hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Komolyan veszik a klímaváltozást: zöld acélgyártásra állnak át a svédek

Példaértékű kezdeményezés lehet a klímaváltozás elleni harcban.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 06.

hirdetés

Az Északi-sarkkör alatt, a ritkán lakott Norbotten megyében Lulea kellemes, nyugodt város, erdőkkel körbevéve. Egyben ez a virágzó svéd acélipar központja. Több, mint ezer munkást foglalkoztatnak itt, akik évente 2 millió tonna acélt állítanak elő. A nyersacélt vasúton szállítják Borlängébe feldolgozásra, majd gépkocsik, traktorok, hajók készülnek belőle.

Az acélgyártás környezeti szempontból azonban katasztrofális hatással jár. Az acélipar adja Svédország károsanyag-kibocsátásának 10%-át. A szénfűtéses acélgyártás szennyező hatását mutatja az is, hogy az acélgyárak környékén sok az asztmás és más légúti betegségekben szenvedő ember, nemcsak a levegőt terhelő szén-dioxid, hanem a kén-dioxid és a korom miatt is.

De mindez most örökre megváltozhat.

A városba ugyanis olyan üzemet telepítenek, amely kevésbé szennyező acélt fog termelni, zöld energiával és hidrogénnel, szén helyett.

A zöld üzem, a HYBRIT 157 millió dollárból készül el, a teljes üzembe helyezés 2026-ra várható - írja a Huffington Post.

A hagyományos acélgyártás szénnel fűtött kemencéket használ arra, hogy kivonják a vasércből az oxigént. Akárcsak a 19.század közepén.

hirdetés

A HYBRIT, partnerségben a SSAB-bal, a LKAB-bal, Európa legnagyobb fémfeldolgozó vállalatával és a Vattenfall elektromos társasággal, ehelyett megújuló energiával és hidrogénnel vonja majd ki az oxigént a vasércből, és mellékterméke nem szén-dioxid, hanem víz lesz. Ebben az eljárásban egyáltalán nem használnak fosszilis energiát és ez jelentős fordulatot hozhat a világszerte 6 millió embert foglalkoztató iparágban.

A szektorban nem a HYBRIT az egyetlen zöld kezdeményezés. A legnagyobb európai acélgyártó cég, az ArcelorMittal tavaly novemberben hasonló, hidrogénen alapuló dekarbonizációs programot jelentett be, amellyel 2050-re elérhetik a zéró kibocsátást. A svédek azonban valószínűleg megelőzik őket.

Svédország régóta élen jár a klímaváltozás ellen folytatott harcban. 2017-ben a stockholmi kormány kötelezte magát, hogy 2045-ig teljesen felhagy a fosszilis energia alkalmazásával. Ennek szellemében kapott a HYBRIT-projekt 57 millió dolláros támogatást az államtól.

A kísérleti üzem megnyitásakor Stefan Lövfen svéd kormányfő kijelentette, hogy az ország acélgyártása 20 éven belül fosszilis energiamentes és széndioxid-mentes lehet.

A hidrogénen alapuló acélgyártás az egyik legígéretesebb módja az iparág szénmentesítésének, ugyanakkor a hidrogén előállításához nem kevés energiára van szükség. Ezért is választották Luleát a HYBRIT működési helyéül. Svédországban az elektromos energia 40%-át a sarkkörön vagy azon túl felépített vízierőművek állítják elő, nagy részben Norrbotten megye nagy folyóin, köztük a 460 km hosszú Lulén.

A szakemberek a megnövekvő energiaszükségletet a folyókra épített újabb vízierőművekből fedeznék, bár a helyi lakosság ezt nem szívesen fogadja, mert féltik a térség biosokféleségét.

Ellenzői szerint az új erőművek akadályoznák például a halak vándorlását és kiszárítanának egyes folyómedreket, amelyek különböző állatok és növények élőhelyei. Ráadásul a HYBRIT-kezdeményezéshez a következő 4 évben annyi elektromos áram kellene, mint amennyit a Lule folyó évente termel, ami Svédország éves elektromos áramtermelésének 10%-át jelenti.

Alternatívaként számításba jöhetnek még a szélerőművek is. A svéd energiatermelésnek jelenleg 12%-a származik szélből és most épül Norrbotten megyében Európa legnagyobb szélerőmű parkja.

Egyelőre probléma az így termelt acél ára is. A fosszilis energia nélkül előállított acél ugyanis 20-30%-kal drágább.

A HYBRIT megvalósíthatósági tanulmánya szerint azonban megújuló energiák csökkenésével, valamint az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) köszönhetően ez előbb-utóbb változni fog.

Vannak olyanok is, akik szerint a hidrogénes módszer túl veszélyes. A tervek szerint 25-35 méter mélységben akarnak nagy mennyiségű hidrogént tárolni, amelynek közismert a rendkívüli gyúlékonysága . Ezzel a kockázattal azonban SSAB illetékesei is tisztában vannak, és szerintük megfelelő biztonsági garanciákat tudnak adni a környélen élőknek.

A HYBRIT-projekt hosszú távon foglalkoztatási problémákat is felvethet. Jelenleg a SSAB 850 fizikai és 300 szellemi dolgozót alkalmaz. Egy helyi szakszervezeti vezető reményét fejezte ki, hogy lesz helye az acélmunkásoknak a szénmentes iparban is. Erre van esély, amit az is jelez, hogy az alkalmazottak egy része máris egy hetet a szénalapú üzemben, egy hetet pedig a HYBRIT-ben dolgozik.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Másfél hónap múlva kifogyhat a vízből Isztambul - súlyos szárazsággal küzdenek a török nagyvárosok

A főváros Ankarában sem sokkal jobb a helyzet, ott már csak alig több mint 100 napra elegendő vízkészlet áll rendelkezésre.
Címkép (illusztráció): sulox32 képe a Pixabay-en - szmo.hu
2021. január 14.

hirdetés

Súlyos szárazság van Törökország több nagyvárosában is, Isztambulban annyira komoly a helyzet, hogy 45 napon belül teljesen kimerülhet a vízkészlet - írja a Guardian.

Az ország a kevés csapadék miatt az évtized egyik legsúlyosabb aszályával küzd,

de már 1980 óta számos száraz időszak sújtotta a népességnövekedés, az iparosodás, a városok terjeszkedése és a klímaváltozás együttes hatása miatt. Jelenleg csak évi 1346 köbméter/fő vízkészlettel rendelkezik, ennek ellenére a kormány nem a vízigény biztosítására fókuszál, hanem gátépítéssel igyekszik a vízkészletet bővíteni egy isztambuli vízgazdálkodási szakértő szerint.

"Már évtizedek óta vannak figyelmeztető jelek, de eddig nem sok mindent tettek a veszély elkerülése érdekében"

- mondta Dr. Akgün İlhan.

Mivel 2020 második felében nagyon kevés csapadék esett az országban, a legnagyobb városokban már kongatják a vészharangot a szárazság miatt.

Ankara polgármestere korábban azt mondta, hogy a fővárosnak már csak 110 napra elegendő vízkészlete van a gátaknál és a tározókban. Isztambulban még rosszabb a helyzet, ahol már kritikus szintre apadt a tartalék, ami csak alig másfél hónapra elég.

De İzmir és Bursa is komoly vízhiánnyal küzd: előbbi városban 36, utóbbiban pedig csak 24 százaléknyi víz van a duzzasztógátakon. Izmirben a hatóságok most új fúrólyukak kiásásával, a szennyvíz újrahasznosításával és az elöregedett csövek megjavításával igyekeznek minimalizálni a vízveszteséget.

hirdetés

Törökországnak azonban most minél hamarabb minél több esőzésre lenne égető szüksége, hogy a következő időszakban ne víztartályokból kelljen adagolni a vizet a városok lakosságának. De az országnak is tennie kell azért, hogy minél több víztartaléka legyen, különösen az ilyen ínséges időszakokban.

"Törökországnak megvannak a gazdasági és technológiai eszközök a vízellátási rendszer hibáinak kiküszöbölésére, csak a politikai akarat hiányzik ahhoz, hogy ez meg is valósulhasson"

- véli Dr. İlhan.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

„Szabaduljunk meg a tehenektől!” - teljesen megszüntetné az állatok kizsákmányolását a növényi húspótlót gyártó cég

Patrick Brown szerint az ipari állattenyésztés a legpusztítóbb iparág, amellyel végleg le kellene számolni a világnak, ha nem akarjuk elveszíteni a Föld biológiai sokféleségét.
Címkép (illusztráció): Pascvii/Pixabay - szmo.hu
2021. január 09.

hirdetés

A klasszikus értelemben vett húsevés ideje lejárt, végleg le kell számolni a kereskedelmi célú állattenyésztéssel, vadászattal és halászattal Patrick Brown szerint - írja a Guardian.

Brown az Impossible Foods nevű amerikai cég ügyvezető igazgatója, amely növényekből készült hús gyártásával foglalkozik. Azt ígéri, hogy tudósok és élelmiszeripari technikusok segítségével olyan növényi alapú termékeket állítanak majd elő, amelyek minden állati eredetű ételt helyettesíteni fognak a világ minden táján.

"Meg akarom szüntetni az ipari állattenyésztést. Ez ennyire egyszerű. Nem azért célom ez, mert elítélem azokat az embereket, akik ebben dolgoznak, hanem azért, mert ez a Föld legpusztítóbb iparága"

- jelentette ki Brown.

A vállalkozó, aki korábban a Stanford Egyetem biokémikus professzora volt, 2011-ben alapította az Impossible Foods-ot, amelynek legfőbb terméke az Impossible Burger nevű növényi alapú hamburgerhús, amit már több ezer étteremben lehet kapni az Egyesült Államokban, Hongkongban és Szingapúrban, köztük kb. 7000 Burger Kingben. Tavaly már az Impossible Pork névre keresztelt sertéshúspótló és az Impossible Sausage növényi kolbász is bekerült a kínálatba, de már dolgoznak a tej és a hal pótlására szolgáló termékeiken is.

A "műhús" nem olcsó: az 5 kg-s Impossible Burger (amely egy családi csomagnak felel meg) kb. 65 dollárba kerül az Egyesült Államokban, ami forintban számolva 19 ezer forintra jön ki. A cég azonban szeretné csökkenteni az előállítási költségeket, hogy olcsóbban tudják kínálni termékeiket, és ezáltal vonzóbbak legyenek a hús helyettesítésére szolgáló készítmények a vásárlók szemében.

hirdetés

Az ügyvezető igazgató tisztában van vele, hogy sokak számára elrettentő a cég hitvallása, de ő azt állítja, ez egy merész, de mégis reális stratégia egy élelmiszeripari cégtől a klímaváltozás elleni küzdelem sikerességéhez és a biológiai sokféleség globális összeomlásának elkerüléséhez. Brown úgy véli, az erdőirtás, az antibiotikum-rezisztencia és a túlzott halászat is visszafordítható egyes esetekben, illetve abban is bízik, hogy úgy is lehet élni, hogy nem húst eszünk hússal.

Annak ellenére, hogy a növényi alapú étkezés hasznosságát a környezetvédelemben már sok tanulmány hangsúlyozta, úgy tűnik, a társadalom még nincs felkészülve arra, hogy teljesen lemondjon a húsról.

Egy tavaly januárban készült felmérés szerint az amerikai felnőttek több mint kétharmada vallotta magát húsevőnek, és sokkal ízletesebbnek tartják a marhahúsból készült hamburgerhúst, mint a növényi alapú megfelelőjét.

Pedig a tudósok szerint jobb lenne minél előbb átállni a főleg növényi alapú étkezésre, mert az előrejelzések szerint az évszázad közepére több millió hektárnyi ökoszisztéma tűnik el a Földről, amelyek többek közt a mezőgazdaság és az állati takarmány jövőbeni igényeinek kielégítéséhez nélkülözhetetlenek. Ráadásul egy 2018-as felmérés szerint a Föld madarainak 70 százalékát már a tenyésztett baromfi teszi ki, az emlősöknek pedig több mint a fele állatállomány része (főleg szarvasmarha és sertés), és csupán négy százaléka vadállat.

Brown szerint az állatok élelmiszeriparban való felhasználása az oka annak, hogy a vadon élő állatok populációi folyamatosan csökkennek. Éppen ezért kell szerinte véget vetni a hagyományos értelemben vett állattenyésztésnek, amelynek "lejárt az ideje".

"Csak tehenekből tízszer több van, mint a szárazföldön élő gerinces vadállatokból. Szó szerint tehenekre cseréltük le a biológiai sokféleséget. Szabaduljunk meg végre a tehenektől és engedjük, hogy a természet újjáépítse magát"

- véli a cégvezető.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Felháborító: elborította a műanyagszemét a Kékestetőt

A legtöbben a törött műanyag szánkójukat hagyják a hegyen. A sípálya üzemeltetője szerint minden hétvégén több zsák szemetet gyűjtenek össze a kirándulók és szánkózók után.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 18.

hirdetés

Elborította a műanyagszemét a Kékestetőt. Egy baráti társaság videót készített a hétvégén snowboardozás közben, melyen jól látszik, hogy törött műanyagok hevernek a hegyen.

Balogh Norbert elmondta, hogy

már az erdőben is láttak elhagyott műanyagszánkót, de a Veronika-rét alján már sok szemét fogadta őket. A snowboardosok szerint ez tiszteletlenség. Azt javasolta, hogy ha bárkinek bármilyen szemete van, azt vigyék le magukkal, ne hagyják ott.

Kékestetőn még hétfő délelőtt is sok volt a szemét. A sípálya üzemeltetője is lefilmezte, hogy a műanyagszemét borította a hegyet. Az üzemeltető szerint minden hétvégén több zsák szemetet gyűjtenek össze a kirándulók és szánkózók után. Főleg összetört műanyag szánkókat hagynak itt.

Banka Zsolt, Kékestetői Sípálya üzemeltetője elmondta, hogy "azt látjuk, hogy amikor eltört, akkor az pont ott marad, ahol sajnos balesetet szenvedett ez az eszköz. Nagyon-nagyon sokat szedünk össze, tehát napi szinten köbméterszámra szedjük össze a műanyagdarabokat".

A pálya üzemeltetői azt kérik a hegyen kirándulóktól, hogy a szemetet ne dobálják el, hanem tegyék konténerekbe, vagy legalább a konténerek mellé.

hirdetés

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Bionikus kézzel élhet tovább a skót nő, aki kis híján meghalt vérmérgezésben, miután elvágta a kezét

Az 57 éves asszony kapta meg elsőként a „Michelangelo keze” névre keresztelt protézist az Egyesült Királyságban.
Fotó: Northfoto - NHS Greater Glasgow and Clyde/SWNS.COM - szmo.hu
2021. január 09.

hirdetés

Egy skót nő kapta meg elsőként a "Michelangelo kezének" hívott bionikus kart az Egyesült Királyságban a brit egészségügyi szolgálat (NHS) páciensei közül - számolt be róla a Daily Record.

Marguerite Henderson 2018-ban veszítette el a bal alkarjának alsó felét és mindkét lábát vérmérgezés miatt, miután elvágta a kezét. Életveszélyes állapotban, kómában feküdt a kórházban, így az orvosok azt látták a legjobb megoldásnak, ha amputálják az említett testrészeit. Az 57 éves nő ennek köszönhetően meggyógyult, de kerekesszékbe kényszerült, ráadásul a bal kezét sem tudta már használni, ami igencsak megnehezítette a mindennapjait, főleg mivel varrónőként dolgozott.

Az asszonynak felajánlották a lehetőséget, hogy megkaphatja az Ottobock cég "Michelangelo keze" névre keresztelt bionikus karját, ő pedig élt a lehetőséggel. Ez egy rendkívül érzékeny protézis, amely a nő alkarjában lévő izmok és a beépített szenzorok segítségével működteti a kézfejet és az ujjakat különböző tevékenységekre.

Marguerite tavaly részt vett a műkéz tesztelésében egy glasgow-i rehabilitációs központban, majd decemberben véglegesen a karjára illesztették, amivel nagy álma vált valóra.

hirdetés
"Még csak pár hete van rajtam, de már most rengeteget segített abban, hogy önállóbb legyek. Olyan egyszerű dolgokra gondolok, mint például az, hogy egyedül el tudom készíteni az ételemet, olyanokat ehetek, amiket eddig nem tudtam, és már nem érzem magam kényelmetlenül, ha étteremben eszek. Alig várom, hogy két kézzel ehessek egy hamburgert. De tudok már telefonon és számítógépen írni, telefonálni, varrni, frizurát készíteni, és még sok mást"

- mesélte a nagymama, aki azt is mondta, a brit egészségügyi szolgálatnak köszönheti az életét, és mindennap hálás azért, hogy "új kezet" kapott.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: