hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Egy hónap alatt egymilliárd dollárt kereshetett rajta a Tesla – érdemes-e beszállni a bitcoinba?

Egyéves távlatban majdnem meghétszerezte értékét a bitcoin, de Tarcsi Ádám, az ELTE Informatikai Kar kutatója mégsem ajánlaná mindenkinek, hogy ebbe fektessen. Fantáziát viszont lát benne.
hirdetés

"Én a magam részéről a bitcoint ma már egy elég spekulatív dolognak érzem, ami akár jól is jöhet, amikor valaki beszáll, de én, mint informatikus, a mögöttes technológiában, a blockchainben látom a lehetőségeket." - mondja Tarcsi Ádám, informatikus, FinTech szakértő.

A kriptovaluták története 2008-ban indult a gazdasági világválság idején, amikor megrendült a pénzügyi rendszerekbe vetett bizalom. Erre reagált a bitcoin kitalálója, akit Satoshi Nakamoto néven ismer a világ. Róla egyébként a mai napig nem tudjuk pontosan, kicsoda, egyáltalán egy vagy több személyt, esetleg egy szervezetet takar-e ez a név.

13 évvel ezelőtt fél év alatt készült el az a kódrendszer, amelynek ma a kriptovaluták létezését köszönhetjük.

Ki üzemelteti? Sokan. Ki irányítja? Senki. A dinamikusan fejlődő virtuális valutáknak nincs hátországuk, nem tudja egyetlen állam sem szabályozni őket, nem kötődnek egyetlen nemzet bankjához sem, árfolyamuk ezért jóval nagyobb magasságokat és mélységeket ér el, mint a fizikailag is létező valutáké.

A bitcoin például április közepén a 63 ezer dolláros történelmi határt is átlépte, aztán egy hét alatt közel 10 ezer dollárt esett, azaz 25%-ot veszített az értékéből. Ha egy éves távlatban nézzük, akkor még így is majdnem hétszeres növekedést hozott össze.

"Az a nehéz benne, hogy nagyon nagyokat tud ugrálni az árfolyama, többnyire egyáltalán nem kiszámítható."

- magyarázza Tarcsi Ádám. "Az utóbbi egy évben persze meredeken felfelé megy, de nagyon nagy az árfolyamkockázat. Pont azért, mert nincs mögötte egy gazdasági háttér. A nemzeti valutáknál ott van az állam, ami egy ország gazdasági erejét teszi mögé (vállalatokkal, lakossággal stb.). Ha valami gond van, akkor be tud avatkozni, megmenti az adott valutát, ezért is hisznek, bízhatnak benne az emberek."

hirdetés

Bár nem áll mögötte egy állam gazdasági teljesítménye, Tarcsi Ádám szerint a hírek azért meg tudják mozgatni a bitcoin árfolyamát. "Nálunk is volt olyan hallgató, aki azt figyelte, hogyan reagál a különböző hírekre az árfolyam. Lehetett látni, hogy kisebb nemzetközi bonyodalmak azért igenis befolyásolták. Évekkel ezelőtt például, amikor Észak-Korea újabb rakétát lőtt fel, többen megijedtek, elkezdtek bitcoint venni és elindult az ára felfelé. De ma már inkább egy kereskedési láz van mögötte. Az árfolyam manapság leginkább a bitcoinnal kapcsolatos hírekre reagál, például arra, ha egy kriptotőzsdét bezárnak, valamelyik állam betiltja, vagy épp egy vállalat elfogadja fizetőeszköznek."

A bitcoin mögött az úgynevezett blockchain (magyarul blokklánc) technológia áll.

"Egy csak digitálisan létező pénz esetén kulcsfontosságú a biztonság, hogy csak én férjek hozzá a pénztárcámhoz. A technológia alapja egy jó titkosító függvény, amely például egy adott szöveget - ami lehet bármi, egy átutalási tranzakció, vagy egy üzenet, - úgy kódol el, hogy ne legyen másik olyan függvény, amivel vissza tudom alakítani az eredeti üzenetet, csak ha rendelkezem a hozzáféréshez szükséges kulccsal, jelszóval."

A másik fontos dolog egy pénzügyi rendszerben az üzemeltetés. A pénzügyi tranzakciókat nyilván kell tartani, vezetni kell a főkönyvet. "Egy központi autoritást nélkülöző rendszerben ez akkor tud működni, ha sokan, nagyon sokan üzemeltetik. Ha ugyanis sokan vezetik a főkönyvet, akkor nincs olyan szereplő, aki esetleg be tudna avatkozni, meg tudná változtatni akár annak tartalmát, vagy a szabályokat, amelyek alapján a rendszer üzemel."

A megoldás ötletes, bár sok energiába kerül a fenntartása, Tarcsi Ádám szerint valóban biztonságos.

A rendszert végső soron az úgynevezett "bányászok" üzemeltetik, akik leegyszerűsítve egy versenyben vesznek részt.

"Beáldozva a számítógépeik számítási kapacitását a keletkezett tranzakciókat blokkosítva összefűzik (innen ered a blokklánc név), mindezt úgy, hogy egy meghatározott ellenőrző számot keresnek. Ezt a számot megtalálni nehéz, csak próbálgatással tudják megtenni, így minél több számítógépes erőforrást áldoz fel valaki, annál több esélye van arra, hogy a jó blokkot ő állítsa össze, ezáltal megkapja jutalmát. Ugyanakkor a csalások elkerülése érdekében egyszerűen lehet ellenőrizni a blokk helyességét. Minden egyes blokk összeállításáért jutalom jár, most éppen 6,25 bitcoin (ez bizonyos időközönként csökken). Átlagosan 10 percenként keletkezik az új tranzakciókat tartalmazó blokk. Ebbe azonban ma már tényleg nem éri meg belevágni, nagyon nagy szereplők foglalkoznak bányászattal.” - mondja a szakértő.

A rendszer működéséből fakadó érdekesség, hogy minden pénztárcáról tudhatjuk, hogy mennyi pénz van benne, csak azt nem, hogy kié az a pénztárca. A pénzhez csak a tulajdonosa fér hozzá.

Mindez bonyolultnak hangozhat, de a kriptovaluták vásárláshoz nem kell ismerni, hogy pontosan mi van a hátterében.

Azok, akik nem "bányászattal" foglalkoznak, csak használni szeretnék a rendszert, olyanoktól vásárolnak, akiknek van már bitcoin pénztárcájuk. Ehhez először is létre kell hozniuk egy úgynevezett virtuális pénztárcát. "Nehezebb, mint egy email cím létrehozása, de nem nehezebb, mint egy bankszámlát létrehozni online." - mondja Tarcsi Ádám.

Viszont gyakran előfordul, hogy egyszerűen elfelejtik az emberek a belépési jelszavukat. Itt ez gond, mert nincs egy központi szereplő, aki új jelszót adjon.

Egy Kaliforniában élő német programozó például 80 milliárd forintnyi vagyonához nem fér hozzá emiatt. "Szerencsére vannak már úgynevezett kriptovaluta pénztárca alkalmazások, melyek ezen egyszerűsítenek, de a felelősség továbbra is a miénk."

A másik lehetőség, hogy egy kriptotőzsdén nyit valaki számlát, és rájuk bízza a pénztárcája kezelését. De ennek is van kockázata. "Mivel a rendszer úgy lett kitalálva, hogy ne legyen mögötte autoritás - ne lehessen beavatkozni, - ezért sokan egyszerűen átverik az embereket."

Ráadásul a kriptotőzsdéket is kifoszthatják, így azoknak a pénze is elveszik, akik ott tartották pénzüket. Persze ma már léteznek megbízható kriptovaluta-tőzsdék vagy kereskedők is.

"A tényleges első lépés, hogy kell találni egy megbízható kriptotőzsdét, ahol vehetünk valamennyi töredék-bitcoint, hiszen valahol át kell váltanom a forintomat bitcoinra. Mivel nincs egy központi szereplő, nem tudok odamenni egy bankba, ezért valakitől kell venni, akinek már van." De nem mindegy, hová fordulunk.

"Nekem is voltak ismerőseim, akik találtak valamilyen hirdetést, hogy egy cégen keresztül tudnak bitcoint venni, aztán azóta is futnak a pénzük után."

Szintén nehézség, hogy a kriptovaluták mögött nincsen árumozgás. "Néha lehet hallani, hogy lehet mondjuk házat venni rajta Dubai-ban, de az is segít, amikor valaki beáll mögé." Mint ahogyan nemrég a Tesla bejelentette, hogy lehet majd autót venni náluk bitcoinért, hiszen 1,5 milliárd dollárt invesztáltak bitcoinba. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindenkinek ajánlott lenne befektetnie.

"Az biztos, hogyha valakinek mondjuk csak százezer forintja van, azt ne fektesse be mind kriptovalutába." - mondja a szakértő.

De nemcsak a bitcoin létezik, ma már sokféle blokklánc alapú megoldás van. Vannak cégek, államok, jegybankok által üzemeltetett rendszerek, ahol a bányászat már nem játszik szerepet, de az elosztott üzemeltetésből is fakadó biztonsági megoldásokat továbbra is tartalmazzák.

“Itt vissza is ugornék arra, amikor a technológiában rejlő lehetőségeket említettem. A blokklánc tulajdonképpen egy bármilyen adatokat tárolni képes adatbázis, ahol a múltat már nem lehet módosítani.”

A tárolt adatokat, amennyiben van hozzáférése valakinek, lehet olvasni, el lehet tárolni új adatokat, de azokat átírni, vagy törölni nem. Ettől lesz megbízható.

"Volt egy olyan projektötletünk, ami egy fizikai termék útját követte végig. A lényege, hogy mezőgazdasági termékeket, például sertéseknek az életútját végigkövessem, hogy le tudjam mondjuk egy mobiltelefonnal ellenőrzni a boltban, hogy amit megeszem, az honnan jött. Vagy ha az a termék rossz volt és vissza kell hívni, akkor az látható legyen, hogy hol készült. Ami megtörtént, azt be lehet építeni a láncba, módosítani pedig nem lehet. Így lehet egy ellátási láncon végigkövetni egy árunak az útját. Egy másik projektünk arról szólt, hogy bizonyítványokat vittünk volna fel egy rendszerbe, elkerülendő a hamisításokat. Ma ha valaki beírja a Linkedin-en, hogy a Harvardon végzett, akkor bizony ő ott végzett. A rendszer viszont egyszerűen leellenőrizné, hogy igazat mond-e. Sok projekt terv létezik, előbb-utóbb ennek a technológiának is meglesz a helye." - véli Tarcsi Ádám.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Hivatalosan is új óceánja lett a Földnek

A Föld ötödik óceánja a Déli-óceán, ami az Antarktiszt körülvevő víztömeget jelöli.
hirdetés

A National Geographic 1915-ben kezdett el térképeket gyártani, azóta négy óceánt "ismert el" a bolygó felszínén: az Atlanti-, a Csendes-, az Indiai-óceánt, valamint a Jeges-tengert. 2021-től azonban egy ötödik óceánnal is bővül a lista, méghozzá:

a Déli-óceánnal, ami az Antarktiszt körülvevő víztömeget jelöli

- olvasható a magazin oldalán, szúrta ki a 24.hu.

A Déli-óceánt idén februártól az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) is hivatalosan elismeri.

A National Geographic Társaság geográfusa, Alex Tait elmondása szerint Déli-óceánt már jó ideje külön emlegetik a többitől tudósok, de hivatalosan ezt még senki sem ismerte el. A geográfusok már jó ideje folytatnak tudományos diskurzust arról, hogy az Antarktisz körüli vizeknek elegendő egyedi tulajdonságuk van-e ahhoz, hogy saját nevet adjanak nekik, vagy csupán a Csendes-, az Atlanti- és az Indiai-óceánok hideg nyúlványairól van szó.

A National Geographic Társaság térképpolitikai bizottsága már évek óta tárgyal arról, hogy elismerje-e hivatalosan is a Déli-óceánt, főleg, mert a tudományos szférában és a sajtóban is egyre inkább így emlegetik ezt a területet.

hirdetés

A cikkben arról is írnak, hogy míg a többi óceánt az azokat körülvevő kontinensek definiálják -valójában mégis egyetlen, összekötött víztömegről van szó - addig a Déli-óceánt viszont az áramlatok.

A Nyugati-Szél-áramlás, vagyis az Antarctic Circumpolar Current (ACC) 34 millió évvel ezelőtt jött létre, amikor az Antarktisz elvált Dél-Amerikától. Nyugatról keletre haladva futja körbe az Antarktiszt, és nagyjából a déli szélesség 60. fokáig érhető tetten. Ez lehet végül a Déli-óceán határa. A víz itt kevésbé sós és sokkal hidegebb, mint a zónán kívül.

A cikkben azt is megjegyzik, hogy az ACC felszíntől az óceán fenekéig számítva több vizet szállít, mint bármely más óceáni áramlat. Az Atlanti-óceánból, a Csendes-óceánból és az Indiai-óceánból is von el vizet, így hozzájárul a hődisztribúcióhoz a bolygón. Az alsó, hidegebb területei pedig fontos szénelnyelők - teszik hozzá.

A klímaváltozás azonban a Déli-óceánra is hatással van, ugyanis melegszik a vize, de azt egyelőre még nem tudni, hogy ez milyen hatással van az Antarktiszra.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Orwelli jövő várhat ránk, ha nem tudjuk ellenőrzés alatt tartani a mesterséges intelligenciát a Microsoft elnöke szerint

Brad Smith szerint kulcsfontosságú lehet, hogy mielőbb szabályozzuk a mesterséges intelligencia használatát, amivel meg lehet óvni a széles tömegeket a visszaélésektől, különben a technológia könnyen elszabadulhat.
hirdetés

Brad Smith szerint orwelli jövőhöz vezethet, ha nem születnek meg mihamarabb a mesterséges intelligencia használatát szabályozó törvények, írja a Live Science. A Microsoft elnöke a BBC Panorama című műsorában beszélt arról, hogy az Egyesült Államok és Kína között egyre inkább elmérgesedő viszony, mellyel párhuzamosan rohamtempóban történnek a technológiai fejlesztések, védtelenné teheti az átlagembereket a mesterséges intelligenciával szemben.

Smith az interjúban megemlítette, hogy a jelenlegi helyzetről többször eszébe jutott már George Orwell 1984 című regénye, mely egy mindent látó és halló kormányról szól. A cégvezető szerint ha nem vigyázunk, hasonló állapotok állhatnak elő akár már 2024-re.

Bernhardt Trout, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) professzora szerint a mesterséges intelligencia használata ugyanakkor nem csupán technikai, hanem erkölcsi és politikai kérdés is. Ezek az értékrendek azonban országonként meglehetősen eltérőek, így nehéz lesz egységes szabályrendszert kidolgozni.

Miközben például egy kifejezetten hasznos eszköz lehet az arcfelismerés az igazságszolgáltatás kezében, annyira visszájára is fordulhat, ha mondjuk mindenkit azonosítani akarnak, aki részt vesz egy politikai tüntetésen. Smith szerint egyes országokban ezt már alkalmazzák is.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Húsüzemet, kórházat, kompcéget, tévéket, benzinkutakat bénítanak meg a hackerek

Az olajvezetéket műküdtető Colonial Pipeline elleni támadás csak a jéghegy csúcsa, a zsarolóvírusos támadások ma már milliárdos bizniszt jelentenek. Sokan Oroszországot gyanítják a háttérben.
hirdetés

Hatalmas sikerként számolt be néhány napja a világsajtó arról, hogy az FBI-nak sikerült visszaszereznie az amerikai olajvezetéket műküdtető Colonial Pipeline-tól kizsarolt váltságdíj felét. A több mint 4 millió dollár, vagyis 1,1 milliárd forint értékű bitcoint azután fizették ki, hogy a hackerek két napra megbénították a cég számítógéprendszerét.

A leállás után több mint 12 ezer benzinkútról fogyott ki az üzemanyag az Egyesült Államok keleti partján, mert az emberek pánikba estek, és felvásároltak minden készletet. A benzin ára hat és fél éves csúcsra szökött, és még a légiközlekedésben is fennakadásokat okozott a támadás.

Néhány héttel azután, hogy a DarkSide nevű hackercsoport megtámadta a Colonialt, egy másik csoport, a REvil ugyancsak zsarolóprogrammal akart kicsalni pénzt a JBS-től, a világ egyik legnagyobb húsfeldolgozójától. A cég kilenc marhahús-üzemét volt kénytelen bezárni, fennakadások voltak a baromfi- és sertésfeldolgozókban, és mindez kihatott az élelmiszerboltok és az éttermek kínálatára is.

Az elmúlt hetekben az áldozatok közé került egy floridai kórház, több tv-csatorna, több NBA-ben játszó kosárlabda-, illetve baseball-csapat, és egy massachusetts-i kompcég is – írja a New York Times.

Christopher A. Wray, az FBI-igazgatója a 2001. szeptember 11-i utáni globális terrorista-veszélyhez hasonlította a hackertámadásokat. Azt mondta, hogy jelenleg is 100 olyan szoftvert vizsgálnak, amelyeket zsarolóvírusos támadásokhoz használnak.

Az FBI szerint hasonló támadásokat átlagosan nyolc percenként hajtanak végre.

Éveken át az áldozatok úgy számoltak, hogy még mindig olcsóbb kifizetni a hackereket, mint újraépíteni adatbankjukat és szolgáltatásaikat. Bár az FBI ellenzi a váltságdíjak kifizetését, ezt Amerikában nem tiltja a törvény, sőt, még a kifizetett pénz még az adóalapból is leírható.

hirdetés

Csakhogy ezektől a kifizetésektől – amelyek összességében már több milliárd dollárra rúgnak – vérszemet kaptak a kiberbűnöző-csoportok, és meg is gazdagodtak belőlük.

A Colonial esete azért volt más, mert óriási fennakadást okozott az üzemanyagellátási infrastruktúrában, ráirányítva a közvélemény figyelmét a növekvő digitális sebezhetőségre.

A cég időben a hatóságokhoz fordult. A nyomozók a hackerek 23 digitális számláját vizsgálták át, és végül beazonosították azt a számlát, ahol a bitcoinban kifizetett váltságdíj nagy részét tárolták.

Mindez oda vezethet, hogy a kriptovaluta-forgalmat is szigorúbban szabályozzák a jövőben, ugyanis a zsarolóvírusos támadásoknál évek óta ez a kedvenc fizetőeszköz. A bitcoin egy részének visszaszerzését az amerikai hatóságok figyelmeztetésnek is szánták, azt üzenve, hogy a bűnözők ezen a területen sem érezhetik magukat teljes biztonságban.

A támadás minden bizonnyal szóba kerül Joe Biden amerikai elnök és Vlagyimir Putyin jövő heti genfi találkozóján is, Oroszország ugyanis előszeretettel veszi védelmébe a hackereket. Csak ritkán tartóztatják le vagy utasítják ki őket, sőt, bizonyos jelek szerint az oroszok aktívan is támogatják a hackercsoportokat.

Putyin elnök egy alkalommal a hackereket egyenesen olyan művészekhez hasonlította, akik „jó hangulatban kelnek fel és elkezdenek festeni”.

A nyomozás adatai szerint a DarkSide is Ororszországban, vagy Kelet-Európában működik. Tavaly augusztusban bukkantak fel, és a feltételezések szerint egy másik orosz hacker-csoport, a REvil leányvállalataként kezdték, mielőtt elindították saját akcióikat. Afféle franchise-rendszerben működnek: az akciókat nem maguk hajtják végre, ők csak zsarolóvírusokkal látja el partnereiket. Cserébe részesedést kapnak a profiból.

Az FBI tavaly kezdett nyomozni a DarkSide után, és mostanáig több mint 90 áldozatukat azonosították a legkülönbözőbb gazdasági szektorokból: vannak köztük gyárak, jogi, biztosítási, egészségügyi és energiacégek is – közölte Paul M. Abbate, az FBI igazgató-helyettese.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Nem akar örökké élni az emberek kétharmada egy kutatás szerint

A megkérdezett amerikaiak harmada venne csak be örök élettel kecsegetető pirulákat.
hirdetés

Felmérést készített egy amerikai akadémiai folyóirat arról, hogyan viszonyulnak az emberek a halhatatlansághoz, írja a Futurism. A tudósokat is meglepte, hogy a 900 megkérdezett 33 százaléka mondta azt, hogy minden további nélkül bevenne egy tablettát, ami az örök élettel kecsegtet. A válaszadók 42 százaléka azonnal nemet mondott, míg 25 százalék bizonytalan volt.

A felmérés során a megkérdezetteket három korcsoportra osztották. Az átlagosan 72 évesek csoportjába, valamint az átlag 88 évesek csoportjába soroltak is egyetértettek abban, hogy ha nem öregednének tovább egy bizonyos kor után, akkor néhány évtizeddel fiatalabbak szeretnének lenni jelenlegi életkoruknál.

Ezek a válaszok nagyjából hasonlóságot mutatnak egy korábbi kutatásra adott válaszokkal, ahol az derült ki, hogy mindegy a test kora, de csak teljesen egészségesen szeretnének örökké tartó életet az emberek.

A felmérés alapján úgy tűnik, hogy a hétköznapi emberek jobban megbarátkoztak a halandóság gondolatával, mint azok a szilícium-völgyi techvezérek, akik vérátömlesztéssel vagy egyéb megkérdőjelezhető kimenetelű öregedés-gátló terápiával próbálják meghosszabbítani az életüket.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: