NULL
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Laborban készült, állatkínzásmentes „csirkehúst” dobnak piacra Szingapúrban

Gyártási engedélyt kapott az első “tiszta hús” a világon, ami nem levágott állatoktól származik.
Fotó: sharonang/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2020. december 02.

hirdetés

Jóváhagyták Szingapúrban a mesterségesen létrehozott, állat levágását nem igénylő csirkehúst. A döntés értelmében először a San Franciscó-i, Eat Just nevű start-up kezdheti el árusítani a laborban növesztett élelmiszert - írja a BBC.

A növényi alapú húspótlékokat egyre nagyobb számban találjuk meg a szupermarketek polcain, ám az Eat Just terméke más, mivel ezt állati izomsejtekből állították elő.

Az Eat Just szerint ez “áttörés a globális ételipar számára”, és bíznak benne, hamarosan más országok is követik a példájukat.

A műcsirke először - a hazai gyorséttermek kínálatából is ismert - nuggets formájában lesz elérhető, de hogy pontosan mikor, arról a cég még nem tájékoztatott.

hirdetés

Általánosságban is egyre keresettebbek a hústermékek alternatívái: ebben egészségügyi, környezetvédelmi és állatjólléti szempontok is szerepet játszanak.

A Barclays bank szerint az alternatív húsok piaca a következő évtized során a globális húspiac 10 százalékát is kiteheti majd - derült ki a cikkből.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


NULL
hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

17 világhírű tudós figyelmeztet: még mindig alábecsüljük a Földet fenyegető katasztrófa veszélyét

Döbbenetes listában gyűjtötték össze a legaggasztóbb jeleket. A céljuk, hogy felrázzák vele a világ közvéleményét, mert ha túl leszünk a koronavíruson, egy sokkal nagyobb fenyegetést kell legyőznünk.
Fotó: NASA - szmo.hu
2021. január 22.

hirdetés

Bár egy éve a világ figyelmének középpontjában a koronavírus világjárvány áll, egy pillanatra sem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a globális felmelegedés, a klímaváltozás, a biosokféleség pusztulása milyen jövőt tartogat az utánunk következő nemzedéknek.

Most 17 világhírű tudós, például a Stanford és a Berkeley professzorai a Frontiers-ben megjelent terjedelmes cikkben figyelmeztetnek azokra a veszélyekre, amelyeket még mindig hajlamosak vagyunk alábecsülni. Holott a káros hatások fenyegetik Földünk egész bioszféráját és annak minden életformáját, beleértve az emberiségét is, és egyelőre kétséges, hogy van-e olyan politikai vagy gazdasági rendszer, amely képes megelőzni a készülő katasztrófákat.

A szerzők szerint az eddig javasolt megoldások érdemben nem csökkentik az élővilágot fenyegető veszélyt.

A tudósok szerint nagy probléma, hogy az ökológiai rendszerek megbomlása után csak késlelteve jelentkeznek a társadalmi-gazdasági hatások, ezért azokat sokan nem veszik eléggé komolyan. Most összegyűjtötték azokat a legriasztóbb adatokat, amelyek talán felrázhatják a világ közvéleményét és vezetőit. A listát egyfajta „hidegzuhanynak” szánják, azt mondják, itt az ideje felébredni.

Akkor jöjjenek a riasztó adatok:

A földművelés 11 ezer évvel ezelőtti kezdetei óta a földi növényzet biomasszája mintegy a felére csökkent. Az ember módosította a szárazföldi területek 70%-át, ami miatt elveszett az eredeti biodiverzitás több, mint 20%-a.

hirdetés

Az elmúlt 500 évben legalább 700 gerinces állat és 600 növényfajta kipusztulását dokumentálták, és az elmúlt öt évtizedben a különböző gerincesek populációi átlagosan 68%-kal csökkentek.

Ma egymillióra tehető a közeljövőben kipusztulással fenyegetett élőlények száma.

Súlyosan károsodott az édesvizi és tengeri környezet. Az 1000 km-nél hosszabb folyók 75%-ának nincsen már végig szabad folyása, és az emberi tevékenység veszélyezteti az óceánok kétharmadát. Az élő korallzátonyok nagysága 200 év alatt a felére zsugorodott. A tengeri moszaterdők 40 százaléke eltűnt, ahogy a nagy ragadozó halak 33 százaléka is, az elmúlt évszázadhoz képest.

Mindezek az ökoszisztéma működésére is károsan hatottak.

Csökkent a széndioxid-felfogó, a beporzó képesség, romlott a talaj, a víz és a levegő minősége, gyakoribbak és intenzívebbek lettek az áradások és a tüzek, és mindez veszélyes az emberi egészségre.

Jól mutatja az emberi tevékenység mindent átformáló hatását, hogy a szárazföldi gerincesek biomasszájának 59%-át ma már a tenyészállatok teszik ki, 36%-át az emberek, és csak 5%-át a vadon élő emlősök, madarak és hüllők.

Az utolsó, ötödik tömeges kihalás a Földön, amikor geológiai értelemben rövid idő (3 millió év) alatt kipusztult a bolygó minden élőlényének 75%-a, 66 millió évvel ezelőtt következett be a Kréta-korban. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint

a következő évtizedekben akár az összes élőlény 20%-a is eltűnhet, ez pedig egyértelmű tudományos bizonyítéka annak, hogy a hatodik tömeges kihalás küszöbén vagyunk

– írják a kutatók.

A tanulmány figyelmeztet arra, hogy Földön az emberek száma 1970 óta megduplázódott, mára megközelíti 7,8 milliárdot, és az előrejelzések szerint a klímaváltozásnak különösen kitett Szahara alatti Afrika lakosainak száma a jelenlegi 1,1 milliárdhoz képest a következő 30 évben szintén megkétszereződik. 2050-ben a világ népessége elérheti a 9,9 milliárdot.

Pedig már most is 7-800 millióan éheznek és 1-2 milliárdra tehető az alultápláltak száma. A lakosság növekedése és a javak egyenlőtlen elosztása még súlyosabb, tömeges éhínségekhez vezethet.

A túlnépesedés gyorsítja a talajminőség romlását, a biosokféleség pusztulását, miközben tovább nő az igény műanyagra, ami növeli a szennyezést. Gyakoribbak lesznek a járványok és élesebben jelentkeznek a társadalmi problémák. A szegénység, a munkanélküliség, az egyenlőtlenség, a politikai instabilitás polgárháborúkhoz vagy nemzetközi konfliktusokhoz vezethetnek.

Az emberi fogyasztás növekedésével egyre csökken a Föld regenerációs képessége. 2020-ban például az emberiség januártól augusztusig annyit fogyasztott, amelynek pótlására bolygónknak egy egész évre szüksége van.

Még mindig nő a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának aránya, a nagy CO2-kibocsátással járó hústermelés pedig a mezőgazdaság globális szénlábnyomát növelte robbanásszerűen. Holott éppen a fosszilis tüzelőanyagoktól kellene megszabadulni a klímaváltozás megfékezése érdekében 2050-ig.

A kutatók szerint a biosokféleség pusztulásának megállítása jelenleg egyetlen országban sem számít a legfőbb prioritások közé. Az erről szóló nemzetközi célkitűzések közül szinte semmi nem valósult meg.

Azt írják,

a régóta megjósolt világjárvány jól példázza, hogy milyen a természet egyensúlyának felborítása, és hogyan rombolja az ember egészségét és jólétét.

Mivel az új fertőző betegségek megjelenése elsősorban az ember és állat közti interakcióknak, a klímaváltozás okozta környezetpusztulásnak, az erdőirtásnak, az intenzív mezőgazdaságnak, a vadon élő állatok kereskedelmének a következménye, egyre nagyobb eséllyel kerülnek át tömegesen kórokozók az emberekre.

A klímaváltozás veszélyei látványosabbak, mint a biodiverzitást fenyegető vesély, de a társadalmak egyelőre azt sem tudják hatékonyan kezelni. A legfrissebb klímamodellek szerint a korábbi előrejelzéseknél is nagyobb felmelegedésre számíthatunk, és még ha a párizsi egyezmény aláírói teljesítik is vállalásaikat, a Föld átlaghőmérséklete 2,6 – 3,1 C fokkal lehet melegebb az iparosodás előtti időszakhoz képest 2100-ra.

A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy miközben a világ népei kezdik felfogni a klímaválság mértékét, a nagypolitikában az elmúlt években, mint például az Egyesült Államokban vagy Brazíliában, éppen ellenkező tendenciák uralkodtak jobboldali populista vezetők miatt.

Az uralkodó paradigma még mindig a környezet szembeállítása a gazdasággal, holott a túlfogyasztás megállítása vagy a katasztrófa között kellene választani.

A környezetvédelmet ideológiai fegyvernek tekintik a politikai polarizációban, ahelyett, hogy fennmaradásunknak és a bolygó védelmének egyetemes eszközét látnák benne.

Annak ellenére, hogy a klímaváltozás önmagában is nagy gazdasági megterhelést jelent, amely akár világháborúhoz is vezethet, a legtöbb ország abból indul ki, hogy egy jelentős ellenlépés túl drága ahhoz, hogy politikailag kifizetődő lenne. És mivel álláspontjukat fizetett dezinformációs kampányokkal propagálják, hogy megvédjék a rövid távú profitjukat, kétséges, hogy sikerül-e időben megfelelő mértékű változást elérni a gazdaságban.

Pedig nem árt arra felkészülni, hogy a klímaváltozás és más környezeti nyomások tömeges migrációt válthatnak ki. Az eddigi becslések szerint akár egymilliárd ember is útra kelhet.

Mivel a nemzetközi jog egyelőre nem ismeri el menekülteknek a „környezeti migránsokat”, ez az emberáradat tovább gyengítheti a nemzetközi együttműködést, és vele együtt a válságenyhítési képességünket.

A tanulmány szerzői úgy gondolják, hogy a helyzet súlyossága miatt

alapvető változásokra van szükség a globális kapitalizmusban. Meg kell szüntetni az állandó gazdasági növekedés célkitűzését, fel kell hagyni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, szigorúan szabályozni kell a piacokat és a nagy cégek lobbitevékenységét, és hatalmat kell adni a nőknek.

Ezek a változások a tudósok szerint szükségszerűen maguk után vonják a népességnövekedéssel kapcsolatos súlyos vitákat, de ugyanakkor igazságosabbá tehetik a világot.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

NULL
hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Egyszerre hat ember utazhat majd az űrbe a Blue Origin különleges kapszulájában

Jeff Bezos cége már nagyon közel került ahhoz, hogy civil embereket juttathasson el az űrbe.
Fotó: Northfoto/Zuma Press - szmo.hu
2021. január 22.

hirdetés

Jeff Bezos azt állítja, hogy űrutazási társasága, a Blue Origin január 14-i, missziójának sikeres befejezése után, valóban közel kerültek az emberek űrutaztatásához - írja a Guardian.

A New Shepard rakéta a társaság Texas nyugati részén található saját indítóhelyéről szállt fel, és egy továbbfejlesztett személyzeti kapszulát tartalmazott, amely a „Mannequin Skywalker” névre keresztelt próbabábut szállította.

A legénységi kapszula 107 kilométeres tengerszint feletti magasságot ért el. 7 kilométerrel magasabbra repült, mint a Kármán-vonal, vagyis a Föld légköre és a világűr közötti hivatalos határ.

A New Shepard programot úgy tervezték, hogy hat űrturistát szállítson egy keringési pályára, ahol körülbelül három perc súlytalanságot tapasztalhatnak meg.

A teszt teljes repülési ideje 10 perc és 10 másodperc volt. Ez idő alatt a kapszulát másodpercenként 2-3 fokot forgatták, hogy a jövőbeli utasok 360 fokos képet láthassanak repülésük során.

Visszatérve a Földre, a rakéta szabályozottan érintette a leszállópadot, míg a személyzet kapszulája ejtőernyőket használt. A repülés után Ariane Cornell, a Blue Origin űrhajós és értékesítési igazgatója azt mondta: "Nagyon közel vagyunk az emberek űrutaztatásához."

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


NULL
hirdetés
JÖVŐ

Rekordszámú, 143 műholdat vitt magával a világűrbe a SpaceX Falcon rakétája

A Falcon többek között a SpaceX 10 saját műholdját is szállította, melyek a globális szélessávú internet biztosítására épülő Starlink telekommunikációs műholdrendszer legújabb darabjai.
MTI - szmo.hu
2021. január 24.

hirdetés

A SpaceX cég Falcon rakétája új világrekordot állított fel:

143 műholddal a fedélzetén bocsátották fel Floridában vasárnap.

A korábbi rekordot egy indiai űrjármű tartotta, mely egyszerre 104 szatellitet állított pályára.

Az új rekord is mutatja, hogy komoly strukturális változás megy végbe az űriparban, ami a korábbinál sokkal több szereplő részvételét teszi lehetővé.

A változás a miniatűr, olcsó alkatrészek forradalmának köszönhető, melyek közül sok közvetlenül az okostelefonok és más elektronikus fogyasztási cikkek világából származik. Ez azt jelenti, hogy egyre többek számára elérhető a műholdépítés.

hirdetés
A Falcon a SpaceX tíz saját műholdját is szállította, melyek a globális szélessávú internet biztosítására épülő Starlink telekommunikációs műholdrendszer legújabb darabjai.

A sokféle méretű és formájú szatellit közül a San Franciscó-i Planet cég 48-at küldött az űrbe a Falconnal. Az új küldeménnyel már több mint 200-ra nőtt a cég SuperDove-modelljeinek száma, melyek a Föld felszínét fotózzák naponta, 3-5 méteres felbontással.

A SuperDove műholdjai akkorák, mint egy cipősdoboz, de a Falcon rakományának többi darabja között voltak kávéfőzőnél alig nagyobb, de puhakötésű könyvnél kisebbek is akadtak.

A nagyobb, utazótáskányi méretű műholdak között számos radart is szállított a Falcon.

A radarműholdak hagyományosan több tonnás objektumok voltak, űrbe juttatásuk százmillió dolláros költséget jelentett, ám az új alkatrészek látványosan csökkentették a súlyukat - száz kilogramm alá - és az árukat is.

VIDEÓ: A Falcon útja


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


NULL
hirdetés
JÖVŐ

Mérföldkő: tavaly nyert először több áramot Európa megújuló forrásokból, mint fosszilis energiahordozókból

A rendkívül fontos fordulat főként az egyre növekvő szél- és napenergiatermelésnek köszönhető.
Címkép: enriquelopezgarre képe a Pixabayen - szmo.hu
2021. január 25.

hirdetés

Fontos mérföldkövet ért el tavaly Európa a fenntarthatóság terén: 2020-ban fordult elő először az, hogy több áramot termeltek megújuló forrásokból, mint fosszilis energiahordozókból - derül ki az Ember és az Agora Energiewende éves jelentéséből, amiről a CNN számolt be.

A jelentés szerint a villamosenergia 38 százalékát szállították megújuló energiaforrások, 37 százalékát pedig a fosszilis tüzelőanyagok. A fordulat annak köszönhető, hogy például a szél- és a napenergiatermelés megduplázódott 2015 óta az Európai Unióban. Ez a két energiaforrás tette ki a tavalyi uniós villamosenergia-termelés egyötödét.

Dave Jones, az Ember villamosenergia-elemzője és a jelentés vezető szerzője szerint a szélenergiának és a napenergiának köszönhetően esett vissza a szénenergia használata. Ezekre az energiahordozókra támaszkodva szeretné Európa 2030-ig fokozatosan megszüntetni a szén- és a gáztermelést és bezáratni az atomerőműveket, valamint növelni az elektromos autók, a hőszivattyúk és az elektrolizátorok áramigényét.

A szénenergia tavaly már 20 százalékkal csökkent, így az európai villamosenergiának csupán 13 százalékát szolgáltatta. Az Egyesült Államokban is látványos volt a visszaesés: 1885 óta először tavaly májusban a megújuló energiaforrások felülmúlták a szénenergiát.

A szakértők szerint a koronavírus-járvány nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy a fosszilis tüzelőanyagok általi energiatermelés csökkent, a megújulókra viszont nem volt különösebb hatással.

Patrick Graichen, az Agora Energiewende igazgatója szerint

fontos, hogy a járvány okozta gazdasági fellendülés ne lassítsa a klímavédelmi intézkedéseket. Szerinte az EU-nak erős klímapolitikára van szüksége ahhoz, hogy biztosítsa a folyamatos fejlődést.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: