KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Még soha nem termeltünk ennyi szemetet az ételrendeléssel, de van megoldás, hogy szabaduljunk tőle

A csomagolások újrahasznosítása helyett az újrahasználatuk is óriási környezeti terheléstől mentesítené a bolygót.
Rónyai Júlia. Fotó: Rakun Dobozközösség - szmo.hu
2022. március 25.



A pandémia óta az egekbe szökött az étel-házhozszállítás, az e-kereskedelem és a tisztítószerek eladása is. A gond, hogy ezek az iparágak jórészt az egyszer használatos csomagolásokra építenek - írja a Circular Economy Portugal 2021-es tanulmánya. Pedig csak egy kis tudatosságra lenne szükség, hogy felszámoljuk a műanyag szeméthegyeket.

Hogy a helyzet mit sem javult, kellően mutatja, hogy 2019-ben rekordot döntött az egy főre jutó csomagolási hulladék mennyisége. És míg a nagyvállalatok az újrahasznosításban látják a megoldás kulcsát, a szakértők szerint a gyártás és fogyasztás mai mértéke mellett már nincs olyan hulladékgazdálkodási rendszer, ami ezt megfelelően kezelni tudná.

Valódi megoldást csak a hulladékcsökkentés és az újrahasználható (tehát nem újrahaszosítható!) csomagolások nyújthatnának - derül ki a tanulmányból, amit a Humusz Szövetség fordított magyarra.

Ha ugyanis a tisztítószerek, az online rendelt ruhák és a kiszállított élelmiszer egyötödét újrahasználható anyagba csomagolnánk a következő 5 évben, azzal több mint egymilliárd tonna szén-dioxid kibocsátását előznénk meg, ráadásul 3 és félmilliárd köbméter vizet és több mint 1,2 millió teherautónyi nyersanyagot spórolhatnánk.

De vajon megvalósítható ez a gyakorlatban?

“Az emberek fejében, sőt, a cégek és politikusok döntéseiben is az újrahasznosításon van a hangsúly, pedig létezik ennél jobb megoldás is. Habár ez még nem igazán ment át a köztudatba, van egy “hulladékhierarchia”, ami alapján a legfontosabb a hulladékmegelőzés, a második a termékek újrahasználata, és a csak a harmadik az újrahasznosítás.

A műanyagot lecserélni gazdasági okokból nem prioritás a nagyvállalatoknak: a szűz műanyag rendkívül olcsón elérhető, és minél olcsóbb az előállítás, a cégek annál nagyobb profitra tesznek szert” - mondja Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programvezetője.

Létezik ugyan a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, aminek értelmében a gyártó felelősséggel tartozik a termék környezeti lábnyomáért - például, hogy miből gyártja, mibe csomagolja, és mennyi hulladékot képez vele -, Magyarországon azonban ez a rendszer nem igazán működőképes: a gyártókat még azért sem nagyon vonják felelősségre, ha például egy termékük az árokparton köt ki.

Sok nagyvállalat a valódi változtatás helyett előszeretettel él a “zöldre festés” látványgesztusával is. Ilyen például a szemétszedő akciók támogatása, vagy a "Gyűjts szelektíven!" feliratú plakátok kihelyezése, amivel valójában a fogyasztóra terhelik a felelősséget - teszi hozzá György.

Akkor mégis milyen anyagot használjunk?

Ez nagyban múlik azon is, pontosan mit csomagolunk bele. A textil- és a ruhaiparban például nem kell nedvességtartalommal számolnunk, így itt megfelelő az újrahasználható papírcsomagolás. Ez Nyugat-Európában már bevett, igaz, nálunk egyelőre nem igazán elterjedt megoldás.

Külön kategóriát képviselnek a háztartási tisztítószerek és tisztálkodószerek, amelyek csomagolása ma elsősorban egyszer használatos flakon.

Pedig ha újratölthető flakonokra váltanánk, alig egytizenkettedére faragnánk le a csomagolás környezeti hatását. Mindez nem utópia, hiszen már ma is, nálunk is vannak üzletek, ahol befőttesüvegbe, vagy erre kialakított műanyag flakonba nyomhatjuk a szappant, sampont.

És ott van persze a vendéglátóipar is, ahol a Covid-járvány óta 40 százalékkal nőtt az elviteles csomagolóanyagok használata.

“Még magukat a vendéglátóhelyeket is nyomasztja a kérdés, hogy mire cserélhetnék a kiszállítós dobozt” - mondja Dr. Horvátth Sarolta a RAKUN Dobozközösségtől, ahol egyedi megoldással rukkoltak elő.

Az első ötletük a lebomló csomagolás volt, az ilyen dobozokról viszont hamar kiderült: ha nincsenek visszagyűjtve, akkor nem jelentenek igazi megoldást. Így döntöttek az újrahasználható doboz mellett. Kapóra jött az is, hogy 2019-ben megjelent az egyszer használatos műanyag használatát korlátozó, Európai Uniós irányelv is.

“Ez betiltotta jó pár fajta egyszer használatos műanyag forgalmazását, ám az elviteles dobozok esetében csak az expandált polisztirolt. A vendéglátósok többsége átnyergelt másfajta műanyagra, így az irányelv inkább csak a szemléletformálásra volt jó” - mondja Sarolta.

Az expandált polisztirol, ez a könnyű, habszerű anyag egyébként még mindig használatos, hiszen csak a forgalmazását tiltották be, így sok étterem előre betárazott belőle. Népszerű, mivel olcsó és megtartja a hőt, nem hűl ki a benne szállított ennivaló.

De mi a helyzet az oly sok étteremnél látott papírcsomagolással? Sajnos, ez sem visz közelebb a megoldáshoz.

A papír ugyanis belül általában műanyaggal van bevonva, ha nem, akkor pedig a politejsav nevű kukoricakeményítővel, ami miatt nem dobhatjuk a szelektív kukába, csak komposztálóba. Márpedig a magyar lakosság töredéke komposztál, tehát ennél még az újrahasznosítható műanyag is jobb megoldás.

Mibe lenne ideális a kaját csomagolnunk?

“A műanyagok (például PET, PS, PVC) és az alumínium nemcsak a környezetbe kerülve ártalmasak, de az egészségünkre káros anyagokat is tartalmazhatnak.

Mi egészségügyi szempontból az üveget részesítjük előnyben, főleg az italcsomagolások esetében. Ebből ugyanis nem tud káros vegyi anyag kioldódni, mint a műanyagból. Környezeti szempontból ugyanakkor, amennyiben a csomagolás csak egyszer kerül felhasználásra, kisebb ökológiai lábnyommal jár az újrahasználható műanyag vagy a fémcsomagolás” - mondja Szabó György.

Emellett határoztak végül Saroltáék is: a RAKUN Dobozközösség ma rozsdamentes acélból készült, újrahasználható ételtárolókat ad bérbe. Ez a felállás ugyanis a tapasztalat szerint a használókat is jobban motiválja, mint a klasszikus betétdíjas rendszer.

Előfizetni a közösség saját appján keresztül lehet egy vagy két dobozra, a havidíjat automatikusan vonják. A vendéglátóhelyen magunk jelezhetjük, hogy van RAKUN előfizetésünk, amikor pedig az étel kiérkezik, a dobozok egy QR-kódot beolvasva kerülnek át a mi nevünkre. Így a rendszer üzemeltetői mindig látják, melyik doboz kinél jár, és szükség esetén tudják biztosítani az utánpótlást is.

Ha házhozszállítást kérünk, a dobozokat az étterembe visszaforduló futárnak is leadhatjuk, vagy magunk is visszavihetjük. Ez egyelőre az önállóan szállító éttermekre vonatkozik, az ismert ételrendelő appokra nem, de már velük is folyamatban van egy másfajta megoldás kidolgozása.

“Senki nem veszi meg a dobozokat, hanem a vendéglátóhelyek és a vendégek is bérlik őket egy alacsony összegért. Nem kell, hogy mindenki felhalmozzon tizenötöt, inkább legyen két darab, amit valóban használnak. Ha nem, akkor viszont vigyék vissza, és használja más” - mondja Sarolta, és kiemeli: az előfizetés lejárta után mindenkinek hét napja van visszavinni a dobozt, különben 3 ezer forintot levonnak a számlájáról.

A RAKUN ma már országszerte, összesen 14 városban és 87 vendéglátóhelyen van jelen. Mint mondják: van, akit ők keresnek meg, de magától is sok vendéglátó jelentkezik. Az éttermek mintegy négyötödének szimpatikus a fenntartható dobozok ötlete. Még szerencse, hiszen az összehasonlító elemzés szerint a többször használható ételtárolók környezeti lábnyoma 13-szor kisebb, mint az egyszer használatos társaiké.

Vannak még itthon jó gyakorlatok

Ha apránként is, de kialakulóban vannak olyan nemzetközi szabályozások, amelyek idővel nálunk is véglegesen visszaszoríthatják az egyszer használatos termékeket és csomagolásokat.

“Az ENSZ környezetvédelmi ülésén előirányoztak egy kötelező erejű szerződés kidolgozását, ami két éven belül érvénybe léphet, és a műanyag teljes életciklusára vonatkozóan mond ki konkrét célokat” - emeli ki Szabó György, és hozzáteszi, a Humusz egy hatékony betétdíjas rendszer bevezetése mellett foglalt állást, számos szakértővel és civil szervezettel közösen.

“A tisztítószereket illetően is vannak jó hazai kezdeményezések, például csomagolásmentes boltok, ahol újratölthető csomagolásban vásárolhatunk. Vannak e-kereskedelmi cégek is, ahol betétdíjas üvegben vehetünk termékeket, ilyen például a kifli.hu, vagy a Cupler a kávé szerelmeseinek, de olyan borászatot is ismerünk, ahol szinte csak újratölthető csomagolásban forgalmazzák a bort. Jó lenne, ha egyre többen az újrahasználatra helyeznék a hangsúlyt.”


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Ágostont nem tudják meggyógyítani” – A szülők bejelentették, hogy egyéves kisfiuknak nem maradt esélye
A leukémiás kisfiú szülei megtört szívvel jelentették be, hogy Ágostont hazaviszik a kórházból, és minden közös pillanatot kihasználnak. Az orvosok szerint nincs már esély a gyógyulásra.


Az akut mieloid leukémiával küzdő Tóth-Helli Ágoston szülei a Facebookon jelentették be, hogy a kisfiuk többé nem kap kezelést, mert az orvosok nem látnak esélyt a gyógyulására.

„Az orvosok behívtak egy szobába mindkettőnket, és elmondták, hogy ők teljesen biztosak abban, hogy Ágostont nem tudják meggyógyítani” – írták a szülők.

A legutóbbi vizsgálat szerint Ágoston csontvelőeredménye 81 százalékos, ami azt mutatja, hogy az utolsó gyógyszer, a Stro nem hatott. Egy újabb kemoterápia ugyan meghosszabbíthatná az életét, de jelentősen rontaná az életminőségét, ráadásul továbbra is az elkülönítőben kellene tartózkodnia.

Mivel „a nyugati orvoslás semmi olyat nem tud adni, amivel minimális esély lenne a gyógyulásra”, a szülők úgy döntöttek, inkább hazaviszik a fiukat, és minden idejüket vele töltik.

Mint írták, tudják, hogy az orvosok „jót akarnak, teszik és mondják a tőlük telhető legjobbakat, mégis ez az, amit az ember az életében a legkevésbé akar hallani. Ez egyszerűen felfoghatatlan, és esélyét sem látjuk annak, hogy le tudjuk írni, mit érzünk most. Ágostont tegnap hazavittük. Mostantól 2–3 naponta fogunk kontrollra jönni, ha kell, akkor kap vérkészítményt és fájdalomcsillapítást, ha szükséges lenne. Viszont leukémia elleni kezelést, kemoterápiát már nem fog kapni. A kórház nyitva áll, az elkülönítőt fenntartják nekünk, bármikor visszaköltözhetünk, ha úgy érezzük, nem bírunk el a helyzettel otthon.”

Ágoston története tavasszal vált országszerte ismertté, amikor a szülei az akkor tíz hónapos kisfiú amerikai immunterápiás kezelésére indítottak gyűjtést.

A gyógyszert a gyártó biztosította volna, de a kiutazás, a kint tartózkodás és a kórházi költségek a családra hárultak. A 500 millió forintos cél rövid idő alatt összejött, de négy nappal az indulás előtt kiderült, hogy Ágoston mégsem kaphatja meg az amerikai kezelést.

A szülők azóta más lehetőségeket is kerestek, de egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Most minden idejüket és energiájukat Ágostonra fordítják, és hálásak a sok támogatásért. Úgy fogalmaztak, talán egyszer valami olyan kezdeményezést hívhatnak életre, ami eddig nem volt Magyarországon, de erről majd később számolnak be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Bár nem lát, de nagyon tud kötődni” – a rakparti varjúsimogatóban kiderült, hogy ezek a madarak nemcsak okosak, de szerethetők is
Veres Dorottya, a ReCrowery egyesület vezetője 2012 óta ment madarakat, főleg varjúféleket. Van egy saját menhelye, ahová befogadja a hozzá került sérült varjakat. Az edukációs állatvédő programsorozat célja, hogy lerombolja a tévhiteket, és közelebb hozza az emberekhez ezeket az okos madarakat.
Tóth Noémi - szmo.hu
2025. július 13.



A látvány olyan volt, akár egy inverz boszorkányos népmese: a feketeruhás, hosszú fekete hajú hölgy szeretettel puszilgatta és kézből etette a kezén ülő, rendkívül szelíd dolmányos varjút, Vaculát, aki ugyan nem tudott hálásan nézni rá, mert szegényke látássérültként született, de az egész lényéből áradt a szeretet gazdája felé. Vacula is egy azon befogadottak közül, amelyek nem életképesek segítség nélkül, de a másik simogatható cukiság is pórul járt a hajlott csőrével, amely önálló evésre alkalmatlan. Viszont lelkesen nyelte be a szájába tett hűsítő dinnyét a nagy melegben.

A Varjúsimogató nevű rendezvénysorozat egyik állomásán jártam, amelyet ezúttal a rakparton, a Viadukt bisztró előtti sétányon rendeztek meg. Voltak, akik előre eltervezetten érkeztek – gyerekkel is –, és olyanok is akadtak, akik arra andalogva pillantották meg a standot, és spontán közelebb merészkedtek.

Veres Dorottya, a ReCrowery egyesület vezetője 2012 óta ment madarakat, főleg varjúféleket. Van egy saját menhelye, ahová befogadja a hozzá került sérült varjakat. A fiókaként hozzá kerülő madarakat felnevelés és elvadítás után szabadon engedi – ez dolmányos varjak esetében egyéves korukban történik, addig fajtársaiktól tanulják el a varjúélet csínját-bínját.

A számos elütött, meglőtt, ragadozó által megfogott sérült madár teljes gyógyulás után szintén újra szabad lesz. Azokról, akik születési rendellenességgel élnek vagy tartós sérülést szenvedtek, Dóri életük végéig gondoskodik.

A simogató ötlete onnan eredeztethető, hogy két éve csapdákat tettek ki a varjaknak Budapest 13. kerületében, ugyanis a helyiek azt gondolták egy varjútámadás miatt, hogy ezek a madarak bántják az embereket. Holott csak áprilistól augusztus közepéig fészkelnek, ilyenkor nevelik a fiókákat a beilleszkedésre és élelemszerzésre, azaz ilyenkor védik a szülők a kisvarjakat – akár a vélt támadástól is –, amíg nem tanulnak meg repülni.

Mivel ezeknek az állatoknak akkoriban nagyon rossz volt a sajtója, Dóriék petíciót indítottak, és végül sikerült is 1000 aláírást gyűjteniünk, amelynek következtében az önkormányzat beszedte a csapdákat.

Utána jött a varjúsimogató ötlete: tavaly 15 ilyen eseményt tartottak – voltak iskolában, nyári táborban és fesztiválon egyaránt –, de idén is folytatják tavasztól ősz végéig.

A koncepció lényege, hogy bárkinek a karjára boldogan ráülnek ezek a kedves menhelylakók, de a kevésbé bátrak végigsimíthatják a tollukat, vagy csak közelről nézhetik őket – közben pedig Dóri mesél a varjakról, és válaszol a kérdésekre. Hiszen rengeteg a tévhit körülöttük: eleve feketék, sokan félnek tőlük, és olyan alaptalan vádak terjedtek el róluk, miszerint megeszik a többi madarat, illetve hogy miattuk nincs énekesmadár.

Én is itt tudtam meg, hogy a varjak olyannyira intelligensek, hogy 5-7 éves embereknek felelnek meg. Képesek eszközöket használni és készíteni, saját területük van, valamint ügyesen raktároznak élelmet. Megjegyzik az arcokat, erősen kötődnek, és pontosan tudják, ha valaki bántotta őket.

A hangos rikácsolás általában azt üzeni részükről, hogy hagyják békén a fiókáikat, hiszen ők kifejezetten gondoskodó szülők, évekig a gyermekeikkel maradnak. Ami még gyakran felmerülő hiedelem, hogy az éjszaka történt támadásokat az ő számlájukra írják, pedig a varjak nappali állatok, azaz éjjel egyáltalán nem támadnak.

Nagy sikerélmény Dóriéknak, amikor azt látják, hogy valaki fenntartásokkal érkezik a varjúsimogatóra, majd miután megismerkedik velük, rájön, hogy mégsem annyira gonoszak. Mindig van náluk szórólap is a tennivalókról és tanácsokról.

Elhangzott még az is, hogy

amennyiben bárki fiókát szeretne menteni, rögtön tegye egy sötét dobozba az állatot, és fecskendővel soha ne itassa, mert megfulladhat vagy sérülhet a légcsöve, a vizet csak eléjük kell tenni kis tálkában.

Utána nyugodtan fel lehet keresni a ReCrowery kertes házban kialakított menhelyét, valamint aki úgy érzi, utalhat is a madármenhelynek PayPalon keresztül EZEN a linken – én például Revoluton utaltam a standon kihelyezett QR-kódot beolvasva. Továbbá Dóri varjas rajzaiból készülő ajándéktárgyait is meg tudod vásárolni ITT. A madarak etetése és ellátása ugyanis egyre nagyobb pénzbeli terhet jelent, és a varjúmenhely fenntartása, a madarak etetése, gondozása egyetlen ember, Biborné Veres Dorottya önkéntes munkáján alapul.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Mikor felhívtam a 112-t, sírtam, zokogtam” - elmesélte a 8 éves Hanna, hogyan mentette meg anyukája életét
Az édesanya korábban megtanította lányának, mit kell tenni vészhelyzetben. Hanna most nagymamájánál él, a rendőrök ajándékokkal köszönték meg a bátorságát.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 13.



Hanna, a nyolcéves békéscsabai kislány különleges okból érkezett rendőrautóval a helyi kapitányságra. A rendőrök kézen fogva kísérték be az épületbe, hogy megköszönjék: életet mentett – mégpedig az édesanyjáét, számolt be róla az RTL Híradó.

Az édesanya július közepén lett rosszul, jelenleg is kórházban kezelik. Hanna most a nagymamájánál lakik.

„Tüdőembóliám volt a hajnali órákban. Az utolsó pillanatban tudtam szólni a nyolcéves kislányomnak, hogy hívja a mentőket, és ez így is történt” – mesélte az édesanya. Néhány perc múlva elvesztette az eszméletét, így Hanna maradt mellette, és követte a segélyhívó utasításait.

A kislány bevallotta, hogy nagyon megijedt.

„Mikor felhívtam a 112-t, sírtam, zokogtam, nagyon nem értettek szerintem semmit”

– mondta. A kislány végig kitartott az anyukája mellett, amíg a segítség megérkezett.

„Mondták, hogy mit kell csinálni, hogy rázzam meg anyának a vállát, meg hogy a fejét fordítsam úgy, mert ugye előre volt esve, hogy úgy oldalra. Nem bírtam, mert olyan, mintha úgy feszítette volna” – idézte fel Hanna.

Az édesanya már óvodás korában megtanította neki, mit kell tenni, ha baj van.

„Egy pár évvel ezelőtt átvettük, hogyha bármi történik velem vagy bárki mással, esetleg az utcán is lehetősége van rá, akkor mit kell, hogy tegyen, hívni kell a segélyhívót, be kell mutatkozni, el kell mondani, hogy mi a probléma, vagy ő mit lát, és nagyon ügyesen helytállt ebben a rendkívüli helyzetben” – mondta.

Szemenyei Kamilla őrmester ért elsőként a helyszínre.

„Igazából megmentette az édesanyja életét a telefonhívásával, ehhez nagyon nagy lélekjelenlét kellett. Ezt szerintem ott ő akkor nem fogta fel, emiatt is gondoltam, hogy óriási nagy trauma lehet ez számára...” – mondta a rendőr.

Az RTL teljes riportját a békéscsabai életmentésről itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Összeütközött a tornaórán egy osztálytársával, összeesett és leállt a szíve Dávidnak – a járástól a beszédig mindent újra kellett tanulnia
A fiatal fiú szíve a tornateremben állt le, életéért hetekig küzdöttek az orvosok. Most a család Miskolcra költözne, hogy Dávid folytathassa a gyógyulást – segítséget kérnek.


Két évvel ezelőtt egy salgótarjáni általános iskolás fiú, Dávid, tornaóra közben ütközött össze egyik osztálytársával. A baleset után összeesett, leállt a szíve, és újra kellett éleszteni.

„A mentők kiérkezéséig egyik kollégánk azonnal és szakszerűen eljárva nyújtott segítséget és így hozzájárult a gyermek életének megmentéséhez” – mondta Tőzsér Katalin, a Salgótarjáni Általános Iskola és Kollégium intézményvezető-helyettese.

Dávid ezután kórházba került, ahol többször újra kellett éleszteni. Hosszú ideig altatásban tartották, lélegeztetőgépre került, majd kanült és szondát kapott.

Édesanyja így emlékezett vissza azokra a napokra: „Annyit tudtak mondani, hogy a kanülön keresztül fog lélegezni, ezen keresztül fog enni, és nem sok remény volt arra, hogy újra a régi lesz.”

Hónapokkal később Dávid hazamehetett, de sem írni, sem olvasni, sem közlekedni nem tudott. „Minden képessége elment, úgy jöttünk haza, hogy se írni, se olvasni, semmit nem tudott, közlekedni sem” – mondta az édesanya.

Azóta Dávid állapota sokat javult. A család most Miskolcra költözne, hogy a megyei kórházban speciális fejlesztésekhez és gyógytornához juthasson. Kevés pénzük van, ezért Dávid édesanyja a közösségi oldalon kért segítséget, hogy a költözés megvalósulhasson.

Az apa azt szeretné, ha fiuk a tanulásra koncentrálhatna. „Nagyon jó képességű gyerek volt, nagyon jól ment neki a suli” – mondta a Híradónak.

Dávid még mindig nehezen beszél, de elárulta: „Csatár voltam és gólszerző...” Ma is nagyon szereti a focit, de arról sem tett le, hogy felnőttként orvos vagy rendőr legyen.

Az RTL Híradó riportja Dávidról:


Link másolása
KÖVESS MINKET: