SZEMPONT
A Rovatból

„Innen nincs visszaút” - Trump sokkolta Amerikát miniszterei névsorával, egyetlen dolog számít: a lojalitás

FBI-ellenes igazságügyi miniszer, oltásellenes egészségügyi miniszter, orosz narratívákat visszhangzó, hírszerzési tapasztalat nélküli kémfőnök - Trump listája földrengésszerű változásokat indíthat el Amerikában.


„A humorérzéke elképesztő” – írta Elon Musk vasárnap az ukrán elnök posztja szerint, ami arról szólt, hogy Ukrajna egy független ország, amit még az Egyesült Államok sem kényszeríthet arra, hogy csak üljön és hallgasson a tárgyalóasztalnál. Mindennek nem lenne nagy jelentősége, ha Musk nem lenne Trump egyik legfontosabb tanácsadója abban a kérdésben, kik legyenek a következő adminisztráció tagjai, valamint nem lenne maga is egy fontos kormányzati pozíció várományosa. De az.

Trump pedig valósággal sokkolta az amerikai politikai elitet azzal, hogy kiket helyezne leendő kormányának kulcspozícióiba. A New York Times szerint még a republikánusokat is meglepte az, hogy olyan emberek sorát nevezte meg, akiknek bevallott célja az általuk vezetett intézmények szétverése.

Ez a hatalomgyakorlás új korszakát jelenti – radikális hűséggel, ellenségképgyártással és a kormányzati struktúrák gyökeres átalakításának szándékával - írja az amerikai lap. Trump elsődleges célja, hogy felszámolja a "deep state", vagyis a mélyállam néven emlegetett intézményi ellenállást, amely szerinte korábban akadályozta politikai ambícióit. A kiválasztottak közös nevezője az iránta való lojalitás, amely az ő szemében fontosabb tényező, mint a tapasztalat vagy a szakértelem.

„Érezhető, hogy a politikai kultúrában szinte földrengésszerű elmozdulás történt. És úgy tűnik, mindenki tudja, hogy innen már nincs visszaút” – mondja Stephen K. Bannon, Trump egykori stratégiai tanácsadója.

Trump természetesen soha nem titkolta, hogy célja a washingtoni status quo szétzúzása. Ez volt az egyik fő vonzereje. Sok támogatója egyetért azzal, hogy a rendszer alapjaiban hibás, és el kell pusztítani. Az eddigi gyakorlat szerintük csak a kiváltságosokat szolgálta. Washingtonban azonban a legtöbben azt feltételezték, hogy Trump nem megy el olyan messzire, mint ahogy azt a kampányában ígérte. És így is tűnt, amikor Marco Rubio floridai republikánus szenátort nevezte meg leendő külügyminiszterének. De aztán jött Matt Gaetz jelölése az igazságügyi miniszter posztjára, Robert F. Kennedy Jr. az egészségügyi tárca élére, Pete Hegseth a védelmi miniszteri pozícióba, és Tulsi Gabbard kinevezésének bejelentése a nemzeti hírszerzés igazgatói székébe.

A republikánusok szinte sokkot kaptak Gaetz kinevezésének hírére. Rupert Murdoch New York Postjának szerkesztősége például „őrültnek” nevezte Kennedy-t. Trump stábja pedig meglepődött, amikor kiderült, hogy Hegseth korábban egy szexuális zaklatási vád miatt peren kívüli megállapodást kötött, bár ő azt állítja, a szex kölcsönös beleegyezésen alapult.

Don Baer, Bill Clinton elnök korábbi kommunikációs igazgatója szerint Trump az amerikai rendszer alapjait támadja meg. „A mostani jelölések nem arról szólnak, hogy lecsillapítsa az indulatokat, hanem épp ellenkezőleg, mintha azt üzenné: Íme, ezekkel az emberekkel fogom véghezvinni a terveimet, és tetszik, hogy ez irritál benneteket.”

Új kabinet, új prioritások

Trump jelöltjei jelentősen eltérnek azoktól az emberektől, akiket első elnöksége idején hasonló pozíciókba emelt. Akkor a politikai elitben jól ismert figurákat választott, akik azonban rendre konfliktusba kerültek vele. Úgy tűnik ebből azt a következtetést vonta, le, hogy az ellenállás csak úgy előzhető meg, ha kizárólag lojális szövetségeseket választ, akik nem állnak ellen a terveinek. Ezt Steve Bannon, Trump egykori stratégiai tanácsadója így fogalmazta meg:

„Ők próbálták elpusztítani Trumpot, most Trump fordult ellenük.”

Ez különösen fontos három területen, amelyek Trump szerint a legnagyobb akadályt jelentették korábbi ciklusában: az Igazságügyi Minisztérium, a Pentagon és a hírszerző ügynökségek élén.

Matt Gaetz és az igazságügyi minisztérium: háború az FBI ellen

Matt Gaetz megnevezése az igazságügyi miniszter posztjára az egyik legmeglepőbb, még Trump radikális lépéseihez mérten is. Gaetz ugyanis korábban maga is az Igazságügyi Minisztérium vizsgálatának célpontja volt kiskorúval folytatott szexuális viszony és drogfogyasztás gyanúja miatt. Bár nem emeltek vádat ellene és ő tagadja a vádakat, jelenleg is azért küzd, hogy megakadályozza annak a jelentésnek a nyilvánosságra hozatalát, amelyet a Képviselőház Etikai Bizottsága készített az ügyről.

Közben pedig folyamatosan bírálja az igazságügyi minisztériumot. Nemrégiben egyenesen azt mondta, hogy:

„Meg kell szüntetnünk az FBI-t.”

Ez az üzenet egyértelmű jelzés a Trump-tábor számára: Gaetz nemcsak hogy támogatja Trump bosszúhadjáratát a vele szemben korábban vizsgálatokat folytató szövetségi intézmények ellen, de készen áll arra is, hogy radikálisan átszervezze az amerikai igazságszolgáltatást. Ha Gaetz kinevezését megerősítik, várhatóan azonnal meneszti Christopher A. Wray FBI-igazgatót, akit Trump korábban maga nevezett ki, de túl függetlennek bizonyult.

Gaetz kinevezése kapcsán még republikánus körökben is felmerült a kétely, hogy Trump mennyire gondolja komolyan ezt a lépést. Alyssa Farah Griffin, Trump korábbi kommunikációs igazgatója a Twitteren így reagált: „Egyszerűen csak trollkodik Amerikával.”

Vannak, akik abban bíznak, hogy Gaetz eleve csak „áldozati bárány”, aki eltereli a figyelmet, miközben a többiek átcsúsznak.„Gaetz-et nem fogják megerősíteni. Ezt mindenki tudja” – mondja Kevin McCarthy, Kalifornia republikánus képviselője. Mások azonban nem értenek vele egyet. „Ez nem elterelés” – állítja Sarah Matthews, Trump korábbi sajtófőnök-helyettese. „Trump egyszerűen megrészegült a hatalomtól, és úgy érzi, megkapta a felhatalmazást minderre azzal, hogy megnyerte a választást.”

Pete Hegseth: tévés műsorvezető a Pentagon élén

Pete Hegseth, Trump jelöltje a védelmi miniszteri posztra, katonai múltja ellenére szintén vitatott választás. Hegseth ugyan szolgált Irakban és Afganisztánban, és őrnagyként szerelt le, de soha nem irányított semmilyen nagy méretű szervezetet, ami alkalmassá tenné a több millió fős amerikai hadsereg vezetésére. Inkább a Fox News kommentátoraként vált ismertté, valamint Trump hangos támogatójaként, aki folyamatosan bírálta az amerikai hadsereg állítólagos „woke” irányultságát, például azt, hogy nők is szolgálhatnak, és egyes tábornokok a sokszínűség fontosságáról beszélnek.

Hegseth jelölése azt is jelzi, hogy Trump nemcsak a politikai intézményeket, hanem a hadsereget is át akarja formálni. Első elnöksége idején a Pentagon vezetői, például Jim Mattis és Mark Milley tábornok egyértelművé tették, hogy nem hajlandóak politikai fegyverként használni a hadsereget. Ez különösen 2020 végén vált kritikussá, amikor Trump szövetségesei, köztük Michael Flynn, azt javasolták, hogy az elnök rendeljen el szükségállapotot, és használja a hadsereget a választások újraszámlálásának kikényszerítésére. A tábornokok azonban ellenálltak.

Trump most biztosra akar menni, hogy nem következik be hasonló, és a vezérkar körében is tisztogatásra készül.

Tulsi Gabbard: hírszerzési vezető orosz narratívákkal

Tulsi Gabbard, a nemzeti hírszerzés igazgatójának szánt jelölt szintén érdekes választás. Az egykori demokrata kongresszusi képviselő, aki később Trump támogatója lett, sokszor hangoztatta az orosz narratívákat Ukrajnáról és a NATO-ról. Amikor az oroszok például azt terjesztették, hogy az ukrán háborút valójában az Egyesült Államok robbantotta ki, hogy megvédje titkos ukrajnai laborjait, Gabbard úgy reagált, „több mint 25, amerikai pénzből finanszírozott biolaboratórium van Ukrajnában”, amiből szerinte halálos kórokozók szabadulhatnak ki.

Egy orosz állami televíziós műsorvezető egyszer úgy nevezte:

„a mi barátnőnk.”

Azt is megkérdőjelezte, hogy valóban Bassár El-Asszad szíriai elnök áll-e a 2017-ben elkövetett vegyifegyver-támadás mögött, ahogy azt az amerikai hírszerzés állította.

Bár Gabbard több évtizeden át szolgált tartalékosként a Nemzeti Gárdában, hírszerzési tapasztalata gyakorlatilag nulla. Az ő kinevezése különösen kényes kérdéseket vet fel az Egyesült Államok szövetségesei számára, akik attól tarthatnak, hogy az Egyesült Államokkal megosztott hírszerzési információkat politikai célokra használhatják.

Sokan attól tartanak, hogy fő feladatul azt kapja, hajtson végre tisztogatást a hírszerző szervezetekben, nehogy később Trump ellen forduljanak.

Radikális lépések más területeken is

Trump radikalizmusa nem korlátozódik a nemzetbiztonsági területekre. Az egészségügyi tárca élére Robert F. Kennedy Jr.-t nevezné ki, aki összeesküvés-hívő és az oltásellenes mozgalom vezéralakja. A környezetvédelmi ügyvédként tapasztalatokat szerző, és az egészségügyben nem különösebben jártas Kennedy kinevezése különösen provokatív választás, hiszen a COVID-19 járvány utáni időszakban az oltások kérdése továbbra is megosztja az amerikai társadalmat. Emellett Kennedy a csapvíz fluoridmentesítését tervezi, és már az első nap több száz embert rúgna ki az Élelmiszerügyi és Gyógyszerészeti Hatóság, az FDA dolgozói közül, mert meggyőződése, hogy a hivatal a gyógyszergyárak érdekében tevékenykedik. Megnevezése után máris zuhanni kezdtek a nagy gyógyszercégek részvényei.

A belbiztonsági minisztériumot Kristi Noem, Dél-Dakota kormányzója vezetheti, akinek hírnevét alaposan megtépázta az a beismerése, hogy saját kutyáját lőtte le, mert „nem tudta megfékezni”.

Emellett Trump Vivek Ramaswamyval együtt Elon Muskot nevezné ki az új Államigazgatási Hatékonysági Minisztérium élére, hatalmas befolyást adva egy olyan ember kezébe, aki milliárdos szerződéseket kap az amerikai kormánytól. A feladatuk az lesz, hogy csökkentsék a kormány pazarlását, és mintegy 2000 milliárd dollárral megvágják a 6500 milliárd dolláros amerikai költségvetést. Egy ekkora csökkentést a szakértők gyakorlatilag lehetetlennek tartanak, de ha megteszik, több millióan kerülhetnek utcára.

Trump három, korábban őt védő ügyvédet is kinevezne az Igazságügyi Minisztérium felső pozícióiba, ezzel szinte garantálva, hogy az elkövetkező négy évben nem kell szövetségi ügyészi vizsgálatoktól tartania.

Egészpályás letámadás amerikai módra

Trump új jelöltjei nemcsak a szakmai követelményeket hagyják figyelmen kívül, hanem a hagyományos politikai normákat is. Ahogy Olivia Troye, Mike Pence volt nemzetbiztonsági tanácsadója fogalmazott:

 „Trump most azt csinálja, amivel a demokratákat vádolja: a kormányzati intézményeket politikai fegyverré alakítja át.”

Korábban Washingtonban egyetlen ehhez hasonló jelölés sem ment volna át a Szenátuson, csakhogy Trump most azt akarja elérni, hogy a Szenátusnak ne is kelljen szavaznia ezekről az emberekről.

A szabály, amire hivatkozik, eredetileg arra szolgált, hogy az elnök ideiglenesen betölthesse az üres helyeket, amikor a Kongresszus nem ülésezett – abban az időben, amikor hetekbe vagy hónapokba telt Washingtonba utazni. De Trump ezt az alkotmányos jogot most a Szenátus megkerülésére kívánja felhasználni.

Láthatóan meggyőződése, hogy minderre felhatalmazást kapott november 6-án.

Csakhogy a New York Times felhívja rá a figyelmet, hogy ez a felhatalmazás nem is annyira meggyőző. Országosan ugyan többen szavaztak rá, mint Kamala Harrisre, de mindössze 50,1%-ot szerzett, és 1,8%-kal előzte meg demokrata ellenfelét. Kalifornia lassan érkező végső szavazatai után ez az arány valószínűleg még kisebb lesz. És bár 312 elektori szavazatot szerzett – többet, mint nyolc évvel ezelőtt –, győzelme mindössze három állam összesen 237 ezer szavazatán múlt. Ha ezek az államok másként szavaztak volna, Kamala Harris lenne az elnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Mehringer Marci: Van sok Marika néni meg Pista bácsi, aki Facebookon leírja, hogy dögöljek meg
Mehringer Marci rengeteg támadást kapott kormánykritikus dalszövege miatt, de szerinte generációjának többsége hozzá hasonló dühöt érez. A 23 éves énekesbe Nagy Feró is beleállt, akiről azt mondja, csak egy megvezetett idős ember.


Mehringer Marcit az X-Faktor 10. évadában ismerhette meg az ország. A fiatal énekes akkor a negyedik helyen végzett. A műsor után zenekart alapított, több dalukkal is szép eredményeket értek el, az igazi sikert számára a 2025-ben megjelent Szar az élet című száma hozta meg. A 23 éves zenész ebben a saját magát és a kortársait érintő problémákról, érzésekről énekel.

A dallal hamar a kormánypárti sajtó célkeresztjébe került, és a közösségi oldalakon is sokan kritizálták részben a szöveg, részben pedig amiatt, hogy egy előadó miért foglalkozik politikai kérdésekkel. De Nagy Feró is többször beszólt neki. Marcival most arról beszélgettünk, hogyan élte meg a negatív kritikákat, és számított-e egyáltalán ekkora visszhangra. De a fiatal zenész azt is elárulta, hogyan látja ma Magyarországot és a saját generációját.

– A Szar az élet című számotok eléggé megosztó, hozzád milyen visszajelzések jutottak el?

– Ennek a dalnak valóban olyan ereje van, ami korábban más számunknak nem volt. Sokkal inkább a figyelem középpontjába kerültünk.

A propagandát leszámítva összességében inkább pozitívak a visszajelzések.

Sokan elmondják, hogy ők is ugyanígy gondolják a dolgokat. De azért van sok Marika néni meg Pista bácsi, aki Facebookon leírja, hogy dögöljek meg.

– Ilyeneket is írnak neked?

– Persze. A Facebookon mostanra azért már az idősebb korosztály van jelen, és talán ez az a platform, ahová leginkább beférkőzött a politika. Sőt, a Facebook kb. már csak politika... tele van a hírportálok cikkeivel. Egyébként a hírekkel többnyire én is ott találkozom, ott olvasok politikai, közéleti tartalmakról. Illetve Facebookon van talán a legtöbb negatív komment is. Az már természetes, hogy mondjuk másfél-kétmillióan megnéznek egy videót, van alatt 3-4 ezer komment, aminek a fele az biztos, hogy ilyen.

– Hogyan kezeled ezeket a negatív kommenteket?

– Őszintén szólva engem ezek nem érintenek meg. Nem tudok most már ezeken izgulni, nem húzom fel magam rajtuk. Az az igazság, hogy az ilyenekhez az ember egy idő után hozzászokik. Másfelől mindenkinek szabad véleményt nyilvánítani: ha valakinek nem tetszik az, amit csinálok, az is teljesen rendben van.

– Mennyire számítottál arra, hogy ekkorát fog menni ez a dal, és hogy ilyen megosztó lesz?

- Nyilván reméltem, hogy nagyot fog menni, de arra nem számítottam, hogy ekkorát. A hatását illetően abszolút nem számoltam azzal, hogy gyakorlatilag mindenhová el fog jutni, és hogy ekkora port kavar majd. Azt gondoltam, hogy azért lesz sok-sok fiatal, aki ezzel rezonálni fog. És abszolút beigazolódott számomra, hogy ami ebben a dalban van, ez a fajta düh, az nem kizárólag bennem él, hanem ez tényleg egy valid érzés a fiatalok többségében. Az az igazság, hogy

nemcsak én, de a legtöbb barátom is ugyanazt éli át: nincs hol laknia, nagyon drága az albi, rossz az oktatás, szar az egészségügy... Igazából ez a dal kigurult belőlem, szóval nem kellett sokat gondolkoznom rajta, könnyen jöttek a szavak.

A legnehezebb része inkább az volt, hogy mi az, amit kiveszünk belőle, merthogy van legalább 50 sor, ami nem került bele, hiszen túl hosszú lett volna. De ezek megvannak, és talán majd egy másik dalban még előveszem. De egyébként most úgy érzem, hogy nem feltétlen szeretnék több hasonló jellegű, kimondottan politika tartalmú dalt.

– Miért?

– Elsősorban azért, mert nem akarom, hogy ez öncélúvá váljon.

Én nem pénzt akarok ezen keresni. A zene számomra a művészetről szól, meg arról, hogy elmondjam, amit érzek, és nem arról, hogy felüljek erre a hype-vonatra.

Egyszer elmondtam, amit akartam, meg ami bennem volt, de számomra egy kicsit furcsa lenne, ha innentől újra és újra arról írnék dalt, ami szar az életben.

– Mondtad ezt a hype-vonatot, és az tény, hogy az utóbbi időben egyre több olyan előadó van, akik akár a zenéikben, akár a színpadi megnyilvánulásaikban foglalkoznak a politikával. A propaganda ezekre művészekre rendre reagál. Te is így jártál. Sőt, téged a nyíltan fideszes Nagy Feró is bekóstolt. Benned hogyan csapódott ez le?

– Az ő esete elég érdekes...

Nem akarom megbántani sem őt, sem a korosztályát, de ő végső soron egy idős ember, akinek a korát szépen kihasználják. Kicsit olyan, mint egy báb, és rossz ezt látni.

Én találkoztam vele, és ő egyáltalán nem egy rosszindulatú figura, csak egy megvezetett idős ember, aki ráadásul valószínűleg még pénzt is kap azért, hogy hülyeségeket beszéljen a tévében. Egy eseményen előttük léptünk fel, és mondtam neki, hogy nyugodtan nézze végig a koncertünket. Ott állt a színpad szélén végig, láttam rajta, hogy amúgy meg élvezi a zenéinket... és közben a médiában meg tök mást kell mondjon, vagy csináljon. Persze ettől még nem akarom az ő felelősségét tompítani ebben az ügyben, de baromi szomorú ezt látni. És

az a legrosszabb az egészben, hogy ő olyan ember, aki egy időben szép dolgokért és nemes célokért lázadt, és most egy nagyon hasonló rendszernek a katonája.

– Egyébként szerinted egy zenésznek mennyire dolga az, hogy politikával foglalkozzon?

– Szerintem egy alkotó embernek mindig kritikusnak kell lenni, hogy képezzünk valamilyen fajta ellenpólust. Én azt gondolom, hogy egy jó zenész örök ellenzéki, akkor is, hogyha egy olyan kormány van éppen hatalmon, akiknek az irányítása alatt jól működik az ország.

Szerintem Magyarországon egy kicsit el vannak csúszva a dolgok, mert azt gondolják az emberek, hogy a politikusok a mi főnökeink. Holott ez pont fordítva van, mert a politikusokat az emberek választják meg, tehát ők vannak értünk, és az volna a feladatuk, hogy azokat a dolgokat, amiket a társadalom szeretne, vagy ami a társadalom számára jó, megtegyék.

A politikusok nem azért vannak ott, hogy majd ők megmondják, mi legyen, ők az átlagembert kellene, hogy képviseljék. De az a probléma, hogy mi magyarok nem ebben szocializálódtunk, és szerintem nekünk, fiataloknak az az egyik fontos feladatunk, hogy ezen a gondolkodásmódon változtassunk.

– Milyennek látod a saját generációdat?

– Alapvetően nagyon fekete-fehérnek. Van az egyik oldal, a teljes nihil, akiknél azt látom, hogy amit érzékelnek a világból, az arra sarkallja őket, hogy semminek semmi értelme, és belecsúsznak ebbe a minden szar állapotba. Ezzel ők elvannak. Emellett pedig ott a másik oldal, akik nagyon ambíciózusak, céljaik vannak, amikor meg akarnak valósítani. Tenni akarnak, jobb emberekké válni és egy jobb helyet csinálni az országból, a világból. Szóval szerintem a mi generációnk ilyen, két véglet, és nem igazán van átmenet. De azt gondolom, hogy az ambíciózus fiatalokból, az akaraterőből szerintem sokkal több van. Illetve

mi fiatalok talán sokkal inkább abba az irányba húzunk, hogy valamiféle kollektív egyetértésben tudjunk majd együtt létezni. Szerintem sokkal kevésbé vagyunk önzőek már, kevesebb az egyén, és sokkal több a kollektíva a fiataloknak a fejében.

Szerintem többet törődünk egymással, szociálisan érzékenyebbek vagyunk, elfogadóbbak és, sokkal jobban érdekel minket környezetük.

– Te, mint Mehringer Marci, egy 23 éves zenész, milyen országban szeretnél élni, milyen Magyarország lenne számodra az ideális?

– Elég egyszerűen meg tudom fogalmazni: egy olyan országban, ahol mindenki embernek érezheti magát, teljesen mindegy, hogy honnan jön, hogy milyen a bőrszíne, milyen a vallása, milyen a szexualitása. Egy olyan szép és szabad Magyarországon szeretnék élni, ahol mind egymásért vagyunk. Ez egy nagyon egyszerű, meg nagyon klisés gondolat, de közben azt gondolom, hogy ennél tényleg semmi sem fontosabb.

Mostanra magyar ember lett, magyar embernek farkasa, ez így nem járja.

Mi nem fideszesek, meg tiszások, meg mi hazánkosok, meg nem tudom, kik vagyunk, hanem a hogy egytől egyig mind magyarok vagyunk. Mindannyian ugyanabban az országban élünk, és bárki is van kormányon, mindenkiért felel. Szomorú, hogy ennyire szét lett szakítva ez a kis ország, ez a kis nép. Szóval egy olyan országban szeretnék élni, ahol ez nincs jelen. Egy szabad Magyarországot szeretnék, ahol mindannyian embernek számítunk.

– Mik a terveid a következő időszakra, várhatóak például új dalok?

– Idén még biztosan kiadunk két dalt, és tervezünk egy nagykoncertet is, de erről egyelőre nem szeretnék többet elárulni. Jövő tavasszal pedig tervben van egy fullos nagylemez is, amit télen fogok tudni befejezni, mert akkor lesz rá időm. Számomra az a legfontosabb, hogy ezzel a lemezzel össze tudjam foglalni az elmúlt időszakot, meg mindent, ami bennem van, az érzéseimet. Hogy ez pontosan mit takar, vagy, hogy lesz-e benne még társadalmi kérdésekkel, problémákkal kapcsolatos gondolat is, az egyelőre maradjon titok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Aki embernek hitvány, az politikusnak is” - Civil demonstráció volt a Parlament előtt
A rendezvényt Felföldi József és Tóth-Beeri Szilvia szervezte, felhívásukban jelezve, hogy nem pártpolitikai eseményről van szó.


Nagyjából 60-80 érdeklődő gyűlhetett össze a parlament előtt a szombaton 15 órára meghirdetett demonstrációra. A rendezvényt Felföldi József, a néhány éve még a Fidesszel országos szinten is szimpatizáló debreceni nagyvállalkozó és Tóth-Beeri Szilvia operaénekes, civil aktivista szervezte.

Felhívásukban leírták, hogy az esemény nem pártpolitikai rendezvény, hanem közös kiállás azok mellett az ügyek mellett, amelyek minden magyar embert érintenek.

A tiltakozók többek között a gyermekek jövőjének veszélyeztetését, az iskolák rossz higiéniai állapotát, az állam által ki nem fizetett devizahiteles kártérítéseket, a földmutyikat, az akkumulátorgyárak terjeszkedését és a hazai vállalkozások háttérbe szorítását kifogásolták. A rendezvényen több közéleti szereplő is felszólalt.

A demonstrálók között akadt olyan, aki egy

„Aki embernek hitvány, az politikusnak is” feliratú papírlapot lobogtatott.

Másvalaki azt írta a pólójára, hogy „Tüneti helyett HOLISZTIKUS OKI kezelést!”. A legkarcosabban talán az a férfi fogalmazott, aki egy jókora táblára írva üzent: „Inkább vagyok balsors a Himnuszban, mint balfasz a PEDOFIDESS-ben!”

A rendezvényről fotósunk több képet is készített, amiket itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Egy kicsit bolondos, de kedves srác volt” – Templomba járó, Trump-rajongó mormon család kiválóan tanuló gyereke Charlie Kirk merénylője
A 22 éves Tyler gyerekkora óta templomba járt, okos volt, kedves és csendes az ismerősei szerint. Most egész Amerika róla beszél – és a különös üzenetekről, amiket a golyókra vésett.


Egészen más jövő várt volna Tyler Robinsonra, ha minden a tervei szerint alakul. Charlie Kirk 22 éves merénylője Utah államban, St. George közelében nőtt fel, és már középiskolásként is kitűnt tanulmányi eredményeivel: a közösségi médiában megosztott posztok szerint nagyon jó tanulmányi átlaggal zárt. A Pine View középiskola elvégzése után a Utah Állami Egyetem négyéves ösztöndíjat ajánlott neki, amit egy videóban büszkén fel is olvasott.

Azonban csak egyetlen félévet töltött az egyetemen. A tanulmányi szünet után már nem tért vissza, ehelyett a Dixie Műszaki Főiskolán tanult tovább, ahol az elektronikai képzés harmadéves hallgatója lett. 2022-ben megszerezte a villanyszerelői engedélyt is. Legutóbb egy st. george-i lakóparkban lakott, ahol szomszédai szerint visszahúzódó, csendes fiatalemberként élt, és nem igazán beszélt politikáról.

Robinson korábban a Utah Technológiai Egyetemen is szerzett kreditpontokat középiskolás évei alatt, 2019 és 2021 között. A Utah Valley Egyetemre, ahol a lövöldözés történt, nem járt.

A nyilvántartások alapján pártonkívüliként regisztrált szavazó volt, de soha nem élt szavazati jogával. Szülei, Matthew és Amber Robinson a Republikánus Párt tagjai, és a helyiek barátságos, segítőkész családként ismerték őket. Az apa konyhapultokat és szekrényeket szerel be, az anya szociális munkás. A család aktív tagja a mormon egyháznak.

Egykori ismerősei szerint Robinson mindig csendes volt, de jó fej, aki főleg a videojátékok világában érezte otthon magát.

Egy volt osztálytársa így emlékezett rá: „Nagyon-nagyon benne volt a videojátékokban”, és érdekelte is a játéktervezés. Elmondása szerint ebédidőben kártyázni szoktak az iskolában, és Robinson „egy kicsit bolondos, de kedves srác volt”.

A szomszédságában élő Kristin Schwiermann – aki iskolai takarítóként és egyházi tagként is ismerte a fiút – így emlékezett vissza: „Azt tudom, hogy [Tyler] mindig rendesen viselkedett. Nagyon kedves volt. Okos volt. Úgy hallottam, teljes ösztöndíjat kapott a főiskolára… Teljesen megdöbbentem, hogy ezt tényleg ő tette.”

A rendőrség szerint Robinson szeptember 11-én lőtte le Charlie Kirket a Utah Valley Egyetem egyik rendezvényén. A konzervatív aktivista épp a mormon egyházról beszélt, amikor a tragédia történt. A rendezvényen többek között ezt mondta: „Imádom, hogy a mormonok misszionáriusokat küldenek a világ minden tájára, imádom, hogy milyen udvariasak... a csapatom fele mormon.” Hozzátette: „A mormonok nagyszerű emberek. Hadd mondjam el, hogy én evangéliumi keresztény vagyok, de nem vagyok olyan, aki gyűlöli a mormonokat.” Tyler Robinson és családja az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza mormon közösség tagjai.

A lövöldözés után a rendőrök egy csavarzáras puskát találtak az egyetem közelében, egy erdős területen. A fegyverben lévő lőszerhüvelyeken több felirat is szerepelt. Az egyiken ez állt: „Hé, fasiszta! Kapd el!” Egy másikon az olasz antifasiszta dal sora: „Oh bella ciao, bella ciao, bella ciao, ciao ciao.” Egy harmadik hüvelyen ez volt olvasható: „Ha ezt olvasod, meleg vagy LOL.” A hatóságok szerint a feliratok videojátékokra és mémekre is utaltak, köztük a Helldivers 2 és a Far Cry 6 játékokra, valamint egy Netflix-sorozatra.

Spencer Cox, Utah kormányzója elmondta, hogy a nyomozók egy családtagot is kihallgattak, aki szerint Robinson az utóbbi években egyre inkább a politika felé fordult. Egy nemrég tartott családi vacsorán szóba hozta Charlie Kirk közelgő rendezvényét, és a családtag elmondása szerint azt is kifejtette, miért nem ért egyet az aktivista nézeteivel. A hozzátartozó szerint „Kirk tele van gyűlölettel, és gyűlöletet terjeszt”.

Robinson egykori iskolatársa arról számolt be, hogy korábban ő és a családja is Donald Trump támogatója volt: „Amikor ismertem őt és a családját, igazi Trump-rajongók voltak. Amikor ez történt, azt se tudtam, mi változott meg.”

Pénteken az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházának vezetői közleményt adtak ki: „Elítélünk minden borzalmas erőszakos cselekedetet világszerte, beleértve a mostani gyilkosságot is Utah államban. Ismételten arra kérünk mindenkit, hogy a különbségek ellenére is a békét és az egységet keressék.” A közlemény zárása így szólt: „Arra buzdítunk mindenkit, hogy utasítsa el az erőszakot, és inkább a megértésre törekedjen. Mindannyian Isten gyermekei vagyunk – ennek tudatában több méltósággal, együttérzéssel és tisztelettel kell bánnunk egymással.”

(via BBC, CNN, New York Post)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina a Charlie Kirk elleni merényletről: Ez az indulat, ez a gyűlölet itt van Magyarországon is
A humoristát nagyon megrázta a konzervatív aktivista szerdai halála. Kirköt egy egyetemi közönségtalálkozó közben lőtték nyakon, esélye sem volt a túlélésre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 12.



„Végtelenül megrázott Charlie Kirk halála” – írja péntek reggeli posztja elején Pottyondy Edina. A jobboldali influenszert szerdán lőtte le egy eddig ismeretlen merénylő. Kirk éppen a Utah Valley Egyetemen tartott közönségtalálkozót, amikor nem sokkal dél után nyakon lőtték. A 31 éves konzervatív aktivista nem élte túl a merényletet.

„Talán azért, mert politikai tartalmakat gyártó influenszer volt. Talán azért, mert miközben nagyjából semmiben sem értettem vele egyet, a gondolatait kifejezetten kulturált módon adta elő. Talán azért, mert kétgyermekes apuka volt. Talán azért, mert alig 31 éves. Vagy azért, mert az infernális gonoszság, ami a halálát okozta, valószínűleg liberális irányból érkezett” - olvasható a humorista bejegyzésében.

„Az, hogy a közélet hova süllyedt az elmúlt évtizedekben, nyilván sokak felelőssége. Lehet joggal mutogatni a szélsőjobbra, a szélsőbalra, Finkelsteinre, a woke radikalizmusra. Lehet hibáztatni a hagyományos médiát, az algoritmusokat, az influenszereket, a társadalom mentális állapotát, a szociális igazságtalanságokat. Lehet vádolni a korszellemet, a kapitalizmust, a Covid-lezárásokat, a jogrendszert. És mindegyikben akad is némi igazság” - tette hozzá az influenszer, aki ezután a megosztottságról ír.

„Ez a szélsőséges megosztottság, amit a politika és a kultúra közösen zúdít az emberre, az az elképesztő indulat, ami világszerte forrong, számtalan tényezőből ered. Aki tényleg szembe akar nézni a valósággal, felteszi magának a kérdést, hogy a felelősség mennyire terheli a saját politikai közösségét”

– írja Pottyondy Edina, aki ezután a közelmúlt eseményeit is felidézi.

„Az elmúlt években egyre több politikai merényletet követtek el Amerikában. Meglőtték Trumpot. Minnesotában két demokrata törvényhozót és feleségeiket lőttek le, az egyik házaspár meghalt. A Képviselőház elnökének férjét kalapáccsal próbálták szétverni, megöltek egy vállalatigazgatót, és most Charlie Kirköt is.”

Pottondy szerint a Kirk halálához vezető indulat hazánkban is jelen van.

„Ne legyen kétségünk: ez az indulat, ez a gyűlölet itt van Magyarországon is, és egész Európában.

A Ficot megtámadó elmebeteg, a Budapesten garázdálkodó antifák, a Budah*ázy-galeri, vagy éppen az ellenzéki kritikust megtámadó propagandista mind ugyanannak a forrongó erőszaknak a jelei. Nem az a megoldás, hogy egyre hangosabban üvöltjük, hogy a másik a hibás. Ha egyáltalán lehetséges a változás, az csak úgy valósulhat meg, ha jobbak, türelmesebbek, nagyvonalúbbak leszünk, mint a tegnapi önmagunk. Különben a pokolra fogunk jutni mindannyian, még mielőtt meghalnánk.”

„Nyugodjon békében Charlie Kirk! És szégyellje magát mindenki, aki a halálán örömködik. És azok is, akik ezt a tragédiát is arra használják, hogy még több gyűlöletet, még több indulatot öntsenek a világra” – zárja a posztot Pottyondy Edina.


Link másolása
KÖVESS MINKET: