Erre kevesen gondolnak – Ezt teszed a környezettel, amikor a ChatGPT-vel beszélgetsz
Az adatközpontok vízalapú hűtőrendszereket használnak, hűtőtornyokkal, amelyek úgy működnek, mint egy hatalmas izzadságrendszer. Ehhez ráadásul csak ivóvíz-minőségű víz használható, mert a szennyeződések kárt tehetnek a szerverekben.
Sokan használják a ChatGPT-t a mindennapokban – akár álláskereséshez, viccekhez az első randira, vagy sima kérdések megválaszolásához, amiket egyébként a Google vagy akár a nagyi is tudna. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy ezzel nemcsak információt kérnek, hanem közben vizet és áramot is elhasználnak - írta a LADBible.
Egy gyors beszélgetés a ChatGPT-vel körülbelül fél liter ivóvizet igényel 10–50 kérdésenként. A Forbes szerint a rendszer naponta több mint 500 000 kilowattóra áramot fogyaszt, ami nagyjából 200 millió lekérdezés kiszolgálásához elegendő. Ez az energiamennyiség körülbelül 180 ezer amerikai háztartást tudna ellátni.
A vizet nem hasznosítják újra, mivel a hűtés során elpárolog. Az adatközpontok vízalapú hűtőrendszereket használnak, hűtőtornyokkal, amelyek úgy működnek, mint egy hatalmas izzadságrendszer. Ehhez ráadásul csak ivóvíz-minőségű víz használható, mert a szennyeződések kárt tehetnek a szerverekben.
David Craig, a brit Iceotope cég vezérigazgatója szerint ezek az adatközpontok akkora hőt termelnek, hogy az akár egy embert is megolvaszthatna.
Dylan Patel technológiai elemző szerint a ChatGPT napi működtetése több mint 225 millió forintba kerül. Az OpenAI alapítója pedig az X-en viccesen megjegyezte: „akár több tízmillió dollárba is kerülhet”, ha a felhasználók beírják, hogy „kérem” vagy „köszönöm”.
A vállalat szóvivője így reagált a Forbesnak a vízhasználattal kapcsolatos aggodalmakra: „Az MI működtetése valóban energiaigényes lehet, éppen ezért folyamatosan dolgozunk a hatékonyság javításán. Nagy körültekintéssel használjuk a számítási kapacitásunkat, és támogatjuk partnereinket fenntarthatósági céljaik elérésében.”
A Forbes azt is írta, hogy 2050-re a világ népességének kétharmada vízhiánytól szenvedhet. Ennek ellenére sok helyen még mindig hatalmas mennyiségű tiszta ivóvizet használnak fel azért, hogy a szerverek ne menjenek tönkre.
Sokan használják a ChatGPT-t a mindennapokban – akár álláskereséshez, viccekhez az első randira, vagy sima kérdések megválaszolásához, amiket egyébként a Google vagy akár a nagyi is tudna. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy ezzel nemcsak információt kérnek, hanem közben vizet és áramot is elhasználnak - írta a LADBible.
Egy gyors beszélgetés a ChatGPT-vel körülbelül fél liter ivóvizet igényel 10–50 kérdésenként. A Forbes szerint a rendszer naponta több mint 500 000 kilowattóra áramot fogyaszt, ami nagyjából 200 millió lekérdezés kiszolgálásához elegendő. Ez az energiamennyiség körülbelül 180 ezer amerikai háztartást tudna ellátni.
A vizet nem hasznosítják újra, mivel a hűtés során elpárolog. Az adatközpontok vízalapú hűtőrendszereket használnak, hűtőtornyokkal, amelyek úgy működnek, mint egy hatalmas izzadságrendszer. Ehhez ráadásul csak ivóvíz-minőségű víz használható, mert a szennyeződések kárt tehetnek a szerverekben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Drámai a helyzet a NASA-nál: leállt a műhold, miközben a Naprendszerből távozó 3I/ATLAS-t követte
A NASA TESS műholdja épp egy történelmi küldetést teljesített, amikor váratlanul elnémult. A 3I/ATLAS távozik, de vajon a hiba miatt a legfontosabb titkait is magával viszi?
Eredetileg idegen bolygók után kutat, most mégis egy csillagközi vándort kapott lencsevégre a NASA űrtávcsöve. A TESS nevű műhold január 15. és 22. között a Naprendszerünkből kifelé tartó 3I/ATLAS üstököst figyelte meg, ám a munkát egy váratlan technikai hiba árnyékolta be.
A TESS felvételein a 3I/ATLAS fényes, gyorsan mozgó pontként látszott, amint halvány csóvát húzva átszáguld a sűrű csillagmezőn.
Január 15-én azonban a műhold „safe mode” üzemmódba kapcsolt egy napelemtábla-probléma miatt, és csak 18-án tudta folytatni a munkát.
Az adatokból Daniel Muthukrishna, a Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatója egy 28 órás videót állított össze. „A felvétel látványosan mutatja be az üstökös útját a csillagok között, még az adatkimaradást is beleértve, ami a technikai hiba miatt következett be” – nyilatkozta a tudós.
A kutatók most azt remélik, hogy a felvételek elemzésével megfejthetik az üstökös forgásának titkát. „Ezekből a fényességváltozásokból tudjuk megbecsülni, milyen hevesen bocsátja ki a port és a gázt, és ami a legfontosabb: milyen gyorsan forog a magja” – magyarázta Muthukrishna. Az üstökös körülbelül 11,5-es magnitúdójú fényességgel ragyog, ami azt jelenti, hogy bár szabad szemmel láthatatlan, egy komolyabb amatőr távcsővel már megfigyelhető.
Bár a TESS fő feladata távoli csillagok körül keringő bolygók felfedezése, széles látómezeje és folyamatos megfigyelései tökéletessé teszik üstökösök és kisbolygók követésére is – írta a Space.com.
A képességeit bizonyítja, hogy a műhold már 2025 májusában rögzítette a 3I/ATLAS-t, két hónappal azelőtt, hogy a csillagászok hivatalosan felfedezték volna.
A 3I/ATLAS üstököst 2025 júliusában azonosította az ATLAS program. Pályája hiperbolikus, ami azt jelenti, hogy csak átutazóban van nálunk, és többé nem tér vissza. Októberben járt a legközelebb a Naphoz, de a Földre nem jelentett veszélyt.
A különleges égi vándor akkora érdeklődést váltott ki, hogy a NASA és az Európai Űrügynökség több szondája, köztük a Hubble, a JUICE és a Mars Express is ráfordult, sőt, még a kínai Tianwen–1 Mars-szonda is készített róla felvételeket. A korábbi földi megfigyelések alapján a tudósok egy körülbelül 15 és fél órás forgási periódusra gyanakodnak, amit a TESS adatai most megerősíthetnek vagy pontosíthatnak.
A januári megfigyelések adatai már nyilvánosak, így bárki hozzáférhet a Mikulski Archive for Space Telescopes adatbázisában. A kutatók most ezekben az adatokban keresik azokat az ismétlődő fényességmintákat, amelyek végleg felfedhetik a csillagközi vándor titkait.
Avi Loeb szerint a 3I/ATLAS valószínűleg csak egy csillagközi üstökös, de azt határozottan rossz ötletnek tartja, hogy ezt előre, vita nélkül eldöntsük. A Harvard csillagásza évek óta ugyanazt mondja:
ha egy objektum pályája, fényessége, mérete vagy viselkedése akár csak kicsit is kilóg a megszokott mintázatokból, akkor nem tudomány, hanem öncenzúra az, ha bizonyos magyarázatokat tabusítunk.
Loeb szerint a 3I/ATLAS esetében több ilyen furcsaság is van – statisztikai ritkaság, nehezen értelmezhető aktivitás, bizonytalan nem-gravitációs hatások –, amelyek önmagukban nem bizonyítanak semmit, együtt viszont indokolják, hogy az idegen technológia lehetőségét se söpörjük le az asztalról. Közben
a hangsúly nála nem a szenzáción, hanem az adatokon van: több megfigyelést, jobb felbontást, több hullámhosszt akar.
Legutóbb pedig már nem is ufózott: azt vetette fel, hogy ha az üstökös pora mikrobákat hordoz, akkor a 3I/ATLAS akár az intersztelláris panspermia első valódi tesztje is lehet. Tudományos jackpot, nem sci-fi – feltéve, hogy megnézzük.
Eredetileg idegen bolygók után kutat, most mégis egy csillagközi vándort kapott lencsevégre a NASA űrtávcsöve. A TESS nevű műhold január 15. és 22. között a Naprendszerünkből kifelé tartó 3I/ATLAS üstököst figyelte meg, ám a munkát egy váratlan technikai hiba árnyékolta be.
A TESS felvételein a 3I/ATLAS fényes, gyorsan mozgó pontként látszott, amint halvány csóvát húzva átszáguld a sűrű csillagmezőn.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Világtörténelmi műtét: először végeztek arcátültetést élő donorról
A barcelonai Vall d’Hebron Kórház orvosai hajtottak végre részleges arcátültetést egy középkorú nőn. A beavatkozás után a nő újra tud enni, beszélni és lélegezni.
Újra tud lélegezni, enni és beszélni az a középkorú nő, aki a világon elsőként esett át részleges arcátültetésen egy olyan donortól, aki eutanázia előtt ajánlotta fel a szerveit. A világtörténelmi műtét sikeréről a barcelonai Vall d’Hebron Kórház számolt be hétfőn, négy hónappal a beavatkozás után - adta hírül az ATV.
A transzplantációs központ közlése szerint az a különleges helyzet, hogy a donor még életében döntött szervei – köztük az arca – felajánlásáról, rendkívül alapos előkészítést tett lehetővé.
Ennek során CT-vizsgálatot végeztek a donoron és a betegen is, nagy felbontású ultrahangos érvizsgálatokat készítettek, és 3D-s szilikonmodellekkel elemezték az új arc várható formáját. A mintegy százfős orvosi csapat emellett előre begyakorolhatta a csaknem 24 órás, rendkívül összetett beavatkozás lépéseit, így a bőr, a zsírszövetek, a perifériás idegek, az arcizmok és a csontok átültetését is.
„Nemcsak egyszerűen behelyezni kell a lágy szöveteket, hanem gondoskodni kell a működésükről és érzékelőképességükről is, különben csak egy maszk lenne az új arc”
– mondta Joan-Pere Barret, a kórház plasztikai sebészeti és égési osztályának vezetője.
A sajtótájékoztatón maga a páciens, Carme is részt vett.
A nő egy rovarcsípést követő fertőzés miatt kapott vérmérgezést, ami súlyos szövetelhalást okozott az arcán, a szájában és a nyelvében.
A szervfelajánlás a spanyol jogszabályoknak megfelelően, teljesen anonim módon történt: a donor és a recipiens nem ismerték egymást, a donor személyazonosságát pedig nem hozzák nyilvánosságra. A transzplantáció feltétele volt a vércsoport, a nem és az arc fizikai jellemzőinek egyezése. A beavatkozásra azért kerülhetett sor, mert Spanyolországban 2021 óta legális a törvényileg szabályozott, orvosilag segített halál.
Spanyolországban ez volt a hatodik arcátültetés 2010 óta, ezek közül hármat a Vall d’Hebron kórházban végeztek. Világszerte eddig összesen 54 ilyen beavatkozás történt. A dél-európai ország több mint harminc éve világelső a szervátültetések területén: 2025-ben az ottani egészségügyi intézményekben több mint hatezer transzplantációs műtétet hajtottak végre.
A műtétről ebben a videóban számolt be maga az arcátültetésen átesett beteg és az orvosai:
Újra tud lélegezni, enni és beszélni az a középkorú nő, aki a világon elsőként esett át részleges arcátültetésen egy olyan donortól, aki eutanázia előtt ajánlotta fel a szerveit. A világtörténelmi műtét sikeréről a barcelonai Vall d’Hebron Kórház számolt be hétfőn, négy hónappal a beavatkozás után - adta hírül az ATV.
A transzplantációs központ közlése szerint az a különleges helyzet, hogy a donor még életében döntött szervei – köztük az arca – felajánlásáról, rendkívül alapos előkészítést tett lehetővé.
Ennek során CT-vizsgálatot végeztek a donoron és a betegen is, nagy felbontású ultrahangos érvizsgálatokat készítettek, és 3D-s szilikonmodellekkel elemezték az új arc várható formáját. A mintegy százfős orvosi csapat emellett előre begyakorolhatta a csaknem 24 órás, rendkívül összetett beavatkozás lépéseit, így a bőr, a zsírszövetek, a perifériás idegek, az arcizmok és a csontok átültetését is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Elállt a szavam” – videóra vette egy youtuber, mi kel életre pár hét alatt egy üvegnyi szennyvízben
A kísérlethez egy városi lefolyóból gyűjtött szennyvizet, homokot és növényi törmeléket, majd az egészet bezárta egy üvegbe. Az algák és a növények oxigént termeltek, az apró ragadozók pedig fenntartották a rendszer kényes egyensúlyát.
Gondoltál már arra, mi rejtőzik a lábad alatt, a csatornák mélyén? Egy külföldi tartalomgyártó, Nestor, nemcsak elgondolkodott ezen, hanem fogott egy üveggel a zavaros léből, és hetekre magára hagyta. Az eredmény még őt magát is sokkolta.
A HabitatForge néven alkotó férfi szenvedélye, hogy saját mini-ökoszisztémákat, vagyis terráriumokat hozzon létre, és a gyakran megdöbbentő eredményeket megosztja a YouTube-on. Korábban már bemutatta, mi történik, ha földet és vizet hat hónapra bezárnak egy üvegbe, de a legújabb kísérlete minden képzeletet felülmúlt.
„Még az én szavam is elállt a látványtól, pedig már sok mindent láttam”
– mesélte videójában Nestor, miután meglátta, mivé alakult a szennyvízminta.
A kísérlethez egy városi lefolyóból gyűjtött szennyvizet, homokot és növényi törmeléket, majd az egészet bezárta egy üvegbe.
Pár hét leforgása alatt a zavaros keverék valóságos „apró, élő akváriummá” változott. Az üvegben hamarosan nyüzsögni kezdett az élet: megjelentek benne tömzsi hólyagcsigák, planáriák, csővájóférgek és más, a szélsőséges körülményeket is jól tűrő mikro-gerinctelenek.
Az algák és a növények oxigént termeltek, az apró ragadozók pedig fenntartották a rendszer kényes egyensúlyát, bizonyítva, milyen elképesztően ellenálló a természet.
Bármennyire is lenyűgöző a látvány, a szakértők óva intenek mindenkit a kísérlet utánzásától, a szennyvíz megivása pedig egyenesen életveszélyes. Súlyos betegségeket, például E. coli-fertőzést, szalmonellát vagy Hepatitis A-t okozhat.
Nestor, aki a YouTube-on több százezres követőtáborral rendelkezik, videóiban gyakran hangsúlyozza a tudományos megközelítést. Kísérleteit részletesen dokumentálja, mikroszkópos felvételekkel mutatja be a parányi élőlényeket, amelyek a laikus szem számára láthatatlanok maradnának. A szennyvizes üveg az egyik legismertebb projektje lett, amely bejárta a világsajtót, rávilágítva, hogy a természet még a legváratlanabb helyeken is utat tör magának.
Gondoltál már arra, mi rejtőzik a lábad alatt, a csatornák mélyén? Egy külföldi tartalomgyártó, Nestor, nemcsak elgondolkodott ezen, hanem fogott egy üveggel a zavaros léből, és hetekre magára hagyta. Az eredmény még őt magát is sokkolta.
A HabitatForge néven alkotó férfi szenvedélye, hogy saját mini-ökoszisztémákat, vagyis terráriumokat hozzon létre, és a gyakran megdöbbentő eredményeket megosztja a YouTube-on. Korábban már bemutatta, mi történik, ha földet és vizet hat hónapra bezárnak egy üvegbe, de a legújabb kísérlete minden képzeletet felülmúlt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiderült: a Covid-vírus „zombi” maradványai falkában vadásznak az immunsejtekre, ez okozhatja az elnyúló betegséget
A tudósok szerint a vírusroncsok a tüskés, csillag alakú sejteket támadják, lyukat ütve a membránjukon. Ez a folyamat tarthatja fenn a kínzó nehéz gondolkodást és a fáradtságot.
Azt hitte, már régen túl van a Covidon? Egy új felfedezés azonban aggasztó eredményekről számolt be.
A koronavírus halottnak hitt, „zombi” maradványai még a gyógyulás után is a szervezetben maradhatnak, és falkában vadászva pusztítják az immunrendszert.
Egy kaliforniai egyetem új tanulmánya leplezte le a brutális mechanizmust, amely milliók számára okozhat olyan legyengítő, hosszú Covid-tüneteket, mint az agyi "köd", a kimerültség vagy a légzési nehézségek – számolt be róla a Ladbible.
Kiderült, hogy a vírus szétesett fehérjedarabkái egy egészen különleges módszerrel támadnak. Nem egy klasszikus kulcs-zár elven kötődnek, hanem a sejtjeink formáját, görbületét veszik célba. „Ezek a töredékek a sejtek membránjainak egy sajátos görbületét célozzák meg. Azok a sejtek, amelyek tüskések, csillag alakúak, vagy sok nyúlvánnyal rendelkeznek, különösen gátlódnak” – magyarázta Gerard Wong biomérnök. Ezek
a célpontok éppen azok a jelző és ölő védekező sejtek, amelyek a test védekezésének első vonalában állnak. A vírusroncsok gyakorlatilag kilyukasztják a sejtmembránt, ezzel megbénítva a védekezést és folyamatos gyulladást tartva fenn.
„A vírusok annyi mindent tesznek, amit nem értünk. Meg akarjuk érteni, mit művel velünk az összes visszamaradt vírusanyag, a COVID alatt és után is. Ezekkel a vírustöredékekkel hirtelen egy teljesen új lehetőségtartományt kell számításba venni” – tette hozzá Wong. A felfedezés arra is magyarázatot adhat, miért sebezhetőbbek a csökkent immunitású emberek: náluk a védekezőrendszer eleve gyengébb, így a „zombi” maradványok még könnyebben végeznek a sejtjeikkel.
Ugyanez a kutatócsoport már korábban leírta, hogy a vírusfehérje-töredékek képesek a szervezet jelátviteli folyamatait utánozni, ezzel túlzott gyulladást és akár kóros véralvadást is előidézve. Más vizsgálatok pedig kimutattak tartósan megmaradó vírusfehérje-nyomokat a hosszú Covidban szenvedők vérében.
A tanulmány az Omikron-variáns egyik rejtélyére is fényt derített. Bár ez a változat rendkívül gyorsan terjedt, általában enyhébb lefolyású volt. „Az Omikron rengeteg rejtélyes viselkedést mutat” – mondta Yue Zhang, a kínai Westlake Egyetem biomérnöke. „Senki sem tudta igazán megmagyarázni, miért szaporodott olyan gyorsan, mint az eredeti törzs, ugyanakkor általában miért nem okozott olyan súlyos fertőzéseket.” A válasz a maradványokban rejlik. „Azt találtuk, hogy az Omikron tüskéjének darabjai sokkal kevésbé képesek elpusztítani ezeket a fontos immunsejteket – ami arra utal, hogy a páciens immunrendszere nem merül ki annyira” – közölte Zhang.
Az eredmények fényében az orvosok még jobban hangsúlyozzák a védőoltások fontosságát. Ravi Jhaveri, a chicagói Lurie Gyermekkórház orvosa szerint: „Az egyik legerősebb érv, amit a pácienseknek, családoknak és orvosoknak felhozok az oltás mellett: több oltásnak kevesebb fertőzéshez kell vezetnie, ami kevesebb hosszú Covidot kell, hogy eredményezzen.”
Azt hitte, már régen túl van a Covidon? Egy új felfedezés azonban aggasztó eredményekről számolt be.
A koronavírus halottnak hitt, „zombi” maradványai még a gyógyulás után is a szervezetben maradhatnak, és falkában vadászva pusztítják az immunrendszert.
Egy kaliforniai egyetem új tanulmánya leplezte le a brutális mechanizmust, amely milliók számára okozhat olyan legyengítő, hosszú Covid-tüneteket, mint az agyi "köd", a kimerültség vagy a légzési nehézségek – számolt be róla a Ladbible.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
