Ismét halálos balesetben volt érintett egy Tesla – rábízhatjuk az életünket egy önvezető autóra?
Texasban április 17-én ketten vesztették életüket, amikor egy kanyarban az útról letérve fának ütközött egy 2019-es Tesla S modell. A vezetőülésben a rendőrség szerint nem ült senki. A Tesla alelnöke később azt mondta, az Autopilot egyik funkciója, az adaptív sebességtartó automatika aktív volt, az autót sávban tartó úgynevezett Autosteer rendszer azonban nem volt bekapcsolva.
Egy liftbe nem félünk beszállni, pedig az is vezető nélkül szállít minket. A négyes metró is rendelkezik hasonló funkcióval. A repülőgépek az út nagy részét önműködően teszik meg, mégis megbízunk bennük. Hogy mi különbözteti meg ezeket az automata vezérlési rendszereket az önvezető autóktól? Az, hogy esetükben nem jön szembe váratlan akadály.
A problémát a komplex, kiszámíthatatlan környezet jelenti.
"Alapvető kérdés, hogy milyen szenzorral szerelünk fel egy autót, ami meg tud különböztetni látszólag hasonló objektumokat, például egy babakocsit egy bevásárlókocsitól. Ha kizárólag hőkamerát teszünk az autóra, akkor télen, amikor a kisbaba vastagon fel van öltöztetve, tehát kevés hőt ad le, viszont a bevásárlókocsiban van mondjuk egy forró grillcsirke, már nem tudja az autó megkülönböztetni, hogy ki az élőlény, tehát csak a hőkamera nem elég." - mutatja be Istenes Zoltán, az ELTE Informatikai Karáról a lehetséges problémákat.
"A látható fény kamera, vagyis az RGB kamera, mint amivel fényképezünk, megfelelő szoftverrel nagyon sok tárgyat felismer. Körülbelül azt látja, mint az ember, és akkor lát jól, amikor az ember. Tehát rossz látási körülmények között, esőben, ködben, hóviharban, sötétben ezek az eszközök korlátozottan tudnak csak működni."
Ráadásul ezek a kamerák kétdimenziós képet adnak vissza, tehát csak nehezen tudnak távolságot meghatározni. A másik ismert szenzor típus a radar, amely még a kameránál is régebbi technológia.
"Bár sokat fejlődtek, a radaroknak a felbontása sokkal kisebb, mint a kameráké. Elektromágneses hullámokat bocsátanak ki, és a tárgyakról való visszaverődést figyelik. De egy kicsi fém kólásdoboz nagyobb jelet fog visszaverni, mint egy ember. A távolságot és a sebességet viszont ezek nagyon jól megadják."
A harmadik szenzor, amit az önvezető autók használhatnak, a LIDAR nevű eszköz. Ez 360 fokban körbe forogva több, koncentrált lézersugarat bocsát ki, annak a visszaverődési idejéből számolja ki a tárgytól való távolságot. A segítségével az autó érzékeli a környezet háromdimenziós leképezését. Tökéletesen "látja" a tárgyak kiterjedését, viszont a színüket nem, vagyis a LIDAR képtelen érzékelni például azt, hogy egy jelzőlámpa zöld vagy piros.
"Musk azt mondja, hogy a közúti közlekedés nagyrészt a látáson alapul, tehát nyilván az önvezető autóknak is a szemet helyettesítő eszközökkel, kamerákkal kell megoldaniuk ezt a problémát. Ebben igaza lehet." - véli Istenes Zoltán.
A LIDAR és a radar nehezebb látási viszonyok között jobban működik, mint a kamera. Vannak olyan fejlesztők, akik a LIDAR-ra esküsznek, és abból tesznek az autókba, azonban darabja több millió forintba is kerülhet, ezt pedig kevés gyártó vállalja be.
Hatalmas a verseny, a legtöbben különböző szenzor-variációkkal próbálkoznak, de idővel megjelenhetnek olcsóbb LIDAR-ok is.
Mennyire önvezető egy autó?
Az SAE (Autóipari Mérnökök Társasága) öt szintet különböztet meg, attól függően, hogy a rendszer milyen szinten segíti a sofőr munkáját. 0-2-ig vezetőtámogató rendszernek, 3-5-ig pedig önvezetőnek mondjuk az autót.
"A Tesla kettes szintű. Kettes szinten az ember felügyeletére van szükség, bár a kormányt, féket és a gázt is tudja befolyásolni az autó. Aludni nem lehet. A hármas szinten bármikor figyelmeztethet minket az autó, hogy átadja a vezetést, mert nem tudja, mit kell csinálni. De itt már van időnk reagálni. A négyes szinten, ha nem tudja megoldani az autónk a helyzetet, akkor leáll az út szélére, tehát végül is nem baj, ha nem figyelünk. Az ötös szinten már lehet, hogy nincsenek is kezelőszervek az autókban, így minden körülmények között képes a rendszer a jármű vezetésére." - mondja Istenes Zoltán.
Bár Elon Musk közvetlenül a Tesla balesete után azt mondta, az Autopilot valószínűleg nem volt bekapcsolva, a cég vizsgálata ennek a megállapításnak némiképp ellentmond, illetve a CNN elképzelhetőnek tartja, hogy Musk az Autopilot összes funkciójára gondolt, amiből a sávtartó Autosteer-rendszer valóban nem működött.
Olyan funkcióval is el vannak látva az autók, mint például, hogy a kéznek a kormányon kell lennie, különben a kocsi figyelmezteti a vezetőt, hogy meg fog állni. A rendőrségi jelentés szerint a baleset urtán az egyik utast az anyósülésen, a másikat pedig hátul találták meg.
A Tesláknak egyébként két önvezető funkciója van, az Autopilot és az úgynevezett Full Self Drive (FSD), amelyet külön meg kell vásárolni, de a balesetet szenvedett kocsihoz az utóbbi rendszert nem vették meg.
Míg az Autopilot képes az autópályán vagy felfestett sávok között egyenesen tartani a kocsit, és arra is, hogy távolságot tartson a környező autóktól, az FSD ennél bonyolultabb feladatokat is megold.
"A FSD képes autópálya-csatlakozásokat is kezelni." - magyarázza Istenes Zoltán. "Amerikában az autópályák átkötése különösen izgalmas. A FSD navigál az autópályák között, sávot vált, de a sofőré a teljes felelősség, ott kell lennie az embernek. De már vannak gyártók, akik próbálnak négyes, ötös önvezető szintet elérni. Például a Google-nek volt ötös szintű autója, de csak negyvennel tudott menni, ami miatt félreállították a rendőrök, mert akadályozta a forgalmat."
"Ha nem vagyunk ott, nem figyelünk, bóbiskolunk, akkor hatalmas balesetek lesznek." - figyelmeztet Istenes Zoltán.
Hogy az április közepén történt balesetben a Tesla vagy a sofőr hibázott, abban a hivatalos hatósági vizsgálatot végzőké lesz a végső szó.