prcikk: Ebben a tempóban 200 évre lenne szükség a teljes hazai lakásállomány modernizálásához | szmo.hu
OTTHON ÉS KERT
A Rovatból

Ebben a tempóban 200 évre lenne szükség a teljes hazai lakásállomány modernizálásához

Nemcsak a rezsiválság miatt lenne fontos a korszerűsítés, ez a klímacélok eléréséhez is elengedhetetlen - hangzott el Másfélfok legutóbbi sajtóklubjában.


A párizsi klímacélok elérésében a pénzügyi piacok szerepe is kulcsfontosságú. Ez az épületek esetében az alacsony kibocsátású építkezések, és még inkább a mélyfelújítások finanszírozását jelenti - hangzott el a Másfélfok novemberi sajtóklubján, amelynek vendége Gyura Gábor, az ENSZ környezetvédelmi programjának (UNEP) tanácsadója, a Magyar Nemzeti Bank korábbi osztályvezetője volt.

A szakember szerint uniós szinten nagyjából 275 milliárd euróra lenne szükség a teljes lakásállomány modernizálásához, de a felújításokból a klímacélok elérésén túl jóléti előnyök is származnának. Elég csak a foglalkoztatottság növekedésére, illetve a légszennyezés csökkentésére gondolni.

Ami a hazai helyzetet illeti:

ha a 2021-es tempót nézzük, akkor közel 200 évre lenne szükségünk a teljes hazai lakásállomány modernizálásához.

Ugyancsak tavalyi adat, hogy a budapesti újlakás-piac kínálatának egyharmadát megújuló energiát nem használó ingatlanok tették ki, és bár 50% felett volt a „közel nulla” energiaigényű lakások aránya, a hazai szabályozás a szakértő szerint nem feltétlenül felel meg a valós karbonsemlegességi kritériumoknak.

A ma létező épületek 70-80%-a még 2050-ben is meglesz, ezért Gyura Gábor szerint itthon évente 100-130 ezer lakás mélyfelújítására lenne szükség. Ehhez azonban össze kellene hangolni az állami programokat és a kereskedelmi bankok hitelezési gyakorlatát.

Globális szinten a bankok 40%-a már vállalta, hogy 2050-re nullára szorítják a hitelezésükhöz kapcsolódó kibocsátást. Net Zero Banking Alliance néven külön szövetséget is létrehoztak a cél érdekében. De elindultak a rövidebb távú programok is. Az ING bank például kilenc ipari szektorban kezdte meg a nettó zéró hitelezést. Magyarországon a klímasemleges finanszírozás kulcsterülete lehet a lakáshitelezés.

A rezsicsökkentés visszavágása ösztönzően hat az energiahatékonyságra, de vannak hátráltató tényezők is: például az infláció, a magas kamatok, a bizonytalan makrogazdasági kilátások, valamint a banki működést nehezítő szabályozási és adózási környezet.

Gyura Gábor szerint a magas rezsiárak mellett lehetne azzal népszerűsíteni a belátható időn belül megtérülő, energiakorszerűsítésre adott hiteleket, hogy a törlesztőrészleteket gyakorlatilag a villany- vagy gázszámla helyett fizetik be a hitelfelvevők. A nagy energiaszolgáltatók a bankokkal vállvetve pedig akár be is szállhatnának a felújítási programokba.

Az előrelépéshez ugyanakkor szükség lenne arra is, hogy hosszú távon kiszámíthatóak legyenek az állami támogatások, valamint olyan szabályozás kellene, ami ösztönözné a lakástulajdonosokat a felújításra. Nagy-Britanniában például a bérbe adott lakásokat kötelező egy bizonyos energiaszintre felhozni. De ugyanígy fontos lenne, hogy az új építésű lakásokra valóban vezessék be a szigorúbb követelményeket. Gyura Gábor szerint az alacsony jövedelmű, „nem hitelképes” társadalmi csoportok számára is megoldásokat kellene kínálnia az államnak.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Pár éve még óriási divat volt, ma már mindenki szabadul a veszélyes műfűtől
A magyar kerttulajdonosok rájöttek, hogy a drágán telepített műfű valójában élettelen, forró sivatagot csinál az udvarukból. A 2026-os trendek nemcsak szebbek, de a rezsin is spórolnak.


Vége a szomszédoknak mutogatott, vonalzóval húzott kirakatkertek korszakának, 2026-ban ugyanis már az a menő, ami valóban él és működik.

A kertbarát szemléletet a kőkemény valóság írja át: a brutális nyári hőhullámok, a vízhiány és az a vágy, hogy a kert ne csak díszlet legyen, hanem egy használható, hűs menedék.

Sokan ismerhetik azt a furcsa érzést, amikor egy látszólag hibátlan udvarban állva mégsem akarnak ott maradni. Túl szép, túl szabályos, túl tökéletes...

A műfű és a sterilre betonozott udvarok ideje lejárt, és ennek nyomós okai vannak.

A műanyag gyep egy nyári napon kegyetlenül felforrósodhat, tudományos mérések szerint a felületi hőmérséklete akár 30 Celsius-fokkkal is magasabb lehet, mint az élő fűé. Nem párologtat, így nem hűti a környezetét, és nem mellesleg sem a talajélethez, sem a biodiverzitáshoz nem tesz hozzá semmit.

Az Európai Unió már lépett is a szándékosan hozzáadott mikroplasztikumok ügyében, ami a jövőben a műfüvek granulátum töltetét is érintheti.

A merev, katonás rend helyett a természetesebb, lazább ültetések törnek előre, a kertbarát szemlélet ugyanis teljesen átalakult.

A hullámzó évelők, a díszfüvek és a vegyes ágyások olyan tereket hoznak létre, amelyek évszakonként változnak, és nemcsak a tulajdonosnak, de a méheknek, lepkéknek és madaraknak is vonzóak. Ez nem a gyep teljes felszámolását jelenti, hanem azt, hogy a pázsit visszakerül az eredeti helyére: csak ott marad, ahol valóban használják játékra vagy pihenésre.

A nehezen fenntartható, napégette részeken talajtakarók, kavicsos-növényes megoldások vagy évelősávok veszik át a szerepét.

A fenntarthatóság ma már nem egy drága hóbort, hanem a józan ész diktálta alapelv.

A kertészek egyre tudatosabban választanak szárazságtűrő növényeket, mulccsal takarják a talajt a párolgás ellen, és gyűjtik az esővizet. Egy átlagos, 100 négyzetméteres tetőfelületről éves szinten akár 48-64 köbméter ingyen öntözővizet is össze lehet gyűjteni.

Ami tíz éve még vígan elvolt a kertben, az a mai magyar nyarakat – mint a rekordforró 2022-es vagy 2024-es szezont – már csak szenvedve vészeli át. A növényválasztásnál ezért már nem a katalógusfotó a döntő, hanem az, hogy a növény életben marad-e júliusban.

Ez a szemlélet az élővilágnak is kedvez.

Egy beporzóbarát kert több nektárt adó növénnyel, kevesebb vegyszerrel és természetes búvóhelyekkel segíti őket, és ettől nem lesz „vad összevisszaság”, csak sokkal elevenebb. Terjed a „No Mow May” mozgalom is, amely arra buzdít, hogy májusban ne nyírjunk füvet, így segítve a korai rovarokat.

A dísz és a haszon egyre kevésbé válik szét. Ennek a szemléletnek a lényege, hogy ami ehető, az lehet egyben díszítő elem is.

Így kerülhet levendula a járda mellé, metélőhagyma az évelők közé, földieper szegélynövényként vagy ribiszke díszcserjeként a kertbe. Az okos kert sem a drága kütyükről szól, hanem a jó döntésekről: a növény a megfelelő helyre kerül, a víz nem vész kárba, a burkolat pedig nem forrósítja fel az egész udvart.

Persze egy időjárás-alapú öntözőrendszer rengeteg vizet spórolhat, de a valódi okosság a tervezésnél kezdődik.

A kert 2026-ban már nemcsak látvány, hanem valódi élettér. Felértékelődtek az árnyékot adó pergolák, a kényelmes kerti bútorok és a funkcionális zónák, ahol pihenni, játszani vagy akár veteményezni is lehet.

Egy növényekkel befuttatott pergola nemcsak hangulatos, de bizonyítottan hűti a mikroklímát, így elviselhetőbbé teszi a forró nyári estéket.

A cél egy olyan kert, amelyik nem szégyelli, hogy él, bírja a klímát, és nem követel állandó idegbajt a fenntartása. Egy olyan udvar, amelyik nemcsak jól fotózható, hanem jó benne lenni.

Via HobbiKert


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Szomszédháború az esővíz miatt: sokan nem tudják, hogy szabálytalan, amit tesznek
A csapadékvíz elvezetése gyakori konfliktusforrás, mivel a jogszabályok tiltják a víz közterületre vagy másik magánterületre való átvezetését. A szabályszegés nemcsak bírságot von maga után, de télen a lefagyás miatt balesetveszélyes is.


A szomszéd ereszcsatornájából a járdára vagy a telekre folyó esővíz nem csupán bosszantó, hanem szabálytalan és veszélyes is.

A jogszabályok egyértelműen tiltják a csapadékvíz ilyen módon történő elvezetését, a szabályszegőkre pedig komoly bírság várhat, különösen, ha a kifolyó víz télen lefagyva balesetveszélyt okoz.

Bár a kerítésen túlra, vagyis közterületre, illetve másik magánterületre nem vezethető át az esőcsatorna, sokan figyelmen kívül hagyják ezt az alapvető előírást.

Számos lakóépületnél a műszaki adottságok nem teszik lehetővé, hogy a csapadékvizet a telken belül oldják meg, ilyenkor sokan az utcai járda elárasztását választják. A probléma a lejtős utcákban hatványozottan jelentkezik, ahol az együttesen kivezetett víz egyetlen alacsonyabban fekvő ingatlanon gyűlhet össze.

„Hiába teszek meg mindent a saját telkemen, tisztán látható, hogy az utcában a legtöbben kivezetik az ereszcsatornáról a vizet az utcára. Mivel az utca lejt, ez a víz mind az én telkemen köt ki” – panaszolta egy dunakeszi lakos, ahol a település korábban gyakran küzdött villámárvizekkel.

A csapadékvíz elvezetését kormányrendelet szabályozza, amely kimondja, hogy az ereszcsatorna vizét úgy kell elvezetni, hogy az ne okozzon kárt sem a szomszédos telkekben és építményekben, sem a közterületen.

Az elsődleges és szabályos megoldás a csapadékvíz telken belüli elszikkasztása. Ha ez nem lehetséges, a vizet útmenti gyűjtőárokba, csapadékcsatornába vagy más befogadóba kell elvezetni, de ezt is csak szabályozottan, például a járdaszint alatt átvezetett zárt csőrendszeren keresztül szabad megtenni.

Szigorúan tilos a csapadékvizet a szennyvízcsatornába vezetni, mert a nagy mennyiségű esővíz rontja a szennyvíztisztítók hatékonyságát és növeli a kezelési költségeket.

Bár az önkormányzatok saját rendeletekben is szabályozzák a kérdést, a betartás ellenőrzése nem mindenhol következetes.

Aki a vizet a közterületre vagy a szomszéd telekre vezeti, több tízezer forintos bírságra számíthat.

Ennél jóval súlyosabb, akár százezres nagyságrendű pénzbüntetést kockáztat az, aki illegálisan a szennyvízcsatornára köti rá az ereszét. Emellett a károkozásért polgári jogi felelősség is felmerülhet, ha például valaki elcsúszik és megsérül a járdán képződött jégen.

Ha a szomszéd okoz problémát, az első lépés a párbeszéd. Amennyiben ez nem vezet eredményre, az illetékes önkormányzatnál vagy a közterület-felügyeletnél lehet bejelentést tenni, a szabálytalan elvezetést pedig érdemes fotókkal dokumentálni.

Via Agrofórum


Link másolása
KÖVESS MINKET:


OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Délről érkező, veszélyes kullancsok terjednek: a kutatók a lakosságtól várják a segítséget
A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá válhatnak Magyarországon a Hyalomma nemzetségbe tartozó vérszívók. A HUN-REN a PragmaTick mobilalkalmazáson keresztül is gyűjti a lakossági adatokat a terjedésről.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 03.



A tavaszi időjárással nemcsak a természet ébred, de a kullancsok is aktivizálódnak, a kutatók pedig a lakosság segítségét kérik az új, délről érkező fajok észlelésében. A természettudósok egy Olaszországban azonosított, kullancsokhoz köthető új vírusra hívják fel a figyelmet, ami akár 41 fokos lázzal is járhat.

A hazai helyzet feltérképezésére a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont 2021 óta működteti a Kullancsfigyelő oldalt.

A program célja, hogy a lakosság bevonásával gyűjtsenek adatokat a vérszívók magyarországi előfordulásáról.

Győrössy Dorottya, az intézet Járványökológiai Kutatócsoportjának munkatársa szerint a kezdeményezés egyik legfontosabb oka, hogy gyorsan észleljék az új vagy ritka fajok megjelenését.

„A Kullancsfigyelő oldal célja, hogy a lakosság bevonásával gyűjtsünk adatokat a kullancsok előfordulásáról Magyarországon. Az oldal létrehozásának egyik fontos oka az volt, hogy minél gyorsabban észlelni tudjuk az olyan új vagy ritka fajok megjelenését, mint például a Hyalomma nemzetségbe tartozó kullancsok” – fejtette ki a kutató.

A bejelentést a PragmaTick mobilalkalmazás is segíti, és a kutatók hangsúlyozzák, hogy minden egyes adat számít.

A programnak van egy külön alága, amely kifejezetten az állattartókat célozza. „A Kullancsfigyelő programon belül egy külön alprogramot is indítottunk állattartók bevonásával. Ennek keretében arra kérjük a haszonállatokat – például lovakat, szarvasmarhákat vagy bivalyokat – tartó gazdákat, hogy ha kullancsot (főleg Hyalomma-t) találnak az állataikon, azt jelezzék, illetve lehetőség szerint küldjék be számunkra vizsgálatra” – hangsúlyozta a szakember.

A beérkezett adatok alapján 2021 és 2025 között összesen 29 Hyalomma példányt azonosítottak mintegy 830 lakossági bejelentésből.

Ez azt mutatja, hogy bár a délről érkező faj jelen van, egyelőre ritkának számít. A kutatók ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy a rendelkezésre álló térképek nem a kullancsok valódi elterjedését tükrözik, hanem azt is, hogy honnan érkezik a legtöbb bejelentés.

Sokan érzékelhetik úgy, hogy egyre több a kullancs, aminek hátterében az enyhébb telek, a nagytestű vadállomány növekedése és a vérszívók megjelenése a városi zöldterületeken is állhat. A szakértők szerint azonban a kullancsok tényleges állományváltozását nehéz mérni, inkább arról van szó, hogy gyakrabban kerülünk velük kapcsolatba.

A kullancsok által terjesztett betegségek közül Magyarországon a legismertebb a Lyme-kór és a kullancsencephalitis, utóbbi ellen létezik védőoltás.

A megelőzéshez hozzátartozik a természetjárás utáni alapos testátvizsgálás, különösen a hajlatokban, valamint a zártabb ruházat és a kullancsriasztó szerek használata.

Ha kullancsot találunk, azt minél előbb, szakszerűen kell eltávolítani, mert sok kórokozó átviteléhez hosszabb idejű vérszívás szükséges.

A szakértők szerint a kullancsok teljes visszaszorítása nem reális cél, mivel az ökoszisztéma részei, így hosszú távon együtt kell élnünk velük. A kockázat azonban megfelelő odafigyeléssel jelentősen csökkenthető.

Via Sokszínű Vidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
A vihar közeleg, a favágó drága – nehéz döntés a kerttulajdonosoknak, ami százezrekbe kerülhet
A tavaszi és őszi időszakban a megnövekedett kereslet miatt a favágók rendkívül leterheltek. Aki az utolsó pillanatra hagyja a munkát, hosszabb várakozási idővel és magasabb árakkal is szembesülhet.


Javában tart a felkészülés a viharszezonra. Az ilyen időszakok különösen megnövelik az idős vagy sérült kerti fák jelentette kockázatokat, és sürgetik az azonnali intézkedést.

A viharok érkezésével a nagyobb, elöregedett vagy megdőlt fák komoly veszélyt jelenthetnek, és ha baj történik, a károk gyorsan jelentőssé válhatnak.

Ha a fakivágás mellett döntünk, mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk.

A Pénzcentrum gyűjtése szerint a költségek egy kisebb fa esetében 9 ezer és 19 ezer forint között mozognak, míg egy közepes méretű példány eltávolítása 19 ezer és 39 ezer forintba kerülhet.

Egy nagy fa kivágása 39 ezer forintnál kezdődik és elérheti a 79 ezer forintot, az extra méretű fák esetében pedig 80-100 ezer forinttól indul a számla.

Az ár azonban nemcsak a mérettől függ. Ha a fa ház közelében áll, vezetékek mellett nőtt, vagy nehezen megközelíthető, a munka bonyolultabbá válik, és az ár is gyorsan megugorhat.

Ehhez jönnek még az olyan extra költségek, mint az ágak elszállítása, a darabolás vagy a tuskó eltávolítása, amelyek külön tételként tovább növelik a végösszeget.

Érdemes időben lépni, mert tavasszal és ősszel a favágók leterheltsége megnő. Aki az utolsó pillanatra hagyja a döntést, könnyen hosszabb várakozással és magasabb árakkal szembesülhet. Viharok után sokan pánikszerűen keresnek szakembert, ami tovább nehezíti a helyzetet.

Fontos a körültekintő kivitelező-választás is, emellett egyes településeken engedélyhez is köthetik a fakivágást, így a szabályok figyelmen kívül hagyása később még többe kerülhet.

A jó hír, hogy nem minden esetben a kivágás a megoldás.

Sok problémát a fák elhanyagoltsága okoz, amit rendszeres ellenőrzéssel és szakszerű ápolással meg lehet előzni. Egy gondozott fa stabilabb, és kisebb eséllyel válik veszélyessé.

Via Sokszínű Vidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk