Világon egyedülálló magyar innováció: az ATTA egy zöld és fenntartható raklap, minden darabja egy fát ment meg

Az Egyesült Államokban vasárnap életbe lépett az a törvény, ami betiltja a TikTok működését az ország területén. A TikTok csak akkor működhetett volna tovább, ha kínai tulajdonosa eladja egy amerikai cégnek az alkalmazást, aminek Amerikában 170 millió felhasználója van. A TikTokot működtető kínai ByteDance viszont kijelentette, hogy nem akarják eladni a TikTokot, ami a kínai vezetés beleegyezése nélkül valószínűleg nem is ment volna.

„Sajnos a TikTok jelenleg nem érhető el. Szerencsések vagyunk, hogy Trump elnök jelezte, együttműködik majd velünk a megoldásban. Kérjük, maradjanak velünk!” - olvashatták az amerikai felhasználók, akik ekkor már nem fértek hozzá a tartalmakhoz.

A TikTok-ot eltávolították az Apple és a Google amerikai alkalmazásboltjaiból is. A törvény ugyanis felhasználóként 5000 dolláros (nagyjából kétmillió forintos) büntetést helyezett kilátásba azokkal a cégekkel szemben, amelyek hozzáférhetővé teszik az alkalmazást.

A TikTok az utolsó pillanatig küzdött, még a hétvégén is azt kérte a Biden-kormányzattól és Donald Trumptól, hogy keressenek kiutat. Szombat estig senki nem volt teljesen biztos abban, hogy mi történik, amikor a törvény hatályba lép. Az amerikai kormány sem. Az Egyesült Államok ugyanis még soha nem blokkolt egyik napról a másikra egy olyan alkalmazást, amit amerikaiak tízmilliói használtak - írja a New York Times.

A cég végül is úgy döntött, hogy nem kockáztat, és maga kapcsolja le a platformot. Szombaton kiadott közleményük szerint „a nyilatkozatok, amelyeket a Biden-adminisztráció és az Igazságügyi Minisztérium tett közzé, nem nyújtottak elegendő garanciát azoknak a szolgáltatóknak, amelyek alapvető fontosságúak a TikTok több mint 170 millió amerikai számára történő elérhetőségének fenntartásában. Hacsak a Biden-adminisztráció nem ad ki egy határozott nyilatkozatot, amely megnyugtatja a legfontosabb szolgáltatókat a tiltás végrehajtásának elmaradásáról, sajnos a TikToknak január 19-én le kell állnia.”

Alix Earle, akinek 7,2 millió követője volt, könnyes szemmel mondta el, mit érez.

„Fáj a szívem. Ez a platform számomra több, mint egy alkalmazás vagy egy munka. Annyi emlékem van itt. Életem elmúlt 6 évében minden nap posztoltam. Megosztottam a barátaimmal, családommal történteket, a személyes küzdelmeimet, a titkaimat.”

A „For You” oldal megtelt a felhasználók kedvenc trendjeiből és dalaiból készült montázsokkal, amelyek közül sok a világjárvány kezdeti napjaira nyúlik vissza, amikor a TikTok népszerűsége megugrott Amerikában.

A TikTok még mindig kimászhat a bajból

Mint írtuk, a platformra vonatkozó tiltó szabályt ugyanahhoz a törvényhez kapcsolták, ami az Ukrajna, Izrael és Tajvan támogatására engedélyezett katonai finanszírozásról rendelkezik. Ez egyértelművé teszi, hogy az amerikaiak nemzetbiztonsági problémaként tekintenek a kínai TikTokra. A törvényalkotók nyilvánossága nem hozott információk alapján úgy látják, hogy ellenséges szándékú megfigyelő- és dezinformációs alkalmazás, amely amerikaiak millióiról gyűjthet érzékeny adatokat. Ezekhez szerintük hozzáférhet a kínai kormány is. Ez jó ideje csípi nemcsak a demokrata, hanem a republikánus politikusok szemét is – nem beszélve a kiberbiztonsági szakértőkről.

Bár nem sikerült keresztülvinnie (bírósági határozat tette parkolópályára a rendeletét), az álláspontja sokáig változatlan maradt. Aztán a profilja elég népszerű lett: jelenleg 14,8 millió TikTok-felhasználó követi – annak ellenére is, hogy a választás óta nem posztolt semmit. Mivel felismerte, hogy a platform jól szolgálja a pillanatnyi politikai érdekeit, a kampányban egy pálfordulással közölte, hogy „soha nem tiltaná be a TikTokot”. Néhány napja egy interjúban azt mondta, „nagyon jó tapasztalatai vannak” a platformmal kapcsolatban, hiszen sok fiatal szavazót sikerült megnyerni vele. „Ez a TikTok érdeme, úgyhogy én nem vagyok a TikTok ellen” – idézi Trumpot a The Hill. A megválasztott elnök szavaival egybecseng Mike Waltz hivatalba lépő nemzetbiztonsági tanácsadó minapi nyilatkozata is, aki az EuroNews szerint kijelentette, az új kabinet célja, hogy megőrizze TikTokot, de közben „meg is védje az amerikai polgárok személyes adatait”.

Trump mindenesetre most úgy kezdi meg a második ciklusát, hogy a platform elsötétült.

Ezzel kapcsolatban szombaton azt közölte, hogy „nagy valószínűséggel” megtalálja a módját, hogy 90 nappal meghosszabbítsa a TikTok működését, miután hétfőn hivatalba lép. A törvény csak akkor engedélyezi az elnöknek az eladás határidejének meghosszabbítását, ha „jelentős előrelépés” történik az eladásban. Nem világos, hogy Trumpnak akkor is joga lesz-e erre, ha a tilalom már hatályba lépett. A következő amerikai elnök azt is jelezte, hogy aláírhat egy végrehajtási rendeletet az alkalmazás betiltásának megkerülésére. Sokatmondó, hogy

Erről azt írta, „beszéltünk a kereskedelem egyensúlyáról, a fentanilról, a TikTokról és számos más témáról. Sok problémát fogunk közösen megoldani, és azonnal elkezdjük a munkát.” A The Wall Street Journal Trumphoz közeli forrása arra számít, hogy a szingapúri üzletember olyan magasrangú vendégek között foglal majd helyet, mint Elon Musk, az X platform tulajdonosa vagy Mark Zuckerberg Meta-vezér és Jeff Bezos Amazon-tulajdonos.

Shou Zi Chew az Európai Bizottság egyik 2023-as rendezvényén. Fotó: Lukasz Kobus - Wikimedia Commons

Dollármilliókat bukhatnak a legnagyobb influenszerek

Bár az utóbbi pár nap fejleményei sok TikTok felhasználóban reményt ébresztettek, az alkalmazás jövője továbbra is bizonytalan az Egyesült Államokban. A betiltás életbe lépett, ami óriási változásokat idézhet elő. A ByteDance veszteségei miatt kevesen hullajtanának könnyet, de azért érdemes megjegyezni, hogy nagy érvágás lenne a vállalatnak, ha véglegesen elveszítenék a TikTok amerikai piacát. A Business Insider szerint a platform 2024-ben 12,34 milliárd dollár hirdetési bevételt generált Amerikában. Ez több mint 4900 milliárd forint – amiből elvileg bőven futná a teljes Paks II beruházásra is.

A lap arra fogad, hogy hirdetők a TikTok helyi megszűnésével nem fogják majd vissza a hirdetési költéseiket, hanem az erre szánt keretet más platformokra, például a Meta tulajdonában lévő Instagramra és Facebookra, valamint a Google YouTube-jára terelik át, ami több milliárd dolláros bevételnövekedést jelenthet minden egyes cégnek. Ez a folyamat már el is indult – vette észre a MikMak hirdetési trendfigyelő adatai között a Yahoo Finance, amely szerint csak az elmúlt negyedévben 21 százalékkal estek a reklámköltések a videómegosztó alkalmazás felületén.

A bevételeik a követőtábor mérete, az elköteleződés mértéke és a szponzorációs megállapodások függvényében jelentős eltéréseket mutatnak, de biztos, hogy mindegyiküknek fájni fog a platform elvesztése.

Az alkotók által megkereshető pénz elég összetett módon érkezik meg a bankszámlákra. A tartalom minőségének és népszerűségének függvényében részesülnek a platform évi több százmillió dollárból gazdálkodó TikTok Creator Alapjából, ami 2-4 centet fizet ezer megtekintésért. Ez nyilván csak az apró, amin felül még ott vannak az élő közvetítések közönségétől begyűjthető és pénzre váltható Live Gifts digitális ajándékok, illetve a TikTok Pulse bevétel-megosztó program, ami lehetővé teszi, hogy az alkotók részesüljenek a legnépszerűbb tartalmaik mellett megjelenő hirdetések bevételéből.

Bár az egyes influenszerek bevételei nem nyilvánosak, viszonylag jól meg lehet becsülni, hogy adott méretű és elkötelezettségű közönséggel mennyit keresnek. A 10-50 ezer követővel rendelkező mikroinfluenszerek 100-500 dollárt (40-200 ezer forintot), a közepes, 100-500 ezres követőbázissal működők 1000-5000 dollárt (400 ezer - 2 millió forintot), míg

Ebből jól látszik, hogy mindazok az amerikaiak, akik a TikTokra építették a karrierjüket, most komoly bajban vannak – hacsak nem építettek ki hasonló méretű közönséget olyan további, különböző bevételszerzési lehetőségeket kínáló platformokon, mint például a YouTube, a Twitch vagy az Instagram.

A digitális marketinggel foglalkozó amerikai vállalkozások szintén kétségbeesetten próbálnak alkalmazkodni a helyzethez. „Ez az a pillanat, amikor a reklámvilág szinte lángokban áll” – mondta a Reutersnek az Influence & Inspire Consulting marketingcég alapítója. Kerry Perse szerint a TikTok eltűnése sokáig nem volt hihető forgatókönyv, aztán pár hete minden megváltozott. „Azt hittük, hogy ha lesznek is gondok, azok hosszabb idő alatt bontakoznak ki, nem ilyen hirtelen” – tette hozzá, egyértelművé téve, hogy az érintett felhasználók mellett a digitális reklámipar is hatalmas kihívások elé néz a betiltás miatt.

Közben a TikTok munkatársai és hirdetőpartnerei is bizonytalanságban vannak. A cég ugyan visszatérítési garanciát ajánl az olyan kampányokra, amelyek a tilalom érvénybe lépése közben és után futottak volna, sokan elkezdték letölteni adataikat és tartalmaikat, hogy a teljes leállással ne veszítsék el évek munkáját. És az efféle pánik alaposan betesz az üzletnek.

A platform különösen a fiatalabb generációkat célzott hirdetők számára vált elengedhetetlenné, részben a videóalapú e-kereskedelem népszerűsítésével: egyes elemzések szerint az amerikai TikTok-felhasználók 43,8 százaléka már vásárolt a platformon keresztül.

Elon Muskon a TikTok szeme

A Bloomberg és a The Wall Street Journal arról is írt, hogy a kínai hivatalnokok komolyan mérlegelik az értékesítés forgatókönyvét. A nem hivatalos tervek arról szólnak, hogy a TikTok pekingi anyavállalata, a ByteDance Elon Musknak adná el az applikáció amerikai működtetésének jogát. Musk már korábban is jelentős hatást gyakorolt a közösségi média világára azzal, hogy gyökeresen átalakította az egyik legbefolyásosabb oldalt, a megboldogult Twittert (ma X), ami az amerikai választások hajrájában a dollármilliárdos kampányeszközévé vált.

Bár a ByteDance korábban már kijelentette, hogy az alkalmazás nem eladó, a TikTok-vezér érkezése Trump beiktatására azt jelzi, a tárgyalások valósak lehetnek és egy ilyen megállapodás papíron még értelmesnek is tűnik. Ha Musk tényleg megvenné a TikTok amerikai szekcióját, akkor ő és Donald Trump hősként tündökölhetne a fiatal közösségi média felhasználók körében, a kínai kormányzat pedig lehetőséget kapna rá, hogy a TikTokot olyannak adja el, akivel jó kapcsolatokat ápol, és akire hatással is lehet.

Ha mindez nem lenne elég érv, még ott van a Musk irányítása alatt technikailag süllyedő X, amit a TikTok megszerzése kihúzhatna a csávából, hiszen amíg a Twitter-utód folyamatosan veszíti el a hirdetőket, a TikTok gyorsan terjeszkedik. Az Emarketer elemzőcég szerint az utóbbi bevétele az Egyesült Államokban idén elérheti a 15,53 milliárd dollárt – persze csak akkor, ha valahogy újra legalizálják az elérhetőségét. És ennek lehetséges forgatókönyvein már elég sokan törik a fejüket ahhoz, hogy a TikTok amerikai felhasználói még reménykedhessenek a megoldásban.

Érkeznek az új generáció tagjai. A most születő babák már Béták lesznek, és jó eséllyel a 22. századot is megélik - írja az USA Today.

A legújabb generáció a 2025 és 2039 között születettek.

Becslések szerint a Béta generáció tagjai 2035-re a világ népességének 16 százalékát teszik majd ki.

Ez a korosztály már az informatikai világba érkezik, és hétköznapi lesz száukra a mesterséges intelligencia és az oko eszközök. Ugyanakkor a szüleik már óvatosabban kezelik ezt, és jobban meggondolják, milyen eszközt engednek a kicsik kezébe. Egy szakértő szerint a Z generációs szülők 36%-a, szemben a millenniumi szülők 30%-ával, határozottan egyetért azzal, hogy a gyerekek képernyő előtt töltött idejét korlátozni kell.

Ennek a generációnak a tagjait környezettudatos millenniumi és Z generációs szülők is nevelik majd, akik az alkalmazkodóképességet helyezik előtérbe. A mostani szülői generációk szerint a klímaváltozásnak kell lennie a legfőbb prioritásnak a fenntartható bolygó jövőjének biztosítása érdekében.

Forrás: Blikk.

Az első robot által okozott halálesetet még 1979-ben jegyezték fel: egy Ford gyár munkása, Robert Williams vesztette életét, amikor egy egytonnás robot meghibásodott és agyonütötte. Azóta számos más tragédiát dokumentáltak, amelyek rávilágítanak az automatizált rendszerek veszélyeire. És ahogy telnek az évek, egyre több robot dolgozik emberek közelében – most még leginkább csak gyárakban, de pár éven belül közterületeken, bevásárlóközpontokban, majd háztartásokban is. Ez jelentősen növeli a kockázatot – annak ellenére, hogy napjaink gépei modernebb eszközkészlettel rendelkeznek, mint az az óriás, ami Williams halálát okozta.

A legismertebbek között szerepel a Kawasaki gyárában 1981-ben meghalt Kenji Urada esete, akit egy robot szorított össze, vagy a 2007-es dél-afrikai incidens, amikor meghibásodott légvédelmi robot végzett kilenc katonával, és akkor még nem beszéltünk az önvezető autók, például a Tesla robotpilóta rendszeréről, amelyhez a 2016-os első tragédia óta több másik több haláleset is kapcsolódik.

Kísérteties halál – a tettes egy robotkar

Az egyik leghátborzongatóbb eset tavaly novemberben történt, Dél-Koreában. Egy negyvenes éveiben járó raktári dolgozó egy robotkar működését ellenőrizte az éjszakai műszakban, amikor a gép – amely normál esetben zöldségtároló ládákat rendez raklapokra – hirtelen megragadta, és olyan erővel nyomta rá a szállítószalagra, hogy összezúzta az arcát, illetve mellkasát. A férfi nem sokkal a kórházba szállítás után belehalt sérüléseibe. Az esetet egyesek robot által elkövetett gyilkosságként emlegették, ami persze így nem igaz. De a BBC szerint tény: a robot akkor sem állt le, amikor észlelte a „hibát”, mivel nem tudta megkülönböztetni az áldozatot egy zöldségesládától.

Az eset nemcsak a nyomozókat döbbentette meg, hanem a gépet jó ideje használó üzem vezetőit is, mivel a legmegbízhatóbb robotjaik egyike volt. Gyeongsang tartomány rendőrsége csak annyit tudott teljes bizonyossággal kideríteni, hogy az áldozat egy szenzorhiba kapcsán végzett tesztelést a roboton, amikor a tragédia történt.

Mit jelent mindez az automatizáció jövőjére nézve?

A fentebb írt esetek (amelyeknél jóval több, főleg sérülést okozó meghibásodás történik, csak éppen nem válnak világszerte ismertté) arra engednek következtetni, hogy a szabályozások és a biztonsági protokollok eddig nem tudtak lépést tartani az új technológiák gyors fejlődésével. A mesterséges intelligenciával működő rendszerek gyakran úgy kerülhetnek piacra, hogy nem esnek át alapos tesztelésen vagy nincsenek rájuk vonatkozó világos felelősségi keretek, amelyek meghatároznák, kit lehet elővenni, ha sérülést vagy halált okoznak.

A robotok célja pedig éppen az lenne, hogy biztonságosabbá tegyék a munkahelyeket, hiszen monoton és veszélyes feladatokat végeznek az emberek helyett. Az ipari és logisztikai automatizálás egyre nagyobb mértékben válik a munkaerőhiány és a hatékonyságnövelés kulcseszközévé. Az ilyen tragédiák azonban rávilágítanak a technológia legnagyobb kihívására: hogyan lehet biztosítani az ember és gép biztonságos együttműködését?

A robotok árnyoldala: halálos balesetek és felelősségi kérdések

Az amerikai Észak-Karolinai Egyetem és a brit Leedsi Egyetem közös kutatása nem győzi hangsúlyozni: a fejlett gépi látás, az érzékelőrendszerek, a valós idejű adatfeldolgozás és mesterséges intelligencia megfelelő működése elengedhetetlen a robotok hatékony működéséhez. De ha ezek a rendszerek hibáznak, az végzetes következményekkel járhat. A tudósok rámutatnak: a múltban számos technológiai katasztrófa késztette a törvényhozókat a szabályozások szigorítására. Az 1911-es Triangle Shirtwaist gyártűz új biztonsági előírásokat eredményezett, míg a Titanic elsüllyedése után szigorúbb mentőcsónak- és rádiókommunikációs szabályok léptek életbe. A tudósok szerint hasonló szemlélet mentén kellene eljárni az AI-vezérelt robotika területén is.

A tanulmány kiemeli: az Egyesült Államokban például a Robotic Industries Association (RIA) és az Occupational Safety and Health Administration (OSHA) szervezetek régóta dolgoznak az ipari robotok biztonsági előírásain, de az új technológiák, mint az önvezető járművek vagy a robotizált fegyverek, új megközelítéseket igényelnek. Az olyan nagyvállalatok ráadásul, mint az OpenAI, gyakran ellenállnak a szigorúbb szabályozásoknak, arra hivatkozva, hogy ezek akadályozzák az innovációt.

Csak emlékeztőként: Donald Trump mellett kampányolva Elon Musk is felemelte a hangját a szerinte túlzó előírások ellen. Pedig a baleseteket számokkal is alátámasztották a kutatók. Az OSHA adataiból kimutatták:

2015 és 2022 között 77 robotokhoz köthető balesetet jelentettek az USÁ-ban, és ezek kapcsán 93 sérülés történt. Ezek többségéért (54) egyhelyben álló robotok „tehetők felelőssé”: például ujjakat vágtak le vagy fejsérüléseket okoztak, míg a mobil robotok működése 23-szor vezetett balesethez, főként lábfej- és lábszársérülésekhez. Ezekből az adatokból világosan látszik, hogy bár a halálesetek szerencsére ritkák, sérülésből több, mint elég történik ahhoz, hogy egyértelmű legyen: lépni kell.

Erős az ellenlobbi: az AI-óriások nem rajonganak a szigorú szabályozásért

Az AI és robotikai cégek igyekeznek tompítani a szabályozási szigort, és enyhíteni az AI minőségi követelményeit – mutat rá a Time magazin cikke, amely szerint az OpenAI már lobbizott az Európai Unió illetékeseinél, hogy az olyan modelleket, mint a ChatGPT, ne sorolják a „magas kockázatú” kategóriába, ami szigorú jogi elvárásokat – például átláthatóságot, nyomonkövethetőséget és emberi felügyeletet – vonna maga után. A cég állítólag azzal érvelt, hogy a termékeit nem magas kockázatú felhasználásra szánja, így indokolatlan ekként kezelni.

Ez a logika sokak szerint vitatható: a kritikusok azt mondják, olyan, mintha a Titanic tulajdonosai azzal védekeztek volna, hogy egyáltalán nincs szükség mentőcsónakokra, mert a hajó általában olyan vizeken közlekedik, ahol nincsenek jéghegyek. Ha akkor engedtek volna egy ilyen érvelésnek, a gőzös egyetlen utasa sem úszta volna meg élve. Az OpenAI nem kommentálta az állítólagos lobbitevékenységét, de hangsúlyozta, hogy „küldetésének teljesítéséhez elengedhetetlen a jelenlegi és hosszú távú kockázatok mérséklése”. A cég hozzátette, hogy ebben együttműködik döntéshozókkal, kutatókkal és felhasználókkal, de

Éppen ezért érdekes, hogy a lobbizásnál mennyivel messzebbre jutottak azok a technológiai ipari szereplők, akik az újonnan megválasztott amerikai elnök körül mozgolódnak. Mint írtuk, Donald Trump mellett gyakorlatilag állandó szereplő lett a politikai tárgyalásokon a Teslát, a SpaceX-et és az X-et birtokló Elon Musk, aki részt vesz a következő kormánytagok kiválasztásában is és igyekszik helyzetbe hozni magát, illetve a szilícium-völgyi barátait. Erre várhatóan még több lehetőséget fog kapni az új, ún. Kormányzati Hatékonysági Osztály révén, amelynek a következő ciklusban a vezetője lesz. Trump egyébként az elmúlt egy év gyűjtött maga köré jobboldali technológiai vezetőket, és olyan technológiabarát álláspontot képvisel, ami a kriptovaluták, a mesterséges intelligencia és a Big Tech ellenes szabályozás terén mutatkozik meg.

Nem járható út a szabályozások enyhítése

A The Atlantic elemzése arra jut, hogy „a robotok jövője nem lehet a biztonság múltja”. A nagyvállalatok gyakran saját érdekeik mentén formálják a technológiai fejlesztéseiket, miközben a felelősség terhét a társadalomra hárítják, például azzal, hogy nem a Tesla robotpilótája okoz halálos balesetet, hanem az a sofőr, aki nem megfelelően használja. Ez nem új jelenség: a nagyvállalatok hajlamosak a biztonsági előírásokat és az ipari szabályozásokat innovációt gátló, igazságtalan tényezőként beállítani. De az AI-vezérelt robotokkal kapcsolatos balesetek sem különböznek a múltbéli, hasonló tragédiáktól: ugyanúgy az ipari robotok hibás működése járt halálos következményekkel.

Az igazi technológiai fejlődés alapja a szigorú biztonsági szabványok következetes alkalmazása – még akkor is, ha ez megnehezíti a legizgalmasabb és legjövőbemutatóbb víziók megvalósítását. A múlt tragédiáiból tanulva fejleszthetjük a biztonsági protokollokat, kijavíthatjuk a tervezési hibákat, és megelőzhetjük a további szükségtelen haláleseteket. Jó példa erre a brit kormány 2023-ban megjelent, úttörő szabályozása, ami már most kiemelten kezeli a biztonságot.

Mit tanulhatunk a balesetekből és milyen lépések váltak sürgetőbbé?

Az ipari robotok egyre nagyobb teret hódítanak a munkahelyeken, de az ezzel járó kockázatokra és a balesetmegelőzésére irányuló kutatások csak most kezdik utolérni az automatizáció tempóját. A fentebb hivatkozott egyetemi tanulmány a robotok által okozott súlyos munkahelyi sérülések mintázatait vizsgálva arra jutottak, hogy a leggyakrabban az alábbi három tényező áll a háttérben:

1. Feladattípusok: a dolgozók karbantartást végeztek vagy megpróbáltak beavatkozni a robot működésébe.
2. Kiváltó mechanizmusok: a robotok mozgásának kiszámíthatatlansága és a védelmi rendszerek hiánya eleve veszélyforrást jelentett.
3. Hozzájáruló körülmények: gyakori probléma volt a nem megfelelő képzés, valamint a robotok és az emberek közös munkaterületeinek elégtelen elválasztása.

A kutatók rámutattak: a meglévő védelmi intézkedések nem mindig elégségesek, és az egyik legnagyobb gond az, hogy a robotok mozgásának megfigyelésére és ütközések elkerülésére szolgáló rendszerek nem igazán képesek az emberi végtagok pontos érzékelésére, így megelőzni, sőt enyhíteni sem tudják az ütközéseket vagy más, sérüléssel járó eseményeket.

Az úgynevezett „kollaboratív robotok” (kobotok) fejlődése fontos lépést jelent a biztonságosabb munkahelyi környezet megteremtésében, mivel kifejezetten úgy tervezték őket, hogy emberekkel együttműködjenek, például sebesség- és távolságfigyelő rendszerekkel, valamint erő- és teljesítménykorlátozással. A tanulmány azonban kiemeli, hogy még ezeknél a fejlett rendszereknél is bőven van hová fejlődni, különösen az alsó végtagokat érintő sérülések megelőzésében.

A kutatás alapján egyértelmű, hogy a robotokkal való munka jelentős kockázatokat hordoz, és az automatizáció további terjedésével ezek a kihívások csak növekedni fognak. Az olyan innovációk, mint a robotok és emberek közös munkaterületeinek jobb elkülönítése vagy az egyéni védőeszközök fejlesztése, kulcsfontosságúak lehetnek. A múlt tanulságai azt mutatják, hogy a megfelelő szabályozás és a biztonsági rendszerek fejlesztése nemcsak emberi életeket menthet meg, hanem az ipari automatizációba vetett bizalmat is erősítheti.

A mesterséges intelligencia és a robotika forradalma új lehetőségeket nyit, de ezzel együtt növeli a kockázatokat is. Ahhoz, hogy ezek a technológiák biztonságosan váljanak a mindennapjaink részévé, elengedhetetlenek a szigorúbb szabályozások és a fokozott átláthatóság. A jövő robotikai rendszerei csak akkor lesznek igazán hasznosak, ha a fejlesztők és a szabályozók együtt dolgoznak a felelősség egyértelmű meghatározásán és a megfelelő biztonsági szabványok kialakításán. Az AI-alapú technológiák keretek közé szorítása nemcsak a jelenlegi problémákat oldhatja meg, hanem hosszú távon megalapozhatja a társadalom és a technológia harmonikus együttműködését. De ehhez biztosan nem a szabályozások enyhítése, hanem éppen annak ellenkezője kell – magasfokú edukálás mellett persze, mind döntéshozói, mind pedig felhasználói szinten.

Az egészségügy mellett a divat, a sport, sőt, a katasztrófavédelem területén is fontos innovációkat eredményezhet egy új viselhető elektronikai megoldás, amellyel akár otthon átalakíthatjuk a ruháinkat, egy tervező szoftver segítségével, Bluetooth kapcsolattal. Bár a motiváció kezdetben az volt, hogy a megunt ruhadarabok kisebb eséllyel landoljanak a szemétben (majd harmadik világbeli országok tengerpartján), a találmány sokkal messzebbre mutat.

Az MIT kutatóinak és partnereinek megközelítése egészen sajátos: amellett, hogy olyan LED-technológiát álmodtak, amellyel a ruhák mintázata gombnyomásra változtatható, megoldották azt is, hogy az anyag digitális információkat megjelenítő felületté váljon.

A Berkeley és az Aarhus Egyetem tudósainak segítségével épített PortaChrome eszköz egyszerűen hordozható, és a beépített UV-, illetve RGB LED-ek segítségével bármilyen színkombinációt megjelenít egy adott tárgyon, jelen esetben ruhán. A működése egyszerű: a felhasználó a megálmodott dizájnt Bluetooth-kapcsolaton keresztül küldi az eszközre, ami a kívánt felületre vetíti az új mintát. Ehhez előzetesen egy speciális fotokromatikus festékkel kell bevonni a felületet, hogy az a fény hatására megváltoztassa a színét.

A láthatatlan tintával kezelt felületre a felhasználó egy grafikai szoftverrel vagy API-val készítheti el a terveket, amelyeket az eszköz UV- és RGB-fényei keltenek életre. A PortaChrome UV LED fényforrásai aktiválják a tárgyra felvitt láthatatlan festéket, az RGB LED-ek pedig finomhangolják a színeket, így a minta minden apró részlete a tervezett formában jelenik meg.

Ez nyolcszor gyorsabb, mint a tudóscsapat korábbi fejlesztésű eljárása, az ún. „Photo-Chromeleon”, amit hosszú ideig kellett megvilágítani ugyanezért az eredményért. A gyorsaság kulcsa, hogy a fényforrás közvetlenül érintkezik a felülettel, így hatékonyabb a folyamat.

Az MIT egyik bemutatója a ruhadizájn ízlés szerinti változtatásánál fontosabb funkcióra is ráirányította a figyelmet: a PortaChrome képes egészségügyi adatok megjelenítésére a ruha felületén, például egy kiránduló hátizsákján vagy egy futó trikóján, amire ezzel a technológiával a viselő pulzusa, sőt, akár a tengerszint feletti magasság is kivetíthető. A sportolók mellett a katasztrófavédelmi dolgozóknak jöhet még jól ez a technológia. A tűzoltók számára például életmentő lehet, ha a kabátjukra vetített jelzésekből gyorsan felismerik, hogy egy társuk rosszul van a füstben vagy más veszélyes környezetben.

Digitális újragondolás – a mindennapi tárgyak személyre szabása

A PortaChrome eszköz négy fő részből áll: a textil alapból, az UV- és RGB-fényrétegből, valamint egy diffúziós szilikonrétegből. Utóbbi irányítja a fényt, hogy optimálisan világítsa meg a mintát a felületen. Az eszköz rugalmas és különféle formákhoz is illeszthető: lapos felületekre egyszerűen felhelyezhető, ívelt tárgyakon, például termoszokon pedig körbetekerhető.

A fejlesztők célja, hogy tovább gyorsítsák a rendszert, ezért kisebb LED-eket akarnak beépíteni, hogy a mintákat még nagyobb felbontásban, akár másodpercek alatt át lehessen programozni – mondta Yunyi Zhu, a kutatásban résztvevő egyik PhD hallgató.

Az új technológia megváltoztathatja a tárgyainkhoz való hozzáállásunkat, ami soha nem látott módon hajthat hasznot a felhasználóknak és a környezetnek egyaránt. Egy olyan világban, amelyben egy láthatatlan borítás képes átváltoztatni a ruházatunkat vagy más tárgyainkat – sőt, idővel akár az autónkat – a lehetőségek egész tárháza nyílik meg a változatosságra vágyó vevőknek, akik emiatt jelentősen kevesebb megunt használati tárgyat dobnak ki, csökkentve az elektronikai vagy a ruhaanyagokból származó és hulladék mennyiségét.

Viszlát, töltő - egyre jobb öntöltő hordható eszközök jöhetnek

A közeljövő energiamegoldásai nem csak azt teszik lehetővé, hogy a ma ismert eszközeink hatékonyabban működjenek és tovább üzemeljenek hagyományos töltés nélkül, hanem vadonatúj eszközök megjelenését is eredményezik, amelyek önállóan alakítják elektromossággá a környezeti hatásokat, például a felhasználó mozgását. Önmagában az, hogy egy anyag nyújtás, hajtás, gyűrés vagy más mechanikai behatás nyomán energiát állít elő, lehetővé teszi napjainkban még ismeretlen, vagy csak körülményesen használható és drága viselhető eszközök elterjedését.

Egy ellenálló, gyakorlatilag öntöltő áramforrás, ami az e-bőrökhöz hasonlóan sokszori deformálódás után is működőképes marad, forradalmi lehet, hiszen sosem látott feltételeket teremt újfajta eszközök kifejlesztéséhez és elterjedéséhez. Az okosórák és okosgyűrűk, a gondosórák vagy a fitneszkarkötők praktikus találmányok, de a jövőben sokkal többet várhatunk a viselhető eszközöktől, különösen a modern egészségügyben.

A dél-koreai Dongguk Egyetem kutatói nemrég közölték, hogy kifejlesztettek egy gélpolimer alapú triboelektromos nanogenerátort (GPE-TENG), ami a testmozgásból nyert mechanikus energiát alakítja elektromossággá, így akár akkumulátor nélkül is működtethet viselhető eszközöket. Bár a TENG-eket eddig is használták ilyen célra, még mindig komoly kihívást jelent olyan rugalmas elektródák kifejlesztése, amelyek anélkül képesek alkalmazkodni az emberi test mozgásához, hogy közben megsérülnének.

Utóbbi problémát oldotta meg a szöuli kutatócsoport azzal, hogy a GPE-TENG egyrészt rendkívül rugalmas, másrészt félig átlátszó és tartós. A fejlesztés eredményeit taglaló tanulmányban azt írják, az eszköz előállításához formába öntöttek egy speciális komponensekből álló gélkeveréket, amelyet aztán rétegezték és rézkábellel összekapcsoltak. Az így kapott tárgyat 12 órán át 70 Celsius fokon keményítették, hogy az anyagok és rétegek közötti kötés elég erős legyen.

Miközben akár 375 százalékos nyújtást is kibír sérülés nélkül, akár 0,36 watt/m² teljesítménnyel működik. Ami pedig a tartósságát illeti: az első GPE-TENG már két teljes hónapon át ellenállt a hajlításnak, csavarásnak, gyűrésnek vagy nyújtásnak – bármiféle teljesítményromlás nélkül.

A legfontosabb felhasználási terület a gyógyászat lehet

A már prototípus szinten is lenyűgöző nanogenerátor alkalmazási lehetőségek sokaságát teszi elérhetővé a viselhető eszközök fejlesztésében. Az egészségügyi felhasználás adja magát: olyan hordható technológiákat eredményezhet, amelyek az ízületi mozgásokat követve szolgálnak rehabilitációs célokat, de lényeges szerep juthat a GPE-TENG-eknek biometrikus azonosító rendszerekben is, hiszen ruhába építve okosajtók és okosszekrények nyitására-zárására is használhatók – vezette le a kutatást vezető Jung Inn Sohn professzor. A modern anyagtudomány úttörő megoldásaival létrehozott GPE-TENG nemcsak a viselhető eszközök akkumulátorfüggőségét enyhítheti, hanem egy lépéssel közelebb visz a környezetbarát és önellátó technológiák széles körű elterjedéséhez is.

A Koreai Fejlett Tudományok és Technológiai Intézetének legfrissebb innovációja egy elektromiográfiás (EMG) szenzor, ami bőrön viselhető és az izzadás nem rontja a pontosságát vagy a teljesítményét. Ez az eszköz azért hiánypótló, mert a verejték eddig akadályozta az egészségügyi adatok mérését és továbbítását – érvelnek a tudósok a Science oldalán közölt tanulmányban. Azt állítják, hogy az érintkezési felület nem tud alkalmazkodni a bőr mozgás közbeni deformációihoz, ami jelentősen csökkenti a megbízhatóságot. Ezek a problémák akadályozzák a viselhető robotok, például külső protézisek és exoskeletonok precíz vezérlését.

Jae-Woong Jung és Jung Kim professzorok csapata ezekre a problémákra válaszol olyan nyújtható és tapadó mikrotűszenzorral, amely képes magas szintű fiziológiai jelek elektromos érzékelésére, attól teljesen függetlenül, hogy a felhasználó bőre éppen milyen állapotban van. A kutatók ezzel az eszközzel kifejezetten viselhető, mozgássegítő robotikai eszközök fejlesztését szeretnék ösztönözni, például modern rehabilitációs kezelések alkalmazásához. A fejlesztésük hosszú távon is stabil és jó minőségű EMG-méréseket ígér.

Az innováció fókuszában egy nyújtható, jól tapadó, puha szilikon-polimer vezető szubsztrát áll, amibe elektromos ellenállással rendelkező mikrotűtömböket integráltak. Ezek a tűk annyira aprók, hogy fájdalom és kellemetlenség érzése nélkül hatolnak át a szarurétegen, miközben csökkentik a bőrrel való érintkezés ellenállását. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az érzékelő nem csak a verejtéktől, hanem a felületi szennyeződésektől függetlenül is kiváló minőségű jeleket képes rögzíteni.

„A nyújtható és ragasztható mikrotűszenzor stabilan érzékeli az EMG jeleket, függetlenül a felhasználó bőrének állapotától, ezáltal a viselhető robotok vezérlése pontosabb és stabilabb lehet, ami nagy előrelépést hozhat a robotokat használó betegek rehabilitációjában” – hangsúlyozta Jae-Woong Jung.