Két hidegfront is jön a jövő héten, vége egy időre a kánikulának

„A kormány lassan bántalmazó kapcsolatban lesz az egész országgal. Úgy is mondhatom, hogy ma az ország a Varga Judit” – írta ki közösségi-oldalára szombaton Orbán Viktor korábbi miniszterelnök. A szöveg mellé Orbán azt is odaírta: „Team Judit”.

Varga Judit ugyanezt az üzenetet fűzte ahhoz a kapcsolati erőszakról szóló kisfilmhez is, amelyet a lemondása után tett közzé a közösségi oldalán.

A volt igazságügyi miniszter 2024-ben állította azt, hogy házasságuk alatt Magyar fizikailag és verbálisan is bántalmazta. Magyar Péter ezeket a vádakat korábban úgy kommentálta, hogy azok „totálisan abszurdak és minden valóságalapot nélkülöznek”, és szerinte a lejárató információkat Rogán Antal és a „suttogó propaganda” terjeszti róla.

„Megbukott a NER rendszere, véget ért az Orbán-rendszer” – jelentette ki Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, aki az április 12-i „súlyos vereség” után értékelte a helyzetet, és a Fidesz működésének alapjait kérdőjelezte meg.

A volt miniszter szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszerének bukását egyfajta morális válság is okozta. „A becsületesen és tisztességesen dolgozó individualizmus polgári erényét elnyomta a kivagyiságon alapuló kalmári közszellem” – mondta.

Szerinte a Fidesz már 2022 után elvesztette erkölcsi vezető szerepét, a párton belül pedig „megszűnt a visszacsatolás”, miközben a társadalom nehezen viselte a klientúra túlkapásait.

A belső működési problémák között említette a generációs feszültséget és azt, hogy a vezetők kiválasztásánál a szakmai szempontok háttérbe szorultak. „A túlzott lojalitáson alapuló szempontok felülírták a szakmai elemeket” – fogalmazott a korábbi miniszter, aki egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztosként is dolgozott.

A választási kampányt is bírálta, amely szerinte „kontraproduktív volt, egybites üzenetekkel”.

Stumpf szerint a középosztály fellázadt, mert féltette a státuszát, a Z generációt pedig a párt nem tudta kezelni.

A kiutat a helyi közösségek – értelmiségiek, gazdák, vállalkozók – visszahódításában és a „nemzeti tőkés osztály” bevonásában látja, mert ahogy mondta, „nem hagyunk senkit az útszélén”. A feladat szerinte most az, hogy megállítsák „a józan ész trónfosztását”, és eljöjjön „a cselekvő optimizmus ideje”.

Via 24.hu

„Megkopott a valóságérzékelésünk, a korábbiakhoz képest zagyvább és szanaszét szaladó kampányban mind stílusban, mind tartalomban messze kerültünk saját magunktól és a polgári hangulattól” – ezzel a szokatlanul éles és nyílt önkritikával értékelte a Fidesz választási kampányát Hidvéghi Balázs a párt szombati tisztújító kongresszusán. Az országgyűlési képviselő diagnózist adott arról, mi vezetett a vereséghez.

Hidvéghi szerint a Fidesz háborúra és békére épülő kampánya nem találkozott a választók többségének álláspontjával, a választás pedig népszavazássá változott a kormánypárt ellen. Úgy látja, „az idei divat a Fidesz elleni szavazás lett”. Ennek okait gazdasági és morális tényezőkben látja. Rámutatott, hogy a magyar gazdaság évek óta alulteljesít, és a Fidesz nem tudott magyarázatot adni arra, miért Magyarországot sújtotta a legdrámaibb mértékben az infláció a régióban.

A problémák másik gyökerének a kegyelmi ügyet nevezte, amely szerinte a kormányzás morális alapjait érintette. Úgy véli, védhetetlen és megbocsáthatatlan bűn volt, hogy a Fidesz két egykori sztárpolitikusa, Novák Katalin és Varga Judit éppen a gyermekvédelem területén hibázott. Szerinte ez vezetett oda, hogy a Szőlő utcai botrány is ekkorára tudott nőni, és ott sem történt „megnyugvást hozó felelősségrevonás”.

A képviselő szerint a Fidesz az elmúlt években elvesztette korábbi támogatói bázisának, a keresztény középosztálynak és az értelmiségnek egy jelentős részét. Ennek okát a kommunikációs stílus eldurvulásában látja. „Dominánssá vált a modorosság, a dölyf, a felfuvalkodottság és az arrogancia. Ezen csak rontott a Fidesz-kormányzás alatt helyzetbe hozott és meggazdagodott elit fennhéjazó viselkedése” – mondta, hozzátéve, hogy a kivagyiság különösen rosszul hat a nehéz gazdasági helyzetben.

A kampány külpolitikai fókuszát is bírálta, ami szerinte nem találkozott a magyarok identitásával. Úgy látja, a választók belefáradtak a Brüsszellel szembeni állandó harcba, az ukrán vezetéssel való konfrontáció pedig akaratlanul is az oroszpártiság vádját erősítette. „Az ukrán vezetéssel szembeni folyamatos és egyre kiélezettebbé váló konfrontáció végül óhatatlanul betolta a Fideszt az oroszpártiság térfelére, attól függetlenül, hogy erre nem volt szándék és nem a valóság” – magyarázta. Ennek abszurditását mutatta szerinte, hogy 36 évvel a rendszerváltás után Orbán Viktorral szemben skandálták azt, hogy „Ruszkik haza”.

A jövő feladatairól szólva Hidvéghi arról beszélt, hogy a Fidesznek meg kell védenie magát Magyar Péter „agresszióra és megbélyegzésre épülő stratégiájával” szemben. Ehhez új stílusra, új szereplőkre és a választókat valóban érdeklő témákra van szükség. „Meg kell védenünk magunkat, a Fidesz és az emberek közös eredményét, és Orbán Viktor kivételes politikai teljesítményét itthon és külföldön” – hangsúlyozta, majd azzal zárta, hogy a pártnak vissza kell találnia a könnyedséghez, a humorhoz és az öniróniához.

A Fidesz-kongresszuson újra megválasztották Orbán Viktort a párt elnökének.

Az elnök elmondta, hogy a Fideszre és a KDNP-re is úgy gondolt, mik akik készek évtizedet áldozni arra, hogy megteremtsék a szuverén Magyarországot. Szerinte a 22 évben arra vártak és azért dolgoztak, hogy a „történelem ura” megadja a kormányzati hatalmat, amivel ezt megteremthetik a „rajongva szeretett hazánknak”.

2010-ben azt érezte, hogy ez lesz Magyarország utolsó esélye erre, mielőtt „elnyelné a nyugati globalista liberális világ feneketlen bendője”. Úgy vélte, hogy ehhez 20 évre lesz szükség, de közbejött a Covid-járvány, a háború és a migráns-invázió is. 16 évig a többség jól harcolt, de a végén a többség letette a fegyvert.

Beszélt arról is, hogy az ellenfeleket ismeri, és tudja, hogy Magyarországra milyen jövő vár: „jönnek az idegenek, és kizsebelik Magyarországot” - közölte.

Köszönő beszédében azt is közölte, hogy tudja, hogy most jönnie kell a fiataloknak. Ezért csak egy évre kérte a megbízást. Becsületbeli ügynek tartotta, hogy a vereeség után lemondott, de ebben a helyzetben nem áll félre. Elnökként úgy akarja átadni a pártot a fiataloknak, hogy az majd a győzelemre legyen esélyes. Ezt a munkát el is fogom végezni - tette hozzá.

"Én nem árulok, ti meg nem vesztek velem zsákbamacskát. Tudjátok, hogy semmi kedvem megváltozni". Nem tesz fordulatot, nem fog "herebere partikra" járni, nem festi magát másnak, és fiatalabb sem akar lenni - közölte. "Örülük, hogy sikerült 63 éves koromig elvergődnöm" - mondta.

Nem hátrál meg, "kuruc vagyok" és csak a nemzeti politika érdekeli. Sem a pénz, sem a nemzetközi elismerés nem csábítja. Szolgálni akarja a hazáját. Nem érdekli a dicsőség, a hírnév, vagyona sincs, de van egy jó életrajza, és azt nem fogja a végén elrontani - közölte.

A kongresszus megválasztott a négy alelnököt is. Orbán Viktorra 729-en szavaztak, nyolcan nem voksoltak. Gál Kinga 701 szavatot kapott, Bóka János 711-et, Gyopáros Alpár 717-et, Kreicsi Bálint 701-et, így ők lettek az elalelnök.