Genetikai nyomkövetés: „Tudjuk, hogy már nincsen névtelenség, de még mindig azt hisszük, hogy van”
A közelmúltban a Harvard egyetem jogi karán egy konferencián vitatták meg, milyen veszélyei vannak a DNS gyűjtésének, elemzésének – írja a New Scientist.
Szóba került például egy per. Egy kanadai üzletember, Harold Peerenboom azzal vádolta a Marvel vezérigazgatóját, Ike Perlmuttert, hogy névtelenül lejárató e-mailetek küld róla. Hogy bizonyítékot szerezzen, DNS-mintát vetetett egy olyan ásványvizes palackról, amiből a Marvel vezetője ivott. Csakhogy a bíróság szerint a DNS-minta levételével Peerenboom megsértette Perlmutter magántulajdonhoz való és adatvédelmi jogait.
Ez az eset megváltoztatta azt a korábbi vélekedést, hogy a DNS nem vagyon, ami megnehezítheti a későbbiekben például a bűnügyekben nyomozó rendőrök munkáját.
„Csak idő kérdése az is, hogy mikor jelennek meg a gén-paparazzók, akik genetikai információkat tesznek közzé sztárokról a bulvármédiában”
– jövendölte Liza Vertinsky, a georgiai Emory egyetemről.
Madonnáról közismert, hogy már most külün takarítókat alkalmaz, akik letörlik minden nyomát a szállodai szobájában. De Vertinsky szerint akár az elnökjelöltek is célpontok lehetnek.
Komoly hatása lehetne ugyanis a választásokra, ha például a közvélemény arról értesül, hogy a jelölt génjei kockázatos személyiségzavarra, esetleg skizofréniára utalnak, még akkor is, ha egy gén nem jelenti feltétlenül azt, hogy a betegség ki is fejlődik.
Vajon alapozhatják-e a választók véleményüket a jelöltek várható egészségi állapotára?
De a DNS-gyűjtés és elemzés elterjedése a hétköznapi embereket is érintheti. A családfa-kutató géntesztek például lehetővé teszik, hogy olyan felmenőket is felkutassunk, akik talán soha nem akarták, hogy rájuk találjunk.
Idén februárban Danielle Teuscher DNS-tesztet végeztett ötéves lányán, aki spermadonor segítségével született. A portlandi nő a DNS teszt segítségével megtalálta a névtelen spermadonor édesanyját, vagyis lánya biológiai nagymamáját. Nem sokkal később azonban levelet kapott a beültetést végző cégtől, amelyben közölték vele, hogy megsértette a donor magánszféráját. Húszezer dolláros büntetéssel fenyegették, és megszakították vele a további együttműködést.