ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Kutyatartás kánikulában, nyaralás a négylábúval – hasznos tanácsok a hőségre gazdiknak

Korom Gábor kutyatréner és -szakértő minden kérdésre választ adott, ami egy kutyásban felmerülhet most, hogy a városi klíma lassan már az emberek számára is elviselhetetlen.


Egymás után megdőlő hőségrekordok, izzó beton, harmadfokú hőségriasztás, perzselő nap: ilyen klímában már nemcsak mi vagyunk fokozott veszélynek kitéve, hanem a kedvenc négylábúink is, akik ráadásul mezítláb tapossák mellettünk az aszfaltot nap mint nap. Emiatt ebben az időszakban még inkább oda kell rájuk – és a jelzéseikre – figyelnünk, hogy ha baj van, mielőbb cselekedhessünk. A kellő információk birtokában, egy nagy adag gondoskodással és elővigyázatossággal viszont ez is ugyanolyan élvezetes időszak lehet, mint az év többi része – pláne, ha még nyaralni is elmegyünk együtt!

Magyarország egyik leghíresebb trénerével és kutyaszakértőjével, a Tükör Módszer megalkotójával, a Neked ugatok!-könyvek és a ZsEBetikett szerzőjével, Korom Gáborral körbejártunk mindent, amit tudni érdemes a kutyatartás és a nyár viszonyáról.

Hol a kutya helye?

Egy korábbi interjújában Korom egy igen megosztó kijelentést tett, mikor azt mondta: a kutya helye nem a kertben van, hanem a nagyvárosban. Felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet ezzel most, amikor lassan egy árnyas, vidéki kertben is elviselhetetlen az időjárás, nemhogy Budapest belvárosában.

„Ilyenkor a kutya helye a lakásban vagy egy park árnyas fái alatt van. Nyilvánvaló, hogy ez a kánikula egy kutya számára sem hosszan fenntartható állapot.”

Hozzátette, hogy attól azért nem kell megijednünk, hogy a kutyánk a tűző napon van egy ideig, azaz nyugodtan elvihetjük sétálni, egy keveset még dolgozhatunk is vele, de alapvetően ne ilyenkorra időzítsük a nagy energiaszintet igénylő munkát.

Hogyan alakítsuk a napi rutint?

Az egyik alapszabály, hogy igyekezzünk ilyenkor kerülni a nap legmelegebb szakát, a sétákat időzítsük kora reggelre vagy az éjszakai órákra. Jó tudni, hogy nyáron a kutyák hajnali 5 és reggel 9 óra között a leginkább befogadók, ilyenkor még ők is érzik az éjjeli környezeti lehűlés hatását. Ebben az idősávban megpróbálkozhatunk a fizikailag megterhelőbb feladatokkal is – például aktív szaladgálással –, ám később ezt ne kockáztassuk, mert ez túlságosan megterheli a kutyák szívét.

Szintén alapvetőnek számít, hogy ha sétálunk, az árnyékos területeket részesítsük előnyben a naposakkal szemben, illetve a fűvel, földdel fedett részeket a betonnal szemben. Az aszfalt ugyanis akár 60 fokosra is felmelegedhet, és bár a kutyák tappancsát vastag, elszarusodott bőrréteg védi, az extrém hő képes abban is kárt tenni.

A fizikai lefárasztás tehát ebben az időszakban nehezebb, hiszen kevesebb időt tudunk velük mozgással tölteni a szabad levegőn.

Felmerülhet tehát a kérdés, hogy mennyi az annyi? Korom szerint a kutya maga fogja láttatni velünk, hogy milyen energialeadást igényel, de általános, hogy nagy hőségben a kutyák mozgás- és munkaigénye is megcsappan, hiszen már maga a meleggel való küzdelem is energiát emészt fel. Vannak persze olyan kutyák is, akik számára a meleg nem visszatartó erő: ilyenkor az árnyas parkokban, erdőkben való nagy séták, kirándulások jelenthetnek megoldást – a népszerű kutyastrandok mellett.

Előfordulhat persze, hogy nincs lehetőségünk hajnalban vagy kora reggel hosszabban kutyázni, ilyen esetekben érdemes betartani néhány óvintézkedést.

Ha húsz percnél hosszabb sétára indulunk, mindenképp vigyünk magunkkal itatóedényt, kutyakulacsot. (A fertőzések elkerülése végett egyébként is fontos a saját itató használata, de nyáron egyenesen kötelező, hogy rendelkezzünk vele.) Emellett figyeljünk oda a kutyánk hűtésére is, amit többféleképpen megtehetünk. Az egyik eljárás, ha megnedvesítjük a bundáját, így egyfajta természetes légkondit hozunk nekik létre: megkezdődik az a fajta hőleadás, amit az ember számára az izzadás jelent. Ilyenkor viszont fontos, hogy megfelelő körülményeket biztosíthassunk a bunda teljes megszárításához, ellenkező esetben ugyanis a nedvességben felszíni bőrsérülések alakulhatnak ki, amelyek el is fertőződhetnek. (Ez különösen a vastagbundájú kutyáknál jelent veszélyt.)

És ha már hűtés, otthon erre a bundanedvesítés mellett más lehetőségünk is kínálkozik: a hűtőfekhelyek gyors enyhülést nyújthatnak a kedvencünknek, de náluk is beválnak a ventilátorok, csak úgy, mint nálunk.

Milyen hatással van rájuk a hőség?

„Pontosan úgy, mint mi, a kutya is érző lény, neki is vannak reakciói, érzései és viszonyulásai a környezethez, tehát ő sem egy masina” – magyarázza Korom. Azaz: ha mi észrevesszük magunkon, hogy valamilyen külső terhelés ront valamilyen készségünkön, úgy ugyanez igaz lehet a kutyánkra is. Az extrém hőség pedig pontosan így hat például a koncentrációra: nehezebben figyelnek, ezért is fontos a tréningek megfelelő időzítése. De a toleranciaszintjük is megváltozik, ami azt jelenti, hogy olyan dolgokra, amiket egyébként jól viselnek, türelmetlenebbül reagálnak. Ez lehet egy másik kutya közeledése vagy a gyermekes családoknál az, ha többen is nyúzzák őt, miközben szeretne éppen elvonulni a lakás leghidegebb pontjára, ahol kicsit elviselhetőbb számára a klíma.

Ilyenkor kiemelten fontos, hogy biztosítsuk nekik a megérdemelt nyugalmat.

A kutyák számára nemcsak a meleg megterhelő, hanem a páratartalom is. Ők – az emberekkel ellentétben – nem tudnak izzadni, nem tudnak e biológiai reakció által lehűlni. Erre az ő eszközük a lihegés – és emiatt is olyan fontos, hogy legyen nálunk víz és itató.

Korom arra is kitért, hogy több tényezőtől is függhet, hogy egy kutya hogyan bírja a meleget. Közrejátszik benne a méret, a szőrzet mennyisége, minősége és színe, ezeknél fogva pedig a fajta is. Alapvetően a nagyobb kutyáknak van nehezebb dolguk, hiszen az ő szívüknek többet kell dolgoznia ebben az időben (is). Azt gondolhatnánk, hogy ilyenkor kellemesebb rövidszőrű kutyának lenni, de nem így van: gyakran a nagy szőr védelmet nyújt a napsugárzás káros hatásai ellen. Ami a színt illeti, a fekete bundák természetesen jobban elnyelik a fényt, mint a világosabbak, így a sötét kutyáknak ilyenkor nehezebb dolguk van.

Nem lehet azonban általános szabályt felállítani: csak úgy, mint az emberek esetében, úgy a kutyáknál is van, amelyik élvezi a napfürdőt, míg egy másik szívesebben húzódik be az árnyékba.

Itt fontos megjegyezni, hogy ha a kutyánk ki is fekszik „napozni”, túl hosszú ideig ne hagyjuk, hogy süttesse magát, hiszen káros lehet – mindig biztosítsunk széljárta, árnyékos helyet neki!

Milyen intő jelekre figyeljünk?

Arról is szót ejtettünk, hogy milyen esetekben kell mindenképpen orvoshoz fordulnunk a négylábúnkkal.

„Először is észlelnünk kell azt, hogy a kutyának a meleggel van baja. Tipikusan ilyen eset, amikor otthon vagyunk, és a kutya úgy is liheg, hogy nincs kitéve intenzív terhelésnek, hogy nem történt körülötte semmi. Ha ehhez társul még az, hogy egészen üveges a tekintete és egy nem komfortos pozícióban fekszik, ott már probléma van.”

Ilyenkor azonnal kezdjük meg a hűtését a fent említett módszerrel: nedvesítsük be a bundáját! Ha ezután sem szűnik meg az állapot, azonnal állatorvoshoz kell vinnünk. Ugyanez a helyzet séta közben is, ugyanis ilyenkor is figyelnünk kell a lihegésre: amikor nagyon szaporává válik és túlzottnak látjuk a végzett mozgáshoz képest, akkor szintén a fent említett módon kell eljárnunk.

A legextrémebb hőségre adott reakciójuk az ájulás lehet, ami hőguta miatt következhet be. A legelső dolgunk ilyenkor, hogy lelocsoljuk vízzel, hogy a hűtés beinduljon, majd a lehető leghamarabb állatorvoshoz visszük. Amennyiben a locsolástól nem tér magához, a helyzet már sürgősségi szállítást igényel.

Fotó: Nima Sarram/Unsplash
Nyári kiruccanások

A téma kapcsán elsőként a kutya szállításáról beszéltünk: a nagy részük alapvetően szeret autóban utazni, hacsak nincs valamilyen rossz élményük ezzel kapcsolatban. Ez számukra egy olyan biztonságos közeg, ahol megnyugodhatnak, pihenhetnek, regenerálódhatnak, ráadásul eljutnak vele olyan helyekre, ahol nagyon szeretnek lenni.

Nyáron viszont a kocsi jelentős veszélyforrásnak számít.

Ez ugyanis egy szűk tér, amelynek hőmérséklete és páratartalma nagyon hirtelen fel tud emelkedni. Ha mégis kutyát szállítunk benne, akkor több óvintézkedést is tennünk kell. Menet közben járassuk a légkondit, ha ez nem adott, akkor ügyeljünk rá, hogy a levegő minden ablakon átjárhassa a járművet. Amennyiben megállunk, és a kutyánkat egy időre bent hagyjuk – bár ezt felügyelet nélkül ne tegyük –, ezt mindenképp árnyékos helyen, lehetőleg az összes ablakot 2-3 centiméterre lehúzva tegyük.

És ha már autózás, arról is beszéltünk, hogy merre érdemes indulni ebben az időszakban.

„Van egy hely, ami a nyarat tökéletessé teszi a kutyák számára, ez pedig nem más, mint minden olyan vízpart, ahol nedves lehet a bundájuk.”

Korom tapasztalatai szerint a vízparton a kutyáknak már nem számít a hőség, nem számít a nap, egy ilyen környezetben tökéletesen tudnak regenerálódni. Magunk is észrevehettük már: ha a kutyánk huzamosabb időn át nedvesen tartja a bundáját – legyen bármilyen hőség –, akkor igen magas energiaszintet tud elérni.

„Abban a pillanatban, ahogy egy vízpartra érkezünk, a kutya enerigaszintje kilő.”

Emiatt hajlamosak sokkal szertelenebben viselkedni, nehezebben kezelhetőek és így egymásra nézve könnyen megterhelővé válhatnak. Ebből akkor nem lehet probléma, ha a gazdi rendelkezik egy alapkontrollal a kutyája felett.

Egyszer viszont itt is elfáradnak, ilyenkor pedig kifeküdhetnek a napra pihenni, ami szintén jelentős veszélyforrásnak számít. A vizes közeg ugyanis nem jelenti azt, hogy ne kellene foglalkoznunk a meleggel: ha a négylábú kedvencünk huzamosabb időre kifekszik a napra, akár hőgutát is kaphat a homokban – vagy bármilyen forró felületű parton – pihenve.

Ha először megyünk vízpartra, akkor az egyik legfontosabb tanács, hogy türelmesen szoktassuk a kutyát a vízhez, hagyjuk, hogy megszeresse, semmiképp se erőltessük!

Ami magát az úszást illeti, Korom nyugtató hírrel szolgált a gazdáknak: a kutyák genetikájukból fakadóan tudnak úszni. Persze lehetnek kivételek, például a nagyobb izomtömegű kutyák esetében előfordulhat, hogy nem előre, hanem függőlegesen próbálkoznak: ilyenkor nem kell mást tennünk, mint a testüket a hasuk alatt megemelve megmutatni nekik, hogyan tudnak lebegni a vízen.

Ha pedig közös úszásra, fürdésre kerül a sor, érdemes tudni, hogy a kutyák hajlamosak ráúszni a gazdájukra, és egyszerű reflexből összekarmolni őket. Ebben természetesen nincs indulat vagy gonoszság, de igen kellemetlen lehet, ezért helyén kell kezelnünk. Korom tanácsa, hogy ilyenkor, ha felénk úszik a kutyánk, álljunk meg vele szemben, majd egy határozott mozdulattal toljuk el magunktól a nyakánál. Ha ezt néhány alkalommal megismételjük, a kutya megtanulja majd, hogy ezt többé ne csinálja.

Nyaralás kutyával

Elvigyük magunkkal a kutyát a családi nyaralásra vagy sem? Ez sokaknál visszatérő dilemma lehet, amire Korom egyszerű megoldást adott a válaszával:

„Akkor vigyük magunkkal, ha a nyaraláson legalább olyan körülményeket tudunk a kutya számára biztosítani, mint otthon.”

A tengerparton töltött délutánok természetesen számukra is élvezetesek, de például egy többórás városnézés a kánikulában már sokkal inkább terhelő, mint kellemes közös program. Persze ez utóbbi program sem lehet kizáró ok, ha a kutyát a szálláson hagyhatjuk – ami viszont csak akkor történhet meg, ha a kutyánk kondícionálva van a boxra.

Korom hosszan fejtegette a box jelentőségét, aminek jelenleg Magyarországon nincs nagy hagyománya, pedig igen hasznos találmány. Egyfajta biztonságos kuckót jelenthet a kutyánk számára, amennyiben mi azzá tesszük neki például azzal, hogy ott kap enni. Otthoni közegben töltsük fel számára pozitív élményekkel, legyen ez egy olyan hely, ahol a kutyánk mindig békére lelhet, soha ne erőltessük őt bele! Ehhez a szoktatáshoz akár 2-3 hónapra is szükségünk lehet, de mindenképpen megéri.

Amennyiben ezt otthon ügyesen kialakítjuk neki és megszereti a boxot, akkor hatalmas előnnyel bírunk majd: a lakás egy olyan darabja bármikor velünk utazhat, ahol a kutyánk mindig jól érzi magát.

Így sokkal több helyre el tudjuk vinni a kedvencünket és sokkal több közös élménnyel gazdagodhatunk együtt — nyáron vagy az év bármelyik szakában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült végre, mi számít a legbiztonságosabb alkoholnak
Több mint 340 ezer főt vizsgált a kutatás, hogy megtalálja a legbiztonságosabb alkoholt. Nagyon nem mindegy tehát, hogy mivel koccintasz.


Egy pohár vörösbor a vacsorához: sokak számára ez a kép a megérdemelt pihenés, a kulturált gasztronómia és a mediterrán életérzés szinonimája. De vajon ez a rituálé egy szívbarát szokás, vagy csupán önámítás, amivel az alkoholfogyasztás kockázatait próbáljuk palástolni? A tudomány válasza bonyolultabb, mint gondolnánk.

Friss, több százezres adathalmazt elemző kutatások szerint a bor, mértékkel fogyasztva, valóban a legalacsonyabb kockázati profillal társul a szív- és érrendszeri halálozás szempontjából,

miközben a közegészségügyi üzenet továbbra is kőbe van vésve: nincs biztonságos alkoholszint.

A központi állítás, amely szerint a bor lehet a legbiztonságosabb alkoholfajta, egy nagyszabású, az idei kardiológiai világkongresszuson bemutatott elemzésen alapul. A UK Biobank több mint 340 ezer brit felnőtt adatait feldolgozó munka szerint a mérsékelten bort fogyasztók körében

körülbelül 21 százalékkal alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata azokhoz képest, akik egyáltalán nem isznak.

Ezzel éles ellentétben a sört vagy égetett szeszes italokat előnyben részesítők körében már alacsony fogyasztás mellett is mintegy 9 százalékkal magasabb kockázatot mutattak ki – írja az American College of Cardiology. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek megfigyeléses adatok, amelyek összefüggést mutatnak, de nem feltétlenül jelentenek egyértelmű ok-okozati kapcsolatot. Zhangling Chen, a kutatás vezető szerzője szerint az eredményeik segítenek tisztázni a korábbi, gyakran ellentmondásos bizonyítékokat.

„Még az égetett szeszes italok, a sör vagy a cider alacsony vagy mérsékelt fogyasztása is magasabb halálozáshoz kapcsolódik, míg a bor alacsony vagy mérsékelt fogyasztása alacsonyabb kockázattal járhat”

– tette hozzá a professzor.

A számok mögött azonban ott rejlik a fogyasztás mintázata is. Egy másik, szintén a UK Biobank adataira épülő vizsgálat szerint az étkezéshez kötött, és a hét több napjára elosztott alkoholfogyasztás kedvezőbb kimenetelekkel járt, mint az étel nélkül, vagy ritkán, de akkor nagyobb mennyiségben történő ivás – áll a BMC Medicine tudományos folyóiratban.

De ha nem csak a mennyiség, hanem a „hogyan” és a „mit” is számít, mi különbözteti meg a borivókat másoktól? A különbségek egy része az életmódban keresendő.

A kutatók szerint a borfogyasztók általában jobb minőségű étrendet követnek és egészségesebb viselkedésmintákat mutatnak.

Maga a bor összetétele is szerepet játszhat: a vörösborban található polifenolok elméletileg támogathatják az erek egészségét, bár ez a hatás embereken egyértelműen nem bizonyított.

A száraz vörösbor emellett jellemzően kevesebb cukrot tartalmaz, mint sok hozzáadott sziruppal készült koktél. Míg a nemzetközi szabványok szerint egy száraz bor maradékcukor-tartalma alacsony, addig egyetlen cukros koktél is több tíz gramm hozzáadott cukrot rejthet.

Miközben egyes kutatások a mérsékelt borfogyasztás lehetséges előnyeit vizsgálják, a nagy nemzetközi egészségügyi szervezetek álláspontja sokkal szigorúbb.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyértelműen fogalmaz: a kockázat az első korty alkoholtól kezdődik, különösen a daganatos megbetegedések szempontjából. „Nem beszélhetünk úgynevezett biztonságos alkoholfogyasztási szintről. Nem számít, mennyit iszik az ember – az ivó egészségét érintő kockázat bármely alkoholtartalmú ital első cseppjével elkezdődik” – mondta Dr. Carina Ferreira-Borges az Egészségügyi Világszervezet közleményében.

Az Amerikai Szív Szövetség pragmatikusabb megközelítést alkalmaz:

aki nem iszik, az egészségügyi okokból ne is kezdjen el, aki pedig fogyaszt alkoholt, az tegye mértékkel, és egyeztessen orvosával az egyéni kockázatairól.

Iránymutatásuk szerint a mértékletesség nők esetében napi egy, férfiaknál napi legfeljebb két standard italt jelent, ami nagyjából 1,5 deciliter bornak, egy pohár sörnek, vagy 4 centiliter tömény italnak felel meg.

Bizonyos esetekben pedig még a mérték is túl sok. Várandósság alatt, bizonyos gyógyszerek szedése mellett, máj- vagy hasnyálmirigy-betegségben szenvedőknek, illetve szívritmuszavar-hajlam esetén a teljes absztinencia javasolt.

Összességében a jelenlegi bizonyítékok alapján a bor mértékletes fogyasztása a tömény italokhoz vagy a sörhöz képest valóban kedvezőbb szív- és érrendszeri kockázati profillal társulhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bor „védőoltás” a szívnek, és nem ad általános felmentést az alkohol ismert egészségkockázatai alól. A döntést mindig három pillérre érdemes alapozni: az egyéni egészségi állapotra, a fogyasztás mennyiségére és mintázatára, valamint az ital típusára. A hosszú élet receptjében ugyanis a bor legfeljebb fűszer lehet – a fő hozzávalók továbbra is a mozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a minőségi alvás és a stressz hatékony kezelése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Forradalmi kínai találmány: mosószer nélkül is tiszták lesznek a ruháink
Kínai anyagtudósok olyan polimerbevonatot fejlesztettek, ami a textíliákra fújva öntisztulóvá teszi azokat. A „molekuláris vízpáncél” több mint 80 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét.


Mosás, mosószer nélkül? Kínai kutatók olyan, textíliára fújható bevonatot mutattak be, amely a szálak felszínén molekuláris vízpáncélt rendez, és egyetlen öblítéssel eltávolítja a foltok jó részét – a víz- és energiaigényt pedig több mint 80 százalékkal csökkentheti.

Az új eljárás lényege, hogy a kutatók váltakozó pozitív és negatív töltésű polimerek rétegeit fújják a textíliára, legyen az pamut, selyem vagy poliészter. A kialakuló felületen a kéntartalmú szulfonátcsoportok egy ultravékony, rendezett vízréteget vonzanak magukhoz és tartanak a helyükön. Ez a „molekuláris vízpáncélként” leírt réteg fizikai gátat képez a szövet és a szennyeződések között – írja a Live Science.

A kutatók szerint a fejlesztés alapjaiban változtatja meg a tisztításhoz való hozzáállást.

„Ahelyett, hogy mosószerre támaszkodnánk az erősen tapadó szennyeződések eltávolításához, a textil felületét módosítjuk úgy, hogy a foltok eleve ne tapadjanak meg erősen” – magyarázta a kutatás két szerzője.

A laboratóriumi teszteken a bevont anyagokról egyetlen vizes öblítéssel lejött a ketchup-, a chiliolaj- és a szójaszószfolt, a tisztítás hatékonysága pedig elérte vagy meg is haladta a hagyományos, mosószeres mosásét. A számítások szerint a módszer közel 82 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét, ráadásul a bevonat a mosás közben leváló mikroműanyag-részecskéket is csapdába ejti, megakadályozva, hogy a szennyvízbe jussanak.

A szakértők szerint a védőréteg megnehezíti, hogy az olajok, ételfoltok, izzadságmaradványok és mikroorganizmusok közvetlen, erős kapcsolatot alakítsanak ki a bevont szál felületével. A módszer hatása több mint száz mosási cikluson át megmaradt.

A háztartási mosásnak jelentős a környezeti lábnyoma a hatalmas vízfelhasználás, a mosószerekből származó vegyi anyagok és a szintetikus ruhákból kioldódó mikroműanyagok miatt.

Ez az elv eltér a korábbi „öntisztuló” szövetekétől, amelyek többnyire a vízlepergető, úgynevezett lótusz-hatásra épültek. Azok a szuperhidrofób bevonatok a vizet egyszerűen leperegtetik magukról, ahelyett hogy a tisztítási folyamatban hasznosítanák.

A kínai kutatócsoport szerint a bevonat előállítási költsége magasabb, mint a hagyományos textíliáké, de a víz-, energia- és mosószer-megtakarítás miatt ez a kiadás a mosószer árától függően akár 15 mosási ciklus alatt megtérülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk