Donald Trump kampánycsapata rászerkesztette az elnök fejét Greta Thunberg testére a Time magazin címlapján

Molnár Áron színész-aktivista egy új videóban bírálta a kormány kommunikációját. A bejegyzését egy részlettel indítja, amelyben egy férfi arról kérdezi Orbán Viktort, hogy egy esetleges ukrajnai katonai konfliktus esetén számíthat-e az ország „Putyin elnök úr, Donald Trump védelmére”.

Azt állítja,

Mint mondta: „Egy ország, amit jelenleg is porig bombáz Putyin. És van, aki azt gondolja, hogy a megtámadott Ukrajnától az agresszor Oroszország védhet meg. Iszonyatos.” Hozzátette, a tények ismeretében ez számára az egyik fő bűn. Molnár szerint Orbánék nemcsak hazudtak, hanem ezt olyan sokszor, olyan hangosan és annyi adófizetői forintból tették, hogy a hazugság igazsággá vált.

Párhuzamot vonva úgy fogalmazott:

Az aktivista szerint a szavazókat napról napra, óráról órára verik át, ezért április 12-én le kell váltani a Fideszt, hogy „visszaadhassuk az igazságot a magyar embereknek, ami az egyik legfontosabb téglája a szabadságunk várának”. A videót azzal zárta, hogy „Szavazz április 12-én!”.

A természet egyik legpontosabban időzített tavaszi eseménye vette kezdetét: hófehér szőnyegként borítja be a Csaplári-erdő alját az a virágtenger, amely miatt minden évben tízezrek zarándokolnak Alcsútdobozra.

Az Alcsúti Arborétum megnyitotta kapuit, és már ezen a hétvégén, február 14-15-én elindul a hetekig tartó, országosan is egyedülálló látványosságot ígérő hóvirágszezon.

Az arborétum hivatalos közlése szerint február 9-től minden nap 10 és 16 óra között fogadják a látogatókat, a belépés pedig a zárás előtt egy órával lehetséges utoljára.

Bár a szezon csúcspontja jellemzően február végére, március elejére esik, a teljes virágzási ciklus négy-öt héten át tart. Magyarország egyik legnagyobb összefüggő hóvirágmezeje terül el itt, több mint két és fél hektáron.

A látványt a vendégek is lelkendezve méltatják. „Olyan, mint egy virágszőnyeg! Ezt mindenkinek látni kell!” – írta az arborétum oldalán egy korábbi látogató. Az élmény azonban időhöz kötött; ahogy a szezon a végéhez közeledik, a táj átalakul.

Tavaly március közepén már arról számoltak be, hogy „a hóvirágok teljes mértékben az elnyílás fázisába léptek, a fehér mező zöld és barna színekre cserélődik” – írta a FEOL.

A fotózás a kijelölt útvonalakon engedélyezett, de a természetvédelmi szabályok szigorúak: a kikeleti hóvirág 2005 óta védett, letépése pénzbírságot von maga után. Indulás előtt mindenképpen javasolt ellenőrizni az arborétum hivatalos közösségi oldalát az esetleges, időjárás miatti változásokról.

Elképesztő hírről számolt be egy TikTok-felhasználó: Harangozó Sebestyén elkészítette az első, politikus hangját felhasználó virtuális szintetizátort, Lázár János hangmintáiból.

A Nikola Teslához, vagy Thomas Edisonhoz mérhető korszakos zseni őrületes találmányát a közlekedési miniszter is megosztotta saját Facebook-ján:

"Lázárinfó party mix!" - írta Lázár.

@harangozosebestyen LÁZÁRIZÁTOR? ?? (ez csak egy demo a béta-verzióhoz és egyben egy sorozat nulladik epizódja) MI JÖHET MÉG?! #lazarizator #politikusszintézis #demo #lázárjános #pvst ♬ eredeti hang - harangozosebestyen

Amennyiben valaki szabadságot venne ki amiatt, hogy a Lázárizátort nyomkodja alvás, evés és ivás helyett (vagy közben), annak van egy rossz hírünk. Ez a zenetudományos mérföldkő még nem elérhető a nagyközönség számára.

Azóta a tudós már elkészítette a Szijjártó Péter-szintetizátort, a Szintijjártó-t, és a Magyarpéterizátor-t is.

Ma, február 12-én, a tudomány, a kíváncsiság és a kritikus gondolkodás világnapján Charles Darwint ünnepeljük. A nap, amely az evolúcióelmélet atyjának születésnapjához kötődik, az International Darwin Day Foundation megfogalmazása szerint „az intellektuális bátorság, a szüntelen kíváncsiság, a tudományos gondolkodás és az igazságéhség” előtti tisztelgés.

Az Egyesült Államok Kongresszusában több alkalommal is tettek kísérletet a nap hivatalos elismerésére, a törvényjavaslatok Darwint a tudományos haladás méltó szimbólumának nevezték.

Míg a tudományos intézmények az emberi intellektus csúcsait ünneplik, addig a Darwin-díj azokat „ismeri el”, akik saját, megdöbbentően rossz döntésükkel gondoskodtak arról, hogy génjeiket ne örökíthessék tovább.

A Darwin-díj egy ironikus, de szigorú szabályok szerint működő „kitüntetés”. A hivatalos Darwin Awards weboldal, a projekt elsődleges forrása szerint öt alapvető kritériumnak kell megfelelni. Az első és legfontosabb a reprodukciós képesség elvesztése: a jelöltnek meg kell halnia vagy sterillé kell válnia. A második a „kivételes teljesítmény”, ami a gyakorlatban döbbenetesen ostoba ítélőképességet jelent. A harmadik az ön-kiválasztás, vagyis a jelöltnek saját magának kell okoznia a végzetét. A negyedik a cselekvőképesség, tehát a díjazottnak ép elméjűnek és nagykorúnak kell lennie. Az ötödik pedig a hitelesség: a történetet megbízható forrásoknak kell igazolniuk.

És hogy milyen a halhatatlanság a Darwin-díj archívumában? A 2019. november 28-án a Maine állambeli Van Burenben elhunyt 65 éves Ronald Cyr története tökéletes példa. A férfi rettegett a betörőktől, és úgy döntött, saját kezébe veszi otthona védelmét. A bejárati ajtóra egy házilag készített csapdát szerelt, amely egy éles lőfegyverhez volt csatlakoztatva. A végzetes napon azonban ő maga feledkezett meg a szerkezetről, és amikor belépett a házba, a csapda működésbe lépett és halálos sebet ejtett rajta. A rendőrség a halálesetet a férfi saját eszközének véletlen elsüléseként könyvelte el.

Malajziában, 2018 januárjában egy 35 éves férfi egy 3,5 méteres hálós piton befogására indult, amelyről azt hitte, értékes zsákmány lesz. Mindössze egy pár kesztyűvel és egy sarlóval felszerelkezve vágott neki a kalandnak. „Ezután kesztyűvel és sarlóval a motorján elhagyta a házat, hogy elkapja a kígyót” – közölte a helyi rendőrség a The Straits Times szerint. Sikerült is elfognia az állatot, de miközben motorral szállította volna haza, a hatalmas hüllő rátekeredett és megfojtotta. A holttestét az út szélén találták meg, a piton még mindig a testére volt tekeredve.

A dél-karolinai Columbiában 2007 júniusában egy 21 éves párt találtak holtan egy épület lábánál. A nyomozás kiderítette, hogy a fiatalok a közeli, négyemeletes ház tetejére másztak fel, ahol a rendőrök két, gondosan összehajtogatott ruhakupacot találtak. A jelek szerint a pár a tető peremén szeretkezett, amikor lezuhantak a körülbelül 15 méteres magasságból.

Egy 67 éves farmernő, Betty Stobbs egy szénabálát szállított quadján a juhainak egy elhagyatott kőbánya peremén. Az éhes állatok megrohamozták a járművet, hogy elérjék a takarmányt. A nyáj akkora erővel tolta a quadot, hogy az a nővel együtt a mélybe zuhant egy nagyjából 30 méteres szakadékba. A baleset a „Bárányok hallgatnak” ironikus címmel került be a díj történetébe.

A modern kor is kitermelte a maga jelöltjeit. 2017-ben Oroszországban egy Alexander nevű fiatalember egy élesített kézigránáttal pózolt, miközben képeket küldött magáról a barátainak. Az egyik fotón a biztosítószeget a kezében tartotta, a gránátot pedig a másikban. A hatóságok szerint a férfi abban a tévhitben volt, hogy a gránát nem robban fel, amíg nem dobja el. A feltételezés végzetesnek bizonyult.

Forrás