FELFEDEZŐ

Rajtunk is múlik, hogy mennyi extrém szélvihar lesz a jövőben Magyarországon

Ha nem csökkentjük a kibocsátásokat, azaz a pesszimista forgatókönyvet követjük, akkor a fent említett térségben a század végére átlagosan akár 8 nappal több extrém szeles nap is előfordulhat évente, mint jelenleg.

Másfélfok - szmo.hu
2023. március 17.

A március 11-én, az M1-es autópályán történt tömegbaleset egyik okozója a talajerózió mellett az extrém szeles időjárás volt, megvilágítva, hogy a klímaváltozás miatt felerősödő és összekapcsolódó szélsőséges események életveszélyes kockázatokat is jelentenek számunkra. Az elmúlt két évtized mérései alapján elmondható, hogy a Dunántúl, azon belül is a Balaton, a Bakony és a Kisalföld térsége a leginkább kitett a szélviharoknak, amelyek döntően a téli időszakban és márciusban jelentkeznek. Országos területi eloszlásban azonban nagy eltéréseket kapunk: a Dunántúl északi felén a regisztrált összes extrém széllökés száma az elmúlt 20 év alatt 1-2 ezres nagyságrendű, míg az Alföldön jóval kevesebb, csak pár száz ilyen mérést rögzíthettünk. A klímaváltozás tovább fokozhatja ezeket az extrém szeles eseményeket: ha nem csökkentjük a kibocsátásokat, azaz a pesszimista forgatókönyvet követjük, akkor a fent említett térségben a század végére átlagosan akár 8 nappal több extrém szeles nap is előfordulhat évente, mint jelenleg. Ha ennél ambiciózusabb forgatókönyvet választunk, és legkésőbb 2040-től meredeken csökkennek az antropogén kibocsátások, akkor csupán 1-2 napos átlagos növekedésre számíthatunk 2100-ig. Bordi Sára, Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzése.

A szélviharok az időjárás nehezen kiszámítható, gyakran súlyos károkkal járó extrém eseményei, melyekre igen nehéz előre felkészülni. Az épületek, lakóházak megrongálása mellett főként az infrastruktúrára jelentenek veszélyt. Az útra kidőlt fa, odahordott törmelék gátolja a közlekedést, a legtöbb esetben azonban vezetékek rongálódnak meg, melyeket a szél által kicsavart fa szintén elszakíthat.

Ilyenkor településrészek, esetenként teljes települések maradhatnak áramellátás nélkül, akár több órás időtartamra is.

Az építőipar számára rendkívül fontos az adott terület szélviszonyainak ismerete, ugyanis ennek függvényében olyan épületeket kell tervezni, amelyek kibírják az adott térségben előfordulható szélviharok által keltett szélnyomást.

Annak érdekében, hogy mind az infrastruktúra szervezésében, mind az építészetben fel lehessen készülni a klímaváltozás által keltett hatásokra, elengedhetetlen, hogy a szélviharokra vonatkozó lehetséges forgatókönyveket vizsgálva figyelembe vegyük azok jellemzőinek változásait.

A nyugati-északnyugati országrész a leginkább kitett a szélviharoknak

Magyarországon már az idei év elején is előfordult egy igen sok kárt okozó szélvihar, mely leginkább az ország nyugati részében fejtette ki hatását. 2023. február 4-én Kab-hegyen a napi maximális széllökés elérte a 36 m/s-ot (≈130 km/h), ezzel megdöntve az aznapi országos szélrekordot. A Balaton térségében több állomásról is 30 m/s körüli széllökéseket jelentettek, de az ország szinte teljes területén közelítette, vagy meghaladta a 20 m/s-ot a napi maximális széllökés. Az extrém helyzet a vasúti közlekedést is megbénította. (Szélvihar egy szokatlan ciklon nyomán – Tanulmányok – met.hu).

A talajerózió mellett a port az M1-es autópályára szállító erős szél is szerepet játszott a március 11-én történt tragikus tömegbalesetben, szomorúan szemléltetve azt, hogy

itt már korántsem csupán a klímaváltozásról van szó általában, hanem alapvető közlekedésbiztonságról.

Ha az elmúlt két évtizedben regisztrált erős széllökések előfordulásait összesítjük, akkor is azt kapjuk, hogy a legtöbb viharos nap (széllökés > 17 m/s) a Balaton térségében fordult elő (1. ábra) – ezen belül is jellemzően a Bakonyban, ahol idén is a legerősebb széllökéseket mérték. A gyakorisági térképről markánsan kirajzolódik a Balaton térsége,

ahol a legalább viharos széllökésű napok éves átlagos száma meghaladja az 50-et, de szintén sok, évente kb. 30 ilyen viharos nap fordult elő a Kisalföld területén is.

Általánosságban a legkevésbé az Alföld területére jellemző az ilyen nagy széllökésekkel járó szélsőséges időjárás, de azért évente néhány szélviharos nap itt is előfordul.

1. ábra: A viharos napok (amikor a napi maximális széllökés meghaladta a 17 m/s-ot, vagyis a 61 km/h-t) átlagos évi száma a 2001-2020-as időszakban. A szerzők ábrája. Adatok: Országos Meteorológiai Szolgálat.

Március a legszelesebb, különösen az Észak-Dunántúlon

Az extrém szelek éven belüli előfordulását mutatja be a 2. ábra három dunántúli meteorológiai állomáson (Siófok, Sopron és Veszprém). Jól látható, hogy mindhárom esetben a téli félévben jóval gyakoribbak a szélviharok, mint a nyári félévben.

Egyértelműen kirajzolódik az is, hogy a legszelesebb hónap általában a március, míg szélviharok előfordulása a legkevésbé augusztusban és szeptemberben jellemző.

Ez az ország más térségeiben is jellemző. Ennek oka, hogy az ilyen heves szélviharok főként a viharciklonok és mediterrán ciklonok velejárói, melyek leginkább a téli félévben érik el a Kárpát-medence térségét, míg a nyáron jellemző zivatartevékenységgel járó extrém szél általában rövidebb ideig áll fenn, és kisebb területre koncentrálódik.

2. ábra: Extrém szeles órás mérések éven belüli eloszlása Siófok, Sopron és Veszprém állomásokon a 2001-2020-as időszakban. A szerzők ábrája. (Mérések: Országos Meteorológiai Szolgálat)

A grafikonokon a különböző kategóriákba eső széllökések is elkülönülnek. A legtöbb széllökés a Beaufort-skála szerinti viharos kategóriába tartozik, melynek értéke meghaladja a 17 m/s-ot, de nem nagyobb 20 m/s-nál. Az ennél erősebb széllökések a heves vihar (21–23 m/s), szélvész (24–27 m/s), heves szélvész (28–32 m/s) és orkán (>32 m/s) kategóriákba tartoznak, melyek a szélsebesség növekedésével egyre ritkábban fordultak elő.

Orkán erősségű szelet csak a veszprémi és a siófoki állomáson jelentettek, a vizsgált 20 éves teljes időszakban is csupán 1-2 alkalommal. A Dunántúl északi felén a regisztrált összes extrém széllökés száma az elmúlt 20 év alatt 1-2 ezres nagyságrendű, míg az Alföldön elhelyezkedő meteorológiai állomásokon ennél kb. egy nagyságrenddel kevesebb, azaz csak pár száz ilyen mérést rögzítettek.

A 2001-2020-as időszakban az országon belül jellemzően ugyan csökkenő trendet kaptunk az extrém széllökéses napok átlagos évi számára vonatkozóan, ám ez a trend csak kis területen (jellemzően a Kisalföldön és az Alföld egy részén) tekinthető statisztikailag szignifikánsnak. Ennek az az oka, hogy a vizsgált 20 éves időszak túl rövid ahhoz, hogy egyértelmű trend kirajzolódhasson, főleg amiatt is, mert a szélviharos napok száma az egyes években nagyon eltér egymástól.

Van jelentősége a kibocsátás-csökkentésnek

A klímaváltozásnak a szélviharos időjárásra is hatása van, ahogy ezzel egy korábbi cikk már részben foglalkozott. A várható módosulás annak függvényében alakul, hogy milyen forgatókönyv szerint változnak majd az antropogén tevékenységekhez kapcsolódó üvegházgáz-kibocsátások, a felszínhasználat és az egyéb társadalmi-gazdasági folyamatok.

Ha a kibocsátást 2040 körül kezdenénk csökkenteni (azaz az RCP4.5 forgatókönyv szerint haladunk), akkor az extrém széllökéses napok száma – elsősorban az északnyugati országrészben – csak legfeljebb 1-2 nap/év mértékben emelkedhet (3. ábra felső térképsora).

3. ábra: A szélviharos napok átlagos évi számának változása 2021-2040, 2041-2060, 2061-2080 és 2081-2100-ra 6-6 regionális klímaszimuláció átlaga alapján az RCP4.5 és RCP8.5 forgatókönyv esetén. Referencia időszak: 2001-2020. A szerzők ábrája.

Ha viszont nem csökkentjük a kibocsátásokat (vagyis a a pesszimista, RCP8.5 forgatókönyvet követjük), akkor a változás mértéke nagyobb lehet a század végére – a Dunántúl északi felében átlagosan akár 8 nappal több extrém szeles nap is előfordulhat évente, mint jelenleg.

A hatás az ország nagyobb területét érintené, mint az optimistább forgatókönyv szerint. (3. ábra alsó térképsora).

Nem elvont problémáról, hanem konkrét kockázatokról van szó

A jövőben tehát a klímaváltozás hatására több szélviharos eseményre számíthatunk, és az országon belül a Kisalföld és az Északnyugat-Dunántúl az a térség, ahol a leginkább megnövekedhet a szeles extrémumok száma. Mivel a legerősebb széllökések már jelenleg is itt fordulnak elő egy-egy szélvihar során, ezen a területen különösen fontos a jövőbeli változásokra való felkészülés.

Az extrém szél veszélyét tovább erősíti az is, hogy gyakran nem önmagában, hanem valamilyen más extrém eseménnyel társulva érkezik, és a hatása ezáltal sokkal jobban felerősödik.

Például ha szárazság van, porvihart alakít ki, amely egy útszakaszon hirtelen pár méteresre csökkentheti a látótávolságot, fokozott balesetveszélynek kitéve az autósokat (ahogyan az március 11-én történt az M1-es autópályán), de gyakran jár az extrém széllel csapadék is, amellyel együtt az épületekben még nagyobb kár keletkezhet.

A klímaváltozás már most megfigyelhető szélsőséges hatásai miatt elengedhetetlen az alkalmazkodás, azonban megfelelő, ambiciózus és hatékony kibocsátás-csökkentés nélkül a károk növekedése pénzben, és legrosszabb esetben emberéletekben is mérhető lesz. Ezeknek az elkerülése mindannyiunk közös érdeke.

Szerzők: Bordi Sára, Szabó Péter, Pongrácz Rita, via Másfélfok

Köszönet illeti a regionális modelleredményekért az Euro-CORDEX konzorcium modellező intézeteinek tagjait, a hazai megfigyelésekért pedig az Országos Meteorológiai Szolgálatot.

Rövid tudományos módszertan:

1. Regionális klímamodellekkel végzett éghajlati szimulációk:

Egy térség, pl. hazánk éghajlatának részletesebb vizsgálatához regionális klímamodellekre van szükség, hiszen azok a légköri folyamatokat pontosabban és finomabb térbeli felbontással írják le, mint a globális modellek. A regionális modellek historikus szimulációi nagy számban továbbra is csak 2005-ig állnak rendelkezésünkre, míg a jövőre vonatkozóan, 2006-tól indítva 2100-ig azt szimuláljuk, hogy egy-egy feltételes üvegházgáz-kibocsátási forgatókönyvre hogyan reagál az éghajlati rendszer. Ebben az elemzésben két forgatókönyvet tekintettünk: a 2040 utáni kibocsátás-csökkentéssel számoló RCP4.5-öt, és a kibocsátás-csökkentés nélküli, ún. RCP8.5-öt. Adott forgatókönyvön belül az Európa egészét 10 km-es rácsfelbontással lefedő, Euro-CORDEX együttműködés keretében futtatott különböző, de ugyanazon hat-hat regionális klímamodell-szimulációt tekintettünk az elemzésben. Az alkalmazott hattagú szimuláció-együttes már megfelelően tudja reprezentálni a modellek különbözőségéből eredő bizonytalanságot, illetve ezeket a kétféle forgatókönyvvel meghajtva az emberi tevékenység jövőbeli alakulásából származó nagyfokú bizonytalanságot is.

2. Szimulációk hibakorrekciója és megfigyelések:

Az elmúlt évtizedek folyamatos fejlesztései ellenére az éghajlati szimulációk még ma sem tökéletesek, a meteorológiai változóktól függően kisebb-nagyobb hibával terheltek a megfigyelésekkel szemben. A hibák javításához hibakorrekciós módszerre és jó minőségű megfigyelésekre egyaránt szükségünk van. A széllökésekre az Országos Meteorológiai Szolgálat által előállított HuClim rácsponti adatbázis 0,1°-os (~10 km-es) rácsfelbontású adatait használtuk fel, melyek 2001-től álltak rendelkezésünkre. A szimuláció korrekciójához az ún. standardizálás módszerét használtuk, amely az eloszlások időbeli átlagát és szórását figyelembe véve végzi a hibák javítását. A korrekciós referencia-időszak egy megfigyelésekkel közös múltbeli időszakot kell, hogy tekintsen, így a 2001-2020 időszakot lehetett alkalmazni erre a célra. Az elemzésben hosszabb, húszéves időszak átlagait tekintettünk, melyek megadják, hogy az időszakon belül bármely évben milyen értékre számíthatunk. A változásokkal adtuk meg a húszéves időszakok közötti átlagos különbséget (jelen vizsgálatban nap/év mértékegységben kifejezve).

Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Láttam, hogy orrán, száján folyik az alvadt vér” - Holtan vittek haza a betegszállítók a hatvani kórházból egy idős nőt, vizsgálat indult

Rendkívüli haláleset miatt indított közigazgatási eljárást a Hatvani Rendőrkapitányság a 80 éves fekvőbeteg asszony ügyében, akit a család szerint a betegszállítók leszíjazva, ülő testhelyzetben hoztak haza, holtan. A hatvani kórház belső vizsgálatot rendelt el, és állítja, a beteget „fekvő testhelyzetben” utasítással adták át.

KÉK HÍREK

„Megvilágosodni és megpirulni” akart a villanyoszlopon egy teljesen meztelen férfi Zuglóban

A Zuglói Önkormányzati Rendészet és a polgárőrség munkatársai akadályozták meg egy zavart férfi öngyilkossági kísérletét. A Rákos-patak partján találtak rá, mielőtt felmászott volna egy magasfeszültségű oszlopra.

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

Címlapról ajánljuk

FELFEDEZŐ

Hol a határ, avagy mit tudunk és mit nem a dohányzásról?

Vajon tudjuk, mit jelent a hevítés, a vape-ezés, a nikotinpárna vagy a snüssz? Hol húzódik a határ a legális és a tiltott forrásból származó termékek között?

Fizetett tartalom(x) - szmo.hu
2026. augusztus 03.

Az elmúlt 10-15 évben világszerte átalakultak a dohányzási, vagy pontosabban megfogalmazva a nikotinfogyasztási szokások és eszközök. Korábban a dohányzás egyet jelentett a dohánynövény elégetésével és a nikotint (is) tartalmazó füst beszívásával, de mára ez már teljesen megváltozott. Égető kérdésekből azonban továbbra sincs hiány. Vajon tudjuk, mit jelent a hevítés, a vape-ezés, a nikotinpárna vagy a snüssz? Hol húzódik a határ a legális és a tiltott forrásból származó termékek között?

A dohányzás ma már nem csak a füsttel járó cigarettázás szinonimája. Az új tudományos megközelítés és eredmények, a technológiai fejlődés, valamint a fogyasztói magatartások megváltozása nyomán a kereslet a kevésebb károsanyag kitettséggel járó nikotintartalmú fogyasztási cikkek felé tolódott. Mindezek összessége pedig korábban még elképzelhetetlen módokat nyitott a nikotinfogyasztás területén.

A hagyományos cigaretta – de akár a szivar és a pipa – használata égéssel jár, amely során kátrány és füst, valamint például szén-monoxid keletkezik. Az új technológiai megoldásokat képviselő füstmentes termékek az égés kiküszöbölésével mérséklik annak velejáró problémáit: a szagot, csökkentik a károsanyag kitettséget, a cigarettázással összefüggésbe hozható betegségek kialakulásának kockázatát. Ugyanis számos kutatás megállapította, hogy a dohányzással kapcsolatos egészségügyi problémák elsődleges okozói az égés során keletkező káros anyagok és nem a nikotin.

Mindezzel együtt fontos leszögezni, hogy semmilyen dohánytermék sem kockázatmentes, mivel nikotint tartalmaznak, amely függőséget okoz, hatással lehet a szív- és érrendszer működésére, ezáltal a vérnyomásra, valamint a pulzusra is. Az egészségünk szempontjából tehát a legjobb döntés, ha egyáltalán nem szokunk rá semmilyen nikotintartalmú termékre, dohányzóként pedig továbbra is a teljes leszokás a legjobb megoldás. Ha valaki mégsem hagy fel a nikotinfogyasztással, akkor érdemes tájékozódni az egyes technológiai megoldások közötti különbségekről.

Hevítés - az égés helyett...

A heat-not-burn, röviden HNB technológia külön kategória az alternatív termékek között. A használathoz szükség van egy elektronikai eszközre és egy azzal kompatibilis töltetre. A készülék a kis “rudacskát” felmelegíti olyan hőmérsékletre, amely nem éri el a cigarettáknál ismert égési hőmérsékletet. A folyamat során nem füst és kátrány, hanem nikotintartalmú aeroszol keletkezik.

Elektronikus cigaretta (vape) - folyadékból pára...

Az elektronikus cigaretta, közismertebb nevén a vape, az alternatív technológiák közül az egyik legkönnyebben hamisítható, ebből adódóan az illegális piac egyik főszereplője lett. A hagyományos cigarettától eltérően ezek működése közben sincs égés, mivel az elektronikus készülékben található fűtőelem folyadékot párologtat el. Technológiai szempontból három típust lehet megkülönböztetni: a nyílt rendszerű (a fogyasztó az eszköz tartályába magának tölti újra a folyadékot), a patronos (gyári folyadékkal töltött cserélhető patronok) és az egyszer használható. Utóbbit eldobhatónak is hívják, ám azt sajnos kevesen tudják, hogy ezek az eszközök használat után elektronikai hulladéknak minősülnek a bennük található akkumulátorok miatt, ezért tűzveszélyes lehet, ha valaki csak úgy közterületen eldobja, vagy kommunális hulladéktárolóba helyezi.

Fontos tudni, hogy a webshopokban vagy utcai árusoknál kínált ízesített vape-termékek forgalmazása Magyarországon illegális. Nem véletlenül, ugyanis Európában a vape-ek közel fele illegális forrásból származik, ezért különösen nagy a kockázata annak, hogy illegális forrásból a fogyasztó ismeretlen összetételű, ellenőrizetlen termékeket vásárol.

Nikotinpárna – nincs füst, pára...?

A nikotinpárnák használata az Egyesült Államokban és Európában is egyre elterjedtebb. Ezeket a kisméretű tasakokat az ajak alá, az ínyhez helyezik, a bennük lévő nikotin fokozatosan kioldódik és felszívódik a nyálkahártyán keresztül. Hazánkban a jogszerűen forgalmazható nikotinpárnák nem tartalmaznak dohányt és szabályozzák a nikotintartalmukat is.

Snüssz - a svéd megoldás...

A snüssz alkalmazása - és megjelenése - első ránézésre nagyon hasonló a nikotinpárnáéhoz, a két termék között azonban van egy lényeges különbség: a snüssz dohányt tartalmaz, míg a nikotinpárna dohánymentes. Az Európai Unióban legálisan csak Svédországban értékesíthető.

Ami viszont mindegyik alternatív kategóriára igaz: egyik termék sem kockázatmentes és nikotintartalmuk miatt függőséget okoznak. Természetesen a legjobb megoldás továbbra is kizárólag az, ha egyáltalán nem fogyasztunk semmilyen nikotin- és dohánytartalmú terméket.

A cikk társadalmi felvilágosítási céllal készült, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás; megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

FELFEDEZŐ

Hivatalos a figyelmeztetés: erős El Niño jön, ami a magyar telet is átalakíthatja

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal megerősítette, hogy egyre erősödő El Niño-jelenség zajlik a Csendes-óceánon. A globális hatások Magyarországot is elérik, elsősorban egy csapadékosabb késő őszi időszak valószínűségét növelve.

F. O. / Fotó: MTI/EPA/Cristobal Herrera - szmo.hu
2026. augusztus 01.

Az El Niño–déli oszcilláció (ENSO) a Csendes-óceán trópusi vizeinek és a felette lévő légkörnek a természetes, de rendszertelenül ismétlődő jelensége, amely két ellentétes fázisból áll. Az El Niño a melegebb, míg a La Niña a hidegebb periódust jelöli az óceán középső és keleti, egyenlítői részén.

Ezek a felszíni vízhőmérséklet-változások alapvetően átrendezik a globális légköri mintázatokat, így a világ számos pontján megnövelik vagy csökkentik az átlagosnál melegebb, hidegebb, szárazabb vagy éppen csapadékosabb időjárás esélyét.

A folyamatot a passzátszelek és az óceán közötti, úgynevezett Bjerknes-visszacsatolás mozgatja. Normál esetben a passzátszelek nyugat felé hajtják a meleg felszíni vizet, emiatt Dél-Amerika partjainál hidegebb, tápanyagban gazdag víz áramlik fel a mélyből. El Niño idején azonban a szelek gyengülnek, a meleg víz pedig kelet felé terjed, ami elnyomja a feláramlást és áthelyezi a heves zivatarokkal járó zónákat.

A jelenségek átlagosan 2–7 évente követik egymást, egy El Niño jellemzően 9–18 hónapig tart, míg egy La Niña akár 1–3 évig is fennmaradhat.

Jelenleg egy erősödő El Niño-jelenség zajlik, amely az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal legfrissebb jelentése szerint az év végéig tovább erősödik, és 97 százalékos eséllyel 2027 kora tavaszáig kitart.

A nemzetközi modellek szinte egyöntetűen ezt a pályát valószínűsítik, így a következő hónapokban nem várható a rendszer semleges állapotba való visszatérése. Ezt követően egy semleges időszak a legvalószínűbb, a következő La Niña időzítése még bizonytalan. A Meteorológiai Világszervezet főtitkára, Celeste Saulo arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenség már most komoly következményekkel jár. „Az El Niño már zajlik, és gyorsan erősödő, erős eseménnyé fejlődik – ez fokozza a hőhullámok, aszályok és heves csapadék kockázatát” – közölte a szervezet.

António Guterres, az ENSZ főtitkára még ennél is egyértelműbben fogalmazott, mondván: „El Niño nem csak az ajtóban áll – már a házban van, és felcsavarja a fűtést.”

Magyarországot és Európát a jelenség közvetetten, gyengébb jelekkel éri el, a hatás leginkább a késő őszi és kora téli időszakban mutatható ki statisztikailag. Az El Niño hajlamos megbillenteni az észak-atlanti térség légköri mintázatait, ami a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat szezonális előrejelzései szerint idén ősszel és a tél elején az átlagosnál csapadékosabb idő esélyét növelheti Közép-Európában.

A tél második felének időjárását azonban már sokkal inkább a poláris örvény és az Észak-atlanti Oszcilláció állapota határozza meg, amelyek előrejelzése jóval bizonytalanabb.

A mostani El Niño kialakulását már tavaly tavasszal komoly figyelmeztetések előzték meg, egyes kutatók pedig egy rekord erős esemény lehetőségét vetítették előre.

A gazdasági hatásokkal kapcsolatban is aggasztó prognózisok láttak napvilágot, egy tanulmány szerint a jelenség okozta globális veszteség a dollártrilliókat is elérheti az aszályok, árvizek és erdőtüzek miatt.

Tavaly ősszel már egy szuper El Niño lehetőségéről beszéltek, amely Európában a poláris örvény gyengítésével akár sarkvidéki hidegbetöréseknek is megágyazhat. Idén februárban, a jelenség csúcsosodása után már az átmenet került fókuszba: az előrejelzések szerint a nyárra megérkezhet a La Niña, ami a kontinensen aszályosabb időszakot hozhat.

A korábbi évek tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a La Niña hűtő hatása sem feltétlenül elegendő a globális melegedési trend ellensúlyozására: 2020 például a La Niña ellenére is a valaha mért egyik legforróbb év lett.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

FELFEDEZŐ

Erős Antóniáék máris odaszúrtak a TV2-nek az új híradójuk kapcsán

Az RTL Híradó műsorvezetői burkoltan üzentek a nézőknek, miután a TV2-n elindult a Tényeket váltó új hírműsor. Szellő Istvánék egyértelművé tették, hogy továbbra is mondják a híreket.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. augusztus 04.

Ahogy arról beszámoltunk, hétfőn elindult a TV2 Híradó, a csatorna új hírműsora, amely a Tényeket váltotta le. Az első adás merőben máshogy nézett ki, mint azt a TV2 nézői megszokhatták. Nemcsak az arculat és a műsorvezetőpáros változott, az adás klasszikus kereskedelmi tévés szerkezetet követett.

A közéleti blokkban például hosszan idézték Magyar Péter mondatait az aszállyal és a Duna vízszintjével kapcsolatban, a Fidesz új képviselőinek bemutatásakor pedig Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője, volt SZDSZ-es politikus adott elemzést.

Az elmúlt időszakban az RTL Híradójának műsorvezetői többször is finoman oda-odaszóltak a rivális csatorna hírműsorának. Most sem hagyták szó nélkül azt, hogy megújult a másik oldalon a híradó.

Az RTL Híradó végén Szellő István megjegyezte, hogy „elnézve a híreket, ez sem lesz egyszerű hét”, amire Erős Antónia így válaszolt: „Hát nem, de a lényeg az, hogy nekünk továbbra is a tények a legfontosabbak!”

Műsorvezetőtársa megerősítette, hogy ez így van, és továbbra sem terveznek ezen változtatni. „Továbbra is mondjuk a híreket” – mondta Erős Antónia.

Itt lehet visszanézni a jelenetet:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

KÉK HÍREK

Már a lakóövezetet fenyegeti a székesfehérvári tarlótűz: a hatóságok szólnak azoknak, akiknek el kell menniük otthonról

Székesfehérvár polgármestere bejelentette, hogy a Feketehegy–Szárazrét városrészben keletkezett tűz elérte a lakóövezetet. A hatóságok megnyitották a helyi közösségi házat azok számára, akiknek esetleg el kell hagyniuk az otthonukat.

KULT

Gyerekek szexuális bántalmazásával és a holokauszttal poénkodott, ezért kirúgták A galaxis őrzői 3 éléről, majd ő lett a DC-filmek ura – James Gunn 60 éves

Már 12 évesen belezős zombihorrorokat forgatott a tesóival, később pedig egy morcos mosómedve és egy csekély szókincsű fa csinált belőle sztárrendezőt.

FELFEDEZŐ

„Talán csak napjai vagy egy hónapja lehet hátra” – Több pók is megcsípte egymás után, most az életéért küzd az amerikai anya

Az egyik pókcsípés helyén hatalmas vérömleny alakult ki, ami miatt újra kell tanulnia járni a jobb lábával. Ráadásul életmentő májátültetésre van szüksége, de előtte stabilizálni kell a véralvadását, ami hónapokig is eltarthat.

F. O. - Fotó: GoFoundMe - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Egy négygyermekes amerikai édesanya életéért küzdenek az orvosok, miután egy családi tábortűz során több pók is megcsípte. A nő állapota annyira súlyos, hogy életmentő májátültetésre van szüksége, de egyelőre nem kerülhet fel a transzplantációs várólistára – írja a People.

Britagne Miller kálváriájra május 28-án kezdődött, amikor egy tóparti tábortűznél több pók is megcsípte.

Néhány nappal később az egyik csípés helyén, a vádliján hatalmas, fájdalmas vérömleny alakult ki. Bár a csípést okozó pók faját nem sikerült egyértelműen azonosítani, a seb jellege alapján az orvosok egy barna remetepókra gyanakodnak, amely egyike a két, Kansasban őshonos mérges pókfajnak.

A csípés utáni fájdalomról Britagne így beszélt: „Ez egyre csak dagadt és dagadt, és olyan volt, mint egy fémpálca a tűzben. Olyan volt, mintha a lábamon át a talpamig hasítana, és mintha leszúrnának.”

Június 4-én került kórházba, ahol

az orvosok sürgős műtétet hajtottak végre: közel 300 milliliter vérrögöt távolítottak el a lábából

A beavatkozást nehezítette, hogy az anyának korábbról ismert véralvadási zavarai és végstádiumú májelégtelensége van, ami miatt az orvosok szerint fennállt a veszélye, hogy elvérzik a műtőasztalon.

Az operáció után öt nappal a nő szervezetében staphylococcus- és egy gramnegatív véráramfertőzés is kialakult. Tíz napot töltött az intenzív osztályon, mielőtt stabilizálták annyira az állapotát, hogy általános osztályra kerülhessen. Jelenleg otthoni ápolás alatt áll, miután július 11-én kiengedték a kórházból, de a küzdelem még korántsem ért véget. Hetente kell szakorvosi kontrollokra járnia, és fizikoterápiára is szüksége van, hogy újra megtanuljon járni a jobb lábán.

A májátültetés előtt az orvosoknak stabilizálniuk kell a véralvadását és a laboreredményeit, ami hónapokig is eltarthat.

A család helyzetét nehezíti, hogy a férj, Jake Miller a felesége folyamatos ápolása miatt elvesztette az állását, ezért közösségi adománygyűjtésbe kezdtek.

A helyzet annyira súlyos volt, hogy a kórházi kezelés második hetében az orvosok már a hospice ellátást javasolták.

„Több orvos azt mondta, hogy talán csak napjai vagy egy hónapja lehet hátra” – mondta a férj, aki szerint felesége a kilátástalan helyzetben is a küzdelem mellett döntött.

„Azt mondta az orvosoknak, hogy ameddig csak tud, az életéért fog küzdeni a családjáért” – tette hozzá Jake.

„Azt mondtam: »Feladom. Elegem van abból, hogy felvágnak. Elegem van a szurkálásból. Elegem van a fájdalomból.« Aztán rájuk gondoltam” – utalt négy gyermekére.

Kapcsolódó

Hónapokig élt egy 18 centis ollóval a hasában egy brazil nő, amit műtét közben felejtettek a testében az orvosok

Egy januári méheltávolítás után felejtették az orvosi eszközt Erica Cristina Bannai Von Hoonholtz testében. A kórház elismerte a hibát, az ügyben már rendőrségi nyomozás is indult.