JÖVŐ
A Rovatból

Mesterségesen öregítik meg a fákat, ezernél is több faj sorsa függ a projekt sikerétől

Keveseknek jut eszébe, milyen sok fajnak fontos a szívrothadás, ami a tölgyeknél 300 éves kor felett, a bükkfáknál pedig úgy 120 év után indul be. Csakhogy ma már kevés fa éli meg ezt a kort. Így most fiatal fákat öregítenek.
Fotó: GNL - szmo.hu
2023. április 25.


Link másolása

Nagyon sok élőlény léte függ az öreg fák belsejének üregeitől, de ezekből a terekből nincsen elég sem Európában, sem a másutt. Éppen ezért kutatják azokat a módszereket, amelyekkel a fiatal fák előbb elérik „idős korukat”, mint az a természetes folyamatból következne.

A New Scientist Lynne Boddy-t, a cardiffi egyetem mikológusát szólaltatta meg, aki egy Londontól 35 km-re lévő közel 300 éves tölgy alsó ágain szemléltette a fa életkorát, majd elmondta, hogy a fatörzs belsejében vélhetően nagy pusztítást végeznek azok a gombák, amelyek fokozatosan belülről falják fel a fát. Ezt szívrothadásnak nevezik, és a természetes sorsa minden fának. Mégis csupán egy évtizede tanulmányozzák alaposan ezt a jelenséget, amely rendkívül fontos az erdők ökoszisztémája szempontjából.

„A fa közepe ilyenkor már nem működik” – magyarázza Boddy. „A törzs külső rétege, a háncsrész vezeti a vizet a gyökerektől a levelekig. De a belsejében már nincsenek élő sejtek, a víz nem jut el ide. Így aztán a gombák elkezdhetnek itt kifejlődni, mert a fa kiszáradásnak indult. A gombák csak a halott anyagból táplálkoznak, ezért tévedés őket élősködőknek nevezni.”

A fák rothadó kérge rendkívül értékes, mint élőhely, és nemcsak a gombáknak, amelyek közül több is a szívrothadás specialistája, hanem számos más faj számára is.

Csak az Egyesült Királyságban közel 1800 olyan gerinctelen fajt tartanak számon, amelyeknek a fennmaradása a rothadó fáktól függ, de világszerte mintegy 1000 madárnak és más gerinceseknek lételeme, mint például a denevéreké.

Az a legnagyobb probléma, hogy az öreg fák kihalóban vannak és nincsen elég középkorú fa, amelyek helyettesíteni tudnák őket. Az elmúlt néhány évszázad során rendszerint előbb kivágták a fákat, minthogy elérjék a szívrothadás állapotát – ez a tölgyeknél 300, míg a bükknél 120 év – tehát óriási a szakadék az ősfák és a következő nemzedék között. Ez pedig veszélyezteti a szívrothadást előidéző gombák és a tőlük függő fajok létét. Pedig gombák ugyanakkor fontos közreműködők azoknak a tápanyagoknak a reciklálásában is, amelyektől minden ökoszisztéma függ.

Jelenleg Nagy-Britannia áll talán a legjobban ezen a téren és részben a királyi vadászok számára fenntartott erdőknek, Boddy szerint lehet, hogy annyi öreg fája van a szigetországnak, mint egész Európának együttvéve. De ez az állapot nem fog örökké tartani, és ügyelni kell arra, hogy nehogy élőhelyük építkezési területté váljon.

Számos módszer létezik már a fiatal fák „öregítésére”. Van, ahol letörnek ágakat, hogy a törésnél behatolhassanak a gombák, máshol tüzet gyújtanak a fatörzs alapjánál, vagy kalapácsokkal rongálják meg a fakérget.

Az Egyesült Királyságban és Észak-Amerikában azonban már célzottabban dolgoznak: szívrothadás-gombákkal fertőzik meg a fiatal fákat.

Négy téglalap alapú vágást hajtanak végre láncfűrésszel a törzs alapjának közelében, aztán kivágnak ezeknél egy tégla méretű darabot. Ennek helyére egy hasonló méretű tömböt helyeznek el, amit kiszárítottak és laboratóriumi körülmények között szívrothadás-gombákat szabadítottak rájuk. Miután ezek beették magukat a fába, a tömböt be lehet illeszteni a fába és gombákban gazdag fűrészporral lenyomtatva, beoltva ezzel a fát. Ettől az eljárástól azt várják, hogy a gombák jóval előbb elindítják a rothadási folyamatot, mint ahogyan az természetes körülmények között bekövetkezne.

Boddy szemléltetésképpen egy olyan bükkerdőt mutatott meg, ahol a fák legfeljebb 60 évesek, tehát túl fiatalok ahhoz, ahogy szívrothadásuk legyen. Néhány évvel ezelőtt csapatával kiválasztottak 60 fát és tömböket vágtak ki belőlük. Voltak olyanok, amelyeket így, lyukasan hagytak, másoknak érintetlenül visszahelyezték a fatömböt, a többit viszont beoltották szívrothadás-gombákkal. A kontrollcsoportot a vágatlan fák képviselik.

Van már némi bizonyíték arra, hogy a módszer működik. A hangtomográfia eszközével, amely hanghullámokat közvetít a törzsön keresztül, hogy 3D-ben térképezze fel annak sűrűségét, károsodás nélkül be lehet hatolni a fába. A rothadó faszív kevésbé tömör, mint a fatest külső része, így a szívrothadásos részeket a tomográf kimutatja. Boddy és kollégái kéregmintákon DNS-vizsgálatot is végeznek, hogy felfedezzék a gombák jelenlétét. Mindkét technológia eredményesnek tűnik. Van azonban egy vitathatatlan bizonyítéka a gombákkal való oltás sikerének. Az egyik fa elvesztette az egyik nagy ágát egy tavaly vihar során. A lezuhanó ág az egyik szomszédos bükköt találta el és kidöntötte.

A kidőlt fát négy évvel korábban oltották be szívrothadás-gombákkal, és most láthatóvá váltak a korai öregedés nyomai: a szívrothadás már jóval az oltás helye fölött elterjedt a törzs belsejében.

A kutató úgy véli, hogy ezek biztató jelek a jövőre nézve, de igazából csak 20-30 év múlva fog kiderülni, hogy az így öregített fák képesek lesznek-e a valódi matuzsálemek helyét átvenni.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Komoly újítás jön a Facebookon és a Messengerben
A mesterséges intelligencia nagyobb szerepet kap a jövőben a Magyarországon legnépszerűbbnek számító közösségi oldalakon.

Link másolása

A tavaly szeptemberben bemutatott Meta AI-asszisztens beépül az Instagram, a Facebook, a WhatsApp és a Messenger felületébe, írja a 24.hu a Verge cikke alapján. Az asszisztens egy külön weboldalt is kap, de a meta.ai Magyarországon egyelőre nem elérhető.

Mark Zuckerberg azt mondta, ahhoz hogy felvegyék a versenyt az OpenAI fejlesztésével, a piacvezető ChatGPT-vel nekik is fejlődniük kell. Ezért továbbfejlesztették nyílt forráskódú nyelvi modelljüket, ami a Llama 3 nevet viseli. A cégvezető szerint ez a különböző teszteken már most felülmúlja vetélytársait.

A Meta AI-asszisztens jelenleg az egyetlen olyan chatbot, amely a Bing és a Google valós idejű keresési eredményeit is integrálja, és keresésenként külön dönt arról, hogy mikor melyiket használja.

A fejlesztés az Egyesült Államok mellett már több tucat országban elérhető. Magyarországon azonban még várni kell a megjelenésére, egyelőre nem tudni meddig.

Zuckerberg azt is bejelentette, hogy mielőtt a Llama 3 legfejlettebb verziója megjelenne, először több frissítésre kell számítani a kisebb modelleknél. A modell nem Meta-felhasználói adatokból épül fel, hanem nyilvános internetes adatok és szintetikus mesterséges intelligencia által generált adatok keverékét használja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Óriási bajban vagyunk: 2,5 fokkal emelkedhet az átlaghőmérséklet már ebben az évszázadban
Disztópikus jövőt jósolnak a világ vezető tudósai. Néhány éven belül leállhat az élelmiszertermelés, soha nem látott viharok csapnak le a bolygóra, a hatóságok pedig tehetetlenek lesznek.

Link másolása

Biztosan nem tudja az emberiség 1,5 Celsius-fok alatt tartani a bolygó átlaghőmérsékletének emelkedését, írja a The Guardian a világ vezető klímatudósainak véleménye alapján. A szakértők szerint sokkal valószínűbb, hogy legalább 2,5 Celsius-fokkal emelkedik a Föld átlaghőmérséklete még ebben az évszázadban, ami katasztrofális következményekkel jár az emberiség és a bolygó számára.

A The Guardian az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2018 óta publikált jelentéseinek mind a 843 szerzőjét megkereste, közülük 380 válaszolt a kérdéseikre. A válaszaik alapján összeállt értékelés szerint a tudósok többsége a klímaválság miatt bekövetkező súlyos pusztításra számít.

A lap klímakutatók körében végzett exkluzív felmérése alapján a válaszadók 80 százaléka várja a 2,5 fokos felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest. A tudósok fele szerint még ennél is rosszabb lesz a helyzet, és legalább 3 fok lesz a felmelegedés mértéke. Csupán hat százalék gondolja úgy, hogy képesek lehetünk tartani az 1,5 fokos határértéket.

A szakértők ráadásul meglehetősen pesszimisták a jövőt illetően: sokuk szerint éhínségek, tömeges migráció, hőhullámok, erdőtüzek, árvizek és olyan viharok várnak az emberiségre, melyek intenzitása jóval meghaladja az eddig tapasztaltakat.

A tudósok közül sokan reménytelennek ítélik a helyzetet, és dühösek, amiért a kormányok a rendelkezésre álló egyértelmű tudományos bizonyítékok ellenére sem tesznek semmit. Gretta Pecl, a Tasmániai Egyetem munkatársa szerint az előttünk álló öt évben komoly társadalmi zavargások várhatók. Szerinte a hatóságok képtelenek lesznek kezelni a gyors egymásutánban bekövetkező eseményeket, az élelmiszertermelés pedig leáll majd.

A lap felmérésében részt vevők közül

sokan úgy gondolják, hogy mindezek ellenére sem szabad feladni a küzdelmet, ugyanis minden egyes apró tizednyi Celsius-fok is sokat számít a jövőbeli szenvedések enyhítésén.

A klímaválság már most is mélyreható károkat okoz az emberek életében és a megélhetésben, pedig az elmúlt négy évben átlagosan csak 1,2 Celsius-fok volt a globális felmelegedés. Jesse Keenan, az amerikai Tulane Egyetem munkatársa szerint azonban jobb ha felkészülünk arra, hogy ez még csak a kezdet volt.

A tudósok egyetértenek abban, hogy az emberiség miért képtelen kezelni a klímaválságot. A válaszadók közel háromnegyede a politikai akarat hiányát jelölte meg elsőként, míg 60 százalékuk az olyan vállalatok érdekeit hibáztatta, melyek például a fosszilis tüzelőanyag-iparban érdekeltek.

Az optimistább kutatók közé tartozott Henry Neufeldt, az ENSZ koppenhágai klímaközpontjának munkatársa. Szerinte rendelkezésre áll minden a 1,5 fokos határérték betartásához, és a következő 20 évben meg is fogjuk valósítani ezeket. Azonban még ő is attól tart, hogy túl későn kaptunk észbe, és az világ addig átléphet egy vagy több fontos fordulópontot.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Újabb rekord dőlt meg, most az óceánok vízfelszínén mértek olyat, amit eddig még nem láttak
Április közepe óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az évnek ebben a szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete.

Link másolása

Kedden megdőlt az világóceán felszíni hőmérsékletére vonatkozó melegrekord - írja az Időkép.

Nem lassul az óceánok felmelegedésének üteme, olyannyira nem, hogy április 23-án minden eddiginél magasabb hőmérsékletet ért el globálisan a vizek felszíni hőmérséklete.

Az új rekord 21,18 fok, ami, még ha egy hajszállal is, de felülmúlta a március 1-én felállított 21,17 fokos rekordot.

Április 17. óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az év ezen szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete. Ráadásul hivatalosan is véget ért az El Niño, ami az átlagosnál magasabb tengerfelszín-hőmérsékleteket eredményezett a Csendes-óceán egyenlítőhöz közeli területein.

A melegedés a mi időjárásunk szempontjából legmeghatározóbb észak-atlanti térségben is jelentős. Itt jelenleg átlagosan 21 fokos a felszíni vízhőmérséklet, ami 0,4 fokkal magasabb a tavaly ilyenkor mért értékhez képest.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Öt nagy cég felelős a globális műanyagszennyezés negyedéért
Egy 84 országra kiterjedő kutatás kiderítette, hogy milyen szemetet halmozott fel a világ. A vizsgálat meglepő eredményeket hozott. A kutatók néhány javaslatot is tettek, amivel csökkenthető lenne a szennyezés.

Link másolása

A műanyagszennyezés egynegyedéért öt nagyvállalat felelhet - derül ki egy tanulmányból.

A Riverside-i Kaliforniai Egyetem munkatársai mintegy 1,87 millió - 2018 és 2022 között regisztrált - környezeti műanyaghulladékot vizsgáltak meg - írja a ScienceAlert.

A projektben 84 országból több mint 100 ezer önkéntes vett részt. Tenger- és folyópartokon, parkokban gyűjtöttek műanyag hulladákot.

A szemét felét nem tudták céghez kötni. A 24 százalék viszont öt vállalathoz vezethető vissza: 11 százalék a Coca Cola, 5 százalék a PepsiCo, a többi a Nestlé, a Danone és az Altria nevű dohánycég terméke volt.

A kutatók úgy vélik, hogy a szennyezés kezeléséhez nagyobb felelősségvállalásra lenne szükség. De már néhány nagy multinacionális vállalat megfelelő intézkedése is komoly változást eredményezhet.

Példaként említették, hogy az egyszer használatos és rövid élettartamú műanyag termékek kivonása jelentősen csökkentené a globális szennyezést. Ezt elsősorban az élelmiszer- és italgyártó vállalatoknál lenne fontos elérni.

A márkákhoz kötött műanyagszemét több mint fele 56 cégtől származott. Azt is megállapították, hogy amelyik cég több műanyagot gyárt, annak több a szemete is.

Emellett javítani kéne a hulledékgazdálkodást, a terméktervezést és az újrahasznosítást is. Javasolták olyan nemzetközi szabványok és adatbázisok létrehozását, amelyekkel hatékonyabban nyomon lehet követni a beazonosítatlan eredetű hulladékokat.

Forrás: 24.hu


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: