Kiszabadulhat a szellem a palackból - embereket szimuláló programokkal jósolják meg a jövőt
Bár Budapesten nincsenek klímamenekültek, Norvégiába az elmúlt nyolc évben valóban letelepedett 20 ezer szíriai menekült. A főleg muszlim bevándorlók érkezése egy etnikailag viszonylag homogén, keresztény gyökerő világi országban feszültséget kelt, ezért az ottani politikusok a mielőbbi integrációt tartják az egyik legfontosabb kihívásnak. Korábban a hasonló problémákat úgy kezelték, hogy összeültek az illetékesek, megvitatták a kérdést, majd döntéseket hoztak. Ha azonban rosszul döntöttek, az könnyen járhatott katasztrofális és visszafordíthatatlan eredményekkel.
A komputeres szimulációval azonban ki lehet próbálni mindenféle beavatkozást. Ha a modell szerint valamelyik út nem működik, az egészet el lehet kezdeni elölről.
Shults és más kutatók létrehozták egy tipikus norvég várost modelljét, ahová hirtelen beáramlottak a menekültek. Ez egy viszonylag kicsi modell, alig 50 ezer ágenssel, de az ágensek három generációját követi végig, hogy a különböző intézkedések hosszú távú hatását is tesztelhessék.
A tudósok abban bíznak, hogy a MAAI technológia képes lesz a világ legösszetettebb problémáit is lemodellezni. Shults és kollégái mostanában klíma-, energia- és konfliktus-szakértők bevonásával elkezdték kidolgozni a klímaválság okozta menekültválság modelljét.
„A szakértők többsége úgy véli, hogy a szíriai menekültválságban a klíma fontos tényező volt" – mondja Shults. "Egymillióan áramlottak Európába. Ha a következő 20-30 évben nőni fog a tengerek szintje, már százmilliókról beszélhetünk. Hová mennek? Rengeteg emberi szenvedés várható. Olyan megoldásokat keresünk, amelyek megváltoztatják az emberek viselkedését és így talán elkerülhetjük a legsúlyosabb konfliktusokat."
VIDEÓ: LeRon Shults professzor előadása a szimulációjukról
Más modellekkel azon dolgoznak, hogy elejét vegyék az etnikai konfliktusoknak, vagy épp segítsenek felszámolni a védelmi pénzekre és a szexkereskedelemre szakosodott alvilági hálózatokat.
Shults-ot a politikai modellezés is érdekli: „Szeretném megérteni, hogy mi a populizmus hajtóereje – mi kell ahhoz, hogy valaki bevegye a Brexitet, vagy Le Pent?” Egyelőre azonban még nincsenek meg az eszközök arra, hogy megértsük az emberi viselkedés és a társadalmi interakciók teljes összetettségét, köztük az emberek döntéseinek mozgatórugóit.
Egy modellezésnél a legfontosabb, hogy a megfelelő szakértelemmel készüljön. Shultsék például a menekült-modellhez olyan társadalomtudósok közreműködését kérik, akiknek megvannak a maguk elméleti modelljei, de tapasztalati adataik is a vallási konfliktusokról és a társadalmi integrációról.
Az első lépés „formába önteni az elméletet”. Ez annyit jelent, hogy pontosan meg kell határozni, hogyan alkalmazhatók az elméleti modellek a valóságos emberekre, ezt kell átírni a matematika nyelvére. Ezután kezdhetik el a modellezők az ágensek felépítését.
Modellezni lehet minden elképzelhető társadalmi interakciót: a családi, baráti kört, a munkahelyet, vallási közösségeket, az üzleti kapcsolatokat, a közösségi médiában való részvételt.
Ha egy szimuláció elkészül, azt meg kell erősíteni a valós világ adataival. A menekültek asszimilációs modelljéhez Shults és csapata a norvég kormány által készített társadalmi felmérésekre, valamint London és Berlin több mint egy évtizednyi asszimilációs adataira támaszkodik.
Shults tisztában van azzal, hogy a technológia hatalmát nagy felelősséggel kell kezelni. „Aggaszt a kérdés, hogy lehet-e rosszra használni?” - teszi fel az etikai kérdést.
Sajnos tudják a választ. A norvég kutató és csapata egy olyan társadalmat modellezett, amelyben egy többségi vallási csoport konfliktusban áll egy kisebbséggel. Megállapították, hogy az ilyen társadalmak könnyen belekeverednek a gyilkos erőszak spiráljába.
Amikor lefuttatták a szimulációt, hogy megtalálják a béke helyreállításának leghatékonyabb módját, megdöbbentő választ kaptak: népírtás.
Ugyancsak valós a félelem, hogy ezzel a technológiával ugyanúgy visszaélhetnek, ahogy a Cambridge Analyticával.
„Felhasználhatják a mesterséges intelligenciát, hogy az emberekkel elhitessenek valamit és azok eszerint szavazzanak.”
– mondja Shults.
Saikou Diallo, a virginiai Old Dominion egyetem kutatója szerint bevethetik a rendszert emberek vagy csoportok pszichológiai célba vételére, és kidolgozhatják befolyásolásuk módszerét.
A technológiai versenyben még az sem kizárt, hogy a MAAI körül egyfajta „fegyverkezési hajsza” alakul ki. A bostoni Center for Mind and Culture olyan MAAI-t hozott létre, amely a gyermek szexkereskedelem-hálózatok felszámolásának módjait teszteli. A kutatócsoport vezetője, Wesley Wildman szerint azonban elképzelhető, hogy a jövőben a bűnbandák felbérelnek valakit, hogy egy olyan szimulációt készítsen, amit éppen az üldözőik ellen vetnek be.
Egyelőre ugyan a tudósok szűk körén kívül kevesen tudnak a MAAI létezéséről, a politikusok sem ismerik, de a kutatók szerint a szellem hamarosan kiszabadulhat a palackból, akár felkészültünk rá, akár nem.