hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Egy hónap alatt egymilliárd dollárt kereshetett rajta a Tesla – érdemes-e beszállni a bitcoinba?

Egyéves távlatban majdnem meghétszerezte értékét a bitcoin, de Tarcsi Ádám, az ELTE Informatikai Kar kutatója mégsem ajánlaná mindenkinek, hogy ebbe fektessen. Fantáziát viszont lát benne.

Link másolása

hirdetés

"Én a magam részéről a bitcoint ma már egy elég spekulatív dolognak érzem, ami akár jól is jöhet, amikor valaki beszáll, de én, mint informatikus, a mögöttes technológiában, a blockchainben látom a lehetőségeket." - mondja Tarcsi Ádám, informatikus, FinTech szakértő.

A kriptovaluták története 2008-ban indult a gazdasági világválság idején, amikor megrendült a pénzügyi rendszerekbe vetett bizalom. Erre reagált a bitcoin kitalálója, akit Satoshi Nakamoto néven ismer a világ. Róla egyébként a mai napig nem tudjuk pontosan, kicsoda, egyáltalán egy vagy több személyt, esetleg egy szervezetet takar-e ez a név.

13 évvel ezelőtt fél év alatt készült el az a kódrendszer, amelynek ma a kriptovaluták létezését köszönhetjük.

Ki üzemelteti? Sokan. Ki irányítja? Senki. A dinamikusan fejlődő virtuális valutáknak nincs hátországuk, nem tudja egyetlen állam sem szabályozni őket, nem kötődnek egyetlen nemzet bankjához sem, árfolyamuk ezért jóval nagyobb magasságokat és mélységeket ér el, mint a fizikailag is létező valutáké.

A bitcoin például április közepén a 63 ezer dolláros történelmi határt is átlépte, aztán egy hét alatt közel 10 ezer dollárt esett, azaz 25%-ot veszített az értékéből. Ha egy éves távlatban nézzük, akkor még így is majdnem hétszeres növekedést hozott össze.

"Az a nehéz benne, hogy nagyon nagyokat tud ugrálni az árfolyama, többnyire egyáltalán nem kiszámítható."

- magyarázza Tarcsi Ádám. "Az utóbbi egy évben persze meredeken felfelé megy, de nagyon nagy az árfolyamkockázat. Pont azért, mert nincs mögötte egy gazdasági háttér. A nemzeti valutáknál ott van az állam, ami egy ország gazdasági erejét teszi mögé (vállalatokkal, lakossággal stb.). Ha valami gond van, akkor be tud avatkozni, megmenti az adott valutát, ezért is hisznek, bízhatnak benne az emberek."

hirdetés

Bár nem áll mögötte egy állam gazdasági teljesítménye, Tarcsi Ádám szerint a hírek azért meg tudják mozgatni a bitcoin árfolyamát. "Nálunk is volt olyan hallgató, aki azt figyelte, hogyan reagál a különböző hírekre az árfolyam. Lehetett látni, hogy kisebb nemzetközi bonyodalmak azért igenis befolyásolták. Évekkel ezelőtt például, amikor Észak-Korea újabb rakétát lőtt fel, többen megijedtek, elkezdtek bitcoint venni és elindult az ára felfelé. De ma már inkább egy kereskedési láz van mögötte. Az árfolyam manapság leginkább a bitcoinnal kapcsolatos hírekre reagál, például arra, ha egy kriptotőzsdét bezárnak, valamelyik állam betiltja, vagy épp egy vállalat elfogadja fizetőeszköznek."

A bitcoin mögött az úgynevezett blockchain (magyarul blokklánc) technológia áll.

"Egy csak digitálisan létező pénz esetén kulcsfontosságú a biztonság, hogy csak én férjek hozzá a pénztárcámhoz. A technológia alapja egy jó titkosító függvény, amely például egy adott szöveget - ami lehet bármi, egy átutalási tranzakció, vagy egy üzenet, - úgy kódol el, hogy ne legyen másik olyan függvény, amivel vissza tudom alakítani az eredeti üzenetet, csak ha rendelkezem a hozzáféréshez szükséges kulccsal, jelszóval."

A másik fontos dolog egy pénzügyi rendszerben az üzemeltetés. A pénzügyi tranzakciókat nyilván kell tartani, vezetni kell a főkönyvet. "Egy központi autoritást nélkülöző rendszerben ez akkor tud működni, ha sokan, nagyon sokan üzemeltetik. Ha ugyanis sokan vezetik a főkönyvet, akkor nincs olyan szereplő, aki esetleg be tudna avatkozni, meg tudná változtatni akár annak tartalmát, vagy a szabályokat, amelyek alapján a rendszer üzemel."

A megoldás ötletes, bár sok energiába kerül a fenntartása, Tarcsi Ádám szerint valóban biztonságos.

A rendszert végső soron az úgynevezett "bányászok" üzemeltetik, akik leegyszerűsítve egy versenyben vesznek részt.

"Beáldozva a számítógépeik számítási kapacitását a keletkezett tranzakciókat blokkosítva összefűzik (innen ered a blokklánc név), mindezt úgy, hogy egy meghatározott ellenőrző számot keresnek. Ezt a számot megtalálni nehéz, csak próbálgatással tudják megtenni, így minél több számítógépes erőforrást áldoz fel valaki, annál több esélye van arra, hogy a jó blokkot ő állítsa össze, ezáltal megkapja jutalmát. Ugyanakkor a csalások elkerülése érdekében egyszerűen lehet ellenőrizni a blokk helyességét. Minden egyes blokk összeállításáért jutalom jár, most éppen 6,25 bitcoin (ez bizonyos időközönként csökken). Átlagosan 10 percenként keletkezik az új tranzakciókat tartalmazó blokk. Ebbe azonban ma már tényleg nem éri meg belevágni, nagyon nagy szereplők foglalkoznak bányászattal.” - mondja a szakértő.

A rendszer működéséből fakadó érdekesség, hogy minden pénztárcáról tudhatjuk, hogy mennyi pénz van benne, csak azt nem, hogy kié az a pénztárca. A pénzhez csak a tulajdonosa fér hozzá.

Mindez bonyolultnak hangozhat, de a kriptovaluták vásárláshoz nem kell ismerni, hogy pontosan mi van a hátterében.

Azok, akik nem "bányászattal" foglalkoznak, csak használni szeretnék a rendszert, olyanoktól vásárolnak, akiknek van már bitcoin pénztárcájuk. Ehhez először is létre kell hozniuk egy úgynevezett virtuális pénztárcát. "Nehezebb, mint egy email cím létrehozása, de nem nehezebb, mint egy bankszámlát létrehozni online." - mondja Tarcsi Ádám.

Viszont gyakran előfordul, hogy egyszerűen elfelejtik az emberek a belépési jelszavukat. Itt ez gond, mert nincs egy központi szereplő, aki új jelszót adjon.

Egy Kaliforniában élő német programozó például 80 milliárd forintnyi vagyonához nem fér hozzá emiatt. "Szerencsére vannak már úgynevezett kriptovaluta pénztárca alkalmazások, melyek ezen egyszerűsítenek, de a felelősség továbbra is a miénk."

A másik lehetőség, hogy egy kriptotőzsdén nyit valaki számlát, és rájuk bízza a pénztárcája kezelését. De ennek is van kockázata. "Mivel a rendszer úgy lett kitalálva, hogy ne legyen mögötte autoritás - ne lehessen beavatkozni, - ezért sokan egyszerűen átverik az embereket."

Ráadásul a kriptotőzsdéket is kifoszthatják, így azoknak a pénze is elveszik, akik ott tartották pénzüket. Persze ma már léteznek megbízható kriptovaluta-tőzsdék vagy kereskedők is.

"A tényleges első lépés, hogy kell találni egy megbízható kriptotőzsdét, ahol vehetünk valamennyi töredék-bitcoint, hiszen valahol át kell váltanom a forintomat bitcoinra. Mivel nincs egy központi szereplő, nem tudok odamenni egy bankba, ezért valakitől kell venni, akinek már van." De nem mindegy, hová fordulunk.

"Nekem is voltak ismerőseim, akik találtak valamilyen hirdetést, hogy egy cégen keresztül tudnak bitcoint venni, aztán azóta is futnak a pénzük után."

Szintén nehézség, hogy a kriptovaluták mögött nincsen árumozgás. "Néha lehet hallani, hogy lehet mondjuk házat venni rajta Dubai-ban, de az is segít, amikor valaki beáll mögé." Mint ahogyan nemrég a Tesla bejelentette, hogy lehet majd autót venni náluk bitcoinért, hiszen 1,5 milliárd dollárt invesztáltak bitcoinba. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindenkinek ajánlott lenne befektetnie.

"Az biztos, hogyha valakinek mondjuk csak százezer forintja van, azt ne fektesse be mind kriptovalutába." - mondja a szakértő.

De nemcsak a bitcoin létezik, ma már sokféle blokklánc alapú megoldás van. Vannak cégek, államok, jegybankok által üzemeltetett rendszerek, ahol a bányászat már nem játszik szerepet, de az elosztott üzemeltetésből is fakadó biztonsági megoldásokat továbbra is tartalmazzák.

“Itt vissza is ugornék arra, amikor a technológiában rejlő lehetőségeket említettem. A blokklánc tulajdonképpen egy bármilyen adatokat tárolni képes adatbázis, ahol a múltat már nem lehet módosítani.”

A tárolt adatokat, amennyiben van hozzáférése valakinek, lehet olvasni, el lehet tárolni új adatokat, de azokat átírni, vagy törölni nem. Ettől lesz megbízható.

"Volt egy olyan projektötletünk, ami egy fizikai termék útját követte végig. A lényege, hogy mezőgazdasági termékeket, például sertéseknek az életútját végigkövessem, hogy le tudjam mondjuk egy mobiltelefonnal ellenőrzni a boltban, hogy amit megeszem, az honnan jött. Vagy ha az a termék rossz volt és vissza kell hívni, akkor az látható legyen, hogy hol készült. Ami megtörtént, azt be lehet építeni a láncba, módosítani pedig nem lehet. Így lehet egy ellátási láncon végigkövetni egy árunak az útját. Egy másik projektünk arról szólt, hogy bizonyítványokat vittünk volna fel egy rendszerbe, elkerülendő a hamisításokat. Ma ha valaki beírja a Linkedin-en, hogy a Harvardon végzett, akkor bizony ő ott végzett. A rendszer viszont egyszerűen leellenőrizné, hogy igazat mond-e. Sok projekt terv létezik, előbb-utóbb ennek a technológiának is meglesz a helye." - véli Tarcsi Ádám.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

A vaddisznók annyi széndioxid-kibocsátásért felelősek, mint 1 millió autó egy új kutatás szerint

A kutatás szerint a vaddisznók a rendszeres földtúrással jelentős mértékben hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.

Link másolása

hirdetés

Azt eddig is tudtuk, hogy a vaddisznók a bolygó legkártékonyabb élőlényei közé tartoznak, de az invazív fajt eddig csak a mezőgazdasági termények és az erdei állatok megtizedelésével gyanúsították. A Scientific Americanben megjelent új kutatás szerint azonban

a vaddisznók jelentős mértékben hozzájárulnak a globális felmelegedéshez is, méghozzá a rendszeres földtúrással.

A vaddisznók ugyanis óriási mértékben túrják át a talajt élelem után kutatva. Az állatok jóval hatékonyabban forgatják a földet, mint például a mezőgazdasági traktorok, a földtúrás és a kiírtott talaj pedig végeredményben a legkörbe jutó szén-dioxid mennyiségét növeli hihetetlen mértékben.

Az Európa és Ázsia nagy részén őshonos, de mára az Antarktiszt leszámítva mindenhol előforduló állatokat a bolygó legelterjedtebb invazív emlősének tartják. Csak Ausztráliában hárommillió vaddisznó élhet, ahol évente 100 millió ausztrál dollárnak (22,5 milliárd forint) megfelelő legelőt és terményt pusztítanak el, míg az Egyesült Államokban ennek több mint két és félszeresét.

Nemcsak a növényekre, hanem további állatfajokra is veszélyt jelent az erdei földtúró. Tudósok szerint a világ 54 országában összesen 672 állat- vagy növényfajra - köztük békákra és orchideákra - jelent komoly fenyegetést a vaddisznó, ami feltúrja az élőhelyeket, vagy zsákmányként tekint a többi élőlényre.

hirdetés

Ha mindez nem lenne elég, a vaddisznók még az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáért is felelőssé tehetők. Egy svájci mérés szerint egy helyi erdőben 23 százalékkal emelkedett a talaj szén-dioxid kibocsátása csak a vaddisznók miatt. Ezzel szemben egy kínai természetvédelmi területen 70 százalékkal több szén-dioxid került a légkörbe azokról a területekről, ahol jellemzően ezek az állatok élnek.

Az amerikai tudományos lapban most megjelent tanulmány alapján

a vaddisznók évente összesen legalább egy Tajvan méretű területnyi kárt okoznak a bolygó talajában, ami végeredményben 4,9 millió tonna szén-dioxidot bocsát a levegőbe. Ez nagyjából 1 millió autó éves károsanyag-kibocsátásával egyezik meg.

A károk túlnyomó részét Ausztrália és környéke szenvedi, ahol már meg is kezdték egy speciális vadászati program bevezetését, melynek segítségével jelentősen lassítani szeretnék a vaddisznók túlszaporodását. Ezen felül csapdákkal és kerítésekkel próbálják szabályozni az állatok mozgásterét, hogy minél kevesebb addig érintetlen területet túrhassanak fel.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Génmódosításokba kezdett egy amerikai genetikus, hogy idegen bolygókon is élhessen az ember

Christopher E. Mason azt állítja, a medveállatka különleges génjével 80%-kal csökkenthető a DNS-károsodás súlyos sugárzás esetén. De sok más terve is van.

Link másolása

hirdetés

Ahhoz, hogy bolygóközi lényekké válhassunk, genetikai átalakításra szorulunk, hogy ellenállóbbak legyünk – vallja Christopher E. Mason amerikai genetikus professzor. Nem ő az első, aki úgy gondolja, hogy az emberiségnek fel kell készülnie egy másik bolygóra való áttelepülésre, mert a Föld belátható időn belül élhetetlenné válik, ő azonban már az odavezető utat is megpróbálta felvázolni A következő 500 év: élettervezés új világok elérésére (The Next 500 Years: Engineering life to reach new worlds) című könyvében.

Abban nincs semmi újdonság, hogy első lépésként Mason is Hold-, illetve Mars-bázisokban gondolkodik, és ezt követné a naprendszer, esetleg az azon túli bolygók meghódítása. Ő viszont tisztában van azzal, hogy az emberi test nincs igazán felkészülve a Földtől távoli életre, elég csak a különböző sugárzásokra vagy toxikus gázokra gondolni. Könyvében részletesen leírja azokat a genetikai módosításokat, amelyek megerősítenék ellenálló képességünket a megváltozott körülmények között.

A New York-i Weill Corner orvosi egyetem genetikusának nem akármilyen gyakorlati tapasztalata van e témában. Ő volt a vezető kutatója a NASA ikerkísérletében, amely Scott Kelly űrhajóst és testvérét vizsgálta. Scott 2015-ben közel egy évet töltött az űrben, míg egypetéjű ikertestvére, Mark ez idő alatt a Földön tartózkodott.

Mason kutatóként azzal is foglalkozik, hogy miként lehet emberi sejteket génmódosításnak alávetni, hogy ellenállóbbak legyenek az űrben. 500 éves tervének alapjait az így szerzett tapasztalatai alapján dolgozta ki.

A professzor a New Scientistnek adott interjúban kifejtette: az emberiségnek erkölcsi kötelessége megtalálni a módját, hogyan éljen a Földön kívül. Ugyanis az ember bolygónkon az egyetlen élőlény, amely tudatában van annak, hogy kihalhat, és az egyetlen, amely tehet is valamit ez ellen. „Az élet iránti kötelesség olyan, amelyet a tudatosság aktivizál. Ezt más nem fogja megtenni helyettünk” – mondja Mason.

A genetikus elárulja, hogy amikor a könyvét írta, nagyon elszomorodott. Eredetileg azon gondolkodott, hogy mi történik a következő 5 milliárd évben. A korábbi becslések szerint a Nap vörös óriássá válik, felfalja a hozzá közeli bolygókat, majd lassan elpusztul. Az asztrofizikusok többsége úgy véli, hogy a Föld körülbelül 4,7 milliárd év múlva válik lakhatatlanná.

hirdetés
Csakhogy a Nap fénye már egymilliárd éven belül elviselhetetlen lesz, és ebből Mason rádöbbent, hogy a Föld eredetileg hitt idejének legfeljebb egyötöde maradt.

„A Föld a legnagyszerűbb otthon, amit valaha ismertünk, de ha itt maradunk, ez lesz az utolsó otthonunk” – figyelmeztet a professzor.

A Scott Kellyn végzett kísérlet megerősítette, hogy az egyik legnagyobb veszély a sugárzás: az űrhajós vizeletmintája árulkodott a DNS-károsodásról. Azt is megfigyelték, hogy teste próbált alkalmazkodni a zéró gravitációhoz, és küzdött azért, hogy megőrizze izmai erejét és csontsűrűségét. Az izomsorvadás kockázata már eddig is ismert volt. Kelly szíve némileg kisebb lett, és egyes verőerei begyulladtak.

A hosszú űrbeli tartózkodás kihat a kognitív képességekre és a mentális egészségre is – figyelmeztet Christopher E. Mason. Kelly-nél az egy évi űrutazást követő hat hónapban enyhe visszaesést tapasztaltak. A hanyatlás nyilván erősebb lenne, ha valaki évtizedeket töltene egy űrhajóban.

A professzor szerint az emberi szervezet átalakítása bonyolult és ellentmondásos kérdés, éppen ezért nagyon szigorú biztonsági ellenőrzés és egyértelmű szabályozás mellett lehet csak végrehajtani. Úgy véli, hogy a következő évtizedekben elkezdődhetnek az ilyen irányú kísérletek.

Mason két módszert javasol: az egyik a CRISPR technológia, amellyel bizonyos specifikus géneket módosítani lehet. A másik az epigenom-módosítás, amellyel átmenetileg ki vagy be lehet kapcsolni egyes géneket.

A génmódosításokhoz a professzor az evolúció tanulságait hívná segítségül. Az egyik legjobb példának a mikroszkopikus medveállatkát, a tardigrádot tartja, amely képes az űrvákuumot túlélni azáltal, hogy ki tud teljesen száradni, majd rehidratálódni. Genomjában, amelyet 2015-ben szekventáltak japán tudósok, van egy különleges gén, amelyet DSUP-nak (damage suppressor protein – káreltüntető protein) neveznek.

Mason laboratóriumában ezt a gént integrálták az emberi genomba, és egy új sejtfonatba. Kiderült, hogy ezzel a génmódosítással 80%-kal tudják csökkenteni a DNS-károsodást súlyos sugárzás esetén.

A kutatónak meggyőződése, hogy más organizmusok génjeit is beültethetik az emberi sejtekbe, hogy megelőzzék a sugárzás okozta károsodást. Ilyen például a p53 gén, amellyel az elefántok nagy mennyiségben rendelkeznek és vélhetően ezzel magyarázható, hogy ritkán kapnak rákbetegséget.

Mason azonban tisztában van azzal, hogy ha egy létező biológiai rendszerhez hozzáadnak bármilyen gént, az nem várt változásokat, működési rendellenességeket is eredményezhet. Ezért kell szerinte nagy körültekintéssel hozzálátni az ilyen munkákhoz.

Ezzel szemben az epigenetikus terápiával a DNS struktúráját és működését csak egy kis időre változtatják meg. Például, ha az űrhajósokat nagy erejű sugárzás éri, aktiválni lehet sejtjeikben plusz válaszadókat, és ki lehet őket kapcsolni a veszély elmúltával. Ez az eljárás ma már technikailag lehetséges, csak optimalizálni kell. Mason ilyen irányú kísérleteket tervez a következő 10-20 évre.

A Földön kívüli emberi élet fenntartásának is záloga az elegendő élelem. Mason emlékeztet arra, hogy kilenc olyan aminosav van, amelyet fogyasztanunk kell, mert a szervezetünk ezeket nem tudja előállítani. A Földön mindezek megtalálhatók. Ha viszont más bolygóra költözünk, akkor magunkkal kell vinnünk vagy pedig gyártanunk kell ezeket. De mi van akkor, ha mégis a testünk termelné ki őket?

Laboratóriumában azt is kutatják, hogy miként válhatnának az emberek prototróffá. Ez azt jelenti, hogy képesek lennénk saját testünkön belül létrehozni mindazokat a molekulákat, amelyek szükségesek a túlélésünkhöz.

Más organizmusok elemeit integrálnák az emberi genomba, hogy szervezetünk megtermelje az összes létfontosságú aminosavat. Azt már bebizonyították, hogy egy vagy két aminosavval működik az eljárás, igaz, egyelőre csak sejtszinten.

Emellett reaktivizálni lehet olyan géneket is - például egy kis CRISPR-beavatkozással - amelyeknek képességei csökkenni látszanak, de akár új tulajdonságokkal is fel lehet ruházni őket a megváltozott körülmények miatt. Ilyen például az a génünk, amely szintetizálja a C-vitamint – mondja a professzor.

Mason egyik távlati terve a „generációk űrhajója”. Mivel a kutató szerint többszáz olyan exobolygó létezik, amelyek vízmennyiségük révén lakhatónak tűnnek az emberek számára, szerinte 2400-ra el kell jutnunk oda, hogy készen álljunk hosszú távú űrutazásokra, amelyek során kiválaszthatjuk a legjobbat új otthonunknak.

Azért nevezi ezt a projektet „generációk űrhajójának”, mert éppen az út hosszúsága miatt több nemzedék fog együtt élni és halni ugyanabban az űrhajóban.

Ugyanakkor le kell győzniük az ezzel járó pszichológiai stresszt biológiai folyamataik lelassításával, eljutva a pangás vagy a hibernáció állapotába. Ehhez máris azonosítottak olyan medvegéneket, amelyekhez hasonlókat beültethetnek emberekbe.

A professzor a jövő új technológiái között fontosnak tartja a mesterséges anyaméh kifejlesztését. Úgy véli, hogy ha az emberek új lakhelyén túlságosan veszélyes lenne a nők számára a terhesség, a mesterséges anyaméh lehetőséget biztosítana a gyermekek születésére.

Christopher E. Mason tisztában van azzal, hogy 500 éves tervének nagy részét nem fogja megérni.

„Úgy gondolom, hogy az egyik legfelszabadítóbb állapot az egészséges halandósági érzék. Ez megszabadítja az embert attól a gondolattól, hogy mi lesz őutána és hogyan tud hozzájárulni a jövőhöz. Ami megdöbbentő, hogy sokan, akikkel beszéltem a könyvről, sosem gondolkodtak 50 évnél hosszabb távlatokban” - mondja.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

2 milliárd dollárt fizetne a NASA-nak Jeff Bezos, hogy inkább az ő cégével repüljenek a Holdra

A világ első és harmadik leggazdagabb embere feszül épp egymásnak a holdra szállásért.

Link másolása

hirdetés

Napról napra élesebb az űrverseny a világ leggazdagabb emberei között. A múlt hét utolsó napjaiban a NASA 178 millió dolláros megbízást adott Elon Musk cégének, hogy a SpaceX jutassa el szondájukat a Jupiter jeges holdjára.

Hétfőn pedig az űrből éppen csak visszatért Jeff Bezos emelte a tétet: az Amazon korábbi vezére 2 milliárd dollárig (614 milliárd forint) állná a NASA költségeit a következő holdmisszióban azért cserébe, hogy a Blue Origin járművével, a Blue Moonnal (Kék Hold) landoljanak a Holdon az űrhajósok, írja a The Guardian.

Az amerikai űrkutatási hivatal még áprilisban bízta meg 2,9 milliárd dollár (890 milliárd forint) értékben a SpaceX-et egy olyan űrhajó felépítésével, ami 2024-ig bezárólag 1972 után újra a Hold felszínére juttatja az embereket. A pályázat során elutasították Bezos cége, a Blue Origin, valamint a Dynetics ajánlatát is.

Röviddel később a NASA arra utasította a SpaceX-et, hogy egyelőre függesszenek fel az Artemis-programmal kapcsolatos minden fejlesztést, mert a vesztes pályázók panaszt nyújtottak be a kormányzati felügyeleti hivatalhoz (GAO). A Blue Origin többek között azt kifogásolta, hogy a szerződés miatt a SpaceX még inkább monopolhelyzetbe kerülhet az űrvállalkozások között.

A GAO legkésőbb augusztus 4-én hozza meg végső döntését. Iparági pletykák szerint az új ajánlat ellenére a Blue Origin kevés esélyt lát a már megkötött szerződések felbontására. A SpaceX nem kommentálta az Artemis-program körüli újabb fejleményeket.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Kétszer olyan drága villamos energiát előállítani fosszilis gáz- és szénerőművekkel, mint az új szél- és naperőművekkel az unióban

A 27 állam áramszolgáltatásának immár kétharmada tiszta forrásból származik. Magyarország a napenergia terén lépett nagyot előre.
Fotó: Energy Transition - szmo.hu
2021. július 28.


Link másolása

hirdetés

Bár 2021 első felében az Európai Unió elektromos áramszüksége teljesen visszaállt a pandémia előtti szintre, az energiaszektor CO2-kibocsátásai 12%-kal csökkentek az azt megelőző időszakhoz képest – áll az Ember (Parázs) londoni székhelyű, független klíma- és energiakérdésekkel foglalkozó agytröszt szerdán közzétett jelentésében.

Ennek mindenekelőtt az az oka, hogy az Unió villamosenergia-igényének kétharmadát már megújuló (39%) és nukleáris energiával (27%) fedezi. Az elmúlt két évben a szén alapú energia-termelés 16, a gáz alapú 4%-kal csökkent, míg a megújuló források szerepe 11%-kal nőtt. Jelenleg a szén mindössze 14%-kal van jelen az európai energia-termelésben, ez az arány 2015 óta közel a felére zsugorodott.

Ezt a tendenciát tükrözik a piaci árak is: ma már 4 kulcsországban – Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban - kétszer olyan drága villamos energiát előállítani fosszilis gáz- és szénerőművekkel, mint az új szél- és naperőművekkel. Spanyolország egyedül a szélerőműveivel több villamos energiát termelt, mint a fosszilis forrásokból, és ugyanúgy nem növelte ez utóbbiak felhasználását, mint a szintén szél- és napenergiára építő Hollandia.

A tagállamokra lebontott adatokból kiderül, hogy Magyarországon 2021 első félévében a szél- és napenergia először termelt több villamos energiát, mint a szén (1,6 TWh-t 1,4 TWh-val szemben). A napenergia-termelés 91%-kal nőtt 2019. első félévéhez képest, és ez a hazai energiaszükségletek 7%-át fedezte.

Ugyancsak nőtt a nukleáris energia-felhasználás 0,4 TWh-val, csökkent az import 1 TWh-val a hazai termelés növekedésének köszönhetően. Ezzel szemben a szélenergia hozzájárulása nem változott, mivel még mindig érvényben van az új létesítmények építésének tilalma. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy Magyarországon 4%-kal nőtt a fosszilis fűtőanyagok felhasználása a világjárvány előtti időszakhoz képest, mert bár a szén aránya 28%-kal csökkent, a gázé viszont 27%-kal növekedett. Mindazonáltal összességében a villamos energia-termelésből származó magyarországi CO2-kibocsátások 8%-kal alacsonyabbak voltak a két évvel ezelőttinél.

Charles Moore, az Ember európai programigazgatója kijelentette: „Most, hogy elmúlt a pandémiának az energiaszektorra gyakorolt hatása, az általános trend világos: a fosszilis fűtőanyagok felhasználása gyors hanyatlásnak indult azáltal, hogy Európa tisztítja az ágazatot.

hirdetés
De a haladás üteme szinte sehol sem elegendő ahhoz, hogy elérjük az EU 2035-ös kibocsátási célját, a 100%-os tiszta energiát. Sosem volt jobb alkalom felgyorsítani az átmenetet”.

Az igazgató Magyarországgal kapcsolatban kiemelte azt a fontos mérföldkövet, hogy az idén először nyertünk több villamos energiát szél- és napenergiából, mint szénből. „A napenergia lenyűgöző növekedési üteme azt jelenti, hogy Magyarország jó úton halad. Ezután a fosszilis gázra kell irányítani a figyelmet: a szárnyaló gázárak egyértelműen bizonyítják az importált gázra való támaszkodás kockázatát” – tette hozzá Charles Moore.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: