HÍREK
A Rovatból

Beadta a derekát az MTA közgyűlése: eladják a kutatóhálózat ingatlanjait a kormánynak

A kutatóhálózat 49 ingatlanja összesen 130 milliárd forintot ér, azonban a kormány csak 80 milliárdot ajánlott érte, azt is szigorú feltételek mellett, részletben fizetné ki. A döntés komoly vitát váltott ki a közgyűlésben, és nagy hatással lehet a magyar tudomány jövőjére is.


A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerdai rendkívüli közgyűlése egy szoros, 53-41 százalékos arányú szavazással döntött úgy, hogy

eladják a kutatóhálózat ingatlanjait a kormány által felajánlott 80 milliárd forintért. A döntés komoly vitát váltott ki a közgyűlésben, és nagy hatással lehet a magyar tudomány jövőjére is

- írja a 444.hu. A kormány a kutatóintézetek átszervezését tervezi, miközben az Akadémia egyes vezetői azt állítják, hogy az ingatlanvagyon eladása szükséges a tudományos intézményrendszer fejlődése érdekében.

A közgyűlés előzménye az volt, hogy a kormány sürgette a döntést, mivel a HUN-REN törvény, amely a kutatóhálózat átalakítását célzó jogszabály, csütörtökön már a Parlament elé kerül. A törvény érinti az MTA ingatlanvagyonát is, ezért az Akadémia közgyűlésének döntése elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a kormánytöbbség tovább léphessen a törvény elfogadásában.

Az ingatlanok értékbecslése alapján a kutatóhálózat 49 ingatlanja összesen 130 milliárd forintot ér, azonban a kormány csak 80 milliárdot ajánlott érte, és ezt az összeget szigorú kondíciók mellett, részletekben fizetné ki. Az MTA vezetése elismerte, hogy az ajánlat nem tükrözi teljes mértékben az ingatlanok valódi értékét, de a közgyűlés végül úgy döntött, hogy elfogadja a kormány ajánlatát.

Az MTA a vételárból 69 milliárd forintot kapna, de csak 2027-ben juthat hozzá, mert addig állampapírban kell tartani az összeget, azaz csak két év múlva válik számára likvid tőkévé.

Freund Tamás, az MTA elnöke a döntést történelmi pillanatnak nevezte, és bár elismerte, hogy az akadémiai közösségben sokak számára csalódást okozott a folyamat, szerinte a kormány által tett ígéretek betartása esetén a kutatóhálózat jövője biztosítva lesz. Freund kiemelte, hogy az Akadémia több módosítást is elért a törvényjavaslatban, például ő maga, mint az Akadémia elnöke, véleményezési jogot kapott a kutatóhálózat irányító testületének tagjainak kiválasztásában.

A döntés körüli viták nem csillapodtak, hiszen több akadémikus is hevesen ellenezte, hogy az MTA lemondjon az ingatlanvagyonáról. A kritikák szerint az ingatlanok eladása ellentmond az Akadémia kétszázéves hagyományainak, és kérdéses, hogy a kormány valóban biztosítani tudja-e a kutatóhálózat függetlenségét és fejlődését. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma nyílt levélben szólította fel a közgyűlést, hogy utasítsa el a kormány vételi ajánlatát, amelyet úgy értékeltek, hogy hosszú távon a tudomány érdekei helyett politikai szándékokat szolgálhat.

A döntés a magyar tudományos élet átalakításának újabb fejezetét jelenti, amelyet

a kormány a HUN-REN kutatóhálózat magánosításával kíván végrehajtani. A kutatóhálózat irányítása ezentúl egy független testület kezébe kerül, amelyet a miniszterelnök nevez ki.

Az Akadémia vezetése ugyanakkor azt ígéri, hogy a jövőben is részt vesznek a kutatóhálózat működésének alakításában, ha a kormány betartja az ígéreteit.

Az Akadémia döntése ugyanakkor nemcsak a kutatóhálózat ingatlanvagyona, hanem a tudományos közösség bizalma és jövője szempontjából is mérföldkőnek számít.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Szabó Zsófi, Gönczi Gábor és Nagy Márton új Digitális Polgári Kört alapított
A Digitális Polgári Kör listáján politikusok, kormányközeli szereplők és médiasztárok is szerepelnek. A kezdeményezést Palóc André indította, akit Orbán Viktor bízott meg a projekt vezetésével.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 19.



Közzétették a Gazdálkodj okosan nevű Digitális Polgári Kör alapítóinak listáját, amelyben politikusok és a média ismert szereplői is feltűnnek, vette észre a Blikk. A kezdeményezést Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője indította el, akit Orbán Viktor bízott meg a projekt vezetésével.

Az alapítók között ott van Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, valamint a tárca két államtitkára, Lóga Máté és Fónagy János. Tagja lett Lentner Csaba is, aki korábban az FKGP és a MIÉP politikusa volt, majd a Fideszhez csatlakozott. Lentner a jegybanki alapítványok kuratóriumi tagjaként és a PADME elnökhelyetteseként is dolgozott, de a százmilliárdos MNB-ügyben a felelősségét visszautasította.

A kör célja, hogy a gazdasági tudatosságot erősítse, és közérthető információkat adjon a digitális térben. Palóc André így fogalmazott:

„hiszünk abban, hogy a gazdaságról mindenkinek joga van beszélni, hiszen a mindennapi pénzügyek mindannyiunk életét érintik. A digitális teret arra használjuk, hogy hiteles információkat osszunk meg közérthetően, segítve mindenkit, hogy jobb pénzügyi döntéseket tudjon hozni.”

Az alapítók névsorában több médiaszereplő is szerepel. Csatlakozott Gönczi Gábor, a TV2 műsorvezetője és Szabó Zsófi, a csatorna másik ismert arca. A Mandiner szerkesztőségéből Kacsoh Dániel és Kohán Mátyás került be a körbe.

A kormányközeli intézmények képviselői sem hiányoznak. Alapító lett Talabér Krisztián a Nézőpont Intézettől, Sebestyén Géza az MCC-től, Hortay Olivér a Századvégtől és Pásztor Szabolcs az Oeconomustól. Szűcs Gábor, a Megafon és a Patrióta véleményvezére, aki az Alapjogokért Központ elemzőjeként is ismert, szintén csatlakozott.

A politikai szférából Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke, Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék volt vezetője, valamint Mészáros Attila, Székesfehérvár alpolgármestere került az alapítók közé.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Hadházy Hatvanpusztánál: Múltkor a kerekemet akarták kiszúrni, most meg akartak ölni
A politikus videóban mondta el, hogy két autó is követte, és többször próbálták elzárni az útját. Szerencsére sérülés nem történt, de a balesetben az autója eleje megrongálódott.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 19.



Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő videóban számolt be arról, hogy autóbalesetet szenvedett, vette észre a 24.hu. Elmondása szerint a hatvanpusztai majorság környékén legutóbb a kerekét szúrták ki, most pedig egy férfi – aki szerinte a majorság biztonsági őreként dolgozik – autóval hajtott neki, és megpróbálta felborítani. Végül Hadházy kocsija borult fel.

„A helyszín az ugyanaz. Múltkor a kerekemet akarták kiszúrni, most meg akartak ölni, vagy nem tudom” - mondja a felvétel elején Hadházy.

A helyszínre érkező rendőröknek arról beszélt, hogy az úton haladt, mellette egy másik autó a fűben közlekedett. Meg akarta előzni, de az ráhúzta a kormányt, és az út egyenetlensége miatt végül az ő járműve borult fel.

„Szerencsére nem történt sérülés”

– mondta a felvételen a láthatóan zaklatott képviselő. Hozzátette, hogy a másik sofőrnek is segítettek kimászni az autóból, mentőt azonban egyikük sem kért.

Hadházy arról is beszélt, hogy két autó követte. Egy hátulról próbálta leszorítani, egy másik pedig szemből jött, és el akarta zárni az útját. Miután ez nem járt sikerrel, az egyik autó megfordult, és oldalról igyekezett leszorítani.

A képviselő apja autójával közlekedett, amelynek az eleje a balesetben összetört.

A politikus teljes videóját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Az utastérben láttam egy kést is” - Hadházy Ákos újabb részleteket osztott meg a hatvanpusztai balesetéről
A politikus szerint szándékosan hajtottak neki. Épp arrafelé történt az incidens, ahol korábban kiszúrták az autója kerekeit.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 19.



Még kedden délután számolt be arról Hadházy Ákos, hogy baleset történt közte és a feltételezett hatvanpusztai őrség autója között. A független országgyűlési képviselő szerint szándékosan ütköztek neki, pont ott, ahol korábban kiszúrták az autója kerekeit. Most újabb részleteket osztott meg a kedden történtekről, többek között azt, hogy a másik autóban egy kést is látott.

Korábban a Facebook-oldalán közzétett videóban mondta el, hogy egy mellékúton haladt, amikor az őrség kocsija megelőzte, majd szerinte ráhúzta az autójára és nekiütközött. A másik jármű felborult, de személyi sérülés nem történt.

Később arról írt, hogy szerinte nem egyértelmű, a sofőr önállóan döntött-e így, vagy valaki utasította. Hozzátette, hogy belépett a nyitott kapun, és a tulajdonost kereste, mert meg akarta tudni, hogyan lehet meglátogatni a műemléket. Gulyás Gergely miniszter nemrég ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a hatvanpusztai majorság „a műemlékvédelem gyönyörű példája”.

„Ugyan itt már szinte mindent földig romboltak, szinte semmi nincs már Habsburg József nádor majorságából, de ha ez egy műemlék, akkor annak láthatóságáról a tulajdonosnak kell gondoskodnia. Ennek módjáról szerettem volna érdeklődni” – írta az újabb bejegyzésben. Azt is hozzátette, hogy a kertész közölte vele, Orbánék nincsenek ott, majd arra kérte, távozzon.

„Majd miután visszasétáltam Édesapám autójához (azzal jöttem, mert a múltkór kiszúrták a kerekemet…), észrevettük, hogy a távolból mindkét irányból nagy sebességgel érkezik két autó. A szemből jövő először szemből nekem akart jönni, majd miután ez nem sikerült, utánam jött és le akart szorítani. Nem sikerült neki, az út egyenetlensége miatt fel is borult. Az esetről videót is készített utastársam.

Az autót vezető biztonsági őr maga szállt ki (segítettem neki) és ő maga borította vissza a kocsiját. Úgy tűnik, nem sérült meg. Az utastérben láttam egy kést is, nem csodálkoznék, ha beleillene a kerekeimen keletkezett szúrásokba”

– folytatta.

A bejegyzését azzal zárta, hogy szerinte legközelebb nem egyedül kell majd odamenni.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Politico: Budapest lehet Trump, Putyin és Zelenszkij találkozójának helyszíne
Az amerikai titkosszolgálat több várost is vizsgált, de a lap szerint Budapest a legesélyesebb. Putyin Moszkvát, Macron Genfet támogatta volna, Svájc pedig jelezte: kész helyet adni a csúcstalálkozónak.


A Politico értesülései szerint Budapest lehet a helyszíne annak a háromoldalú találkozónak, amelyen Donald Trump amerikai, Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök ülne egy asztalhoz. A lap azt írja,

a választásban szerepet játszhatott Trump személyes kapcsolata Orbán Viktor miniszterelnökkel.

Az amerikai titkosszolgálat több várost is megvizsgált lehetséges helyszínként, de két forrás alapján Budapest tűnik a legesélyesebbnek. Putyin inkább Moszkvában látná szívesen a tárgyalást, Emmanuel Macron francia elnök pedig Genfet javasolta. Svájc közben jelezte: készek otthont adni az egyeztetésnek, és nem tartóztatnák le Putyint, noha tagjai a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, amely körözést adott ki ellene.

Ukrajna számára Budapest fájdalmas emlékeket idézhet fel, hiszen itt írták alá 1994-ben a budapesti memorandumot. Ez a dokumentum garantálta volna az ország függetlenségét és területi épségét az Egyesült Államok, Oroszország és az Egyesült Királyság részéről cserébe azért, hogy Ukrajna lemondott atomfegyvereiről. Oroszország azonban 2014-ben megszegte a megállapodást: megtámadta Ukrajnát, és annektálta a Krímet.

A Politico szerint Volodimir Zelenszkij valószínűleg a magyar kormány Ukrajna-ellenes kampánya miatt sem tartaná ideálisnak Budapestet a találkozó helyszínének.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: