FELFEDEZŐ
A Rovatból

Rajtunk is múlik, hogy mennyi extrém szélvihar lesz a jövőben Magyarországon

Ha nem csökkentjük a kibocsátásokat, azaz a pesszimista forgatókönyvet követjük, akkor a fent említett térségben a század végére átlagosan akár 8 nappal több extrém szeles nap is előfordulhat évente, mint jelenleg.
Másfélfok - szmo.hu
2023. március 17.



A március 11-én, az M1-es autópályán történt tömegbaleset egyik okozója a talajerózió mellett az extrém szeles időjárás volt, megvilágítva, hogy a klímaváltozás miatt felerősödő és összekapcsolódó szélsőséges események életveszélyes kockázatokat is jelentenek számunkra. Az elmúlt két évtized mérései alapján elmondható, hogy a Dunántúl, azon belül is a Balaton, a Bakony és a Kisalföld térsége a leginkább kitett a szélviharoknak, amelyek döntően a téli időszakban és márciusban jelentkeznek. Országos területi eloszlásban azonban nagy eltéréseket kapunk: a Dunántúl északi felén a regisztrált összes extrém széllökés száma az elmúlt 20 év alatt 1-2 ezres nagyságrendű, míg az Alföldön jóval kevesebb, csak pár száz ilyen mérést rögzíthettünk. A klímaváltozás tovább fokozhatja ezeket az extrém szeles eseményeket: ha nem csökkentjük a kibocsátásokat, azaz a pesszimista forgatókönyvet követjük, akkor a fent említett térségben a század végére átlagosan akár 8 nappal több extrém szeles nap is előfordulhat évente, mint jelenleg. Ha ennél ambiciózusabb forgatókönyvet választunk, és legkésőbb 2040-től meredeken csökkennek az antropogén kibocsátások, akkor csupán 1-2 napos átlagos növekedésre számíthatunk 2100-ig. Bordi Sára, Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzése.

A szélviharok az időjárás nehezen kiszámítható, gyakran súlyos károkkal járó extrém eseményei, melyekre igen nehéz előre felkészülni. Az épületek, lakóházak megrongálása mellett főként az infrastruktúrára jelentenek veszélyt. Az útra kidőlt fa, odahordott törmelék gátolja a közlekedést, a legtöbb esetben azonban vezetékek rongálódnak meg, melyeket a szél által kicsavart fa szintén elszakíthat.

Ilyenkor településrészek, esetenként teljes települések maradhatnak áramellátás nélkül, akár több órás időtartamra is.

Az építőipar számára rendkívül fontos az adott terület szélviszonyainak ismerete, ugyanis ennek függvényében olyan épületeket kell tervezni, amelyek kibírják az adott térségben előfordulható szélviharok által keltett szélnyomást.

Annak érdekében, hogy mind az infrastruktúra szervezésében, mind az építészetben fel lehessen készülni a klímaváltozás által keltett hatásokra, elengedhetetlen, hogy a szélviharokra vonatkozó lehetséges forgatókönyveket vizsgálva figyelembe vegyük azok jellemzőinek változásait.

A nyugati-északnyugati országrész a leginkább kitett a szélviharoknak

Magyarországon már az idei év elején is előfordult egy igen sok kárt okozó szélvihar, mely leginkább az ország nyugati részében fejtette ki hatását. 2023. február 4-én Kab-hegyen a napi maximális széllökés elérte a 36 m/s-ot (≈130 km/h), ezzel megdöntve az aznapi országos szélrekordot. A Balaton térségében több állomásról is 30 m/s körüli széllökéseket jelentettek, de az ország szinte teljes területén közelítette, vagy meghaladta a 20 m/s-ot a napi maximális széllökés. Az extrém helyzet a vasúti közlekedést is megbénította. (Szélvihar egy szokatlan ciklon nyomán – Tanulmányok – met.hu).

A talajerózió mellett a port az M1-es autópályára szállító erős szél is szerepet játszott a március 11-én történt tragikus tömegbalesetben, szomorúan szemléltetve azt, hogy

itt már korántsem csupán a klímaváltozásról van szó általában, hanem alapvető közlekedésbiztonságról.

Ha az elmúlt két évtizedben regisztrált erős széllökések előfordulásait összesítjük, akkor is azt kapjuk, hogy a legtöbb viharos nap (széllökés > 17 m/s) a Balaton térségében fordult elő (1. ábra) – ezen belül is jellemzően a Bakonyban, ahol idén is a legerősebb széllökéseket mérték. A gyakorisági térképről markánsan kirajzolódik a Balaton térsége,

ahol a legalább viharos széllökésű napok éves átlagos száma meghaladja az 50-et, de szintén sok, évente kb. 30 ilyen viharos nap fordult elő a Kisalföld területén is.

Általánosságban a legkevésbé az Alföld területére jellemző az ilyen nagy széllökésekkel járó szélsőséges időjárás, de azért évente néhány szélviharos nap itt is előfordul.

1. ábra: A viharos napok (amikor a napi maximális széllökés meghaladta a 17 m/s-ot, vagyis a 61 km/h-t) átlagos évi száma a 2001-2020-as időszakban. A szerzők ábrája. Adatok: Országos Meteorológiai Szolgálat.

Március a legszelesebb, különösen az Észak-Dunántúlon

Az extrém szelek éven belüli előfordulását mutatja be a 2. ábra három dunántúli meteorológiai állomáson (Siófok, Sopron és Veszprém). Jól látható, hogy mindhárom esetben a téli félévben jóval gyakoribbak a szélviharok, mint a nyári félévben.

Egyértelműen kirajzolódik az is, hogy a legszelesebb hónap általában a március, míg szélviharok előfordulása a legkevésbé augusztusban és szeptemberben jellemző.

Ez az ország más térségeiben is jellemző. Ennek oka, hogy az ilyen heves szélviharok főként a viharciklonok és mediterrán ciklonok velejárói, melyek leginkább a téli félévben érik el a Kárpát-medence térségét, míg a nyáron jellemző zivatartevékenységgel járó extrém szél általában rövidebb ideig áll fenn, és kisebb területre koncentrálódik.

2. ábra: Extrém szeles órás mérések éven belüli eloszlása Siófok, Sopron és Veszprém állomásokon a 2001-2020-as időszakban. A szerzők ábrája. (Mérések: Országos Meteorológiai Szolgálat)

A grafikonokon a különböző kategóriákba eső széllökések is elkülönülnek. A legtöbb széllökés a Beaufort-skála szerinti viharos kategóriába tartozik, melynek értéke meghaladja a 17 m/s-ot, de nem nagyobb 20 m/s-nál. Az ennél erősebb széllökések a heves vihar (21–23 m/s), szélvész (24–27 m/s), heves szélvész (28–32 m/s) és orkán (>32 m/s) kategóriákba tartoznak, melyek a szélsebesség növekedésével egyre ritkábban fordultak elő.

Orkán erősségű szelet csak a veszprémi és a siófoki állomáson jelentettek, a vizsgált 20 éves teljes időszakban is csupán 1-2 alkalommal. A Dunántúl északi felén a regisztrált összes extrém széllökés száma az elmúlt 20 év alatt 1-2 ezres nagyságrendű, míg az Alföldön elhelyezkedő meteorológiai állomásokon ennél kb. egy nagyságrenddel kevesebb, azaz csak pár száz ilyen mérést rögzítettek.

A 2001-2020-as időszakban az országon belül jellemzően ugyan csökkenő trendet kaptunk az extrém széllökéses napok átlagos évi számára vonatkozóan, ám ez a trend csak kis területen (jellemzően a Kisalföldön és az Alföld egy részén) tekinthető statisztikailag szignifikánsnak. Ennek az az oka, hogy a vizsgált 20 éves időszak túl rövid ahhoz, hogy egyértelmű trend kirajzolódhasson, főleg amiatt is, mert a szélviharos napok száma az egyes években nagyon eltér egymástól.

Van jelentősége a kibocsátás-csökkentésnek

A klímaváltozásnak a szélviharos időjárásra is hatása van, ahogy ezzel egy korábbi cikk már részben foglalkozott. A várható módosulás annak függvényében alakul, hogy milyen forgatókönyv szerint változnak majd az antropogén tevékenységekhez kapcsolódó üvegházgáz-kibocsátások, a felszínhasználat és az egyéb társadalmi-gazdasági folyamatok.

Ha a kibocsátást 2040 körül kezdenénk csökkenteni (azaz az RCP4.5 forgatókönyv szerint haladunk), akkor az extrém széllökéses napok száma – elsősorban az északnyugati országrészben – csak legfeljebb 1-2 nap/év mértékben emelkedhet (3. ábra felső térképsora).

3. ábra: A szélviharos napok átlagos évi számának változása 2021-2040, 2041-2060, 2061-2080 és 2081-2100-ra 6-6 regionális klímaszimuláció átlaga alapján az RCP4.5 és RCP8.5 forgatókönyv esetén. Referencia időszak: 2001-2020. A szerzők ábrája.

Ha viszont nem csökkentjük a kibocsátásokat (vagyis a a pesszimista, RCP8.5 forgatókönyvet követjük), akkor a változás mértéke nagyobb lehet a század végére – a Dunántúl északi felében átlagosan akár 8 nappal több extrém szeles nap is előfordulhat évente, mint jelenleg.

A hatás az ország nagyobb területét érintené, mint az optimistább forgatókönyv szerint. (3. ábra alsó térképsora).

Nem elvont problémáról, hanem konkrét kockázatokról van szó

A jövőben tehát a klímaváltozás hatására több szélviharos eseményre számíthatunk, és az országon belül a Kisalföld és az Északnyugat-Dunántúl az a térség, ahol a leginkább megnövekedhet a szeles extrémumok száma. Mivel a legerősebb széllökések már jelenleg is itt fordulnak elő egy-egy szélvihar során, ezen a területen különösen fontos a jövőbeli változásokra való felkészülés.

Az extrém szél veszélyét tovább erősíti az is, hogy gyakran nem önmagában, hanem valamilyen más extrém eseménnyel társulva érkezik, és a hatása ezáltal sokkal jobban felerősödik.

Például ha szárazság van, porvihart alakít ki, amely egy útszakaszon hirtelen pár méteresre csökkentheti a látótávolságot, fokozott balesetveszélynek kitéve az autósokat (ahogyan az március 11-én történt az M1-es autópályán), de gyakran jár az extrém széllel csapadék is, amellyel együtt az épületekben még nagyobb kár keletkezhet.

A klímaváltozás már most megfigyelhető szélsőséges hatásai miatt elengedhetetlen az alkalmazkodás, azonban megfelelő, ambiciózus és hatékony kibocsátás-csökkentés nélkül a károk növekedése pénzben, és legrosszabb esetben emberéletekben is mérhető lesz. Ezeknek az elkerülése mindannyiunk közös érdeke.

Szerzők: Bordi Sára, Szabó Péter, Pongrácz Rita, via Másfélfok

Köszönet illeti a regionális modelleredményekért az Euro-CORDEX konzorcium modellező intézeteinek tagjait, a hazai megfigyelésekért pedig az Országos Meteorológiai Szolgálatot.

Rövid tudományos módszertan:

1. Regionális klímamodellekkel végzett éghajlati szimulációk:

Egy térség, pl. hazánk éghajlatának részletesebb vizsgálatához regionális klímamodellekre van szükség, hiszen azok a légköri folyamatokat pontosabban és finomabb térbeli felbontással írják le, mint a globális modellek. A regionális modellek historikus szimulációi nagy számban továbbra is csak 2005-ig állnak rendelkezésünkre, míg a jövőre vonatkozóan, 2006-tól indítva 2100-ig azt szimuláljuk, hogy egy-egy feltételes üvegházgáz-kibocsátási forgatókönyvre hogyan reagál az éghajlati rendszer. Ebben az elemzésben két forgatókönyvet tekintettünk: a 2040 utáni kibocsátás-csökkentéssel számoló RCP4.5-öt, és a kibocsátás-csökkentés nélküli, ún. RCP8.5-öt. Adott forgatókönyvön belül az Európa egészét 10 km-es rácsfelbontással lefedő, Euro-CORDEX együttműködés keretében futtatott különböző, de ugyanazon hat-hat regionális klímamodell-szimulációt tekintettünk az elemzésben. Az alkalmazott hattagú szimuláció-együttes már megfelelően tudja reprezentálni a modellek különbözőségéből eredő bizonytalanságot, illetve ezeket a kétféle forgatókönyvvel meghajtva az emberi tevékenység jövőbeli alakulásából származó nagyfokú bizonytalanságot is.

2. Szimulációk hibakorrekciója és megfigyelések:

Az elmúlt évtizedek folyamatos fejlesztései ellenére az éghajlati szimulációk még ma sem tökéletesek, a meteorológiai változóktól függően kisebb-nagyobb hibával terheltek a megfigyelésekkel szemben. A hibák javításához hibakorrekciós módszerre és jó minőségű megfigyelésekre egyaránt szükségünk van. A széllökésekre az Országos Meteorológiai Szolgálat által előállított HuClim rácsponti adatbázis 0,1°-os (~10 km-es) rácsfelbontású adatait használtuk fel, melyek 2001-től álltak rendelkezésünkre. A szimuláció korrekciójához az ún. standardizálás módszerét használtuk, amely az eloszlások időbeli átlagát és szórását figyelembe véve végzi a hibák javítását. A korrekciós referencia-időszak egy megfigyelésekkel közös múltbeli időszakot kell, hogy tekintsen, így a 2001-2020 időszakot lehetett alkalmazni erre a célra. Az elemzésben hosszabb, húszéves időszak átlagait tekintettünk, melyek megadják, hogy az időszakon belül bármely évben milyen értékre számíthatunk. A változásokkal adtuk meg a húszéves időszakok közötti átlagos különbséget (jelen vizsgálatban nap/év mértékegységben kifejezve).


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Pottyondy: Tényleg Magyar Péter a messiás, még be sem iktatták, de már több tízmilliárdot visszaszerzett a lopott szajréból
A humorista legújabb videójában gúnyolta ki a Fidesz „szeretetre épülő” kampányát. Szerinte a szeretet valójában a hatalomra és a pénzre vonatkozott, aminek elvesztése most pánikot okoz.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Pottyondy Edina legújabb videójában azzal kezdi, hogy bár mindig megfogadja, nem foglalkozik Orbán Viktorral, a leköszönő miniszterelnök folyamatosan témát szolgáltat. A humorista Tóth Gabihoz hasonlítja, mondván: „Nem bír leállni a hülyeséggel, a hazudazással, meg a kényszeres nyomulással”.

A humorista gúnyosan reagál a Fidesz-kampány értékelésére, amely Orbán szerint a szeretetre épült, miközben a TISZA Párt gyűlöletkeltő kampányt folytatott.

Pottyondy erre így reagált: „Szeretetre épült a Fidesz kampány? Há' beszarás!”

Szerinte ha bármilyen szeretetre épült is, az „maximum a hatalom és a pénz szeretetére” irányult. Úgy látja, most, hogy a hatalom és a pénz távolabb került, „nagy a pánik az egykori állampártban”.

A videóban elhangzik egy bejátszás, amelyben Bencsik András a vagyonvisszaszerzést a kommunista padlássöprésekhez hasonlítja. Pottyondy szerint abszurd, hogy valaki azt gondolja, „micsoda büdös kommunista tempó visszavenni az ellopott állami vagyont”. A humorista szerint annyira megrémült a NER kommunikációs megbízásainak egyik fő haszonélvezője, Balásy Gyula, hogy az „önként lemondott a Magyar Állam javára a cégeiről, és ezen felül több tízmilliárdos vagyonról is”.

Pottyondy ironikusan megjegyzi, hogy Magyar Pétert még be sem iktatták, de máris több tízmilliárd forintnyi, általa „lopott szajrénak” nevezett vagyont szerzett vissza. Szerinte Balásy beismerő vallomással felérő adománya után „lezárható a vita, hogy mennyire is lehetett jogszerű a NER-es krőzusok gyarapodása. Semennyire.” Bár Balásy ismételgeti, hogy minden jogszerű volt, Pottyondy szerint „valamiért égetik a zsebét ezek a nagyon jogszerűen keresett milliárdok, amikhez sajnos pillanatnyilag nem tud hozzáférni”. A humorista úgy véli, Balásy könnyes szemű interjújához és önzetlen felajánlásához hozzájárulhatott, hogy több cégének számláját is befagyasztották, és az ügyvédje valószínűleg tájékoztatta, hogy egy új politikai helyzetben már nem lesznek rendben a túlárazott állami szerződései.

Balásy hétfőn egy interjúban arról beszélt, hogy a cégei „még a legóvatosabb becsléssel is egy ilyen 80 milliárd forintnyi értéket képviselnek”.

Pottyondy szerint viszont „valójában ezek a cégek annyit érnek, amennyi piaci megrendelésük van, ami az én konzervatív becsléseim szerint nulla”.

A videó következő részében Hankó Balázs miniszter kerül terítékre, aki Pottyondy szerint „tenyérbe mászó magabiztossággal” nyilatkozik. A humorista úgy véli, a miniszter több bűncselekmény gyanúját is felvethette azzal, ahogy „nagy titokban szétdobott 17 milliárdot a Fidesz holdudvarban”. Példaként említi, hogy Tóth Gabi dalszövegírásra ötmilliót, klipkészítésre pedig kilencmilliót kapott, Fásy Zsülike cége pedig 101 milliót zsebelt be.

A humorista kitér az új kormány körüli nepotizmus-vitára is, mivel Magyar Péter a sógorát jelölte igazságügyi miniszternek. Pottyondy szerint bár nem klasszikus nepotizmusról van szó, „nem túl jó az optikája”, hogy egy leendő miniszterelnöknek fontos, hogy a tárcavezető rokona legyen.

A legabszurdabb fordulatnak azt tartja, hogy a családi kupaktanács úgy döntött, ha már a sógor miniszter lesz, Magyar Péter bíróként dolgozó húga függessze fel a karrierjét. „Tényleg egy nő szoknyája mögé kell bújni a politikailag kockázatos döntéseknél?” – teszi fel a kérdést.

Pottyondy szerint a leendő kormány tagjai alapvetően szimpatikus arcok, és a csapat „duzzad a közösségi médiás energiáktól”. Példaként említi az egészségügyi miniszter győzelmi táncát és a környezetvédelmi miniszter pingvinetetős videóját. Személyes kedvencének Kátai-Németh Vilmost, a vak ügyvédet és aikidómestert nevezi, aki szintén miniszter lesz.

A videó végén előretekint a kormányváltásra, amikor „Orbán Viktor többé már nem miniszterelnöke az országnak”. Zárásként azt mondja, várja Mészáros Lőrinc és Tiborcz István zokogó interjúját a vagyonkimentésről szóló sajtóhírek után, de szerinte az sem baj, „hogyha az ügyészségen törik el a mécses”.

A teljes videót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
A Rovatból
„Valaki tudja hogy ez milyen fajta hal?” – Sokan megdöbbentek egy Balatonon készült videón, beindult a komment-szekció
Meglepő látványt videóztak Balatonszéplak alsónál. A tóban egy őz igyekszik, hatalmas ugrásokkal szelve a habokat. A különös eset megihlette a vicces kedvű kommentelőket is.


Meglepő felvétel került ki a netre, melyen egy állat ugrál a Balatonban. A felvételt Balatonszéplak alsónál készítették, és az látszik rajta, ahogy a parttól elég messze egy őz halad hatalmas ugrásokkal a parttal párhuzamosan.

VIDEÓ: Őz a Balatonban

A kommentelőket is megihlette a nem mindennapi látvány:

"Már a ponty sem a régi"

"Valaki tudja hogy ez milyen fajta hal?"

"Balatonátfutás"

"Meglátta mennyibe kerül a lángos"

"Olyan kicsi a víz vagy így úszik??"

"Ívási időszak van?"

"Patás delfin"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
„Emberek vagyunk, akikre otthon várnak” – Szívszorító üzenet az óceánjáróról, ahol már hárman meghaltak
Az egyik utas, az amerikai Jake Rosmarin blogger elmondta, hogy mi a helyzet most a Zöld-foki-szigeteknél horgonyzó MV Hondius hajón, ahol már hárman meghaltak a feltételezett hantavírus-járványban, és több megbetegedésről is tudni.


Három halott és több beteg miatt vesztegel a Zöld-foki-szigeteknél az MV Hondius nevű óceánjáró. A holland zászló alatt közlekedő hajó fedélzetén több mint száz utas várja a sorsát, a hatóságok pedig egyelőre nem engedélyezik a partraszállást, mivel feltételezhetően hantavírus-járvány okozta a tragikus megbetegedéseket.

Most a hajó egyik utasa, Jake Rosmarin amerikai utazási blogger egy bejegyzésében írt a helyzetükről – szúrta ki az Independent. A férfi a bizonytalanságot és a tehetetlenséget emelte ki. Az utasok jól vannak, és arra várnak, hogy mikor hagyhatják el a hajót. Megköszönte a hajós társaság és a személyzet hozzáállását is.

Egy videóban pedig arról beszélt:

„Mi nem csak egy történet vagyunk, nem csupán szalagcímek. Mi emberek vagyunk. Emberek, akiknek családjuk van, akiknek megvan a saját életük, és akikre otthon várnak” – fogalmazott a blogger.

Hozzátette: „Jelenleg csak azt szeretnénk, hogy biztonságban érezhessük magunkat. Hogy tisztán lássunk, és hogy hazatérhessünk".

Az Egészségügyi Világszervezet hétfői összesítése szerint eddig hét esetről tudni: két laboratóriumilag igazolt fertőzés mellett öt gyanús esetet tartanak nyilván. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy már három halálos áldozat van, egy brit állampolgárságú beteget pedig intenzív osztályon kezelnek.

A hajót üzemeltető Oceanwide Expeditions szerint izolációs, higiéniai és orvosi megfigyelési intézkedéseket vezettek be a fedélzeten. Hétfőn azt közölték, hogy a személyzetből ketten is hasonló tüneteketre panaszkodtak, ezért számukra orvosi evakuálást készítenek elő. A nemzetközi hatóságok is bekapcsolódtak a helyzet kezelésébe: a WHO és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ mellett kedden a spanyol egészségügyi minisztérium is jelezte, hogy epidemiológusokból álló csapatot küld a fedélzetre a kockázatok felmérésére.

A hajó a WHO hivatalos adatai szerint április 1-jén indult Ushuaiából, bár több sajtóhírben korábbi, március 20-i dátum szerepelt. Az első betegnél április 6-án jelentkeztek a tünetek, majd április 11-én a fedélzeten életét vesztette.

A drámai események április végén folytatódtak, április 24-én Szent Ilonán az elhunyt holttestét elszállították a hajóról, miközben felesége tünetekkel partra szállt. Két nappal később Johannesburgban ő is meghalt.

Egy harmadik beteg, egy brit állampolgár állapota annyira leromlott, hogy április 27-én orvosi evakuálással Dél-Afrikába szállították, ahol azóta is intenzív osztályon kezelik. Május 2-án egy újabb utas halt meg a hajón. A hatóságok ekkor kaptak hivatalos riasztást, és a laborvizsgálatok megerősítették a hantavírus jelenlétét az intenzíven kezelt brit betegnél.

A szakemberek előtt a legfontosabb kérdés a fertőzés eredete. Egyelőre nem tudni, hogy a vírus rágcsálókkal való érintkezés útján, vagy – ahogy az a hantavírusok egy bizonyos törzsénél ritkán előfordul – emberről emberre terjedt-e a zárt közösségben.

A WHO szerint a globális lakosságra nézve a kockázat alacsony, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ pedig Európában minősítette nagyon alacsonynak a szélesebb körű terjedés veszélyét. A hantavírus-fertőzésre nincs specifikus, jóváhagyott antivirális kezelés vagy védőoltás, a súlyos esetekben a betegek intenzív terápiás ellátásra szorulnak.

A következő napokban a laborvizsgálatok eredményei, a tervezett orvosi evakuálások végrehajtása és a spanyol szakértői csoport fedélzeti vizsgálata hozhat előrelépést az ügyben. A legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy sikerül-e azonosítani a fertőzés forrását, és mikor térhet haza a több mint száz utas és a legénység.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Videó: Egy árulkodó jel alapján tudták kideríteni, hogy melyik krokodilban vannak emberi maradványok
A dél-afrikai rendőrök napokig drónokkal figyelték a krokodilokat, mielőtt egy gyanús példányt azonosítottak a Komati folyóban. Az állat telt hasa és mozdulatlansága árulta el, hogy nemrég ehetett, így engedéllyel elaltatták, majd kiemelték az állatot.


Helikopterről, kötélen eresztettek le egy rendőrkapitányt a krokodiloktól hemzsegő dél-afrikai Komati folyóba, hogy kiemeljen egy 500 kilogrammos hüllőt, amelynek gyomrában emberi maradványokat találtak. A hatóságok egy múlt héten eltűnt 59 éves üzletember maradványait sejtik a leletben, a rendőrség pedig „rendkívüli bátorságáért” méltatta az akciót végrehajtó tisztet. A DNS-vizsgálat jelenleg is zajlik.

Az ügy előzménye, hogy egy üzletember Ford Rangerét elsodorta az ár, miközben megpróbált átkelni egy alacsony, megáradt hídon – írta a LADbible. A járművet megtalálták, a sofőrnek azonban nyoma veszett.

A rendőrség napokig drónokkal és helikopterrel fésülte át a területet. Végül felfigyeltek egy gyanúsan viselkedő krokodilra. Johan „Pottie” Potgieter rendőrkapitány elmondta, hogy az árulkodó jelekből sejtették, melyik állat lehet a felelős.

„Amellett, hogy iszonyúan tele volt a hasa, a drónok és a helikopter zaja ellenére sem mozdult, és nem is próbált visszacsusszanni a folyóba.”

A hüllőt hatósági engedéllyel elaltatták, majd megkezdődött a „rendkívül veszélyes és összetett” kiemelési művelet. Potgietert a Dél-afrikai Nemzeti Parkok helikopteréről eresztették a víz fölé, hogy rögzítse a tetemet.

A mintegy 4,5 méteres állatot a kiemelés után a Kruger Nemzeti Parkba szállították, ahol a boncolás során két emberi kar, egy bordarész és mellkasi szövetek kerültek elő.

A maradványok mellett több pár, Crocs és flip-flop típusú lábbelit is találtak a gyomrában.

A Dél-afrikai Rendőrszolgálat vezetése méltatta a kapitány helytállását. Puleng Dimpane megbízott országos rendőrfőkapitány szerint Potgieter „hajlandósága, hogy a saját életét is kockára tegye, messze túlmutat a kötelességén”.

Maga a kapitány azzal indokolta döntését, hogy nem akart mást kitenni a veszélynek, hozzátéve, hogy sok minden balul sülhetett volna el: a heveder elszakadhatott volna, a helikopter meghibásodhatott volna, vagy a szél a fák közé sodorhatta volna.

„Amikor a beosztottaimat kérem valamire, mindig azt mondom: »Nem kérném, ha én magam nem tenném meg.«”

A hatóságok most a DNS-vizsgálat eredményére várnak, hogy hivatalosan is megerősítsék, a maradványok valóban a múlt héten eltűnt üzletembertől származnak-e. A Komati folyó ezen szakasza ismert a sűrű krokodilpopulációjáról, és az áradások idején az alacsony hidak különösen veszélyessé válnak.

A mentésről készül videó ITT látható


Link másolása
KÖVESS MINKET: