Egyre többen panaszkodnak arra, hogy védekezés nélkül mind kevesebb az esély arra, hogy őszre megmentsék a diótermést, ami egyre nagyobb arányban esik a károsítók áldozatául. Alig néhány éve jelent meg a dióburok-fúrólégy Magyarországon, de mivel egyelőre nincs természetes ellensége, már a szűk évtized alatt komoly pusztítást végzett a hazai termésben – írja a Magyar Nemzet.
A csonthéjas gyümölcsre nézve egyébként nemcsak ez a rovar veszélyes, hanem számos más kórokozó is, kiemelten a baktériumos és gombás megbetegedések. A jelentősebb kórokozók közül meg kell említeni egy vírust: ez a dió gyűrűsfoltossága néven ismert, de károsítja a cseresznyét is.
„Ez a kórokozó nem új, de jelentősége elég nagy, mivel nemcsak terméskiesést okozhat, hanem megjelenését követően – a cseresznyével ellentétben – a diófa fokozatosan elpusztul”
- mesélte a lapnak Kadlicskó Sándor, a Szent István Egyetem Növényvédelmi Intézetének munkatársa.
„Védekezésképpen nemigen tehetünk mást, mint hogy az ültetvény érdekében eltávolítjuk a fertőzött fát”
– emelte ki.
Pintér Csaba, a Szent István Egyetem nyugalmazott egyetemi adjunktusa arra mutatott rá, hogy a dió szintén elég gyakori baktériumos betegsége, a xantomonászos foltosság kifejezetten megnőtt az egész lengyeltóti ültetvényben – és minden bizonnyal az egész ország területén –, tekintettel arra, hogy nincs hatásos védekezési technológia ellene.
Pintér Csaba hangsúlyozta, célszerűnek tartanák, ha vegyszerkísérletek indulnának, mivel szerintük a jövő egyik nagy problémája lesz ez a kórokozó.
Úgy véli, a diószedés után fontos őszi feladat lenne, hogy a lehullott, léha, fertőzött, beteg terméseket megsemmisítsék.
A klímaváltozás miatt is egyre súlyosabb a helyzet. Kadlicskó Sándor kitért arra, hogy 2017-ben megfigyelték Lengyeltótiban, hogy a dió legismertebb gombabetegsége, a gnomóniás levél- és termésfoltosság ivartalan alakja, a marsszoninás foltosság már egész korán, június elején megjelent.
Mint mondta,
ez a korábbi évtizedekben, a jóval keményebb telek miatt elképzelhetetlen volt hazánkban.
„A korábbi irodalmi adatok alapján a gombának ez az alakja csak jóval később, július vége után jelent meg, akkor pedig már az idősebb termések ellenállók voltak a fertőzés ellen, de ez, úgy tűnik, megváltozott. Mindez a napjainkban folyó klímaváltozással hozható összefüggésbe” – fejtette ki Kadlicskó.
Egyre többen panaszkodnak arra, hogy védekezés nélkül mind kevesebb az esély arra, hogy őszre megmentsék a diótermést, ami egyre nagyobb arányban esik a károsítók áldozatául. Alig néhány éve jelent meg a dióburok-fúrólégy Magyarországon, de mivel egyelőre nincs természetes ellensége, már a szűk évtized alatt komoly pusztítást végzett a hazai termésben – írja a Magyar Nemzet.
A csonthéjas gyümölcsre nézve egyébként nemcsak ez a rovar veszélyes, hanem számos más kórokozó is, kiemelten a baktériumos és gombás megbetegedések. A jelentősebb kórokozók közül meg kell említeni egy vírust: ez a dió gyűrűsfoltossága néven ismert, de károsítja a cseresznyét is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gondolnád, hogy az élelmiszerek 80 százalékát hazai forrásokból szerzik be az élelmiszerláncok?
A hat nagy, nemzetközi háttérrel működő élelmiszer kiskereskedelmi láncnál forgalmazott élelmiszer-termékek döntő többsége hazai forrásból származik, és vannak olyan árucsoportok, ahol a 90 százalékot messze meghaladja a magyar termékek aránya. Ilyenek például a tej, a liszt, a tojás, a friss csirkehús, szezonban pedig a burgonya és a legtöbb zöldség és gyümölcs is.
A Magyarországon működő hat nagy nemzetközi háttérrel működő élelmiszer kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, LIDL, PENNY, SPAR, Tesco) élelmiszer-beszerzéseinek mintegy 80 százaléka a zöldség-gyümölcs szezonban hazai forrásból származik, de vannak olyan termékpályák, ahol ez az arány a 90 százalékot is bőven meghaladja. Tipikusan ilyen termék a tej, a liszt, a pékáru, a tojás, a friss csirkehús, vagy az év nagy részében (a nyári hónapok kivételével) a burgonya is, vagyis olyan élelmiszerek, amelyek szinte minden nap előfordulnak az asztalunkon.
A hat nagy cég legnagyobb magyar beszállítói a magyar élelmiszergyártás zászlóshajói.
Ide tartozik az Alföldi Tej Kft., a Sole Mizo Zrt., a Taravis Kft., a Naszálytej Zrt., a Kométa 99 Zrt., a Félegyházi pékség Kft., a Zalaco Sütőipari Zrt., a Pick Szeged Zrt., a Tranzit-Food Kft., a Gallicoop Zrt., vagy az a MCS Vágóhíd Zrt.
A tejek esetében például kijelenthető, hogy a hat nagy cég összes magyarországi forgalmában 90 százalék feletti a magyar tej felhasználása.
Az élelmiszer beszerzések hazai részarányának ingadozása javarészt abból származik, hogy a szezonális termékek Magyarországon történő beszerzése az év jelentős részében fizikai akadályba ütközik, vagyis itthon nincs is, nem terem, nem gyártja, nem csomagolja, nem szeleteli senki, mégis vannak, akik megvennék. Szezonban azonban nemcsak a polcokon levő tej, liszt, tojás vagy burgonya származik szinte kizárólag (több mint 90 százalékban) Magyarországról, de a dinnye, répa, alma, cseresznye, és a lecsóhoz való paradicsom és paprika is.
A hat lánc sok szempontból magyar vállalatnak tekinthető: 50 ezernél is több embert foglalkoztatnak Magyarországon, 2024-ben több mint 710 milliárd forint adót és járulékot fizettek be a magyar költségvetésbe, és 12000 tonna élelmiszert mentettek meg és juttattak el arra rászorulóknak, emellett milliárdos értékben támogatják a közösségeket és a jótékonysági célokat.
A 80 százalék körüli hazai beszerzési arány az élelmiszerek esetében különösen annak fényében tekinthető magas értéknek, hogy vannak olyan élelmiszer termékek, amelyek Magyarországon alapvetően nem hozzáférhetők, mégis szeretjük, és kisebb-nagyobb mennyiségben vásároljuk ezeket. Közöttük vannak értelemszerűen a déli gyümölcsök, vagy olyan delikát termékek, amelyek nem helyettesítik, hanem kiegészítik a magyar termékkínálatot, mint a francia sajt, vagy a serrano sonka.
Vannak természetesen olyan termékek is, amelyek hazai előállítása örvendetes lenne, Magyarország mégsem állít belőle elő annyit, amennyit a magyar fogyasztók megvásárolnának.
A cikk a Tesco Magyarország támogatásával készült.
A Magyarországon működő hat nagy nemzetközi háttérrel működő élelmiszer kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, LIDL, PENNY, SPAR, Tesco) élelmiszer-beszerzéseinek mintegy 80 százaléka a zöldség-gyümölcs szezonban hazai forrásból származik, de vannak olyan termékpályák, ahol ez az arány a 90 százalékot is bőven meghaladja. Tipikusan ilyen termék a tej, a liszt, a pékáru, a tojás, a friss csirkehús, vagy az év nagy részében (a nyári hónapok kivételével) a burgonya is, vagyis olyan élelmiszerek, amelyek szinte minden nap előfordulnak az asztalunkon.
A hat nagy cég legnagyobb magyar beszállítói a magyar élelmiszergyártás zászlóshajói.
Ide tartozik az Alföldi Tej Kft., a Sole Mizo Zrt., a Taravis Kft., a Naszálytej Zrt., a Kométa 99 Zrt., a Félegyházi pékség Kft., a Zalaco Sütőipari Zrt., a Pick Szeged Zrt., a Tranzit-Food Kft., a Gallicoop Zrt., vagy az a MCS Vágóhíd Zrt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy hónap szabadság - utaznál, magadat fejlesztenéd vagy a ház körül serénykednél?
Az egy hónapos szabadság extra feltöltődést adhat - de mi történik, ha valaki egy teljes hónapra valóban kiszáll a munkából? A Yettel Magyarország Recharge programjában részt vevő dolgozókat kérdeztük arról, hogyan élték meg ezt a ritka lehetőséget.
Van egy furcsa ellentmondás a szabadság fogalmában: papíron mindenkinek jár, a valóságban mégis kevesen tudják igazán kihasználni. A legtöbben legfeljebb helyet változtatnak – irodából tengerpartra, meetingekből kirándulásokba –, de közben fél szemmel továbbra is a telefonjukat figyelik.
Egy gyors e-mail-válasz itt, egy „csak ránézek” Teams-üzenet ott, és máris oda a kikapcsolódás. Ismerős helyzet?
A szabadság véget ér, és valójában nem érezzük magunkat kipihentebbnek, mint előtte.
Milyen az, amikor a szabadság végre tényleg szabadság?
Éppen ezért számít különlegesnek az a lehetőség, amikor valaki nem néhány napra vagy egy hétre, hanem egy teljes hónapra kiszakadhat a munkából úgy, hogy közben fejben is le tudja tenni a feladatokat.
A Yettel Magyarország által bevezetett Recharge program pontosan ezt a fajta valódi feltöltődést teszi lehetővé: minden ledolgozott ötödik év után egybefüggő, fizetett egy hónap szabadság jár a munkatársaknak.
De mit kezd az ember ennyi idővel, ha tényleg megkapja? A válasz meglepően sokféle – és talán pont ettől izgalmas: a cégnél dolgozókat kérdeztük arról, ők hogyan élték meg ezt a lehetőséget.
Olasz körút, balatoni nyár és családi pillanatok – három történet egy hónapról
Nagy Viktória, a vállalat B2B szenior szegmens menedzsere, aki áprilisban tölti a 6. évét a cégnél, már az első pillanatban érezte, hogy ez több lesz, mint egy szokásos szabadság. „Nagyon megörültem a lehetőségnek, és azonnal elkezdtem gondolkodni, mivel tölteném el az egy hónapot” – meséli. Az eredeti terve egy indonéziai utazás volt, amit azonban a nemzetközi helyzet keresztülhúzott, így gyors újratervezésre volt szükség.
Végül Olaszország lett az úti cél: Pisa, Firenze, Bologna, Velence, Verona és Milánó következett egymás után, egyfajta spontán körutazásként.
A két hét aktív felfedezés után azonban még bőven maradt ideje arra is, ami a legtöbb szabadságból hiányzik: a valódi pihenésre. „Tényleg ki tudtam kapcsolódni, és egy ideig nem is számoltam, hány nap van még hátra. Évek óta nem éltem át ilyet” – mondja.
Szerinte ez az igazi különbség: amikor nem kell sietni, nem kell minden percet kihasználni, egyszerűen csak benne lehet lenni az időben. A visszatérés pedig egy különösen kedves meglepetést is tartogatott számára: „Jól esett, ahogy vártak vissza a kollégák: az asztalomat vicces, kedves post-it üzenetekkel ragasztották tele az eltelt egy hónap alatt.”
Deák-Kőszegi Viktória, az Operational Support and Admin Group vezetője, aki összesen 12 éve dolgozik a vállalatnál (a Telenoros időszakot is beleszámítva), egészen másképp élte meg ezt a hónapot. Számára a lelassulás volt a kulcs.
A teljes időszakot a balatoni házában töltötte, ahol a napok természetes ritmusban teltek: strandolás, grillezés, kirándulások, és idő a családra.
Sőt, még arra is jutott energiája, hogy önkéntesként részt vegyen a balatonboglári Kultkikötő programjaiban, koncertek és színházi előadások lebonyolításában segítve. „Teljes feltöltődést adott ez az időszak. Kicsit mással tudtam tölteni a napjaimat, mint általában, és ez felszabadított” – fogalmaz Viki.
A visszatérés ugyan nem volt azonnal egyszerű: „Az első héten azt sem tudtam, hol vagyok.” De végül éppen ez a hosszabb kiszakadás adott neki új lendületet.
Hargitainé Bokros Judit, facility manager, 5 éve dolgozik a Yettelnél, számára a Recharge egyértelműen a családról szólt. Az időzítés sem volt véletlen: ekkor született meg a legifjabb unokája, így nem is volt kérdés, hogy ezt a hónapot velük szeretné tölteni. A mindennapok közé ugyan becsempésztek egy rövidebb utazást is a férjével, de a hangsúly a közös pillanatokon volt. „Nagyon jó volt végre nem azon kattogni, mit kell még megoldani vagy mivel vagyok elmaradva” – mondja.
Számára a valódi kikapcsolódás azt jelentette, hogy teljesen kizárta a munkát: nem nézett e-maileket, nem követte a belső kommunikációt.
A visszatérés persze kihívást jelentett, mert egy hónap történéseit nem lehet egy nap alatt feldolgozni, de a nyugalom és a feltöltődés érzése miatt egyértelműen megérte.
Több mint juttatás: egy hónap, ami hosszú távon is visszaad
A személyes történetekből kirajzolódik, hogy a Recharge jóval több, mint egy extra juttatás. Inkább egy szemléletváltás része.
A program mögött az a felismerés áll, hogy a hosszú távú teljesítményhez nem elég a rövid pihenés: időről időre szükség van valódi, mély feltöltődésre is.
Ezt támasztják alá az első év tapasztalatai is: a program indulása óta 469 munkatárs vált jogosulttá a plusz egy hónap szabadságra, ami összesen közel 15 ezer extra szabadnapot jelent – ez nagyjából 39 évnyi pihenőidőnek felel meg.
„A Recharge ma már a hosszú távú munkáltatói stratégiánk része, amely a munkavállalói jóllétet a fenntartható működés feltételeként kezeli” – mondja Szalai Enikő a Yettel Magyarország HR vezérigazgató-helyettese. - "A program szervesen illeszkedik a vállalat egyéb jóléti kezdeményezéseihez, például a 4 hetes apaszabadsághoz, a nagyszülői szabadsághoz, valamint a sportolási és szakértői támogatási lehetőségekhez. A cél nem csupán az, hogy a munkatársak kipihenjék magukat, hanem az is, hogy hosszú távon megőrizzék a motivációjukat és kreatív energiáikat."
A visszajelzések alapján a program valóban ezt hozza: akik éltek a lehetőséggel, kipihentebben, frissebb perspektívával tértek vissza.
Egy hosszabb szabadság ugyanis a gondolkodásnak is ugyanúgy pihenést jelent, mint a testnek. Amikor nem sürgetnek határidők, amikor nem kell folyamatosan reagálni, akkor jut tér az új ötleteknek is.
Talán ez az, ami miatt egy hónap szabadság elsőre luxusnak tűnik, valójában azonban befektetés – az egyén és a szervezet szempontjából egyaránt. Mert amikor valaki tényleg ki tud kapcsolni, utána egészen más minőségben tér vissza. És lehet, hogy éppen ez az, amiből a legtöbben a hétköznapokban a leginkább hiányt szenvednek.
A cikk a Yettel Magyarország támogatásával készült.
Van egy furcsa ellentmondás a szabadság fogalmában: papíron mindenkinek jár, a valóságban mégis kevesen tudják igazán kihasználni. A legtöbben legfeljebb helyet változtatnak – irodából tengerpartra, meetingekből kirándulásokba –, de közben fél szemmel továbbra is a telefonjukat figyelik.
Egy gyors e-mail-válasz itt, egy „csak ránézek” Teams-üzenet ott, és máris oda a kikapcsolódás. Ismerős helyzet?
A szabadság véget ér, és valójában nem érezzük magunkat kipihentebbnek, mint előtte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Idén tavasszal a Magyar Bor „Szevasz Terasz” kampányában országszerte négy hétvégén, csaknem száz borászat várja azokat, akik a tavasz ritmusát egy pohár kiváló bor társaságában élveznék.
Ahogy megérkeznek az első igazi tavaszi hétvégék, egyre többen veszik az irányt a szőlősorok és a panorámás borteraszok felé. Idén tavasszal a Magyar Bor„Szevasz Terasz” kampányában országszerte négy hétvégén, csaknem száz borászat várja azokat, akik a tavasz ritmusát egy pohár kiváló bor társaságában élveznék.
Több mint borozás: Életérzés a teraszokon
A kampány célja, hogy a borfogyasztást valódi közösségi élménnyé emelje, hiszen a látogatók nemcsak a borokat ismerhetik meg, hanem személyesen találkozhatnak a borászokkal és felfedezhetik hazánk legszebb borvidékeit is.
A tavaszi szezonnyitót egy különleges gesztus is kíséri: a részt vevő borászatoknál minden helyszínen az első 100 látogató a Magyar Bor vendége az első pohár borra. A kedvezmény további fogyasztás (például egy kísérő borkorcsolyák vagy egy másik pohár bor) mellé jár, így téve teljessé a délutáni kikapcsolódást. Érdemes tehát időben érkezni, és hagyni, hogy magával ragadjon a teraszok hangulata.
Party a dűlők között: Érkezik a Be Massive
A kampány során négy kiemelt helyszínen a Be Massive Horizon különleges bulijai fokozzák a hangulatot. A jól ismert elektronikus zenei sorozat és a Magyar Bor együttműködése révén a résztvevők együtt élvezhetik a gyönyörű tájat, a finom borokat és a kellemes zenét.
A részvétel egyszerű, de érdemes gyorsnak lenni! Az ingyenes Be Massive bulikra a fenti eseményekben található linken lehet regisztrálni, ahol az első 100 regisztráló garantált borkupont kap.
A kampányban részt vevő borászatok listája és a pontos részletek elérhetők a szevaszterasz.bor.hu oldalon, ahol egy interaktív térkép segít megtervezni a tavaszi bortúrákat.
Ahogy megérkeznek az első igazi tavaszi hétvégék, egyre többen veszik az irányt a szőlősorok és a panorámás borteraszok felé. Idén tavasszal a Magyar Bor„Szevasz Terasz” kampányában országszerte négy hétvégén, csaknem száz borászat várja azokat, akik a tavasz ritmusát egy pohár kiváló bor társaságában élveznék.
Több mint borozás: Életérzés a teraszokon
A kampány célja, hogy a borfogyasztást valódi közösségi élménnyé emelje, hiszen a látogatók nemcsak a borokat ismerhetik meg, hanem személyesen találkozhatnak a borászokkal és felfedezhetik hazánk legszebb borvidékeit is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
