hirdetés

JÖVŐ

Világon egyedülálló magyar innováció: az ATTA egy zöld és fenntartható raklap, minden darabja egy fát ment meg

A mindössze 5 kilós raklap masszívabb, erősebb, strapabíróbb, mint bármelyik papírraklap a világon, ráadásul anyaga később újrahasznosítható.

Link másolása

hirdetés

Az építkezésekhez egyre kevésbé áll rendelkezésre elegendő fa, így az anyagot raklapokra sem pazarolhatják el. Ezért hiány keletkezett ebből az egész kontinensen, ami komoly hatással van a gyártókra és többletköltségeket is okoz.

A problémát egy - világon egyedülálló - magyar innováció oldhatja meg: az ATTA papírraklap mindössze 5 kilogrammos tömegével a hagyományos raklapok összes funkcióját képes ellátni, ráadásul zöld és fenntartható.

A faraklap a II. világháború óta van velünk és azóta sokat nem is változott. Így manapság is egy több mint 70 éves terméket és hagyományt használunk minden nap, fejlődés és innováció nélkül. Felhasználói úgy is becézik, hogy a „szükséges rossz”, hiszen a szállítmányozni kívánt termék a lényeg, és mégis mindig a raklapokkal vannak a problémák.

Manapság évente megközelítőleg 5 milliárd raklap van használatban a világon, ez tartja össze a globális ellátó láncot. Sokszor ezeket a fa raklapokat csak egyszer, egy útra használják, így naponta fák millióit vágják ki csak erre a célra. Ez a természeti erőforrások pazarlásának egy látványos példája.

Eközben a faanyag rendkívüli mértékben drágul. Három éve nagyon száraz nyarak voltak Európában, a szúbogár az utóbbi időben rengeteg kárt csinált, ezeket a fákat pedig nem lehet már rendesen felhasználni. Amerika és Kína a világjárvány utáni gazdasági fellendülésben nagyon erős építkezésbe kezdett és hajlandó drágábban is megvenni a faállományt Európából. Ha pedig már az építkezésre sincsen fa, akkor főleg egy raklapra már nem pazarolhatják el azt a faanyagot. Emiatt nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában is fizikai raklaphiány keletkezett.

A probléma megoldására álmodták meg az ATTA papírraklapot, az innováció pedig globálisan is egyedülálló. Bár sokféle papírraklap létezik már világszerte, ezek főként egyszer használatos, könnyű szerkezetű raklapok, amelyeket jellemzően egyedi felhasználásra alkottak meg. Az ATTA kinézetéből és felépítéséből is látszik, hogy megjelenésében hasonlít az 1991-ben alapított, a rakodólapok nyílt érdekszövetségi rendszerének fejlesztésére és magas minőségére fókuszáló Európai Raklap Szövetség (EPAL) által engedélyezett faraklapokhoz és

hirdetés
masszívabb, erősebb, strapabíróbb, mint bármelyik papírraklap a világon.

A kizárólag magyar szakemberek által megálmodott ATTA papírraklap a 800 kilogrammos – jellemző – egység rakomány súlyát bírja viselni állványban és 3500 kilogramm rakomány súlyt a földön teljes alátámasztásnál. A cégnek a termékfejlesztés már önmagában is nagy kihívás volt, de még nagyobb feladatnak ígérkezett egy olyan, a mai kornak megfelelő automata gyártósor kifejlesztése, amely sorozatgyártásban képes előállítani a termékeket.

Ez egy egyedileg fejlesztett technológia, hasonlítható az autógyártás folyamatához, ahol az egyes elemek külön előmunkálva készülnek el és a folyamat végén összeszerelve, a kész raklap gördül ki a gépből.

Az ATTA papírraklapok zöld körforgásban készülnek:

többszöri használat után ugyanúgy hulladék papírként kerülnek a reciklálási folyamatba és lesz belőlük újrahasznosított hullámlemez, majd akár ismét ATTA raklap. Így egy zártrendszerű körforgásban hasznosítják őket.

A cég egyik fő motivációja az erdők megmentése attól, hogy a szükségesnél gyorsabban és nagyobb mértékben irtsák, hiszen más, a funkcióra alkalmas helyettesítő termékkel állnak elő. Mivel 1 raklap körülbelül 1 fa felhasználását jelenti, így ha egy 20 cm-es csúcsátmérőjű és 4 méter hosszú rönkről beszélünk – ami már egy öregebb, 20-25 éves fa is lehet – akkor

minden egyes felhasznált ATTA raklappal megmentenek átlagosan 1 fenyőfát, ami így tovább élhet és kötheti meg a légköri szén-dioxidot.

A termékre európai szabadalmi védettség megszerzése és a know-how megalkotása Magyarországon megközelítőleg 4 évvel ezelőtt kezdődött. A cél az volt, hogy valós alternatívát tudjanak adni a ma használatos faraklapok helyett. Az üzletszerű piaci igényekre nagy sorozatú gyártó kapacitást kellett kifejleszteni. Ez a tervezés és fejlesztés is Magyarországon történt.

A vállalat együttműködő partnere az ország vezető hullámpapír-lemez gyártója, mely a fuvarozástól akár a hulladékpapír begyűjtéséig teljes és biztos hátteret ad partneri hálózatán keresztül.

A raklapgyártás Szombathely mellett kezdődött el 2021 júliusában, és folyamatos felfuttatás után a maximális gyártási kapacitás 2022-ben már évi 620 ezer raklap lehet. Az első üzembe helyezett gyártósor referenciagyárnak készül annak érdekében, hogy a terméket, a gyártást és a technológiát bemutassák a piaci szereplőknek. A közeljövőben a cél az, hogy regionálisan Európában 5-8 gyárat tudjanak telepíteni és üzemeltetni, ezzel más országba is expandálni.

A gyártósor egy 1000 négyzetméter alapterületű csarnokban helyezkedik el. A gép működését műszakonként 4 fő biztosítja, mely az egyszerű adagolási munkakörtől a gép felügyeletéig tart. Ehhez hozzájönnek még az adminisztrációs és logisztikai feladtatok. Így gyáranként minimum 16 új munkahelyet teremt meg. A gép üzemeltetése automatizáltságából és a feladat sajátosságából adódóan egy tiszta, munkavállaló-barát munkahelyet biztosít.

Az ATTA-n kívül tehát ma nincs más papírraklap, ami megfelel az összes technológiai és műszaki elvárásnak és nagy gyártási kapacitásban elérhető. A cég számára ugyanakkor nem a különböző papírraklapok jelentik a konkurenciát, szeretnék, ha több sikeres papírraklap-gyártó lenne a piacon és ezzel erősítenék ennek a terméknek az ekvivalens szerepét.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Megalkották az eddigi legfehérebb festéket, ami jobban hűt, mint a legtöbb légkondi

Az amerikai kutatócsapat már piacra is dobta a terméket.

Link másolása

hirdetés

A Purdue Egyetem kutatói megalkották a világ legfehérebb festékét, írja a USAToday. A festék bekerült a Guinness Rekordok könyvébe is.

Az Indiana állambeli egyetem kutatóinak célja az volt, hogy a találmánnyal hozzájáruljanak a globális felmelegedés megfékezéséhez.

"Amikor körülbelül hét évvel ezelőtt elkezdtük ezt a projektet, az energiatakarékosságot és a klímaváltozás elleni küzdelmet tartottuk szem előtt" - mondta Xiulin Ruan, a Purdue gépészmérnöki karának professzora.

A festéket a bárium-szulfát nevű kémiai vegyület teszi ulrafehérré. A festék a napsugárzás 98,1%-át tükrözi vissza, miközben infravörös hőt is kibocsát. Mivel a festék kevesebb hőt nyel el a napsütésből, mint amennyit kibocsát, az ezzel a festékkel bevont felület lehűl anélkül, hogy energiát fogyasztana.

Ha egy körülbelül 1000 négyzetméteres tetőfelületet vonnának be a festékkel, az 10 kilowatt hűtési teljesítményt eredményezne, ami jobb, mint a legtöbb házban használt légkondicionálóé - mondta Ruan.

A kutatócsapat egy céggel közösen az Egyesült Államokban már piacra is dobta az ultrafehér festéket.

hirdetés


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Felélesztenék a gyapjas mamutokat, hogy megmentsék velük a tundrát

Tudósok és vállalkozók egy külön céget is létrehoztak a projektre, várhatóan hat éven belül lesz eredménye.

Link másolása

hirdetés

A gyapjas mamut genetikai feltámasztását tűzte ki célul egy tudósokból és vállalkozókból álló csapat - írja a New York Times.

George Church, a Harvard Egyetem biológusa, genetikusa mérföldkőnek nevezte azt, hogy egy külön céget is létrehoztak Colossal néven a mamutfeltámasztásra. Ő már nyolc éve foglalkozik az ehhez szükséges technikán, amely szerinte komoly lehetőségeket teremthet a természetvédelemben. Ezzel nemcsak a gyapjas mamutokat támaszthatnak fel, de a súlyosan veszélyeztetett állatfajokon is segíthetnek.

A Colossal azért vállalkozott erre a feladatra, mert

a sarkvidéki tundra gyorsan melegszik, az ottani ökoszisztémát pedig szerintük a gyapjas mamutok állíthatnák helyre.

Amikor ezek az állatok éltek, a tundra füves terület volt, amit a mamutok a kutatók szerint a moha feldarabolásával, a fák kidöntésével és az ürülékükkel trágyázva tartottak fent. Most azonban nagyrészt moha borítja a tundrát, Church szerint pedig azért lenne fontos ezen változtatni, hogy megakadályozzák a talaj olvadását és erodálódását.

A tudósok azt tervezik, hogy elefántembriót hoznak létre, aminek a génállományát úgy módosítanák, hogy az egy mamutéhoz hasonlítson. Ehhez az kell, hogy egy elefánt petesejtjébe bekerüljön egy mamut DNS-e, viszont arra még nem volt példa, hogy egy elefántból kiszedjenek egy petesejtet. Ezért ha ez nem válna be, akkor egy elefántszövetet alakíthatnak át őssejtekké, hogy annak segítségével embriókat tudjanak létrehozni laboratóriumban.

hirdetés
Terveik szerint hat éven belül születhetnek meg az első életképes, már jelentős bundával rendelkező példányok.

Forrás: 444.hu

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

10-ből 4 fiatal nem akar gyereket vállalni a klímaváltozás miatt egy új kutatás szerint

A 16 és 25 év közötti megkérdezettek szerint a politikusok és az idősebbek egyszerűen elárulták őket.

Link másolása

hirdetés

A fiatalok 60 százaléka nagyon aggódik vagy rendkívül aggódik a klímaváltozás miatt, írja a BBC egy új, globális kutatás alapján. A Bath-i Egyetem további öt egyetemmel összefogva 10 országban kérdezett meg 10 ezer 16 és 25 év közötti fiatalt a klímaválsággal kapcsolatban.

A megkérdezettek több mint 45 százaléka úgy nyilatkozott, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos érzései rányomják a bélyeget a hétköznapokra is. A válaszadók háromnegyede szerint a jövő egyenesen ijesztőnek tűnik, miközben a fiatalok több mint fele (56%) szerint az emberiség sorsa megpecsételődött.

A felmérésben részt vevők kétharmada számolt be arról, hogy szomorú, fél és szorong a globális felmelegedés várható következményei miatt. Jó hír, hogy szép számmal akadnak azonban olyanok is, akik reménykednek, miközben rengeteg fiatal inkább haragot, kétségbeesést, bánatot és szégyent érez a klímaválság kapcsán.

A fiatalok közül sokan úgy vélik, hogy a politikusok és az idősebbek egyenesen elárulták őket, ráadásul véleményüket egyszerűen figyelmen kívül hagyják. Miközben a megkérdezettek többsége szerint egyszerűen érthetetlen, miért nem csinálnak semmit a kormányok.

hirdetés

Szakértők szerint az éghajlatváltozás miatti krónikus stressz növelheti a mentális és fizikai problémák kialakulásának kockázatát. A jelentés szerint ráadásul a fiatalokat különösen érintheti a globális felmelegedéssel összefüggésbe hozható félelem.

A kutatás vezető szerzője szerint az öko-szorongás a gyerekvállalásra is rányomhatja a bélyegét: 10-ből 4 fiatal hezitál a családalapítással kapcsolatban.

Caroline Hickman azt is elmondta, hogy a helyzet azokban az országokban a legrosszabb, ahol a kormány éghajlat-politikáját gyengének ítélik az emberek. Ennek megfelelően a déli országokban kritikus a helyzet, de a megkérdezett nemzetek közül az erdőtüzektől sújtott portugáloknál negatívabban senki sem áll a klímaváltozás kérdéséhez.

A tudósokat megdöbbentette a fiatalok szorongásának mértéke. A legjobban egy ismeretlen válaszadó mondatai jellemzik a generáció aggodalmát:

"Nem akarok meghalni, de nem akarok egy olyan világban sem élni, amely nem törődik a gyerekekkel és az állatokkal."

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

A földben kell maradnia a szén- és olajtartalékok nagy részének, ha meg akarjuk fékezni a klímaváltozást

A közel-keleti államok például nem nyúlhatnának hozzá olajtartalékuk kétharmadához. Kérdés, mennyi erre az esély.
Fotó:Flickr - szmo.hu
2021. szeptember 16.


Link másolása

hirdetés

A klímaváltozás mérséklésének egyik kulcskérdése, hogy sikerül-e radikálisan csökkenteni a fosszilis fűtőanyagok használatát. A londoni University College kutatása arra hívja fel a figyelmet, hogy a korlátozást már a kitermelésnél el kell kezdeni.

A Nature-ben megjelent tanulmány szerint

bolygónk jelenleg ismert szénkészletének 90%-át, valamint az olaj és gáztartalékának 58%-át a földben kell hagyni, ha tartani akarjuk a párizsi klímamegállapodásokban rögzített legfeljebb 1,5 C fokos globális hőmérséklet-emelkedést 2050-ig.

A cél eléréséhez éves szinten 3%-kal kell csökkennie a kőolaj- és földgáz-kitermelésnek. A covid-világjárvány miatt ugyan rövid ideig nagy mértékben visszaesett a termelés, de az utóbbi hónapok ismét emelkedést mutatnak. Pedig a Föld több mint egy celsius fokot melegedett az ipari korszak 150 évvel ezelőtti beköszönte óta, és az Éghajlatváltozási Kormányközi Bizottság (IPCC) múlt havi jelentése figyelmeztetett: a 1,5 C fokot már két évtizeden belül elérhetjük.

Dan Welsby, a UCL professzora és kollégái egy 2015-ös, jelentős visszhangot kiváltó tanulmány eredményeire alapozták új kutatásukat. Hat évvel korábban azt elemezték, hogy a világ szén-, olaj- és gáztartalékait milyen arányban kell érintetlenül hagyni, hogy az ipari forradalomhoz képest a felmelegedés 2 C fok alatt maradjon. Ezúttal viszont 1,5 C fok volt a cél, mivel kimutatták: a klímaváltozás hatásai, az állandó jégtakarók olvadása, a tengerszint emelkedése, a rendkívüli időjárási jelenségek sokkal súlyosabbak lesznek plusz 2 Celsius foknál, mint 1,5-nél.

A tudósok szerint 2018 és 2100 között a világ csupán 580 milliárd tonna CO2-t bocsáthat ki fosszilis fűtőanyagokból, feleannyit, mint a korábbi modell szerint.

Welsby a tanulmányt bemutató sajtókonferencián leszögezte: az eredmények összecsengenek az ENSZ jelentésével, amely szerint drámai csökkentésekre van szükség a fosszilis fűtőanyagok termelésében. A kutatók ráadásul azt mondják, hogy ezek az adatok valószínűleg alábecsültek, már csak azért is, mert évente 6 milliárd tonna szén-dioxid atmoszférából való eltávolításával számolnak. Csakhogy az ezt lehetővé tevő technológiák egyelőre gyerekcipőben járnak.

hirdetés

Az viszont már ebből is kiderül, hangsúlyozta a tanulmány másik szerzője, James Price, hogy milyen kemény kihívások elé néznek azok az országok, amelyeknek jövedelme az olajtól és a gáztól függ.

A közel-keleti államok például nem nyúlhatnának hozzá olajtartalékuk kétharmadához.

Sokan közülük valószínűleg pénzügyi és technológiai segítségre szorulnának, hogy átállhassanak egy fenntarthatóbb gazdaságra.

A tanulmány országonként is végigveszi, hogy a fosszilis nyersanyag-tartalékok mekkora részét kellene a földben hagyni, annak figyelembevételével, hogy a globális készlet mekkora része van egy-egy állam birtokában.

Kanadának például olaja 83%-át kellene érintetlenül hagynia, míg Oroszországnak és más volt szovjet köztársaságoknak csak 38%-át. Az Egyesült Államokban a ki nem aknázandó mennyiség 31% az olajból, 52% a földgázból és 97% a szénből. Ez utóbbi nyersanyag globális mennyiségének a felével rendelkezik Oroszország és az Egyesült Államok. Kanada elsősorban az Északi-sarkkör felszíne alatt húzódó fosszilis fűtőanyagok kibányászásával veszélyeztetné a klímacélokat.

Bizonyos fosszilis fűtőanyagok kitermelése a világ egyes részein már elérte a modell szerint lehetséges maximumot, ezért a tudósok szerint máris eljött az idő a drasztikus csökkentésre.

A szénre ez a világ minden régiójában igaz, az olajtermelés esetében ez a következő években, legkésőbb 2025-ben várható. A földgáz esetében nagyobb eltérések tapasztalhatók. Európában, valamint az Egyesült Államokban és Oroszországban jelenleg tetőzik a termelés. A Közel-Keleten, Afrikában és Ázsia egyes részein egyelőre még emelkedik, csökkenése 2030 után várható.

Az IEA arra figyelmeztetett, hogy nem szabad újabb olaj- és gázkutakat nyitni, ha a világ el akarja érni 2050-re a zéró kibocsátást. Egyes társaságok, mint például a BP, az alacsony széntartalmú energiára való átmenethez kötik olaj- és gázterveiket. Vannak azonban olyan is, mint a Qatar Petroleum, amely növelni szándékozik termelését.

Welsby hangsúlyozta: bármit is hoznak az új technológiák, a fosszilis fűtőanyagok felhasználása jelenleg rossz irányban halad. Szerinte elsősorban politikai akarat kérdése, hogy az utolsó csepp fosszilis nyersanyag kibányászása helyett az alacsony széntartalmú gazdaságra összpontosítsunk. Már léteznek erre nemzetközi törekvések is.

Például a Dánia és Costa Rica által a közelmúltban létrehozott Beyond Gas and Oil Alliance (BOGA) célja összefogni azokat az országokat, amelyekkel kitűznék az olaj- és gáztermelés leállításának időpontját, és nem adnának ki több engedélyt új kitermelésekhez.

De a nemzetközi erőfeszítéseket szolgálhatja a készülő Global Fossil Fuels Registry is, amely az összes ismert fosszilis nyersanyag nyilvános adatbankja lesz – emlékeztet a Conversation.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: