Ebben a tempóban 200 évre lenne szükség a teljes hazai lakásállomány modernizálásához
A párizsi klímacélok elérésében a pénzügyi piacok szerepe is kulcsfontosságú. Ez az épületek esetében az alacsony kibocsátású építkezések, és még inkább a mélyfelújítások finanszírozását jelenti - hangzott el a Másfélfok novemberi sajtóklubján, amelynek vendége Gyura Gábor, az ENSZ környezetvédelmi programjának (UNEP) tanácsadója, a Magyar Nemzeti Bank korábbi osztályvezetője volt.
A szakember szerint uniós szinten nagyjából 275 milliárd euróra lenne szükség a teljes lakásállomány modernizálásához, de a felújításokból a klímacélok elérésén túl jóléti előnyök is származnának. Elég csak a foglalkoztatottság növekedésére, illetve a légszennyezés csökkentésére gondolni.
Ami a hazai helyzetet illeti:
Ugyancsak tavalyi adat, hogy a budapesti újlakás-piac kínálatának egyharmadát megújuló energiát nem használó ingatlanok tették ki, és bár 50% felett volt a „közel nulla” energiaigényű lakások aránya, a hazai szabályozás a szakértő szerint nem feltétlenül felel meg a valós karbonsemlegességi kritériumoknak.
A ma létező épületek 70-80%-a még 2050-ben is meglesz, ezért Gyura Gábor szerint itthon évente 100-130 ezer lakás mélyfelújítására lenne szükség. Ehhez azonban össze kellene hangolni az állami programokat és a kereskedelmi bankok hitelezési gyakorlatát.
Globális szinten a bankok 40%-a már vállalta, hogy 2050-re nullára szorítják a hitelezésükhöz kapcsolódó kibocsátást. Net Zero Banking Alliance néven külön szövetséget is létrehoztak a cél érdekében. De elindultak a rövidebb távú programok is. Az ING bank például kilenc ipari szektorban kezdte meg a nettó zéró hitelezést. Magyarországon a klímasemleges finanszírozás kulcsterülete lehet a lakáshitelezés.
Gyura Gábor szerint a magas rezsiárak mellett lehetne azzal népszerűsíteni a belátható időn belül megtérülő, energiakorszerűsítésre adott hiteleket, hogy a törlesztőrészleteket gyakorlatilag a villany- vagy gázszámla helyett fizetik be a hitelfelvevők. A nagy energiaszolgáltatók a bankokkal vállvetve pedig akár be is szállhatnának a felújítási programokba.
Az előrelépéshez ugyanakkor szükség lenne arra is, hogy hosszú távon kiszámíthatóak legyenek az állami támogatások, valamint olyan szabályozás kellene, ami ösztönözné a lakástulajdonosokat a felújításra. Nagy-Britanniában például a bérbe adott lakásokat kötelező egy bizonyos energiaszintre felhozni. De ugyanígy fontos lenne, hogy az új építésű lakásokra valóban vezessék be a szigorúbb követelményeket. Gyura Gábor szerint az alacsony jövedelmű, „nem hitelképes” társadalmi csoportok számára is megoldásokat kellene kínálnia az államnak.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
