Ez lehet a legmelegebb február, és a legmelegebb tél a mérésék kezdete óta - és ennek komoly következményei lesznek
Hiába van még február, napok óta leginkább áprilisihoz hasonló az időjárás Magyarországon. A hirtelen jött 20 fok körüli hőmérsékletet nemcsak a rövid ujjú pólókban rohangáló emberek jelzik, néhány fa is szokatlanul korán virágba borult. Túl azon, hogy a korai tavasz jó hatással van a fűtésszámlákra, abban szinte mindenki egyetért, hogy valami nagyon nincs rendben az időjárással.
Szabó Péter éghajlatkutató jelenleg az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza, a Másfélfok egyik állandó szerzője, aki korábban az Országos Meteorológiai Szolgálatnál és a Nemzeti Alkalmazkodási Központnál dolgozott szakértőként. Legutóbb október közepén beszélgettünk, akkor azt mondta, hogy idővel a szeptember a nyár része lehet majd. A mostani időjárást alapul véve adta magát a kérdés: a február pedig hamarosan tavaszi hónap lehet?
– Októberben azt mondtam, hogy a nyár hossza növekedett meg a legjobban: gyakorlatilag 40 nappal hosszabb az 1970-es, 1980-as évek átlagához képest, főleg az ősz rovására. A Másfélfok három évvel ezelőtti tanulmányában arra jutottunk, hogy a tél továbbra is december elején kezdődik, de nagyjából 7 nappal hamarabb ér véget az évszak.
Ha külön-külön vizsgáljuk 1971-től kezdődően a téli nappalokat, akkor azt láthatjuk, hogy a február melegedett a legjobban, legkevésbé pedig a december.
– Az elmúlt napokban rendre 20 fok körüli hőmérsékletet jeleztek előre. Mennyire ritka, hogy ennyire tavaszias az idő februárban Magyarországon?
– December elsején egy interjúban óvatosan azt mondtam, hogy a december és a január inkább átlagos hőmérsékletű lesz az évszakos előrejelző modellek szerint, aminél végül is melegebb lett az a két hónap. De ez a rendkívüli, extrém meleg február még az akkori, évszakos előrejelző modelleket is meglepte – én ennyire is bízom bennük. Előzetes adatok alapján
de ezekre csak a hónap lezárulta után kapunk választ. Mindenesetre a HungaroMet, vagyis a korábbi OMSZ adatai szerint a mostani télen decemberben egy, januárban három, februárban pedig eddig ugyancsak három napon dőlt meg az országos melegrekord, míg a hidegrekord három hónap alatt egyszer sem. Ez egyértelmű jele annak, hogy sajnos a pozitív tartomány felé gyorsabban tolódik el ez az évszak.
– Innentől kezdve jobban tesszük, ha megszokjuk, hogy a tél utolsó napjaiban rövid ujjú pólós idő lesz, vagy ez csak egy egyszeri alkalom?
– Egyetlen évszakból nem lehet kiindulni, vagyis nem mondhatjuk, hogy innentől kezdve ilyen enyhék lesznek a telek, és februárban alig kell majd fűteni. Viszont az indikátorok valóban azt mutatják, hogy jelentősen lecsökkent mostanra a fagyos napok száma. Fagyos napnak azt nevezzük, amikor az éjszakai minimumhőmérséklet 0 fok alá csökken. Ilyenből korábban évente 100 nap volt, de ma már csak 70-80 ilyen napunk van. De kevesebb téli napot is tartunk számon, vagyis olyan napot, amikor a maximumhőmérséklet is 0 Celsius-fok alatti, tehát gyakorlatilag egész nap fagy van.
ami rendkívül kevésnek számít a század eleji 20-hoz képest.
– Csak a klímaváltozás állhat a szokatlanul meleg február hátterében, vagy köze lehet hozzá az El Niño éghajlati jelenségnek is, aminek fő jellemzője, hogy felerősíti a globális felmelegedés hatásait?
– Március-áprilisig tarthat a globális átlaghőmérsékletet növelő El Niño, amit egy neutrális időszak követhet. Ennek az éghajlati jelenségnek jelentős hatása van Észak-Amerikában, de az európai télre gyakorolt hatásaival kapcsolatban óvatosabban fogalmaznék. Skandináviában például egy időjárási blocking helyzetnek köszönhetően december-januárban nagyon hideg volt, amit mi Magyarországon egyáltalán nem érzékeltünk. Mostanra ez a helyzet megszűnt az északi országokban, így a tartós nyugatias áramlásnak köszönhetően arrafelé is enyhébb az időjárás.
– Vagyis akkor az egész világot figyelembe véve az El Niño után következő tél sokkal inkább egy klasszikus télre hasonlíthat majd, szemben a mostanival?
– Igen, vagyis remélem, hogy a következő tél ennél hidegebb lehet. De ezt most még a szezonális, közép-európai előrejelzések sem igazán mondhatják meg.
– Visszatérve a februári magyar áprilisra: milyen hatásai lehetnek az életünkre, hogy már javában akadnak virágba borult fák az utcákon?
– Pozitív hatása lesz például a fűtésszámlákra, amik alacsonyabbak lesznek. De pszichológiai szempontból is jó hatása van annak, hogy elmaradtak a tartós és kemény hidegek. Azonban nem szabad elfeledkezni a negatív hatásokról sem. Ilyen például a hóesés csökkenése, aminek következtében hazánk hegyeiben alig akad olyan nap, amikor síelésre alkalmas, vagyis 15 centiméternél vastagabb a természetes hó. Emiatt csak jelentős hóágyúzással tudják fenntartani a téli turizmushoz szükséges hóvastagságot Magyarországon, ami a bolygó további felmelegedésével teljesen megszűnhet. De ez nemcsak nálunk, hanem a jóval magasabban fekvő területeken, például az Alpokban vagy a Kárpátokban is rontja a téli turizmus helyzetét.
– A téli turizmus megszűnése még a mi életünkben bekövetkezhet, vagy ennél azért nagyobb távlatokról van szó?
– Ez nem úgy működik, hogy most mindenki úgy dönt, hogy a jövőben síelni szeretne, és majd tud is. Az éghajlati rendszer egy nagyon bonyolult, nem lineáris rendszer, és
Ha sikerül betartanunk a párizsi klímaegyezményben foglaltakat, akkor talán az évszázad közepétől újra síelhetünk itthon. Amennyiben a pesszimista forgatókönyv valósul meg, akkor az évszázad közepétől a külföldi, magasabb hegyekben lehet majd kizárólag síelni.
– Maradjunk még egy gondolat erejéig a jelennél, vagyis a jelenlegi extrém meleg februárnál. Milyen hatása lehet a szokatlan melegnek a mezőgazdaságra?
– A tartósan hideg tél elmaradásának a mezőgazdaságra is negatív hatása lesz. Egyes növényeknek például nem lesz meg az a szükséges hidegmennyiség, ami után növekedni kezdenek.
A vegetációs időszak, vagyis a növekedés az olyan hidegtűrő növényeknél, mint például a répa, már a tartós 5 Celsius-fok felett hőmérsékletnél elindul. Ezeknek az esetében az utóbbi 50 évben nagyjából kéthetes előretolódást figyeltünk meg. Míg mondjuk az olyan melegigényes fajoknál, mint a szőlő vagy a gyümölcsfák ez a folyamat csak 10 fok körül kezdődik el, és egészen eddig nem volt jelentős időbeli előretolódás az utóbbi 1-2 évig. Az előbbiért 70 százalékos biztonsággal kijelenthető, hogy az emberi tevékenység tehető felelőssé.
– Miért probléma, ha probléma egyáltalán, hogy előbb kezdődik a vegetációs időszak és a virágzás?
– Vizsgálataink alapján az utolsó tavaszi fagy dátuma körülbelül egy héttel tolódott csak korábbra, míg a vegetációs időszak a kedvező időjárás miatt ennél korábban kezdődik. Ebből pedig az következik, hogy növekszik a tavaszi fagyveszélyes időszak hossza. A rügyek és a virágok azonban könnyen elvesznek, ha néhány fokkal fagypont alá megy a hőmérséklet. Úgy tudom, hogy a virágzás alatt például a -3 Celsius-fokra csökkenő hőmérséklet akár a gyümölcsök felének elvesztését is okozhatja. Az időjárási modellek szerint a jövő ennél még rosszabb lesz:
– A folyamatok lassítása, netán visszafordítása érdekében mit tehetnek ennek az interjúnak az olvasói?
– Alapvetően az a célunk, hogy most fektessünk be a jövőbe, és ne pedig majd a jövőben próbáljuk korrigálni az elrontott dolgokat. Az átlagember leginkább azzal tud segíteni, ha elvárja a döntéshozóktól, hogy tegyenek a klímaváltozás ellen. A mindennapi élet során ezen felül sokat segíthet, ha nem utazunk tengerjáró hajókkal, ami egy főre vetítve az egyik legkárosabb dolog. Jó lenne az autómentesség, de ezt nagyon nehéz megoldani. Ennél jóval egyszerűbb, de mégis nagy hatása lehet a szezonális ételek fogyasztásának, a vegetáriánus vagy húsmentes életmódra áttérésnek, a fast fashion ruhák állandó vásárlása helyett pedig hordjuk tovább a régebbi darabokat.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
