Mit tehetünk a tehenekkel, hogy kevesebb metánt bocsássanak ki?
Az állattenyésztés az emberi tevékenységből származó üvegházhazású gázkibocsátás mintegy 14%-át adja. A szén-dioxid mellett a mezőgazdaság másik két gázt is nagy mennyiségben termel: a talaj trágyázásából és hulladékaiból keletkező nitrogén-oxidot és metánt. Ez utóbbi elsősorban a kérődzőktől, szarvasmarháktól, birkáktól jön, ez adja a mezőgazdasági kibocsátások több mint egyharmadát.
Egy átlagos kérődző napi 250-500 liter metánt produkál.
A globálisan a tenyészállomány 3,1 gigatonna szén-dioxiddal egyenértékű metánt bocsát ki évente az atmoszférába. A metánnak ráadásul közel 25-ször olyan erős a hőtároló képessége, mint a szén-dioxidnak – írja a BBC.
Az új-zélandi AgResearch mezőgazdasági kutató-intézet mintagazdaságában felvették a harcot a metánnal.
Teheneik oltást kaptak az olyan bélbaktériumok ellen, amelyek az állatok emésztésekor metánt produkálnak. Ezek a bennük élő mikrobáknak mindössze 3%-át alkotják, és főleg a bendőben, a bélrendszer első szakaszában találhatóak.
A metánt termelő baktériumok a legősibb baktériumok közé tartoznak, és képesek oxigénmentes környezetben is élni. Ezek bomlasztják le és erjesztik az állatok által megevett növényeket, és e folyamat mellékterméke a metán, amit, hogy a nyomásától megszabaduljanak, az állatok a kérődzés során felböfögnek.
Sinead Leahy kutatócsoportjának sikerült laboratóriumi körülmények között reprodukálni a bendő oxigénmentes környezetét, majd DNS-technológiával az itt élő tucatnyi legfontosabb mikróba genomját is. Ezek váltak a kifejlesztett oltás fő célpontjaivá.
Az injekcióval beadott oltás célja, hogy serkentse az állatok nyálképzésében az ősbaktériumokkal szembeni antitestek termelését, amelyek aztán nyelés közben lekerülnek a bendőbe.
Most azt vizsgálják, hogy ez az eljárás valóban csökkenti-e a metánképződést.
Ennek teszteléshez az állatoknak egy bizonyos időt egy úgynevezett lélegző kamrában kell eltölteniük. Ez egy nagy átlátszó, minden oldalról lezárt box, amelybe csupán egy kis friss levegő áramlik be. A kutatók a boxban levegőjéből vesznek mintát, hogy megállapítsák metántartalmát.
Méréseket terveznek a szabadban is. Ehhez egy olyan vályút használnak, amelybe az állatnak bele kell tennie a fejét, ha enni akar. Ebbe a vályúba elhelyeznek egy szerkezetet, ami mintát vesz az állat leheletéből. Ugyanezt a célt szolgálja egy másik, az állat hátára kötött eszköz, amelyből egy műanyag csövet a tehén orra alá vezetnek.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!