A WWF 2019-ben ismét riadót fújt, azt állítva, hogy az afrikai elefántok néhány évtizeden belül a gyapjas mamutok sorsára juthatnak.
A szervezet szerint a faj teljesen eltűnhet a Földről 2040-re, ha nem kapnak intenzívebb védelmet, ugyanis évente 20 ezer állatot ölnek le az agyaruk miatt, és az 1980-as évek óta az afrikai elefántpopuláció 70 százaléka már elpusztult.
A vadászok ráadásul mindezt kegyetlen módszerekkel teszik, gyakran használnak Kalasnyikovot vagy mérgezett nyilakat. Az is előfordul, hogy levágják az elefántok ormányát, hogy gyorsabban elvérezzenek, vagy a még élő állatokról vágják le az agyarakat.
Tavaly decemberben az eBayen eladtak két miniatűr szobrot: az egyik egy parányi tojás volt, amelyből egy kiscsibe bújt ki, és egy hagyományos japán öltözéket viselő finoman faragott férfit, akinek a vállán egy patkány ül. Ez utóbbi egy „necuke”, ami különösen a 17. században volt divatban a távol-keleti országban. A tojás 195, az emberalak 1345 dollárért kelt el. Csakhogy ezek elefántcsontból készültek, amelynek árusítása elvileg tilos ezen a portálon.
David Roberts, a kenti Durrell Intézet (DICE) szakértője és volt tanítványa, Sofia Venturini a közelmúltban tették közé egy tanulmányt az eBayen folyó illegális elefántcsont-kereskedelemről, amely ellentmond a platform szabályainak: elméletben a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről 1973-ban megkötött washingtoni egyezmény (CITES) előírásainak megfelelően tilos rajta keresztül az elefántcsont eladása és vétele.
A kutatók az eBayen 2018-ban eladásra kínált 3214 tárgyat vizsgáltak meg és megállapították, hogy 2,2-4,5% körül volt az elefántcsont-tárgyak aránya, bár többségükről azt írták, hogy marhacsontból készültek.
Roberts és Valentini az úgynevezett Schreger-vonalak alapján azonosították be az elefántcsontot, amely – mint a tanulmányban olvasható - az egyetlen olyan, koncentrikus körökből eredő minta, amelyből keresztvonalas rajzolatok alakulnak ki.
Viszonylag könnyű kiszúrni az eBayen az elefántcsontot, elég csak beírni a „netsuke” szót – mondta Venturini a Mongabay-nek . A gond az, hogy a portál, és a hasonló tevékenységet folytató oldalak többnyire csak akkor törlik az árucikkeket, ha tetten érik a csempészeket, ahelyett, hogy eleve kinyomoznák a kilétüket.
Éppen ezért a tanulmány szerzői felszólították az eBayt, hogy tegyenek komolyabb erőfeszítéseket az oldalukon folyó illegális kereskedelemmel szemben és működjenek együtt szorosabban a bűnüldöző szervekkel. Roberts egyúttal felhívta a figyelmet a működtető technológiai cégek felelősségére is.
A Mongabay megkeresésére az eBay szóvivője emlékeztetett arra, hogy a cég alapítója volt az online vadkereskedelem megszüntetésére létrehozott szövetségnek (Coalition to End Wildlife Trafficking Online), amelyben 38 e-kereskedelmi, kutató és közösségi médiacég, valamint három nemzetközi civil szervezet – a WWF, a TRAFFIC, és az Állatok Jólétéért létrehozott Nemzetközi Alap (IFAW) vesz részt. Az mondják, az elmúlt két évben zároltak vagy töröltek több mint 265 ezer olyan eladási oldalt, amelyek sértették az állati termékekre vonatkozó tilalmaikat.
Giavanna Grein, a WWF vezető programfelelőse úgy nyilatkozott, hogy a 2018-as állapothoz képest valóban sok minden változott az online szférában.
Az illegális vadkereskedelem és az abból származó termékek fő színterei immár nem az e-kereskedelmi oldalak, hanem a közösségi médiaplatformok.
Az eladók, akik tisztában vannak tevékenységük törvénytelenségével, folyamatosan törlik profiljaikat, majd újakat nyitnak helyettük. Éppen ezért az érintett cégeknek állandóan új módszerekkel kell őket becserkészni, miközben globálisan egyre nő az online felhasználók száma. Az ellenük folytatott harcot a koronavírus miatti zárlatok is nehezítik, hiszen gyakorlatilag mindenféle kereskedelem a világhálón folyik.
Rekordsebességgel olvaszthat fel több ezer kilométernyi tengeri jeget az antarktiszi szuperörvény, írja a Daily Star. A cirkumpoláris áramlat a Földön egyedülállónak számít, mivel mind a 360 hosszúsági körön áthalad az Antarktisz körül. Ezért a tudósok „a bolygó legnagyobb és leggyorsabb áramlatának” is nevezik.
Az örvény most minden eddiginél nagyobb sebességgel halad, és úgy tűnik, hogy több tengeri jeget pusztít el, mint 14 millió éves történelme során bármikor. Egy negyven fős tudóscsoport arra jutott, hogy ez rossz hír az emberiség számára, mert az olvadó jég miatt jelentősen megemelkedhet a tengerek szintje, és a Holnapután című filmben látottakhoz hasonlóan jeges víz áraszthatja el a szárazföld egy részét.
A szuperörvényről néhány hete még azt mondta a lapnak egy időjárási szakértő, hogy februárban egy hirtelen sztratoszférikus felmelegedés blokkolhatta az áramlatot, ami így gyakorlatilag leállhatott.
A mostani tanulmány vezető szerzője szerint azonban ez nem így történt. Dr. Frank Lamy a lapnak elmondta, hogy a jelentős mennyiségű tengeri jég elvesztése a dél felé irányuló fokozott hőszállításnak tulajdonítható. Ennek köszönhetően több meleg víz éri el az Antarktisz jégtakarójának peremét, ami gyorsítja az olvadást.
Az áramlat működését ebben az angol nyelvű videóban magyarázzák el részletesen:
Egy mesterséges intelligenciával létrehozott műsorvezető, Bíró Ada vezette a Deltát a köztévén
Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát. A következő adástól kezdve híreket fog majd felolvasni.
A Delta vasárnapi adásában egy bizarr történésnek lehettek szemtanúi a nézők: Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát, aki a következő adástól kezdve a műsor híreit fogja majd felolvasni.
A Telex számolt be róla, hogy Ada egy „egy MI segítségével életre hívott nyelvi és videós modell”, de hogy pontosan milyen modellről van szó, az nem derült ki.
Ada azt is elárulta magáról, hogy az elkészítésében a legmodernebb nyelvi modellt használták, hogy szépen beszéljen magyarul.
Megjelent az első humanoid robot a kecskeméti Mercedes-gyárban, ha beválik, embereket válthat ki
Ezt a példányt még csak tesztelik, de hamarosan mindennapos lesz a gyárakban, emberek mellett dolgozó, betegeket ápoló vagy háztartásvezető humanoid robotok látványa.
Egy-két generációval ezelőtt távoli jövőben játszódó tudományos-fantasztikus filmek csodájának számítottak, de a humanoid robotok az utóbbi évtizedben olyan tempóban fejlődtek, hogy kézzelfogható közelségbe került az üzleti mellett az otthoni alkalmazásuk is. Az utóbbi idők legnagyobb robotikai sikerei: Digit, GR-1, Figure 01, Atlas, NEO és például Apollo. Ezek az önálló cselekvésre képes eszközök lökdösnek közelebb bennünket a Jetson család valóságához.
Apollo
A látványos, összetett humanoid a legfrissebb világszenzáció: március közepén jelentették be, hogy a kecskeméti Mercedes-Benz gyárban zajlik a próbaüzeme – írja a The Robot Report. Apollót egyelőre csak tesztelik: arra keresnek választ, hogy mennyire tud hatékony lenni a rá osztott szerepben, ami pillanatnyilag alkatrészek ellenőrzése és üzemen belüli kiszállítása a gyártósorra.
Az autóipari vállalat kíváncsian figyeli, mennyire képes helytállni az emberre tervezett és méretezett létesítményben.
A robotot gyártó amerikai Apptronik közölte: a cél az, hogy a humanoid meglévő üzemekben is bevethető legyen, magyarán ne igényelje az infrastruktúra drága átalakítását, mégis rá lehessen bízni fizikailag megterhelő, ismétlődő és unalmas feladatok automatizálását. A magassága 173 centiméter, a tömege 73, a teherbíró képessége pedig 25 kilogramm és kifejezetten arra készült, hogy ipari terekben működjön az emberek mellett.
A puritán megjelenésű humanoid az Agility Robotics terméke, ami annyiban előrébb jár a fentebb írt Apollónál, hogy idén várhatóan tömeggyártásba kerül, és az első példányait 2025-ben kézbesítik is. A gyártó elsősorban arra tervezte, hogy emberek asszisztense legyen, például raktárakban és elosztóközpontokban történő anyagmozgatás során.
Komoly fenyegetést jelent a logisztikai ágazat fizikai munkásai számára, hiszen bár túl nehezet nem emelhet (max. 16 kilogrammot bír el), 16-24 órán keresztül folyamatosan robotol, cigi-, kávé- és ebédszünet nélkül.
A 175 centiméter magas, 65 kilogrammos humanoid stabilan mozog gyepen, kavicson, járdaszegélyek között és lépcsősorokon is, miközben, ha a helyzet úgy kívánja, előre-hátra sétál, oldalaz, helyben megfordul vagy guggolva halad. A raktári kétkezi munka hóhérából már az első gyártási évben tízezret terveznek összeszerelni, az oregoni Salemben található üzemben.
GR-1
A marcona nevű humanoid kevésbé a kommunikációra, sokkal inkább kooperatív és támogató feladatokra készül. A kínai Fourier Intelligence munkája, ami azért érdekes, mert ez a vállalat eddig főleg rehabilitációs robotikai eszközökről, például mozgáskorlátozottak és szociális gondozásban résztvevő időseket támogató exoszkeletonokról volt ismert.
A sanghaji Mesterséges Intelligencia Világkonferencián tavaly bejelentett robotot a „megtestesült AI” jelzővel mutatta be a gyártó, amelynek oldala szerint a GR-1 már tömeggyártásba is került. A bionikus torzó emberszerű, 54 szabadságfokkal rendelkező mozgást tesz lehetővé – ezt nemrég precíziós mozgást igénylő tevékenységgel: dobolással demonstrálta a cég.
Így dobol a kínai humanoid
A GR-1 ember-gép interakcióját mesterséges intelligencia támogatja, és komolyan aggódhat miatta a konkurencia, mert 5 kilométer/órás sebességgel képes járni és ha kell, akár 50 kilogramm terhet is megemel, majd cipel, ami a humanoidok között tulajdonképpen unikum.
NEO
A norvég 1X Technologies terméke a GR-1 európai kihívója lehet. NEO-t a piacon elérhető EVE nevű, kerekeken guruló eszközből fejlesztettek tovább. Az előd kiskereskedelmi és logisztikai felhasználásra termett, míg
NEO már kevésbé ipari, sokkal inkább háztartási vagy gondozási célú humanoid lesz.
A fejlesztésére nemrég 100 millió dollárt sikerült összekalapolni a befektetőktől, ami szinte biztosan elég lesz a sorozatgyártás beindítására. Ami azt illeti, a képességei már most zavarba ejtőek: normál emberi tempóban sétál (4 km/h) és fut (12 km/h), egy feltöltéssel akár 2-4 órás üzemidőt produkálva. A magassága 165 centiméter, a tömege pedig azzal együtt is csupán 30 kilogramm, hogy akár 20 kilogrammot emel és hordoz.
Atlas
Nem hagyhatjuk ki a sorból a világ egyik legismertebb robotikai gyártóját, az amerikai Boston Dynamics vállalatot. A ma már a Hyundai csoport tulajdonában lévő cég a sokoldalú Spot nevű robotkutyával vált világhírűvé, és éppen emiatt lett érdekes az őt felvásárló anyaszervezetnek, ami autóipari lehetőséget (sétáló kocsi - komolyan!) látott meg benne. A Dynamics legutóbbi remekműve az Atlas humanoid, aminek a fejlesztése régóta zajlik, többnyire teljes titoktartás mellett, de nemrég végre munkavégzés közben is bemutatták.
Önállóan dolgozik a gyárban
A videón jól látható, hogy Atlas a szenzorai segítségével tapogatja le a rábízott autóalkatrészeket, amelyeket teljesen automatikusan megfog, leemel és a célállomásra visz, majd tárolókba helyez. Az automatizálásnak olyan fokát sikerült elérni vele, ami bár kevésbé látványos, mint a korábban megosztott dinamikus parkour videók, ám
azokkal a mutatványokkal ellentétben már nem előre programozott, automatikus mozdulatsorokról, hanem önálló cselekvésről van szó, ami óriási különbség.
Atlas egyébként 150 centiméter magas, 89 kilogramm és 9 km/h-s sebességgel szedi a lábait. Elsősorban ipari felhasználásra szánják.
Figure 01
Ez, az Atlas vetélytársaként is értelmezhető humanoid a jelenlegi legnagyobb ígéret, amit az is bizonyít, hogy a csupán 2021-ben, Google mérnökök által alapított gyártója olyan befektetőket győzött meg a benne rejlő lehetőségekről, mint a Samsung, a Microsoft, az Nvidia, az Amazon és az OpenAI.
A Figure AI kifejezetten veszélyes, monoton vagy az ember számára túlságosan összetett feladatok ellátására tervez robotokat,
így rögtön az első termék, a Figure 01 is a bányászat, az építőipar vagy a katasztrófaelhárítás területére készül. Az általános célú robot fejlett látási, mozgási, manipulációs és kommunikációs képességekkel fog rendelkezni, miközben képes lesz tanulni a környezetéből vagy interakcióba lépni az emberekkel.
A San Franciscó-i startup már 2024-ben piacra dobná az első Figure 01-eket, ami felé januárban öles lépést tettek: a BMW egyik üzeme elkezdte tesztelni az egyik prototípust. A Figure 01 magassága 170 centiméter, a tömege 60 kilogramm. A jelenlegi sebessége 4,3 km/h, a hasznos teherbírása 20 kilogramm, az üzemideje pedig öt óra.
Izgalmas évtized elé nézünk
Borítékolható, hogy a humanoidok a 2020-as évek végére annyira megszokott jelenséggé válnak a fejlett technológiai, logisztikai és autóipari vállalatok üzemeiben, mint a mai targoncák vagy robotkarok. A kétlábú robotkollégák fejlesztése egyre több befektetést vonz: a piackutatások alapján 2020-ban 7,4 milliárd, 2021-ben 8,5 milliárd, 2022-ben pedig már 10,3 milliárd dollár ment el erre a célra.
A technológia piaca ennél is nagyobb növekedés előtt áll: a Markets and Markets szerint a 2023-as 1,8 milliárdról 2028-ra már 13,8 milliárd dollárra fog nőni a globális forgalmuk, ami évi több mint 50 százalékos növekedést jelent. Mivel a humanoidfejlesztésre szánt összeg és a szegmens értéke is nagy tempóban nő, a tömegtermelés idővel elég olcsóvá tesz bizonyos általános célú robotokat ahhoz, hogy ne csak ipari környezetben, hanem háztartásokban, szociális gondozásban, katasztrófaelhárításban is megjelenjenek, feltehetőleg a 2030-as évek elejétől.
Digitális útlevelet kapnak a ruhák – gyökeresen megváltozhat az európai divatipar
Az Európai Unió komoly szigorításokra készül. Hogy a módosítások miként érintik Magyarországot, a divatipart és a vásárlókat, erről kérdeztük a törvényváltozás egyik kezdeményezőjét.
2030-ra minden, az Európai Unióban értékesített textiltermékhez úgynevezett digitális termékútlevélre (DPP-re) lesz szükség. Ez valószínűleg egy QR-kód lesz, ami információkat tartalmaz majd a termék eredetéről, az összetételről, az újrahasznosíthatóságról és arról, hogy mennyire fenntartható módon készült. Ezzel a Forbes szerint a divatcikkek teljes mértékben követhetőkké válhatnak. A rendszer működtetése és létrehozása azonban hatalmas erőfeszítéseket igényel. Ugyancsak alapjaiban változtathatja meg a divatipart az a rendelkezés, ami előírná a ruházati cégeknek, hogy vagy olyan mennyiségű textilhulladékot gyűjtsenek be, amely megfelel a termelésük bizonyos százalékának, vagy fizessenek díjat a helyi hatóságok hulladékgyűjtési munkájáért. Az EU környezetvédelmi biztosa szerint az Európai Bizottság azt szeretné, ha 2028-ra életbe lépne az összes erről szóló szabály. A módosítás felterjesztésében részt vett a Renew képvieslőcsoport is.
Cseh Katalinnal, a Momentum Európai Parlamenti képviselőjével arról beszélgettünk, hogyan változtatja meg mindez a ruhaipart, és mire számíthatnak a vásárlók.
- A fenntartható textilipar érdekében néhány éve felmerült, hogy érdemes lenne módosítani a ruhákon megtalálható címkéket, a termékekről hozzáférhető információkat. Miért?
- Mindannyiunk célja egy emberközpontú gazdaság kialakítása és fenntartása. Gondoljunk csak arra, hogy önmagában a textil-előállításhoz mennyi vízre van szükség. A textilgyártás során felhasznált vízmennyiség jelentős és sokrétű, mivel az egy fontos összetevője a gyártási folyamatoknak. Mára bizonyított tény, hogy a textil-előállítás során rengeteg mikroműanyag kerül a levegőbe, amelyek pusztítják az ökoszisztémát. A fenntartható ruházati gyártásra azért van szükség, hogy korszerű eszközökkel csökkenthető legyen a vízfelhasználás. Az új címkézési rendszer célja, hogy
a fogyasztók szembesüljenek azzal, hogy a környezet számára mibe került az a ruha, amelyet viselnek.
Tehát a ruhacímkékből egyértelműen látható lesz, hogy az adott ruha elkészítése milyen mértékben zsigerelte ki a bolygót. Fontos, hogy ezzel mindenki tisztában legyen, hiszen csak így tudunk felelősséggel ruhát vásárolni. Európa a fenntarthatóságra vonatkozó jogszabályalkotásban világszerte élen jár, de látunk kell, hogy a Föld erőforrásai végesek, ezért közös felelősségünk, hogy még tudatosabbak legyünk a környezetvédelemmel szemben. Legyen szó ruhavásárlásról, szelektív szemétgyűjtésről vagy műanyag felhasználásról.
- Milyen egyéb változás várható a textiliparban?
- Az egyik legjelentősebb változás a textilipari hulladékgazdálkodásra vonatkozik. 2025-től a tagállamokban külön kell gyűjteni a textilipari hulladékot, annak alapján, hogy újrahasznosítható az adott termék vagy sem. Ez egy közeli dátum, ami azt jelenti, hogy hamarosan jelentős változások történnek a textilipar területén, kezdve a gyártástól a hulladékfeldolgozásig.
- Mi a helyzet az emberi jogokkal? A fast fashion cégeket gyakran éri az a vád, hogy kijátsszák a jelenlegi emberjogi szabályokat, az eladott termékeket más földrészen készítik gyermekmunkával vagy rabszolgamunkával.
- Az emberi jogokat védi a gyártással kapcsolatban már említett szabályozás is, hiszen a jövőben kevesebb mikroműanyag kerül a levegőbe, amely káros az emberi szervezetre. Ami a fekete piacot illeti, tudomásunk van arról, hogy Kína területén Ujgur munkatáborokban gyermek- és rabszolgamunkával készítenek ruhaneműket, amelyeket később a gyanútlan európai fogyasztók megvásárolnak. Fontos, hogy
a közeljövőben érvénybe lépő szabályokat már nem tudják kijátszani a cégek.
Ezt szolgálja a vállalatok fenntarthatósági átvilágítása. A gyártóknak igenis kötelességük érvényesíteni a fenntarthatósági szabályokat, amelyek azt is lehetővé teszik, hogy az új textilipari törvényeket megsértő cégeket bíróság elé állíthatjuk.
- Mindezt a magyar vásárlók is érzékelni fogják?
- Fogyasztói oldalról tájékozottabbak lesznek a vásárlók, hiszen egyértelműen láthatják a címkéken, hogy egy adott ruha milyen módon készült, és így milyen mértékben károsította a környezetet. Véleményem szerint tovább fog nőni az egyéni felelősségvállalás. Az már látszik, hogy a társadalom alapvetően nyitott a környezetvédelmi megoldásokra, viszont
az embereknek még mindig kevés információjuk van arról, hogy pontosan milyen módon készült az a termék, amelyet a kezükbe vesznek.
A kiszolgálói oldalról sokan nehézségként élik meg ezeket a változásokat, ezért a cél az is, hogy segítsük az alkalmazkodást. Nem lenne helyes bevezetni egy új jogszabályt, és magára hagyni az érintetteket, ezért mi támogatjuk a vállalatok számára az átállást.
- Eddig milyen konkrét lépések történtek a fenntartható gazdaság érdekében?
- Igazi áttörésnek számít, hogy bevezetésre került az egységes telefontöltők használata. Az eddigi tapasztalatok alapján a módosításnak köszönhetően csökkent az elektronikaipar környezetre gyakorolt káros hatása. Ugyanis a különböző telefontöltők készítése sokkal több hulladékot termelt, különösen a legyártott kábelmennyiség miatt. Ugyanakkor a cégek nehezteltek a döntés miatt, sokan gazdasági érdekek miatt nem akarták elfogadni a módosítást, pedig ezzel érdemben tettünk a bolygó védelméért, amit szerte a világban elismernek. Mindannyiunk célja, hogy példát mutassunk a környezetvédelmi intézkedések terén is.
