – magyarázta.

Alex Broom szociológia professzor szerint a nők hagyományosan többet gondoskodnak másokról.

„A kutatások gyakran kimutatták, hogy a nők viselik a gondozási felelősség terhét az élet mindkét végén – a korai és az időskori években is.

Ugyanakkor a férfiak az életükben felkészületlenek lehetnek arra, hogy gondoskodást és támogatást nyújtsanak nekik, amikor szükségük van rá” – mondta. Az adatok ezt alátámasztják: a nők egyértelműen több időt töltenek házimunkával és főzéssel, miközben a munkaerő közel felét teszik ki.

A nyáron elterjedt történet alatti kommentek is a jelenség gyakoriságát tükrözik.

„Szó szerint erre tanítanak minket az ápolói iskolában, hogy felkészüljünk a betegek érzelmi vigasztalására, mert olyan gyakran hagyják el a férfiak a beteg feleségüket”

– írta egy hozzászóló. Egy másik kommentelő szerint: „A nőknek meg kell érteniük, hogy ez gyakori. Beszéljenek az onkológiai vagy az intenzív osztályon dolgozó orvosokkal és ápolókkal, és ők is elmondják.” Mások személyes történeteket osztottak meg: „Volt egy autóbalesetem, és a volt férjem azt mondta: »Már nem vagy szórakoztató.«”

Via Medium


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KAPCSOLAT
A Rovatból
Tömeges kiábrándulás a randiappokból: a nők rájöttek, mit csinálnak totál rosszul a férfiak
Mi az az egyetlen dolog, ami a legtöbb férfinak eszébe sem jut, pedig erre vágynak a legjobban?


Bár a képernyőn újra tombol a romantika, a való életben a nőknek elegük lett a laza, elköteleződés nélküli randikból. Egy friss kutatás szerint tízből nyolc egyedülálló ausztrál nő több romantikára vágyik, mert frusztrálja őket, hogy a modern ismerkedés túlságosan is felszínessé és kötelezettségmentessé vált. A jelenségről a New York Post is beszámolt egy Bumble társkereső által végzett felmérésre hivatkozva, amely éppen akkor készült, amikor a romantikus történetek, mint a Bridgerton vagy a készülő, Margot Robbie és Jacob Elordi főszereplésével forgatott Üvöltő szelek-adaptáció, újra a kulturális figyelem középpontjába kerültek.

A felmérés adatai szerint a nők kétharmada olyan szerelmet szeretne, amilyet ezekben a történetekben lát, a Bumble pedig „Storybooking”-nak nevezte el a trendet, ami a gyors tempójú randikultúrára adott válasz. A kutatásból kiderül, hogy

a nők számára a tiszta kommunikáció, az érzelmi biztonság és a kölcsönös erőfeszítés a legfontosabb egy új kapcsolat elején,

sőt, ötből négyen ezeket ugyanolyan izgalmasnak tartják, mint a rejtélyt. Ezzel párhuzamosan tízből hét nő magabiztosabban húzza meg a határait, mint néhány évvel ezelőtt.

„A randikultúránk közismerten laza” – mondta Chantelle Otten, a Bumble kapcsolati szakértője. Szerinte a romantikus történetek a várakozást és a kiszámíthatóságot hozzák vissza, lelassítják a folyamatot és értelmet adnak neki.

„A nők továbbra is a szerelmi történetet akarják, de most már érzelmi zűrzavar nélkül. Olyan partnereket választanak, akik világosan kommunikálnak, erőfeszítést tesznek és tiszteletben tartják a határokat.”

A kutatás eredményeit a 30 éves, Alejandra is megerősíti, aki szerint a randikultúra „túl lezser és közönyös”. Tapasztalatai szerint a férfiak már alig közelednek a nőkhöz, hacsak nem ittasak. „Gyakran tapasztalom, hogy a férfiak kerülik a szemkontaktust, hogy aztán később megtaláljanak a közösségi médiában és rám írjanak. Ez egyszerűen nagyon lustának tűnik.” Alejandra számára a romantika a következetességről szól, nem az intenzitásról. „A korai szakaszban a romantikának nyugodtnak és szándékosnak kell lennie. Kiválasztani egy jó éttermet és lefoglalni, adni egy őszinte bókot, tartani a szemkontaktust és teljesen jelen lenni.”

Hasonlóan látja a helyzetet a 21 éves Eva is.

Szerinte a randizásból gyakran hiányzik a szenvedély, és széles körben tapasztalható a kiégés a vegyes jelzések, a ghosting és az érzelmi kiszámíthatatlanság miatt.

„Ha olyan sorozatokat nézel, mint a Bridgerton, elkezdesz vágyni a várakozásra, a kiszámíthatóságra és az érzelmi mélységre. Nem a drámára, csak a figyelmességre.”

Chantelle Otten szerint a kulcs az, hogy megkülönböztessük az egészséges romantikát a túlzó intenzitástól, például a legtöbb bántalmazó kapcsolat elején tapasztalható „love bombing”-tól. „Nem a romantika a probléma, hanem az indokolatlan intenzitás” – magyarázza a szakértő.

A valódi, egészséges romantika a kapcsolattal arányosan bontakozik ki, tiszteletben tartja a határokat, és biztonságos érzést nyújt.

Ahogy fogalmazott: „A romantikának hozzá kell adnia az életedhez, nem pedig eltérítenie azt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KAPCSOLAT
Pszichológusok szerint ez a 6 meglepő jel mutatja, hogy a párkapcsolatod a végét járja, és szakítani fogsz
A szakítást gyakran rejtett gondolatok és viselkedés apró változásai előzik meg. Lehet, hogy nem is tudatos, csak azt érzed, valami mi nem stimmel.
Szabó Anikó, Pexels - szmo.hu
2026. január 15.



Nemrég volt január 5-e, a „válások napja”, amikor az ügyvédek szerint megrohanják őket a válni szándékozók.

Most, ahogy lassan véget ér a téli bekuckózás, sokan érezhetik, hogy valami nincs rendben a kapcsolatukban.

A legtöbb szakítás ugyanis nem hirtelen döntés, hanem egy lassú, sokszor észrevétlen folyamat eredménye.

Az Evening Standard cikkében vezető pszichológusok gyújtötték össze a hat legárulkodóbb jelet, ami arra utalhat, hogy egy kapcsolat a vége felé közeledik.

Az egyik legelső jelenség a „mikromegcsalás”, ami nem fizikai hűtlenséget takar.

Sara Davison szakítás- és váláscoach szerint ez „nem fizikai jellegű kapcsolatok építése másokkal.” A szakember kifejti: „Lehet, hogy érzelmileg nyílunk meg mások felé – bejegyzéseket lájkolunk, rácsúszunk valaki üzeneteire, vagy kicsit bizalmasabb viszonyban vagyunk valakivel a munkahelyünkön”. A coach szerint ez egy tudattalan tesztfázis. „Gyakran azt látjuk, hogy amikor valaki szakításon megy keresztül, már korábban is nyújtogatta a csápjait mások felé” – magyarázza Davison.

A következő lépcsőfok, amikor már a közös jövő tervezése is nyűggé válik.

Susanna Abse pszichoterapeuta úgy fogalmaz: „Egyszer csak azon kapod magad, hogy nem kovácsolsz közös terveket — a partnered ötletel, hogy nézzetek dátumokat a húsvéti szünetre, te pedig ellenállsz. Nem tudatosan mondod azt, hogy ‘nem utazunk közösen, mert nem leszek veled’, csak nincs kedved előre tervezni és pénzt fektetni a kapcsolatba.” Hayley Quinn randi-coach ezt kiegészíti: „Lehet, hogy kifogásokat keresel, miért lenne rossz ötlet most összeköltözni, vagy azt hajtogatod, hogy még több időre van szükséged, mielőtt igazán dönteni tudnál.”

Gyanús, ha már nem a párod az első, akivel megosztod az érzéseidet, gondolataidat, az aznap történteket, a sikereidet.

Hanem inkább barátoknak, kollégáknak mondod el, vagy egyszerűen magadban tartod. Így az érzelmi intimitás csendben halványul, és te szépen lassan eltávolodsz a másiktól.

Az érzelmi kapocs lazulását a fizikai is követi, csökken a csókok, az együttlétek száma vagy el is tűnik az intimitás.

Marianne Johnson pszichoterapeuta szerint „a szex kevésbé vonzóvá válhat, és azon kapod magad, hogy kifogásokat keresel az elkerülésére.” Susanna Abse ezt még erősebben fogalmazza meg: szerinte ez „a fizikai érintkezés iránti érdeklődés hiánya, a a zsigeri érzés, hogy igazából nem akarsz szexelni”.

Az egyik legmeglepőbb jel, amikor a párok abbahagyják a veszekedést.

Joanna Harrison párterapeuta úgy véli, „furcsa módon, amikor párok között van konfliktus… az még mindig annak a jele, hogy törődnek a kapcsolattal és egymással, mert tulajdonképpen azért vitatkoznak, hogy a dolgok valamilyen módon legyenek köztük. Az a fajta közöny, amikor már ahhoz sincs kedved, hogy bevonódj a partnered felé, annak a jele lehet, hogy valahol feladtad a kapcsolatot.” Amy Bojanowski-Bubb is egyetért: „Lehet, hogy azt gondolod: ‘Ó, hát mi rendben vagyunk – nem veszekszünk.’ Valójában van egyfajta béke. Csakhogy ez nem azért van, mert jobbak lettek a dolgok, hanem mert már nem törődsz eléggé a másikkal.”

A végső fázis, amikor már a jövőt is a partner nélkül tervezed.

„Elkezdhetsz olyan terveket szőni, amelyekből egyszerűen kihagyod. Például másik országba vagy városba költözés, munkahelyváltás vagy utazás – és nem is töprengsz azon, hogyan illeszkedik ez a kapcsolatba” – magyarázza Bojanowski-Bubb. A szakember szerint ezzel „valamilyen szinten, tudattalanul azt teszteled, milyen érzés elképzelni a jövőt úgy, hogy ő már nincs benne.”

Via Evening Standard


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KAPCSOLAT
Kiderült, hogy akik gyakrabban és szenvedélyesebben csókolóznak, azoknak jobb a szexuális életük
Egy friss tanulmány szerint nem mindegy, hogyan csókolózunk, mert összefüggést mutat az intim együttlétek minőségével.


Szeretnéd feldobni a kapcsolatodat és a szexuális életedet? A válasz kézenfekvőbb, mint gondolnád.

Egy friss kutatás ugyanis komoly összefüggést talált a csókolózás és a boldogság között.

Az eredmények sok szerelmes párnak adhatnak okot a gondolkodásra. Régóta ismert tény, hogy a heteroszexuális kapcsolatokban a férfiak gyakrabban élnek át orgazmust, mint a nők, de most úgy tűnik, a megoldást a több és szenvedélyesebb csók jelentheti.

A Psychology Today által ismertetett tudományos vizsgálat a csókolózás két típusát különböztette meg. Az egyik a „specifikus csókolózás”, ami a szex közbeni csókokat jelenti, a másik pedig a „hétköznapi csókolózás”, vagyis a mindennapokban, a hálószobán kívül váltott puszik és csókok. A kutatók 878, legalább féléves kapcsolatban élő nőt és férfit kérdeztek meg szexuális és párkapcsolati szokásaikról, és az eredmények magukért beszélnek.

„Akik többet csókolóznak szex közben, azok gyakrabban szexelnek”

– szögezték le a kutatók. A nők számára még ennél is jobb híreik voltak. „A több csókolózás szex közben összefügg azzal, hogy a nőknél több volt az orgazmus.”

Ez azt jelenti, hogy a csók nemcsak a szexuális együttlétek számát, de azok minőségét is látványosan javíthatja a nők esetében.

A magyarázat egyszerűbb, mint hinnénk: a csókolózás a nők számára az érzelmi közelséget, a lassabb tempót és a több előjátékot jelezheti, ami elengedhetetlen a teljes átéléshez. A férfiakat ezzel szemben más ingerek is csúcsra juttathatják.

A csók azonban nem csak intim helyzetben számít. Kiderült, hogy a hétköznapi csókolózás gyakorisága azt is megmutatja, milyen a kapcsolat minősége.

Ha mindennapos a csókváltás a pár tagjainál, akkor elégedettebbek a kapcsolatukkal” – áll a tanulmányban. Vagyis ha egy pár egyre kevesebbszer csókolózik csak úgy, a nap folyamán, az komoly figyelmeztető jel lehet, ami a kapcsolat romlására utalhat.

A csók jelentősége nem új keletű dolog. Egy 13 országot felölelő, 2019-es felmérés már kimutatta, hogy a romantikus csók a hosszú távú párkapcsolatok fenntartásának egyik legfontosabb eszköze, ami segít megerősíteni a kötődést és az elköteleződést. A mostani eredmények pedig egyértelműen alátámasztják ezt: a gyakorlati tanács tehát egyszerű. Tudatosan építsétek be a csókot a szexuális együttlétekbe, és ne feledkezzetek meg a napközbeni apró csókokról sem, mert ezek táplálják a szerelmet. A bizonyíték egyértelmű: a csókolózás számít.

Via Psychology Today


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk