HÍREK
A Rovatból

A dohányzó magyarok negyede is leteheti a cigarettát, túl sokba kerül most már

1700-1800 forintot dobozonként már nem szívesen adnak ki az egészségük rombolására. Vannak azért, akik kitartanak, vagy áttérnek a töltésre.


Szép lassan odaért a cigaretta ára, ami már sok lehet a magyaroknak, írta meg a napi.hu. Valószínűleg túl lassan, mert a mostani emeléseket már igazából az unió kényszerítette ki.

Kétszer volt mostanában jövedékiadó-emelés, amely 200-250 forinttal is növelhette egy doboz cigaretta árát, A Pulzus és a Napi felmérésében megkérdezett dohányosok 23 százaléka válaszolta azt, hogy az 1700-1800 forintos ár már túl magas, és le fogja tenni a cigarettát.

Pár hónap alatt ekkora emelkedés sokkal inkább vág a pénztárcába, mint ha fél évente szembesülnek egy 40-60 forintos drágulással.

A Pulzus Kutató a lap megbízásából kérdezte, hogy a drágulás miatt változtat-e dohányzási szokásain, vagy akár már meg is tette korábban.

A 18 évnél idősebb lakosság 31 százaléka dohányzik saját bevallása szerint, ez az elmúlt években is így volt, és közel 2,5 millió főt jelent.

A dohányosoknak pedig igen jelentős része, közel negyede válaszolta, hogy az 1700-1800 forintos ár túl magas, le fog szokni a cigarettáról.

10 százalékuk azt mondta, hogy áttér a töltésre, ez ugyanis jóval olcsóbb, mint a már megtöltött, dobozos cigaretta. 8 százalék válaszolta azt, hogy az elektromos cigarettát vagy a hevített dohánytermékeket választja.

22 százalék azonban nem törik meg, és bármennyire is drága a cigi, nem fog róla leszokni, még ha emiatt esetleg másról is le kellene mondania.

A válaszadók legnagyobb csoportja, 37 százalék válaszolta azt, hogy már korábban úgy döntött, hogy az előbb felsorolt alternatívákat választja.

Az uniós országokat egy 2011-es irányelv kötelezte, amely Magyarországnak - és néhány más európai uniós országnak - hosszú felkészülési időt adott a kívánt adómérték elérésére: a határidő 2017 vége volt. Magyarország - bár emelgette az adót az elmúlt években - nemhogy 2017-re, de 2020-ra sem teljesítette az uniós szabályokat. Ezért az Európai Bíróság el is marasztalta Magyarországot, az erről szóló döntést a múlt héten tették közzé.

A cigaretta jövedéki adójának

- legalább 90 eurónak kell lennie 1000 szálanként és

- el kell érnie a súlyozott átlagár 60 százalékát,

- vagy minimum 115 eurónak kell lennie 1000 szálanként, és akkor nem számít az árhoz viszonyított aránya.

A bíróság szerint Magyarország már januárban teljesítette a követelményeket, azóta pedig volt még egy emelés, most április 1-én.

Magyarország ráadásul eléggé rossz helyen áll a dohányzási rangsorban, ha ezeket a táblázatokat megnézzük, akkor látjuk, hogy az első húszban benne vagyunk, akárhonnan is vizsgáljuk.

Ez a tanulmány is azt mutatta ki, hogy a magyarok Európa legerősebb dohányosai között vannak.

"A magyar felnőttek több mint negyede (26%) napi rendszerességgel dohányzik, ami ugyan csökkenést jelent a 2000-ben tapasztalt 30%-hoz képest, de még mindig a harmadik legmagasabb aránynak számít az uniós országok között. Csaknem minden harmadik magyar férfi, illetve minden ötödik magyar nő napi rendszerességgel dohányzik; ez az eltérés a tüdőrák okozta magas halálozási arányszámokban is tükröződik. Ezenfelül Magyarországon a dohányzás gyakoribb a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében, ahol a dohányzók aránya több mint kétszer annyi, mint a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők között. Magyarországon a 15 éves serdülők körében is az uniós átlag feletti a rendszeresen dohányzók aránya (20%, szemben a 14%-os uniós átlaggal), ezen belül pedig többé-kevésbé azonos a magyar lányok és fiúk aránya."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Gyorsan terjed az új XFG nevű Covid-variáns, a WHO szerint egyre több országban jelent meg a fertőzés
A szakemberek szerint a terjedést nehéz pontosan meghatározni, mert világszerte csökkent a tesztelések száma.


Az XFG nevű új koronavírus-variáns gyorsan terjed világszerte, különösen Európában és Délkelet-Ázsiában nő az esetszám. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is kiemelte ezt a mutánst, mivel egyre több ország jelent fertőzéseket.

A WHO adatai szerint az XFG június 22-ig összesen 38 országban jelent meg,

és 1648 esetet regisztráltak. Ez az adott héten a világon jelentett fertőzések 22,7 százalékát tette ki, míg négy héttel korábban még csak 7,4 százalék volt az aránya.

Délkelet-Ázsiában különösen jelentős a növekedés: május 5. és május 26. között 17,3 százalékról 68,7 százalékra emelkedett az XFG aránya. Európában ugyanebben az időszakban 10,6 százalékról 16,7 százalékra nőtt, Amerikában pedig 7,8 százalékról 26,5 százalékra.

Az Egyesült Királyságban a variáns június végére az angliai esetek 30 százalékát tette ki – írta meg a The Independent. Az ottani egészségügyi hatóságok továbbra is nyomon követik az új törzsek terjedését.

„Normális, hogy a vírusok idővel mutálódnak és változnak” – mondta Dr. Alex Allen, az UKHSA epidemiológiai tanácsadója.

Az XFG a WHO szerint a korábbi LF.7 és LP.8.1.2 variánsok keveréke. Az első mintát január 27-én vették. A szervezet „alacsonynak” minősítette az új variáns kockázatát, és közölték: a jelenlegi adatok nem utalnak arra, hogy az XFG súlyosabb betegséget vagy több halálesetet okozna, mint a többi ismert variáns.

Dr. Kaywaan Khan háziorvos azt mondta,

a variáns egyik legjellemzőbb tünete a rekedtség, amit érdes vagy karcos hang kísér. A tünetek általában „enyhék vagy közepesek”.

A szakértők hangsúlyozták, hogy az új törzs nem tűnik veszélyesebbnek a korábbiaknál, és a jelenlegi Covid-vakcinák továbbra is védelmet nyújtanak a súlyos lefolyás ellen.

A WHO szerint a variáns terjedésének mértékét nehéz pontosan meghatározni, mert a tesztelések száma világszerte jelentősen csökkent a járvány csúcspontjához képest.

Forrás: Economx


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
„Menj a picsába, Orbán” – kemény hangvételű vita volt a Pride-ról az Európai Parlamentben
A szociáldemokraták kezdeményezésére tartott vitában több oldalról is éles bírálatok érték a magyar kormányt. A belga képviselő szóhasználata különösen nagy figyelmet kapott.


Szerdán az Európai Parlamentben a szociáldemokrata frakció kezdeményezésére vitát tartottak a Pride-ról. Az eseményen több mint 70 képviselő vett részt személyesen, számolt be róla a hvg.hu.

Marie Bjerre, a soros dán EU-elnökség képviseletében hangsúlyozta, hogy az Európai Unióban nincs helye a szexuális orientáción alapuló diszkriminációnak. Magyarországról szólva azt mondta, napirenden tartják a magyar demokrácia helyzetét, és ismét a tagállamok elé idézik a kormányt. Kiemelte: „A következő meghallgatás októberben lesz, és bízhatnak abban, hogy a dán elnökség alatt ez a döntés a legnagyobb figyelmet kapja. Ennek része a kisebbségek védelme és az LMBTQ-kisebbséghez tartozók védelme is.”

A vitában felszólalt Dobrev Klára is, aki szerint „elkezdődött az Orbán-rendszer utolsó nyara.” A Demokratikus Koalíció politikusa emlékeztetett arra, hogy a Pride idején „sok százezer ember nevetett az arcukba azon a napon, boldogan, felszabadultan, és nem kértek a tiltásból.” Ugyanakkor kritikát fogalmazott meg az ellenzéki jobboldallal szemben is: „Az ellenzéki jobboldal is megpróbálta elsunnyogni, és nem mozgósított a Pride-ra, és tényleg megdöbbenve látom, hogy másodszorra vitázunk az Európai Parlamentben a magyar LMBTQ-emberek jogairól, és másodszor is hiányoznak a Tisza Párt képviselői erről az ülésről. Ez így nem fog menni.”

Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy ismét Magyarország került a középpontba. „Nem unják-e még?” – tette fel a kérdést. Kifogásolta, hogy miközben a hatóságok törvénytelennek nyilvánították a Pride-ot, „a családvédő hazafiak törvényes megmozdulását akadályozták meg.”

A Fidesz részéről László András is felszólalt, aki a Pride-ot külföldről vezényelt politikai provokációnak nevezte.

A vita egyik legerősebb pillanata Hilde Vautmans belga liberális képviselőhöz kötődik. Ő maga is jelen volt a budapesti Pride-on, és elmondása szerint olyan nagyszülőkkel találkozott, akik az LMBTQ-közösséggel együtt meneteltek. Hozzátette:

„Nagyszülők meneteltek együtt az LMBTQ-közösséggel, és azt mondták Orbánnak, hogy – elnézést, nagyon egyértelmű leszek – menj a picsába.”

A hvg.hu szerint a képviselő angolul úgy fogalmazott: „fucked off Orban”, amit a hivatalos tolmács is így fordított le.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nagyot kasználhatnak az új hitellel azok, akiknek magas a jövedelme
A szakemberek számítása szerint több mint 150 millió forintot kereshet a kormány 50 milliós lakáshitelén az, aki amúgy kölcsön nélkül is megvásárolhatná az első otthonát. Elárulták azt is, hogyan.


A kormány bejelentése szerint új, kedvezményes, 3 százalékos kamatozású hitelt kaphat az, aki első lakásához kéri a pénzt. Ez mintegy harmada a piaci kostrukciójú hiteleknek. Tíz százalék önerőt kérnek, és az ingatlan értéke 100 millió forint alatt kell legyen. Ősztől bárki kérheti a kedvezményes hitelt.

A hitelt 25 évre lehet felvenni, és a végén kb. 71 milliót kell visszafizetni. De ha van ennyi pénze, akkor azt állampapírba téve 228 milliót kaphat a végén kézhez azonos futamidő alatt. Azaz több mint 150 millió forintot kereshet a kormány 50 milliós lakáshitelén, aki amúgy kölcsön nélkül is megvásárolhatná az első otthonát (feltéve, ha a feltételek nem változnak) - a Bankmonitor számítása szerint.

Ha tehát a kamattámogatott konstrukciót felveszi, és a megtakarítását inkább államkötvénybe fekteti, az megnégyszerezheti vagyonát az adófizetők pénzén.

Az RTL Híradó által kérdezett szakértő szerint azok járhatnak jól, akiknek magas a fizetése, és amúgy is tehetősek. A maximális összeg havi törlesztő összegét ugyanis csak az tudja bevállani, aki az átlag felett keres - mondta.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
21 Kutatóközpont: A Tisza Párt szavazóinak harmada sem akar önálló többséget
A választók jelentős része nem tudott vagy nem akart állást foglalni abban, kik induljanak egyéniben a következő választáson. Még a Tisza Párt hívei között sincs egyértelmű támogatás a kizárólagos indulás mellett.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. július 10.



A 21 Kutatóközpont friss, reprezentatív kutatása azt mutatja, hogy bár sokan kormányváltást szeretnének, még a Tisza Párt támogatóinak egy része sem biztos abban, hogy ezt kizárólag Magyar Péter pártjával kellene megvalósítani. A felmérés szerint a választók fele szeretné, ha új kormány alakulna, 28 százalék viszont kitartana a jelenlegi mellett. A bizonytalanok aránya is jelentős, 21 százalékuk nem tudott vagy nem akart dönteni a kérdésről, írja a Telex.

A kutatás készítői kizárólag azokat kérdezték tovább, akik kormányváltást szeretnének vagy bizonytalanok, hiszen számukra releváns, hogy milyen összetételű ellenzékben gondolkodnak. A megkérdezettek között megoszlottak a vélemények: 30 százalék szerint jó lenne, ha a Tisza Párt önállóan szerezné meg a parlamenti többséget, 31 százalék pedig inkább más ellenzéki pártokkal közösen látná őket többségben.

A Tisza Párt saját szavazói között sem egységes a kép. 62 százalékuk örülne egy önálló Tisza-többségnek, viszont harmaduk (32%) a közös ellenzéki többség lehetőségét támogatná.

Ugyanakkor abban sincs teljes egyetértés, hogy kik induljanak el egyéni körzetekben a következő választáson. A válaszadók 35 százaléka szerint mindenkinek joga van elindulni a saját körzetében, 23 százalék csak a Tisza jelöltjeit látná szívesen, 14 százalék pedig a 2022-ben győztes ellenzéki képviselők indulását támogatná, méghozzá úgy, hogy ellenük a Tisza ne állítson saját jelöltet. 28 százalék nem tudott vagy nem akart véleményt nyilvánítani erről.

Magyar Péter korábban egyértelműen kijelentette: a Tisza Párt nem kíván együttműködni más ellenzéki formációkkal, és az ország mind a 106 egyéni választókerületében önállóan készül indulni. A 2022-ben mandátumot szerzett ellenzéki képviselők közül többek már jelezték, hogy nem indulnak újra – köztük Jámbor András, Hajnal Miklós, Orosz Anna és Tóth Endre. Mások, például Tordai Bence, Hadházy Ákos, Varju László vagy Szabó Szabolcs azonban ismét elindulnának, függetlenül attól, hogy mit dönt a Tisza Párt.

A parlamentbe jutás esélyeit illetően a válaszadók szerint a Fideszen és a Tisza Párton túl még három pártnak lehet esélye az 5 százalékos küszöb átlépésére: a Mi Hazánk Mozgalomra 40 százalék számít, a Demokratikus Koalícióra 25 százalék, míg a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra 22 százalék. Ugyanakkor sokan nem tudtak vagy nem akartak jóslatokba bocsátkozni, a megkérdezettek 42 százaléka nem nyilvánított véleményt.

A Tisza Párt szavazóinak válaszaiból is látszik, hogy a választók gondolkodása még formálódik. 46 százalékuk kizárólag a Tisza jelöltjeit szeretné látni a választáson, 28 százalék minden indulónak lehetőséget adna, 18 százalék pedig a 2022-es ellenzéki győzteseket támogatná. A sok bizonytalan válasz azt mutatja, hogy ezek a kérdések még nem alakultak ki teljesen a fejekben.

A kutatás 2025. június 24. és 27. között készült, ezer fős mintán, hibrid módszerrel. Az online kérdőívet a résztvevők SMS-ben kapták meg, a 65 év felettieket pedig telefonon kérdezték. Az adatok súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján történt, így a felmérés reprezentatív a teljes lakosságra nézve. A hibahatár általánosan ±3 százalékpont, de részminták esetében ennél nagyobb is lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: