News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Ismét halálos balesetben volt érintett egy Tesla – rábízhatjuk az életünket egy önvezető autóra?

Az április közepén történt balesetet az amerikai hatóságok még vizsgálják, de Istenes Zoltán informatikus azt mondja, az önvezető autóknál ma még nélkülözhetetlen az emberi felügyelet.

Link másolása

hirdetés

Texasban április 17-én ketten vesztették életüket, amikor egy kanyarban az útról letérve fának ütközött egy 2019-es Tesla S modell. A vezetőülésben a rendőrség szerint nem ült senki. A Tesla alelnöke később azt mondta, az Autopilot egyik funkciója, az adaptív sebességtartó automatika aktív volt, az autót sávban tartó úgynevezett Autosteer rendszer azonban nem volt bekapcsolva.

Az első halálos baleset 2016-ban, Floridában történt egy önvezető autóval, és azóta is óriási médiavisszhangot váltanak ki a hasonló esetek.

Egy liftbe nem félünk beszállni, pedig az is vezető nélkül szállít minket. A négyes metró is rendelkezik hasonló funkcióval. A repülőgépek az út nagy részét önműködően teszik meg, mégis megbízunk bennük. Hogy mi különbözteti meg ezeket az automata vezérlési rendszereket az önvezető autóktól? Az, hogy esetükben nem jön szembe váratlan akadály.

A problémát a komplex, kiszámíthatatlan környezet jelenti.

"Alapvető kérdés, hogy milyen szenzorral szerelünk fel egy autót, ami meg tud különböztetni látszólag hasonló objektumokat, például egy babakocsit egy bevásárlókocsitól. Ha kizárólag hőkamerát teszünk az autóra, akkor télen, amikor a kisbaba vastagon fel van öltöztetve, tehát kevés hőt ad le, viszont a bevásárlókocsiban van mondjuk egy forró grillcsirke, már nem tudja az autó megkülönböztetni, hogy ki az élőlény, tehát csak a hőkamera nem elég." - mutatja be Istenes Zoltán, az ELTE Informatikai Karáról a lehetséges problémákat.

Minden szenzor mást és máshogyan érzékel. A legklasszikusabb szenzor a kamera, amely viszonylag olcsó is.

"A látható fény kamera, vagyis az RGB kamera, mint amivel fényképezünk, megfelelő szoftverrel nagyon sok tárgyat felismer. Körülbelül azt látja, mint az ember, és akkor lát jól, amikor az ember. Tehát rossz látási körülmények között, esőben, ködben, hóviharban, sötétben ezek az eszközök korlátozottan tudnak csak működni."

hirdetés

Ráadásul ezek a kamerák kétdimenziós képet adnak vissza, tehát csak nehezen tudnak távolságot meghatározni. A másik ismert szenzor típus a radar, amely még a kameránál is régebbi technológia.

"Bár sokat fejlődtek, a radaroknak a felbontása sokkal kisebb, mint a kameráké. Elektromágneses hullámokat bocsátanak ki, és a tárgyakról való visszaverődést figyelik. De egy kicsi fém kólásdoboz nagyobb jelet fog visszaverni, mint egy ember. A távolságot és a sebességet viszont ezek nagyon jól megadják."

A harmadik szenzor, amit az önvezető autók használhatnak, a LIDAR nevű eszköz. Ez 360 fokban körbe forogva több, koncentrált lézersugarat bocsát ki, annak a visszaverődési idejéből számolja ki a tárgytól való távolságot. A segítségével az autó érzékeli a környezet háromdimenziós leképezését. Tökéletesen "látja" a tárgyak kiterjedését, viszont a színüket nem, vagyis a LIDAR képtelen érzékelni például azt, hogy egy jelzőlámpa zöld vagy piros.

Az önvezető autókban általában több, különböző típusú szenzor van. A Tesla S modellnek nyolc kamera, egy radar, valamint ultrahangos távolságérzékelők segítik a működését.

"Musk azt mondja, hogy a közúti közlekedés nagyrészt a látáson alapul, tehát nyilván az önvezető autóknak is a szemet helyettesítő eszközökkel, kamerákkal kell megoldaniuk ezt a problémát. Ebben igaza lehet." - véli Istenes Zoltán.

A LIDAR és a radar nehezebb látási viszonyok között jobban működik, mint a kamera. Vannak olyan fejlesztők, akik a LIDAR-ra esküsznek, és abból tesznek az autókba, azonban darabja több millió forintba is kerülhet, ezt pedig kevés gyártó vállalja be.

Hatalmas a verseny, a legtöbben különböző szenzor-variációkkal próbálkoznak, de idővel megjelenhetnek olcsóbb LIDAR-ok is.

Mennyire önvezető egy autó?

Az SAE (Autóipari Mérnökök Társasága) öt szintet különböztet meg, attól függően, hogy a rendszer milyen szinten segíti a sofőr munkáját. 0-2-ig vezetőtámogató rendszernek, 3-5-ig pedig önvezetőnek mondjuk az autót.

"A Tesla kettes szintű. Kettes szinten az ember felügyeletére van szükség, bár a kormányt, féket és a gázt is tudja befolyásolni az autó. Aludni nem lehet. A hármas szinten bármikor figyelmeztethet minket az autó, hogy átadja a vezetést, mert nem tudja, mit kell csinálni. De itt már van időnk reagálni. A négyes szinten, ha nem tudja megoldani az autónk a helyzetet, akkor leáll az út szélére, tehát végül is nem baj, ha nem figyelünk. Az ötös szinten már lehet, hogy nincsenek is kezelőszervek az autókban, így minden körülmények között képes a rendszer a jármű vezetésére." - mondja Istenes Zoltán.

Bár Elon Musk közvetlenül a Tesla balesete után azt mondta, az Autopilot valószínűleg nem volt bekapcsolva, a cég vizsgálata ennek a megállapításnak némiképp ellentmond, illetve a CNN elképzelhetőnek tartja, hogy Musk az Autopilot összes funkciójára gondolt, amiből a sávtartó Autosteer-rendszer valóban nem működött.

Olyan funkcióval is el vannak látva az autók, mint például, hogy a kéznek a kormányon kell lennie, különben a kocsi figyelmezteti a vezetőt, hogy meg fog állni. A rendőrségi jelentés szerint a baleset urtán az egyik utast az anyósülésen, a másikat pedig hátul találták meg.

A Tesla ugyanakkor azt közölte, hogy ülhetett valaki a volánnál, mert a kormány eldeformálódott.

A Tesláknak egyébként két önvezető funkciója van, az Autopilot és az úgynevezett Full Self Drive (FSD), amelyet külön meg kell vásárolni, de a balesetet szenvedett kocsihoz az utóbbi rendszert nem vették meg.

Míg az Autopilot képes az autópályán vagy felfestett sávok között egyenesen tartani a kocsit, és arra is, hogy távolságot tartson a környező autóktól, az FSD ennél bonyolultabb feladatokat is megold.

"A FSD képes autópálya-csatlakozásokat is kezelni." - magyarázza Istenes Zoltán. "Amerikában az autópályák átkötése különösen izgalmas. A FSD navigál az autópályák között, sávot vált, de a sofőré a teljes felelősség, ott kell lennie az embernek. De már vannak gyártók, akik próbálnak négyes, ötös önvezető szintet elérni. Például a Google-nek volt ötös szintű autója, de csak negyvennel tudott menni, ami miatt félreállították a rendőrök, mert akadályozta a forgalmat."

A jelenleg piacon kapható önvezető autók abban a fázisban vannak, hogy képesek nagyon is megkönnyíteni és biztonságosabbá tenni a vezetést, de bármikor be kell tudnunk avatkozni.

"Ha nem vagyunk ott, nem figyelünk, bóbiskolunk, akkor hatalmas balesetek lesznek." - figyelmeztet Istenes Zoltán.

Hogy az április közepén történt balesetben a Tesla vagy a sofőr hibázott, abban a hivatalos hatósági vizsgálatot végzőké lesz a végső szó.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Forradalmasíthatja a klímaberendezéseket egy amerikai startup, töredékét fogyasztja a rendszerük a mostaniaknak
A Blue Frontier légkondicionáló rendszere akár 90 százalékkal csökkenti a villamosenergia-felhasználást a harmatpontos, érzékeny hűtés és a folyékony nedvszívó párátlanítás vegyítésével.

Link másolása

hirdetés

Napjainkban a nyári időszakok egyre elviselhetetlenebbek a hőség miatt, ami ellen a legtöbben klímaberendezéssel védekeznek. Ez nem csak azért káros, mert a készülékek az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 4 százalékát teszik ki, de olyan magas az energiafelhasználásuk, hogy áramkimaradást is okozhatnak.

Egy floridai székhelyű startup, a Blue Frontier most épp egy olyan megoldáson dolgozik, ami fenntartható klímaberendezéseket vinne a piacra. Munkájukban többek között a Bill Gates által alapított, energiaipari innovációkat finanszírozó Breakthrough Energy Ventures is fantáziát látott, amely más cégekkel együtt tőkebevonással járult hozzá a technológia kifejlesztéséhez és gyártásához.

A startup azt ígéri, hogy

"a Blue Frontier légkondicionáló rendszere akár 90 százalékkal csökkenti a villamosenergia-felhasználást a harmatpontos, érzékeny hűtés és a folyékony nedvszívó párátlanítás vegyítésével. A nedvszívó folyadékot akkor töltik fel és tárolják, amikor a legtisztább vagy legolcsóbb a villamos energia, majd akkor használják hűtésre, amikor a villamos energia szennyező forrásokból jön, vagy épp drága”.

Az itt gyártott készülékek, melyek akár 90 százalékkal csökkentik a villamosenergia-felhasználást, azért is egyediek, mivel a folyékony nedvszívó technológiát az Egyesült Államok energiaügyi minisztériumának Nemzeti Megújuló Energia Laboratóriumában (NREL) fejlesztették ki, és a Blue Frontier szerzett kizárólagos licenszet a szabadalomra még 2018-ban.

A berendezések első kísérleti telepítését 2022 második felére tervezik.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
A sivatag, ahol élni fogunk – Megdöbbentő drónvideó a vízhiány hazai következményeiről
„Tagadás, harag, alkudozás, depresszió, elfogadás. A film az aszály sújtotta Kunságról” – írja a filmről a készítője.

Link másolása

hirdetés

Sorra érkeznek a rossz hírek apadó folyókról, kiszáradó patakokról és tavakról. Az aszálykár egyre nagyobb területeken okoz súlyos gondokat Magyarországon is.

A becslések szerint a kár már 800 milliárd forint körül van. A növények elszáradnak, nem lehet aratni, az állatok a száraz mezőkön nem jutnak táplálékhoz.

A helyzetet Pápai Gergely videós dokumentálta. Heteken keresztül rögzítette az elsárgult határokat, a porzó vidéket. Filmjében - A sivatag, ahol élni fogunk - mutatja be a vízhiány okozta károkat.

„A film egy két éve készülő audiovizuális projekt, egy sorozat 12. része és Az utolsó eső a fakitermelésen című epizód folytatása.

hirdetés
A sorozat környezetünkhöz való viszonyunkat elemzi, gyászmunka, a tájat és benne saját magát elpusztító ember ábrázolása”

– mondta a Telexnek.

„Szmogban, autók között, maszkban iszkoló emberek, protofasiszta épületegyüttesek, ipari erdők és és magasfeszültségű vezetékek végtelen szekvenciái érzékeltetik az emberi tevékenység tájra gyakorolt hatását. A filmek hangja analóg elektronikus hangszerekkel készül, és egyfajta flow vagy improvizáció, ami a képeken látható tájakhoz és hangulatokhoz kapcsolódik".

VIDEÓ: A sivatag, ahol élni fogunk


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Az esővíz ma már a Föld minden pontján tele van súlyos betegségeket okozó „örök vegyi anyagokkal”
Egyelőre nagyon keveset tudunk tenni, hogy a határérték alá csökkentsük a PFAS-ok arányát a csapadékban. A tudósok szerint irtózatos összegbe kerülne akár csak a csökkenés elérése is, de a kármentést azonnal el kell kezdeni.

Link másolása

hirdetés

Még a világ legtávolabbi pontjain is olyan magasra emelkedett a légkörben az „örök vegyi anyagok” szintje, hogy sehol sem biztonságos az esővíz fogyasztása, írja az Independent.

A perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS-ok), másnéven „örök vegyi anyagok” olyan mesterségesen előállított anyagok csoportját jelölik, melyek többek között egyes daganatos betegségek, máj- és tüdőkárosodás, pajzsmirigy rendellenességek, termékenységi problémák vagy a túlsúly kialakulásáért felelősek.

Ezek az ember által előállított vegyületek az elmúlt évtizedekben a talajban, vízfolyásokon és óceánokon keresztül az egész világon elterjedtek.

Kutatók szerint így ma már az Antarktisztól Tibetig bezárólag nincs olyan pontja a bolygónak, ahol ne fordulnának elő az esővízben vagy a hóban.

Ráadásul ahogy egyre jobban megértették a tudósok a PFAS-ok káros hatásait, úgy csökkentették az elfogadható mennyiségek arányát a talajban, felszíni vizekben és ivóvízben. Ennek eredményeképp ezeknek a vegyszereknek a szintje az esővízben „már mindenütt az irányadó szint felett van”.

hirdetés

A stockholmi és a zürich-i egyetem kutatói példának hozzák fel a perfluoroktánsav (PFOA) ivóvízben mért irányértékét, amit 37,5 milliószor alacsonyabbra csökkentettek az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban. Ennek pedig az országban hulló csapadék már nem tud megfelelni. Bár a világ fejlett részein szinte alig isznak esővizet az emberek, világszerte milliók várják a csapadékból kinyerhető folyadékot, mint a egyetlen ivóvízforrást.

A két egyetem kutatói arra jutottak, hogy bár a PFAS-okat nagymértékben előállító 3M már két évtizeddel ezelőtt felfüggesztette a gyártást, a légkörben ennek ellenére nem csökkent a vegyi anyagok jelenléte számottevően. Mindez valószínűleg a szinte elpusztíthatatlan „örök vegyi anyagok” tulajdonságainak, illetve a természetes folyamatoknak köszönhető, ami mindig visszajuttatja a légkörbe a vegyszereket.

A körforgás megállítása ellen és a PFAS-szennyezettség csökkentése érdekében pedig jelenleg szinte tehetetlen az emberiség.

A tudósok szerint azt az irtózatos összeget, amibe a vegyi anyagok jelenlétének mérséklése kerül, egy az egyben a vegyszereket előállító iparágak szereplőire kellene terhelni. A kármentést pedig azonnal el kell kezdeni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Sosem volt ilyen kevés víz benne, rekord alacsony vízállást ért el a Velencei-tó
Szomorú látványt nyújt a tó, a partja hosszan kiszáradt, sokat kell besétálni, hogy egyáltalán térdközépig érjen a víz.

Link másolása

hirdetés

Szomorú látványt nyújt jó ideje a Velencei-tó, hosszan kell besétálni, hogy egyáltalán térdközépig érjen a víz. 1949. október 24-én volt hasonlóan kritikus a vízszint 63 cm-rel. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság péntek 18 órás mérése alapján 62 cm-ig csökkent. A hétvégi front hatásásra ez ugyan néhány centit ingadozott, de már a vasárnap reggeli és a ma reggeli mérések is 61 cm-t mutatnak Agárdnál.

A 73 évvel ezelőtti szintet már múlt hét csütörtökön elérte a tó, amire már hetek óta számítani lehetett. „Napok óta mondtuk, hogy ez a vízállás beáll majd. Megtörtént. Ennél kevesebb csapadékot keveset láttunk az életben. A Velencei-tavon, amit jelenleg tudunk tenni – mert vizünk sehol sincs –, hogy vízforgatókkal frissítjük a vizet. Azt folyamatosan végzik a kollégák minden nap 4 és 10 óra között” - nyilatkozta Siklós Gabriella, az OVF szóvivője a Pecaverzumnak.

A rekord megdőlésében a hétvégén átvonult front okozott némi bizonytalanságot, de

már a vasárnap hajnali mérés 61 cm-t mutatott

- írja az Időkép.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: