Az új-zélandi kormány tudatosan felkészítené az országot a klímaváltozás hatásaira
Újabb terveket tett közzé Új-Zéland kormánya arra vonatkozóan, hogyan próbálná felkészíteni az országos a klímaváltozás katasztrofális hatásaira, például a tengerszint-emelkedésre, az áradásokra, a hatalmas viharokra, vagy az erdőtüzekre – írja a The Guardian.
A szerdán konzultációra bocsátott javaslatok átfogó reformokat vázolnak fel a veszélyes területeken való építkezések megakadályozására, a kulturális kincsek megőrzésére, a katasztrófákra való reagálás javítására, a pénzügyi rendszer megóvására a katasztrófák okozta válság esetén, illetve az olyan kulcsfontosságú iparágak, mint a turizmus, a halászat és a mezőgazdaság védelmére.
– figyelmeztetett James Shaw klímaügyi miniszter.
A kormány szerint az ország számára a tengerszint emelkedése és az árvizek jelentik a legnagyobb kockázatot. 675 ezer ember, vagyis minden hetedik új-zélandi lakos él árvízveszélyes területen, ami összesen közel 100 milliárd dollár értékű lakóépületet tesz ki. Valamint további több mint 72 ezer ember él olyan területen, ahol az előrejelzések szerint nagy mértékben emelkedhet a tengerszint. A klímaváltozás következtében pedig az ezeknek a veszélyeknek kitett emberek száma csak növekedni fog.
A lakástulajdonosok számára pedig igencsak fenyegető problémát jelent az, hogy a kockázati szint emelkedésével nem tudják biztosítani az otthonukat. A kormány ezen például azzal segítene, hogy változtatna az építkezési szabályzaton annak érdekében, hogy az új épületek építésekor figyelembe vegyék az éghajlati veszélyeket, és a fokozottan veszélyeztetett területektől távolabb építkezzenek. A Guardian szerint ezen intézkedések miatt a lakástulajdonosok attól tarthatnak, hogy az éghajlati kockázatértékelések csökkentik majd az otthonuk értékét. A kormány viszont egyértelművé tette, hogy nem ők fogják állni a változtatások minden költségét. A konzultáció során arra is keresik a megoldást, hogy hogy lehetne a legjobban megosztani a kockáztatokat és a költségeket az ingatlantulajdonosok, a biztosítók, a bankok és az önkormányzatok között.
A Guardian által idézett szakemberek szerint bár a kormány jócskán elkésett ezzel a tervvel, de mindenképpen pozitívum, hogy immár nem csak az extrém időjárási események utáni helyreállításra, hanem a károk megelőzésére fókuszálnak. Úgy vélik, bár a javaslatok komoly változásokat idéznek elő, de ahhoz, hogy ezekről dönteni lehessen, sokkal több és részletesebb útmutatást kell adni a döntéshozók számára. Az egyik nagy kérdés például az, hogy ki állja a költségeket, pl. akkor, ha vállalkozásoknak, iskoláknak, kikötőknek vagy repülőtereknek el kell költözniük egy, a klímaváltozás következményei szempontjából kockázatos területről.
A tervet nyilvános konzultációra bocsátják, mielőtt a kormány véglegesítené a javaslatokat.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
