Miért rettegnek sokan még mindig a mikrótól?
Azt, hogy mikrohullámokkal ételeket lehet melegíteni, egy amerikai mérnöknek köszönhetjük, aki az 1940-es éveben a radarral kísérletezett.
A történet szerint egy nap magával vitt egy szelet csokoládét a laboratóriumba, majd letette az asztalra, ott, ahol mikrohullámokat kibocsátó eszköz volt. Percy LeBaron Spencer egyszer csak arra lett figyelmes, hogy a csoki szétolvadt…
A Business Insider egyik cikke azonban azt írja le, hogy a mérnök zsebében mogyoróvajas cukorka volt, és a melegedett fel és vált folyékony masszává a mikrohullámokat kibocsátó magnetron közelében. Ezt a történetet erősítik meg a feltaláló unokájának, Rod Spencernek a szavai is.
Talán mindegy is, hogy mi vált masszává a berendezés közelében, a lényeg az, hogy Percy LeBaron Spencer rájött: a mikrohullámok az ételek felmelegítésére is alkalmasak.
A mérnök az egyik alkalmazottjával együtt fejlesztésbe kezdett, és pár évvel később már készen is volt az első mikrohullámú sütő, a RadarRange, egy drabális méretű és súlyú, 5000 dolláros eszköz.
Mai áron ez körülbelül 52 ezer dollárt, vagyis több mint 14 millió forint lenne.
Az első elérhető árú, tömeggyártásra szánt háztartási mikróra 1967-ig kellett várni. Az eszköz az 1970-es években kezdett elterjedni, de igazán népszerűvé az 1980-as években vált. (Itthon csak az 1990-es években terjedt el a használata.)
Hogyan működik? A sütő mikrohullám segítségével forgatja és rezgeti a melegítendő anyag dipólusmolekuláit - ennek következtében a melegítésre szánt anyag belsejében súrlódási hő fejlődik, és ez melegíti fel az ételt.
Ahhoz képest, hogy a háztartásokban több évtizede használnak mikrohullámú sütőket, világszerte milliók rettegnek tőle még mindig. Ez részben annak is köszönhető, hogy az elmúlt 30 évben számtalan megkérdőjelezhető hitelességű kísérlet, tévhit és városi legenda jelent meg róla.
Az egyik elterjedt tévhit, hogy a mikrohullámok megváltoztatják az ételeink kémiai szerkezetét, mérgező anyagváltozás történik. Pedig erre nincsen bizonyíték.
Egy neten terjedő történet szerint egy diáklány mikróban, illetve gáztűzhelyen forralt vízzel öntözött egy-egy növényt, és lám, a mikrós vízzel locsolt virág elpusztult. Bár ezt a sztorit azóta többen is cáfolták, és volt, aki ehhez hasonló kísérletet végzett, bizonyítva, hogy semmilyen hatással sincsen a növényre pusztán az a tényező, hogy mikrós vízzel locsolták, a történet tovább kering közösségi oldalakon, és sokan kezelik tényként.
Azzal is meggyanúsítják a mikrohullámú sütőt, hogy sugárzóak lesznek az ételeink,
sőt, hogy radioaktív lesz a kajánk, ha így melegítjük fel. Egyik sem igaz, mivel a mikró a kikapcsolást követően nem sugároz semmit, és nem tesz be sugarakat az ételünkbe, pláne nem tesz semmit radioaktívvá.
De itt még nincsen vége a listának és a vádaknak. Az is meglehetősen elterjedt tévhit, hogy ha felmelegítünk valamit a mikróban, onnan kivéve bármikor az arcunkba robbanhat, súlyos égési sérüléseket okozva. Mint azt az Urban Legends blog szerzője leírja: "A jelenség bekövetkeztének kicsi az esélye, és főleg akkor fordul elő, ha tiszta vizet melegítünk, egy szinte laboratóriumi tisztaságú, sima üveg- vagy kerámiapohárban. Azaz ha instant kávé, teapor, kakaó vagy más idegen elem is van a csészében, a robbanás esélye minimális. A túlmelegedés kiváltotta robbanás a csésze megmozdítása, vagy a kávépor adagolása során jelentkezhet."
Rengetegen gondolják azt is, hogy a mikrózott ételek kifejezetten rákkeltőek,
pedig már azt is bizonyították, hogy a hagyományos módon sütött, sőt megpirult szalonnában is több a rákkeltő anyagok mennyisége, mint amit mikrohullámú sütőben készítettek el. Sőt, a túlsütött, barna pirítós, rántott hús is károsabb az egészségünkre, mint egy mikróban melegített étel.
És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a mikrózott ételben "nincsen vitamin", vagy hogy a mikrohullámú sütő alkalmas arra, hogy azon keresztül titkosszolgálatonk megfigyeljenek bennünket...
