Az orvosi innováció világközpontjában is elismerik a magyar kutatókat – Interjú dr. Peták Istvánnal
Az orvostudomány és az informatika globális összefogással embermilliók életét mentheti meg – így vélekedik dr. Peták István, az Oncompass Medicine alapítója és tudományos igazgatója, aki a közelmúltban egy Európai Uniós delegáció tagjaként az Egyesült Államokban a mesterséges intelligenciát felhasználó technológiák egységes nemzetközi szabályozásáról szóló tanácskozáson járt.
A magyar kutatóorvos, akit a közelmúltban nevezett ki címzetes professzorának a chicagói University of Illinois, számos élménnyel, hasznos tapasztalattal tért haza a háromhetes útról. Ezekről beszélgettünk az Oncompass Medicine budapesti központjában.
– E megtisztelő felkérésnek az volt az előzménye, hogy tavaly megnyertük az Európa Unikornisa rangos nemzetközi innovációs díjat, amit DIGITALEUROPE szakmai szervezet ad ki az Európai Bizottság innovációs miniszterével közösen. A díjat a mesterséges intelligencián alapuló orvosi szoftverünk kifejlesztéséért kaptuk, amely segít az orvosnak kiválasztani a megfelelő célzott terápiát a daganatos beteg számára. Ez a fejlesztés nemzetközi téren is az első példa arra, hogy a precíziós onkológiában hogyan lehet felhasználni a mesterséges intelligenciát. Fontos, hogy az AI-alapú eszközök minél gyorsabban eljussanak a betegekhez, éppen ezért egyfelől van egy nyomás a törvényhozókon, hogy ezeket mindenki számára hozzáférhetővé tegyék, másfelől pedig a közvéleménynek biztosnak kell lennie abban, hogy ezek az eszközök biztonságosak, nem sértik például a személyiségi jogokat. El kell tehát érni, hogy a szabályozás szinkronban legyen a gyakorlattal – mondja dr. Peták István.
– Ez pedig ebben a végletekig felgyorsult világban elengedhetetlen.
– Az Európai Unióban általában próbálnak a technológiai fejlődésnek elébe menni, az Egyesült Államokban inkább utólag szabályoznak. Manapság azonban a mesterséges intelligencia felhasználása az iparban és az élet számos területén olyan gyors változásokat hoz. Ezért igény merült fel az egyeztetésre, hogy a mesterséges intelligenciát használó eszközök könnyen beléphessenek az amerikai piacra, és fordítva.
Az tehát a kérdés, hogy milyen gyorsan tudjuk megtalálni egy adott betegnél a nála hatásos célzott gyógyszert. Erre szolgál a „Kalkulátor”, ami nagyon gyorsan számolja ki, hogy egy beteg egyéni génkombinációja esetén melyik gyógyszer rendelkezik a legmagasabb bizonyíték szinttel, és ezáltal segíthet csökkenteni a hatástalan kezelések számát is.
– A hivatalos találkozók mellett jutott ideje szakmai eszmecserékre is?
– A washingtoni magyar nagykövetség munkatársai megszervezték, hogy találkozzak az amerikai onkológiai társaság digitális igazgatójával, akivel arról tárgyaltunk, hogyan lehetne az amerikai onkológusok által használt informatikai rendszerre rákapcsolni a mi eszközünket. Neki ebben a megoldásban a legjobban az tetszett, hogy egyenlő hozzáférést tud biztosítani a betegeknek ugyanolyan színvonalú ellátáshoz.
A amerikai digitális igazgató ezt a „precíziós onkológia demokratizálásának” nevezte. Találkoztam továbbá a CMS, az egyetlen, 65 év felettieknek államilag finanszírozott egészségbiztonsági program vezetőivel, őket is érdekli ez a megoldás pont azért, mert nagyon sok beteghez juthat el kis költségen és javíthatja a kezelések költséghatékonyságát.
– Washington után Bostonban járt.
– Ez a város most az egészségügyi innováció fellegvára, az MIT-vel, a Harvard Medical School-lal és még ez utóbbi főkórházával, a Massachusetts General Hospital-lal is. Ennek külön apropója az volt, hogy Bostonban zajlott a Bio-IT World-konferencia, ez a legnagyobb orvosi informatikai konferencia a világon, és találkozhattam azokkal az amerikai cégekkel, amelyek hasonló megoldásokkal próbálkoznak, mint mi. E területen mi vagyunk az élvonalban, de tudunk kapcsolódni más típusú fejlesztésekhez. A mesterséges intelligenciát jól lehet használni például szövettani képek, patológiai diagnózisok pontosítására, röntgen- és mammográfiai képek kiértékelésére és ez is ad egyfajta biztonságot a betegek számára. De mindig ott van az ember. A gép kizárja a biztosan negatív eseteket és a gyanúsakat az orvos felé továbbítja. A másik fontos feladat az orvosi dokumentáció digitalizációja. Az már előrelépés, hogy leleteinket online meg tudjuk tekinteni, a következő viszont az lesz, hogy laboradatainkat évekre visszamenőleg úgy tárolja a rendszer, hogy nyomon lehessen követni állapotunk változásait. Ha már parametrizálva vannak az adatok, a mesterséges intelligencia abban is tud segíteni, hogy felhívja a lehetséges kórképekre a figyelmet, előrejelezve a gyógyszerindikációkat, vagy automatikusan keres klinikai vizsgálatokat a beteg számára. A másik nagy terület pedig a gyógyszerkutatás.
Tehát hatalmas változásoknak nézünk elébe és nagyon büszkék vagyunk arra, hogy egy szegmensben magyar innováció is ott van az élvonalban. Én kutatóorvosként 25 éve ugyanannak az orvosi problémának a megoldásán, a beteg egyedi molekuláris profilja alapján kiválasztott terápián dolgozom, és ehhez fejlesztettük a technológiát.
– Az azonban aligha várható, hogy a gépek kiváltsák az orvosok munkáját.
– Éppen ellenkezőleg, mert lehetőséget adnak egy újabb feladat elvégzésére. Az amerikai orvosok szövetsége azon dolgozik, hogy a mesterséges intelligencia segítségével végzett terápiatervezést új orvosi eljárásként ismerjék el. Tehát az AI új orvosi eljárások alapja lehet, de ugyanakkor megszabadítja az orvosokat számos feleslegessé vált tevékenységtől. De úgy gondolom, hogy a mesterséges intelligencia azért sem váltja ki az embert, mert az embernek van ambíciója, célja, motivációja, empátiája. A mesterséges intelligencia mindig csak eszköz lesz az ember kezében, de a felszabadult energiáját kihasználhatja másra.
– A Kalkulátor számos nemzetközi szakmai elismerést kapott az elmúlt években. De ez csak a kezdet.
– Számunkra a következő lépés megtalálni eszközünk helyét a klinikai gyakorlatban, megtalálni a finanszírozási modelljét az egész világon. A miénk az első olyan validált módszer, amellyel a daganatban lévő összes génhiba információját fel tudja használni az orvos a döntéséhez. Nem egyesével kötjük össze a géphibákat a gyógyszerekkel, hanem a génhiba-kombinációt tudjuk számba venni és ezáltal tudjuk segíteni a döntést olyan esetben is, amikor a betegben talált génhibára több gyógyszer is törzskönyvezett. A szoftverünk elterjedését az Európai Unióban és Magyarországon még lassítja, hogy a legtöbb betegnél magát a vizsgálatot kell megszervezni. Az elmúlt 1-2 évben nagy előrelépés történt, sok állami patológiai intézetben is elérhetővé váltak ezek a vizsgálatok, de a többség még nem jut hozzá.
Ezzel szemben az Egyesült Államokban a legtöbb betegnél automatikusan megtörténnek ezek a vizsgálatok. Ezért ez az amerikai út nyitánya volt annak a stratégiának, hogy a szoftverünket elérhetővé tegyük a leletek kiértékelésére.
Ez is egy misszió, hogy bátorítsuk a hazai kutatókat: merjék elhinni, hogy győzhetnek és elsőként tudnak kifejleszteni valamit ezen a területen is. Nagyon büszke vagyok, hogy június elején ismét ott leszünk Chicagóban az amerikai és a világ onkológusainak éves konferenciáján, az ASCO-on, amelyen több mint 40 ezren vesznek részt az egész világból. Itt dőlnek el az új kezelési irányok és itt az Oncompass Medicine tudomásunk szerint egyedüli magyar kiállító cégként évek óta jelen van és képviseli a magyar innovációt.
– A globalizációnak végülis van egy olyan előnye, hogy kis országokban történt felfedezésekre is könnyebben felfigyelnek, mint akár 50 évvel ezelőtt.
– Én is így gondolom. Ráadásul a digitális eszközök fejlesztése nem igényel nagy beruházást, inkább szellemi tőke kell hozzá. A bostoni kollégáknak is az volt a véleménye, hogy jöhetnek nagy áttörést jelentő innovációk kis közép-európai országokból, Afrikából vagy bárhonnan. Kicsit attól tartottam, hogy lesz bennük egyfajta gőg, hogy az MIT-ről kell jönnie minden újításnak, de ők nagyon nyitottak mások munkájára. Az orvostudományban mindenképpen össze kell fogni az emberiségnek, ez a gondolat szerencsére áthidal minden országhatárt és politikai tábort, mert mindenkit érintő problémákról van szó...
– Ezt már láttuk a covid esetében is.
– Talán még jobban szerettük volna látni, mint ahogyan megtörtént, de mégis nagyon gyorsan eljutott hozzánk az a vakcina, amit egy magyar találmány nyomán egy német cég fejlesztett ki és egy amerikai gyártott le.
– Mi több, a német cég alapítói török származásúak...
– Bízom abban, hogy az emberiség felismeri: létrejött az a technológiai lehetőség – kommunikáció, internet, könnyű utazás – amelyek révén egységesen léphet fel a közös problémákkal szemben.
