Hamarosan sertésszívet is átültethetnek emberekbe - már folynak a kísérletek
A 87 éves, dél-afrikai születésű Sir Terence English, akit a Telegraph szólaltatott meg első sikeres szívátültetésének 40. évfordulóján, elmondta, hogy egykori tanítványa, aki annak idején asszisztense volt, még az idén megpróbálkozik sertésvese emberbe való átültetésével. Amennyiben ez a xenotranszplantáció (sejtek, szövetek, szervek átültetése egy másik faj szervezetébe) megfelelő eredménnyel jár, akkor valószínűleg hasonló hatékonysággal lehetne ezt az eljárást szívátültetéssel is elvégezni, és erre akár már három év múlva sor kerülhet – mondta a professzor.
A sertés szívének anatómiája és működése hasonló az emberéhez, éppen ezért gyakran használják új kezelések kifejlesztéséhez. A szívroham ily módon való kezelésének reménye akkor csillant fel, amikor idén májusban ígéretes génterápiát hajtottak végre sertéseken.
Egy nemzetközi kutatócsoport ugyanis felfedezte, hogy egy microRNA-199 nevű kis genetikai anyag segít a szívroham által károsodott sejtek regenerálódásában.
A szívrohamot, tudományos nevén miokardiális infarktust az egyik koronaér hirtelen elzáródása okozza. A túlélők szíve gyakran tartós szerkezeti károsodást szenved.
A szívrohamot szenvedő állatok szíve a genetikai anyag beültetése után egy hónappal szinte teljesen meggyógyult.
A kísérletről a kutatók a Nature-ben számoltak be.
Vannak azonban még jelentős akadályok, mielőtt ezt a génterápiát tesztelni lehetne szívrohamot elszenvedett embereken.
A kezelt sertések többsége ugyanis elpusztult, mert a microRNA további működését nem ellenőrizték
– írta a Guardian.