UTAZZ
A Rovatból

Vonzó turisztikai célpont lett Lengyelország egyik legnyomorultabb városából

A Krakkó melletti Nowa Huta egykor a szocializmus büszkesége volt, azután azonban fordult a kocka. De kiderült, a város sorsa újra felfelé ívelhet.

Link másolása

Kevés ország jött ki úgy a második világháborúból, mint Lengyelország. Elvesztette lakosságának mintegy egyötödét, és fővárosát, Varsót szinte teljesen lerombolták a nácik, kulturális örökségének nagy részét kifosztották vagy elpusztították. Még az ország határát is több száz kilométerre nyugatra tolták, milliókat kényszerítve arra, hogy Németország egykori keleti területeire költözzenek, amelyek szintén nagyrészt romokban álltak.

De ezekből a romok egy új világ reményét is jelentették. Az ország megszabadult a múlt terhétől, legalábbis ezt ígérték az 1948-ban hatalomra került lengyel kommunisták, akik Sztálin éber szeme előtt nekiláttak az ország újjáépítésének. Felfegyverkezve azzal az ideológiai meggyőződéssel, hogy egy új társadalomnak kell kiemelkednie a régiből.

Ennek az új társadalomnak az emblematikus települése volt a Nowa Huta nevű szocialista város, amelyet 1949-ben alapítottak Krakkótól keletre. Középpontjában a hatalmas Lenin Acélmű állt, amelynek célja az volt, hogy több acélt termeljen, mint amennyit az egész ország képes volt előállítani a háború előtt.

Nowa Huta - amely szó szerint „Új Kohót" jelent lengyelül, és az acélmunkások befogadására épült - a háború utáni Lengyelország legambiciózusabb várostervezési projektje volt. Egy utópisztikus szocialista város, amelyről a nemzet többi része is példát vehetett. Öt nagy sugárút indult a Központi térről, így Nowa Huta jellegzetes ötszögletű formát adott, hangsúlyozva a szocializmus monumentális jellegét.

Sztálin 1953-as halála és az azt követő desztalinizáció azonban a szocialista realista stílus végét is jelentette. A hatalmas Városháza és Nowa Huta monumentális színháza soha nem épült meg, és város többi, még épülő részét is sokkal szerényebben vitelezték ki.

1973-ra vigaszdíjként a város megkapta Lengyelország legnagyobb Lenin-szobrát, a Főtértől északra a Rózsák sugárútján.

„Ez egy tervezett város volt, amely nem igazán úgy működött, ahogy bárki is várta" - mondta Katherine Lebow, akinek 2013-as könyve, az Unfinished Utopia részletes betekintést nyújt a város építésébe és fejlesztésébe.

Az ideológiai lendület ellenére, írja Lebow, maguk a tervezők – a kor néhány vezető építésze és várostervezője – nem kaptak közvetlen utasításokat arról, hogyan kell kinéznie a városnak. Tudva azonban, hogy a az ország vezetése a települést a szocialista iparváros ideájának szánta, a tervezéskor hangsúlyos szerepet kaptak a parkok és a tágas apartmanok. Arra is kiemelten figyeltek, hogy az épületek minden szükséges szolgáltatással, funkcióval rendelkezzenek. A szocialista realizmus a művészet és az építészet minden formáját a propaganda meghosszabbításának tekinti, beleértve az építészetet is. A városoknak nemcsak vizuálisan kellett vonzónak lenniük, de a szocialista propaganda fontos témáit is hűen kellett tükrözniük. Így a politikai rituálék, felvonulások tökéletes díszleteként szolgálhattak ezek a települések.

A vidéki Lengyelországból érkező újdonsült városlakók többsége számára olyan volt, mintha egy új világba léptek volna be, amelyet ők maguk segítettek felépíteni. „Az új acélmű tökéletes kifejeződése a szovjet stílusú gigantomániának, egy kolosszus, amely demonstrálja a szocializmus állítólag prométheuszi erőit az emberi és fizikai táj átalakítására."

Általános mítosz, hogy Nowa Huta helyét azért tették Krakkó mellé, hogy proletár figyiszt mutasson a "konzervatív és burzsoá" Krakkónak, modernitásával és a szocialista értékekhez való ragaszkodással, éles ellentétben Lengyelország középkori fővárosával. Krakkó óvárosának építészeti hatása azonban letagadhatatlan Nowa Hutában, árkádjaival, belső tereivel és egyéb tervezési jellemzőivel. Végül Krakkó nevetett utoljára, amikor 1951-ben elnyelte Nowa Hutát.

Nowa Huta egyre vonzóbb hely az élethez

Bár Nowa Huta "az átkosban" sok tekintetben sikertörténet volt, sorsát nem lehet elválasztani a kommunizmus egészének sorsától. Az 1990-es évekre a 200 000 fős város a kábítószerek, a bűnözés, a szegénység és a huliganizmus szinonimájává vált, gyakorlatilag Lengyelország egyik legnyomorultabb városává lett.

Mára azonban ez ismét alaposan megváltozott. Lengyelország Európa egyik nagy modern gazdasági sikertörténete, ami érezhető mind a nagyvárosi központokban, mind az olyan egykor perifériás helyeken, mint Nowa Huta. A város egyre vonzóbb hely az élethez. Az elmúlt években a bérleti díjai drámai módon növekedésnek indultak. Korábban az éjszakai élet központja Krakkó volt. Most már Nowa Hutában is megjelentek az éttermek, kávézók, fagylaltozók.

Nowa Huta mára megtanulta kihasználni kommunista örökségét. A város a külföldieknek és a lengyeleknek egyaránt érdekes látlelet a kommunizmusról.

Nowa Huta egyes részeibe lépni olyan, mintha szüleink és nagyszüleink világába lépnénk: a teljesen felújított Népszínháztól az egyiptomi ihletésű szocialista realista stíluson át a Szolidaritás mozgalom emlékművéig, illetve a mintegy 250 nukleáris bunkerig, amelyek a város alatt fekszenek. Mind egy olyan kor relikviái, amikor az emberek aggódtak a nukleáris apokalipszis miatt.

Nowa Huta szocialista realista építészetének ékköve egyértelműen az acélművek egykori adminisztratív épülete. Bár alapvetően zárva van a nyilvánosság számára, a Nowa Huta Alapítvány túrákat kínál az épületben. Amelynek abszurd pompája mementóként őrzi azokat az utópisztikus törekvéseket, amelyek jegyében a város létrejött.

1980-ban, amikor az országot megrázták a Szolidaritás szakszervezet által összehívott sztrájkok, Nowa Huta Lenin Acélgyára büszkélkedhetett a szakszervezet legnagyobb, 97% -os tagsági rátájával.

A katolikus egyház határozottan támogatta a szakszervezetet és a tiltakozásokat. Az uralkodó kommunisták végül abba a kínos helyzetbe kényszerültek, hogy szemben álltak a munkásokkal, akiket elvileg képviseltek.

Ebben az időszakban egy Karol Wojtyła nevű fiatal krakkói püspök – a későbbi II. János Pál pápa – támogatta a munkások és harcát. Az ország államilag szentesített ateizmusának megfelelően a várost szándékosan templom nélkül építették. De a munkások végül illegálisan, kézzel kezdtek építeni egyet. Tégláról téglára, gépek nélkül. Így épült meg Nowa Huta első temploma, amelyet egyedülálló modernista formája miatt „az Úr bárkájának" neveznek.

A város továbbra is élő szimbólum, de nem azé, aminek eredetileg szánták. A sztálinista újjáépítés nagyságától az antikommunista katolicizmus lázadásán át a posztszocialista romlottságig és végül az új Lengyelországban manifesztálódó megújulásig Nowa Huta sorsa tükrözi Lengyelország második világháború óta bejárt történelmét.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Egy nap nem elég! - Új fejezet nyílt a miskolci turizmus történetében
Felújított épített és megújult természeti környezet várja a Miskolcra érkező turistákat több uniós forrásból finanszírozott fejlesztésnek köszönhetően. Új arcát mutatja a miskolctapolcai Csónakázó-tó és az azt körülölelő őspark, a felújított Avasi kilátó és a Horváth-tető is.

Link másolása

Miskolctapolca jól ismert brand a hazai turizmusban, a város idegenforgalmának zászlóshajójaként emlegetett desztináció évtizedek óta nagyszámú vendéget vonz. A Barlangfürdő szomszédságában található Csónakázó-tó és park felett viszont eljárt az idő, egy népszerű utazási céltól pedig elvárható, hogy rendezett környezettel fogadja az oda érkezőket. Ezt a célt szolgálta a „Miskolctapolca turisztikai fejlesztése” elnevezésű - Széchenyi 2020 Program részét képező -, európai uniós pályázat, melynek köszönhetően olyan fejlesztések mentek végbe, melyek hozzájárultak Miskolc turisztikai vonzerejének növeléséhez.

Újrafestett zászlóshajó

A komplex turisztikai fejlesztéscsomagnak köszönhetően az ide érkezők megtapasztalhatják, hogy lépten-nyomon egy-egy csoda várja őket, azokat megismerni szinte egy nap már nem elég. Amellett, hogy iszapmentesítették a tavat, a parkban új sétányokat alakítottak ki, pihenőpadokat, asztalokat és szeméttárolókat helyeztek ki. Az utcabútorok és a kandeláberek telepítése mellett növényeket ültettek. A komfortérzetet fokozzák az új, interaktív táblák is, melyek hasznos információkkal ellátott, háromdimenziós felületeken mutatják be a környék élővilágát. Egy digitális kijelzőt is telepítettek, az érintőképernyős felületen a látogató minden alapvető, fontos és érdekes, helyi információt megkap, a tájékozódást digitális térkép segíti. Egyfajta kincskeresésként pedig bronzból készült minifigurák mutatják be a térség állatvilágát és nevezetességeit a látogatóknak. Erről bővebb információkat ide kattintva találsz!

Régi terek új időkre hangolva

Felújították az Akropolisz Szabadtéri Színpadot is. A padokat kényelmes székekre cserélték, a kavicsos talaj helyére térkő borítás került, felújították az öltözőket, valamint külön feljárót építettek ki a színpadhoz. A Barabits Fülöp sétány egységes arculata jó példa lehet további, hasonló beruházásokhoz, az ötletek között pedig még számos, további elem szerepel a szabadtéri mozitól kezdve, a napozóágyak telepítésén át gasztronómiai és zenés programokig. További információk Miskolctapolcáról, ide kattintva!

A hegy megmozdult, az utóhatások most következnek

A vonat ablakából megpillantott lakótelep toronyházai, vulkanikus domb, amit a város hegyének becéznek, kőkori szakócák, a református templom miskolcikumként emlegetett jellegzetes harangjátéka, az emblematikus kilátó, borospincék, kilátás a városra és a Bükkre. Volt idő, amikor státuszszimbólumnak számított, ha valakinek pincéje volt a 114 méterrel Miskolc fölé magasodó dombon, amiről sokan, sok mindent gondoltak és éreztek az elmúlt évtizedekben. Ez mind az Avas.

Egy évtizede ha valaki a belvárosból az Avasra pillantott, a református templomon és a kilátón kívül szinte csak fákat és bokrokat láthatott. Ma már több látszik a hegyből, főleg amikor valamilyen rendezvény miatt nyüzsög zenével, lampionokkal, tömeggel és jó hangulattal. A környéken több mint kilencszáz pince és borház, valamint számtalan kanyargós utca található különleges, egyedi hangulattal. Az önkormányzat, civilek, borbarátok és turisztikai szereplők fogtak össze Miskolcon, hogy a sokáig szunnyadó történelmi Avas újra egy szebb arcát mutathassa. Ehhez kapcsolódott a Borangolás nevű bor- és gasztronómiai rendezvénysorozat is azzal a céllal, hogy a hagyományos, helyi és egyedi pincekultúrát újjáélesszék. A rendezvény kezdetben hatszáz érdeklődővel indult, 2023-ban viszont a program két nap alatt elérte a harmincezres látogatószámot. Az Avason való boros kalandozás, az egyedi környezet és a változatos zenei kínálat - mindez pár lépésre a belváros nyüzsgésétől - egyre több vendéget vonz. A környék népszerűségét jelzi, hogy az utóbbi években csaknem száz pince cserélt gazdát.

Fotó: Horváth Csongor

Turizmust erősítő beruházások

Tovább erősítette a turizmust az a beruházássorozat, mely a Széchenyi 2020 Program részeként valósulhatott meg. A Történelmi Avas turisztikai fejlesztése című projekt részeként a többi közt átépítették és modernizálták az Avasi kilátót, melynek korlátján található mini szobrok pedig egy városismereti sétára invitálnak, továbbá fejlesztették a környezetét, bővítették a Bormúzeumot, felújították az Avasi Református Templom tetőszerkezetét, izraelita emlékhelyet alakítottak ki, továbbá fejlesztették a Bortanyát is.

Régi iránytű új köntösben

Egyre több dolog miatt van miért felmenni a hegyre, és egyre gyakrabban téma az Avas, az ottani társasági események és a Horváth-tetőn épült szabadidőpark. A 60 éves Avasi kilátó már sok mindent látott, ha beszélni tudna, sok mindent mondana. Látta az acélváros virágzását, a változást, az ezredfordulót, a kiútkeresést, és minden bizonnyal látja majd a jövőt is. Tervek bőven maradtak: új parkolók, sétányok, kerékpárosok számára tervezett beruházások. Egy biztos, az Avas mindig a miskolciaké volt és az is marad. Az pedig, hogy mi tartogat a következő években Miskolcnak, és hogy mit tesznek érte az itt élők, az csak rajtuk múlik. A jelek szerint konkrét tervek és eredmények is vannak, ezért is mondják: Ideje másképp gondolni az Avasra. További információk az Avasról, ide kattintva!

Fotó: Horváth Csongor


Link másolása
KÖVESS MINKET:

UTAZZ
A Rovatból
Jelentősen megnőtt a Velencei-tó vízszintje, majdnem háromszorosa a két évvel korábbinak
Volt ok az aggodalomra, mert a tó annyira leapadt korábban, hogy már csak 53 centiméternyi víz volt benne. Megmutatjuk milyen volt.

Link másolása

Csütörtök reggel Agárdnál 145 centimétert mutatott a vízmérce - írja az Időkép.

Már február elején újra a régi fényében pompázott a Velencei-tó, a 2022-es kritikusan alacsony vízállást követően ugyanis ekkorra 75 centiméterrel emelkedett a vízszint.

Az elmúlt időszakban ez az emelkedés tovább folytatódott, csütörtök reggel már 145 centimétert mutatott a vízmérce Agárdnál, vagyis az 53 centiméteres rekordalacsony vízállás óta mára közel egy méterrel (92 cm) emelkedett a Velencei-tó vízszintje.

Ez az érték már meghaladja a 140 centiméteres alsó szabályozási szintet, így a tó újra a régi fényében pompázik.

Ilyen állapotok volttak 2022-ben:

Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
Itt a lista Európa legélhetőbb városairól – egy magyar is bekerült a száz legjobb közé
Élhetőség, szerethetőség és a gazdasági lehetőségek mentén írták össze Európa legjobb városait.

Link másolása

Megjelent a Resonance Consultancy legfrissebb listája Európa 100 legjobb városairól. 2024 első tíz helye így alakult:

1. London

2. Párizs

3. Berlin

4. Róma

5. Madrid

6. Prága

7. Barcelona

8. Amszetrdam

9. Isztanbul

10. Milánó.

A három fő szempontjuk az élhetőség, a szerethetőség és a gazdasági lehetőségek voltak. Ezek alapján mindössze egy magyar város, Budapest került be a száz legjobb közé. A magyar főváros a 20. helyet szerezte meg.

A teljes listát itt lehet böngészni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
Lezárták az egyik legnépszerűbb magyar kirándulóhelyet – balesetveszélyes a Rám-szakadék
2024. április 24-től kezdődően további tájékoztatásig nem látogatható. Az ok a klímaváltozás, ami ronthatja a kőfalak állékonyságát.

Link másolása

A Telex írta meg a Pilisi Parkerdő felszólítására hivatkozva, hogy a klímaváltozás hatásai miatt a Rám-szakadék jelenlegi állapotában veszélyes.

A klímaváltozás miatti hosszú, aszályos időszakok és rendkívül nagy mennyiségű csapadékkal járó esőzések váltakozása a Rám-szakadék kőfalainak állékonyságára is negatívan hat, ezért a Pilisi Parkerdő a látogatók biztonsága érdekében a helyszínt a teljes körű geológiai és statikai vizsgálatok elvégzéséig és kiértékelésééig ideiglenesen teljes egészében lezárja

– olvasható a közleményben.

A túrázni vágyók így a Rám-szakadék elkerülő útvonalaként a Lukács-árokban futó sárga sávú jelzést tudják használni.

A Rám-szakadék természeti adottságai miatt hazánk egyik legnehezebben járható jelzett turista útvonala, ahol még kőgurulás vagy sziklaomlás is előfordulhat. A szakadékot emiatt csak saját felelősségére látogathatják az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET: