HÍREK
A Rovatból

Nem tiltják be a glifozátot itthon egyelőre, amit az egyik legveszélyesebb gyomirtónak tartanak

Hosszú ideje zajlik a vita a környezetvédő szervezetek és az EU között arról, hogy valóban rákkeltő hatású-e. Közben daganatos betegségben szenvedők pert nyertek glifozáttartalmú gyomirtószereket gyártó vállalat ellen.


Július végén új módszert tesztelt a burkolatból kinőtt gyomok eltávolítására a Főkert: növényi olaj, szőlőcukor és keményítő, valamint víz keverékéből habosítják a 95 fokos gőzt, és ezzel kezelik a gyomos területet. A kísérletről a Főkert a Facebook-oldalán számolt be.

Az angol módszert azért próbálták ki, hogy a főváros megszabadulhasson a glifozát nevű gyomirtószer használatától.

2015-ben ugyanis a glifozátot az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége a „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” besorolással látta el.

2019-ben a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) és a Washingtoni Egyetem kutatói korábbi esettanulmányokat is figyelembe véve állapították meg, hogy 41 százalékkal nőtt a non-Hodgkin limfóma, vagyis az immunrendszert támadó, rosszindulatú daganatos megbetegedés kialakulásának esélye azoknál az embereknél, akik glifozát tartalmú szerekkel dolgoznak.

Állítólag nem a lehetséges rákkeltő hatás az egyetlen gond a glifozáttal. Többek között a központi idegrendszer genetikai elváltozásait, a koponyát formáló sejtek pusztulását, az ízületek porcainak deformálódását okozhatja, és felelős lehet születési rendellenességekért is.

A Népesedési Kerekasztal nevű magyar szervezet tavaly márciusi nyilatkozatában más egészségügyi problémákat is a glifozátnak tulajdonított. Szerintük a meddőség egyik oka a táplálékkal naponta magunkhoz vett vegyszerek, például a glifozát, illetve a mikotoxinok mennyisége; a férfiak nemzőképessége is csökkent az 1970-es évektől napjainkig, a nőknél meg egyre gyakoribbak a női betegségek. Azt írták, olyan hétköznapi élelmiszerek tartalmaznak mikotoxinokat vagy glifozátot, mint a gabona, a tej vagy a hús.

A rákkeltő hatással vádolt glifozát használata miatt az Egyesült Államokban kártérítési perek is indultak. A glifozáttartalmú Roundup gyomirtó miatt indított kártérítési perben a Bayer 10 milliárd dollárt fizet a céget perelő károsultaknak Amerikában – erről számolt be a Greenpeace idén júniusban.

„Perek eddig is folytak a glifozát miatt, de ami miatt a téma az utóbbi időben fókuszba került, az, hogy az egészségügyi világszervezet a lehetséges rákkeltő anyagok közé sorolta be” - mondja Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

„A kártérítés azért fontos, mert a Rundupot forgalmazó vállalat a világ egyik legnagyobb konglomerátuma, elképesztő gazdasági hatalommal rendelkezik, de a sokadik pert vesztik el ezen a területen. Várhatóan további perek is lesznek. Jelenleg a vita arról zajlik az EU-ban, hogy mekkora a kockázat, mert lehetséges rákkeltő besorolást sem az Európai Vegyianyag-ügynökség, sem az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság nem követte. Arról, hogy milyen mértékben befolyásolta az utóbbi döntési folyamatot a Monsanto, számos cikk született.”

Simon Gergely szerint az egyik legnagyobb probléma az, hogy a vegyszerről nem azt mondta az EU, hogy nem rákkeltő, hanem azt, hogy az a kitettség, amivel mi találkozunk, még nem jelent kockázatot.

„Csakhogy a glifozát mindenütt jelen van, ezt számos vizsgálat megmutatta. Kimutatták sörben, borban, felszíni vizekben, emberek vizeletében. Szinte mindenki vizeletében megtalálható. Mivel mindenütt ott van, nem lehet elkerülni a glifozáttal való találkozást. Így az a gyanú, hogy rákkeltő lehet, eleve aggályokat vet fel.”

És hogyan érinti az ügy Magyarországot? Úgy, hogy a Greenpeace szerint a glifozát itthon is messze a legnagyobb mennyiségben használt gyomirtószer. Többek közt a vasúti pályákat vagy az utcákon, a gazzal teli repedéseket is ezzel kezelik, a vegyianyagot belélegezhetjük. „Elvileg védőtávolságot kellene tartani a szer használatakor, de én magam láttam, amikor júliusban ültem a Fogaskerekű mellett egy büfében a Városmajorban, és éppen gyomirtózták a töltést, hogy elárasztott bennünket a vegyszer. Tehát pontosan tudom, mennyire veszik komolyan a munkaegészségügyi előírásokat.”

A glifozátot nemcsak gyomirtásra használják, hanem állományszárításra is, vagyis arra, hogy „megöljék” a terményt betakarítás előtt. Emiatt egy sor olyan terményben található meg, mint a napraforgó vagy a köles, és egy csomó élelmiszerben megtalálható.

Simon Gergely hozzáteszi, azt sem árt tudni, hogy a glifozátra rendszerint irreálisan magas határértéket szabnak meg, vagyis attól, hogy nem mérnek határérték feletti szennyezettséget, még ne gondoljuk, hogy biztonságos az a határérték. Jelenleg pár európai állam, például Franciaország korlátozni kezdte a használatát, Németország tavaly jelentette be, hogy 2023 után teljesen betiltja a glifozátot, a köztes időben pedig korlátozni fogja a szer kereskedelmét, és Ausztria is a glifozát hatóanyagú gyomirtó betiltásáról döntött.

Arra a kérdésre, hogy Magyarországon volt-e valaha szándék a glifozát betiltására, a Greenpeace szakembere azt válaszolja, hogy hazánk az egyik legharcosabb ország, amelyik a szer megmaradásáért küzd. „Már két évtizede követem ezt a területet, és Magyarország azért, hogy egy szűk nagyipari-mezőgazdasági termelői rétegnek nagyobb profitja legyen, egy gyaníthatóan rákkeltő szer megmaradásáért küzd, miközben Magyarországon vannak a legelszomorítóbb rákstatisztikák, élen járunk szinte az összes daganattípus előfordulásában.”

A glifozát betiltásával kapcsolatos egyik ellenérv rendszerint az, hogy az elhagyásával csökkenne a mezőgazdasági termelés.

A Greenpeace a honlapján tette közzé, hogy a „Növényvédő szer hatóanyagok tervezett kivonásának várható hatása a magyarországi szántóföldi növénytermesztésben” című tanulmány óriási károkat vizionál arra az esetre, ha kivonnának bizonyos, az emberi egészséget és a környezetet károsító növényvédő szereket, elsősorban a glifozátot a mezőgazdaságból. Ezzel szemben 2017 őszén a Bonni Egyetem és az ETH Zürich közös kutatásban mutatta be, hogy csupán minimális károkkal lehet számolni a glifozát kivonása esetén a kukoricaszilázs (a teljes növényt tartalmazó takarmány) termelése során.

A vizsgálatok alapján csupán 0,5-1 százalékos maximális termeléscsökkenéssel számolnak.

És amikor 2017-ben az Unióban a szer újraengedélyezéséről döntöttek, Magyarország a glifozát használata mellett lobbizott. „Amikor legutóbb Magyarországot kérdezték, azt mondta, nem tervezi semmilyen formában a glifozát korlátozását” - mondja Simon Gergely.

A glifozátot 1970-ben fedezték fel, 1974-ben kezdték el alkalmazni, ám a felfutása a GMO-növényekkel kezdődött, mert a legelterjedtebb GMO-k glifozát-rezisztensek, így termesztésükkor még több glifozátot kellett használni. Viszont már 1999-ben tudtak a glifozát használatának lehetséges kockázatairól.

A szer betiltására néhány éve európai polgári kezdeményezés indult, a petíciót jóval többen írták alá, mint amennyi ahhoz kellett volna, hogy az Európai Bizottság lépjen. Ám hiába gyűlt össze 1,3 millió aláírás, a bizottság nem döntött a glifozát betiltásáról. Simon Gergely azt mondja, kiderült, hogy az EB és európai hatóságok valójában a Monsanto ghostwritereinek anyagai és a cég saját tanulmányai alapján döntöttek a glifozátról.

„Az is látszik, hogy az EU sem volt egységes az újraengedélyezésben. Egyfelől a szokásos 15 év helyett csak 5 évre engedélyezték újra, számos tagállam nem támogatta, hajszálon múlt az újraengedélyezés. Másfelől kissé abszurd, hogy tudományos kérdésben miért többségi szavazás dönt, ahelyett, hogy tudományos alapon döntenének.”

És a Greenpeace mit tehet az ügyben? Például az európai aláírásgyűjtéskor is igyekeztek minél jobban mozgósítani. „Akkor még tagjai voltunk a növényvédelmi bizottságnak” - mondja Simon Gergely.”Csakhogy annyira erős volt az ipari dominancia, hogy kiléptünk, mert nem akartunk legitimizálni egy olyan testületet, amelyben a kormányzati szereplőknek és a szakértőknek az ipar érdekei diktálnak.”

A Greenpeace egy, a honlapján közzétett nyilatkozatban akkor azt írta: „A döntéshozatal során a magyar lakosság egészségvédelmének, valamint az élővilág és a termőtalaj megőrzésének szempontjait felülírják a vegyipar, valamint a nagyipari mezőgazdaság érdekei.”

A glifozát használatával és esetleges betiltásával kapcsolatban kérdéseinkkel megkerestük az Agrárminisztériumot. A következők voltak a kérdéseink. "Tervezi-e Magyarország Németországhoz és a szomszédos Ausztriához hasonlóan a glifozát betiltását? 2015-ben ugyanis a glifozátot az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége a „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” besorolással látta el. A Népesedési Kerekasztal pedig a glifozátot is megnevezte a hazai meddőségi problémák egyik okaként.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Putyintól megkérdezték, mikor hagyja abba az ukrajnai civilek meggyilkolását, így reagált az orosz elnök
Az alaszkai csúcstalálkozón azt is megkrédezték az orosz elnöktől, hogy miért kellene Trumpnak megbíznia benne.


Alaszkában találkozott egymással Donald Trump és Vlagyimir Putyin. A két elnök az anchorage-i Elmendorf–Richardson támaszponton tartott, közel háromórás megbeszélésük után közösen tartott sajtótájékoztatót. Ez azonban mindössze 12 percig tartott. Az újságírók pedig kérdezni sem tudtak a tájékoztató után, sőt a két elnök a tárgyalás előtti fotózáson sem válaszolt a sajtó kérdéseire.

A Sky News felvételén ugyanakkor látszik, hogy a fotózás végén felbolydultak a riporterek, és többen is bekiabálva próbáltak kérdéseket feltenni Trumpnak és Putyinnak. Hallani azt is, hogy

az egyik riporter azt kérdezte az orosz elnöktől: hajlandó-e tűzszünetre, majd azt is, mikor hagyja abba az ukrajnai civilek meggyilkolását.

A kérdező hozzátette: „miért kellene Trump elnöknek bíznia magában”.

Putyin egyik kérdésre sem felelt. Ahelyett, hogy válaszolt volna, a szájából tölcsért formálva mondott valamit, talán azt, hogy nem hallja a kérdéseket.

Trump és Putyin csúcstalálkozója végül anélkül ért véget, hogy bármiben is megállapodtak volna.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Videó: Trump egy B-2-es lopakodó bombázót zúgatott el Putyin feje fölött, aztán F-22-es vadászgépek és harci helikopterek sora mellett autóztatta el Alaszkában
Nem akármilyen fogadtatásban volt része az orosz elnöknek az anchorage-i Elmendorf–Richardson támaszponton.


Donald Trump amerikai elnök pénteken Alaszka egyik légibázisán fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnököt egy látványos „légibemutatóval”, amelyen ugyanazokat a bombázókat és vadászgépeket vonultatták fel, amelyeket júniusban Irán nukleáris létesítményeinek megtámadásakor használtak - írja az ABC News.

Az amerikai és az orosz elnök a Joint Base Elmendorf–Richardson támaszponton találkozott, ahol vörös szőnyegen vonultak végig, a fejük felett pedig négy F–35-ös és egy B–2-es lopakodó bombázó húzott el.

A támaszponton végig F–22-es vadászgépek és harci helikopterek alkottak sorfalat, ami mellett Putyin autós konvojának is el kellett haladnia.

Két tisztviselő tájékoztatása szerint a pénteki csúcstalálkozó előtt két B–2-es bombázót vezényeltek a bázisra, az F–35-ösök pedig az alaszkai Eielson légibázisról érkeztek. Az F–22-esek helyben állomásoztak Elmendorfban.

Az viszont nem derült ki, hogy Trump személyesen rendelte-e el a bombázók és a vadászgépek jelenlétét a légibázison, afféle erődemonstrációként az Oroszországgal – amely szintén nukleáris hatalom – folytatott tárgyalásai előtt.

A B–2-es egyébként az amerikai erő szimbóluma, mivel a bombázók megállás nélkül képesek a világ bármely pontjára elrepülni, és hagyományos, illetve nukleáris fegyvereket is hordozhatnak. A lopakodó B–2-eseket az Egyesült Államok a júniusi „Éjféli Kalapács Hadműveletben” is bevetette: akkor hét ilyen gép indult a Missouri állambeli Whiteman légibázisról, és 36 órán át tartó repülés után érték el Iránt, ahol több mint egy tucat bunkerromboló bombát dobtak le.

Az elmúlt hetekben Trump többször is dicsérte a B–2-esek erejét és a pilóták szakértelmét. „Ez egy elképesztő gép” – fogalmazott korábban az amerikai elnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kyiv Independent a Trump-Putyin csúcstalálkozóról: Undorító, szégyenletes, és végül is haszontalan
Az ukrán lap szerkesztőségi cikke szerint Trump nem kapta meg az alaszkai találkozón, amit akart, Putyin viszont biztosan.


Szerkesztőségi cikket közölt Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai csúcstalálkozója után Kyiv Independent. A véleménycikkben azt írták, ezek a jelzők jutottak eszükbe, miközben az amerikai és az orosz elnök találkozóját nézték:

„Undorító. Szégyenletes. És végül is haszontalan”.

A cikk szerzői úgy fogalmaztak:

„képernyőinken egy vérben úszó diktátor és háborús bűnös királyi fogadtatásban részesült a szabadság földjén – miközben drónok tartottak a városaink felé”.

A cikkben felidézték, hogy Trump előzetesen arról beszélt: tűzszünetet akar, és Putyinnak komoly következményekkel kell majd számolnia, ha nem megy bele ebbe. A két és fél órás találkozóról ugyanakkor úgy jöttek ki, hogy semmiféle nem állapodtak meg semmiben.

A Kyiv Independent szerint Trump a találkozón nem kapta meg, amit akart.

„De Putyin? Ő biztosan megkapta”

– tették hozzá.

A szerzők szerint feltűnően kontrasztos volt Putyin fogadtatása ahhoz képest, ahogy Trump fél évvel ezelőtt Volodimir Zelenszkijt fogadta az Ovális Irodában.

„Ukrajna elnöke nyilvános megszégyenítést kapott, Oroszországét pedig kényeztették. Mindkét eset szégyenletes volt”

– fogalmaznak.

A szerkesztőség szerint Trump nem tanulta meg, hogy Putyin nem köt megállapodásokat, „ő csak elvesz”, és addig folytatja, amíg erőszakkal meg nem állítják.

Emlékeztettek arra is, hogy az orosz delegáció gúnyolódott a tárgyalásokon. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter például Szovjetunió feliratú felsőben érkezett.

Az ukrán újságírók szerint Putyin azért is mosolygott, mert a találkozó minden amerikai szövetséges számára nyugtalanító és kellemetlen üzenetet küldött. A cikk szerint pedig stratégiai szempontból a transzatlanti szövetség gyengítése még Ukrajna megszerzésénél is fontosabb lehet Putyin számára.

„Putyin győztesen tért vissza az alaszkai csúcstalálkozóról, ám nem olyan elsöprő győzelemmel, mint amilyet elérhetett volna”

– írják a a szerzők, akik szerint hogy ha a két elnök nem jutott megállapodásra, az azt jelenti, Trump nem hagyta jóvá Oroszország követeléseit Ukrajnával kapcsolatban.

A szerkesztőségi cikk végül arra is kitért, hogy ha lesz újabb találkozó, akkor oda kell engedni Ukrajnát is az asztalhoz, és Trumpnak Ukrajna szövetségeseként kell fellépnie, nem pedig mint egy bírónak két hadakozó fél között.

„Csak így kerülhetjük el, hogy ismét olyan helyzet álljon elő, amelyben a szabad világ vezetője egy véreskezű diktátort kényeztet – 340 millió amerikai nevében. Végtére is az Oroszországgal kötött megállapodások nem tartanak sokáig. De azok a képek, amelyeken az amerikai katonai díszőrség letérdel, hogy vörös szőnyeget terítsen egy gyilkos elé? Azok megmaradnak. És senki sem fog erre a találkozóra hosszabb ideig – vagy élénkebben – emlékezni, mint az ukránok” – zárják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Trump hosszan telefonált Zelenszkij ukrán elnökkel az alaszkai csúcstalálkozó után
Az ukrán elnöki hivatal szerint „hosszú telefonhívás volt, amely kezdetben Zelenszkij és Trump elnökök között zajlott, majd az európai vezetők is csatlakoztak”.


Donald Trump hosszas telefonbeszélgetést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel az Alaszkából Washingtonba tartó repülőútja alatt - közölte Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője.

A telefonbeszélgetést Ukrajna is megerősítette.

„Hosszú telefonhívás volt, amely kezdetben Zelenszkij és Trump elnökök között zajlott, majd az európai vezetők is csatlakoztak”

- közölte az ukrán elnöki hivatal.

A Fehér Ház szerint Trump ezt követően a NATO vezetőivel egyeztet majd.

Mint azt mi is megírtuk: az alaszkai csúcstalálkozó - amelyen az ukrán elnök nem vett részt - anélkül ért véget, hogy Trump és Putyin bármiben megállapodtak volna. Az anchorage-i Elmendorf–Richardson támaszponton tartott, közel háromórás megbeszélésük után közösen tartott sajtótájékoztatót a két elnök. Ez azonban mindössze 12 percig tartott. Trump viszont utalt arra, hogy akár Moszkvában is folytatódhatnak a tárgyalások.

(via BBC)


Link másolása
KÖVESS MINKET: