A fiatal nő 4 évig harcolt azért, hogy soha ne lehessen gyermeke
A harmincéves újságíró, Holly Brockwell 26 éves volt, amikor előállt háziorvosának az ötlettel: meddő szeretne lenni. Környezete és az orvosok nem vették komolyan a döntését, arról győzködték, hogy gondolja át újra, senki sem értette, miért szeretné ezt tenni magával. Négy év után elérte a célját.
Brockwell újságíróként dolgozik, a Telegraph-nak írta meg saját történetét. Háziorvosa a kezdetektől fogva ellenezte a döntését. Nem adott neki beutalót, arra hivatkozva, hogy még túl fiatal egy ilyen drasztikus döntés meghozatalához. Szinte mindenki azt mondta neki, hogy nem gondolta át eléggé, nem számolt a következményekkel, és biztos megbánja majd, ha így dönt.
De most elérte a célját: megkapta az időpontot a műtétre, mely során visszafordíthatatlanul meddővé teszik az orvosok.
Brockwell boldog párkapcsolatban él, és párja is támogatja a döntését. Szerinte a gyermekvállalás ugyanolyan komoly és visszafordíthatatlan döntés, csak az ő nézeteit nem fogadja el a társadalom. A legtöbben tágra nyílt szemekkel kérdezik tőle: „Miért?”
Megkapta már azt is, hogy önző, mivel gyakorlatilag emberektől vonja meg a lehetőséget, hogy megszülessenek, ha meddővé operáltatja magát. Erre az alábbi választ adja: "Többezer petesejt található a méhemben. Mindegyiket meg kellene termékenyíteni? Abba senki sem gondol bele, hogy a férfiak egy egész civilizációt eresztenek ki a zsepibe esténként?"
Sokan azzal vádolják, hogy utálja a gyerekeket, de azt állítja, erről egyáltalán nincs szó. Egy leegyszerűsített hasonlattal védi ki ezt a támadást: „Biztos tudod, milyen az, amikor megsimogatod egy barátod kutyáját, de nem tartanád otthon. Gyakorlatilag ugyanígy vagyok a gyerekekkel.”
Brockwell unokatestvére lányával, Poppyval
A meglepő döntést hozó nő kedvenc ellenérve az, amikor arról kérdezik, ki látja majd el, ha megöregszik. Erre nevetve annyit felel, hogy ott vannak erre az idősotthonok. Ilyenkor elgondolkozik azon, hogy mások tisztában vannak-e azzal, hogy milyen kevés idős emberrel törődnek ténylegesen a gyerekeik. Ellentmondást lát abban is, hogy valaki önzőnek nevezi, aztán azzal érvel, hogy nem lesz, akire számíthat majd, ha megöregszik.
Orvosai a legtöbb esetben azzal utasították vissza, hogy meggondolhatja magát. Ő azonban nem lát különbséget a között, hogy valaki az anyaságot választja, és hogy valaki nem akar anya lenni. Mindkettőre felelős, visszafordíthatatlan döntésként tekint. „Milyen lenne, ha valakinek harminchoz közel könyörögnie kellene az orvosoknak, hogy lehessen gyereke?” – teszi fel a költői kérdést. Ezzel a hasonlattal szemlélteti, hogy min kellett keresztülmennie, míg végre komolyan vették.
Problémának találja, hogy a férfiaknál teljesen elfogadott, ha nem akarnak gyereket. Egy férfi termékenységének megszüntetése sokkal egyszerűbb, ráadásul visszafordítható folyamat, kevesebbe kerül. Brockwell azt gondolja, ha férfi lenne, akkor már rég zöld utat kapott volna a döntése kivitelezéséhez.
Brockwell barátjával, Zack-kel
Természetesen kipróbálta már a fogamzásgátlás több formáját is, jelenleg is tablettát szed, de a teherbe eséstől való félelme miatt olyan erőset, amitől rendszeresen rosszul van. Mikor az orvosok kezdték komolyan venni, inkább arról szerették volna meggyőzni, hogy a barátján hajtsanak végre beavatkozást: a fentieknek megfelelően az jóval egyszerűbb és visszafordítható ugye. De Brockwell ezt azzal védte ki, hogy már jóval a mostani párkapcsolata előtt meghozta ezt a döntést, és nem akarja másra hárítani a felelősséget.
Végül sikerrel járt, már a papírt is aláírták: most már biztos, hogy néhány hónap múlva végrehajtják rajta a műtétet, ami után soha nem lehet már gyereke.
„Fellélegeztem, amikor az orvos is aláírta a papírt. Sosem éreztem volna így egy pozitív terhességi teszt láttán.” – vallja be őszintén Brockwell.
Via Telegraph
Ha érdekesnek találtad a cikket, oszd meg másokkal is!
