HÍREK
A Rovatból

A teherfuvarozók Gulyás Gergelyt kérdezik: a taxisok miért vehetik olcsóbban az üzemanyagot?

Felhívták a figyelmet arra, hogy a gázolajár ugrásszerű emelkedése beépül a szállított termék árába is, így gyártói és fogyasztói, lakossági oldalon is negatív hatásként jelenik meg.


Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szombat délelőtt egy rendkívüli kormányinfón jelentette be, hogy elfogadva a MOL javastalát, a 480 forintos árstopot kizárólag a magánszemély által üzemben tartott járművekre, a mezőgazdasági gépekre és a taxikra tartják fent. Utóbbiak a szóbeli indoklás szerint azért kaptak mentességet, mert "ők gyakorlatilag a munkaeszközükhöz kizárólag benzint és dízelt használnak (...) ilyenkor a kormány kénytelen mérlegelni, más vállalkozóknak egy tétel, akár egy fontos tétel az, hogy mennyi az üzemanyagár, de nem ez az, amin a vállalkozás alapszik, vagy nem csak ezen alapszik a vállalkozás."

A kormányrendeletre reagálva hétfőn levélben fordult dr. Gulyás Gergelyhez a fuvarozókat képviselő két legmaghatározóbb magyar szervezet, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE).

Levelükben arra hívják fel a politikus figyelmét, hogy

a közúti fuvarozásban is meghatározó vállalkozói költségelem az aktuális üzemanyagár. A gázolaj a mintegy 15 ezer hazai közúti árufuvarozó és autóbuszos személyszállító magánvállalkozás számára is az egyetlen, és elengedhetetlen energiaforrás.

Mint fogalmaznak, a piaci áron tankoló fuvarozók mindennapos küzdelmet folytatnak azért, hogy a drasztikusan megemelkedő működtetési költségeiket a fuvardíjaikban érvényesíteni tudják a megbízói oldal felé, hozzátéve, hogy a gázolajár ugrásszerű emelkedése értelemszerűen beépül a szállított termék árába is, így gyártói és fogyasztói, lakossági oldalon is negatív hatásként jelenik meg.

A NiT Hungary és az MKFE által írt közös levélben – nem elvitatva a taxisok részére biztosított maximalizált üzemanyagár további fenntartását – kérik dr. Gulyás Gergelyt, hogy magyarázza meg, mi indokolja a két, megközelítően azonos költségszerkezetű szállítási tevékenység közötti megkülönböztetést és hogy miért került teljes mértékben kivezetésre a közúti fuvarozói szektorban dolgozó haszonjárművek tekintetében a maximalizált üzemanyagár.

A NiT Hungary és az MKFE Dr. Gulyás Gergelynek címzett közös levelélben azt írják:

"Ön a 2022. július 30-án megtartott Kormányinfón újságírói kérdésre úgy indokolta a személytaxi-szolgáltatást nyújtó járművek kivételezetti körben tartását, hogy „…miután ők gyakorlatilag a munkaeszközükhöz kizárólag benzint és dízelt használnak ezért, hogyha ezt nem tettük volna meg, akkor a taxiárakban körülbelül 60%-os növekedés lett volna másnap.”

Ön a kérdésre válaszul kihangsúlyozta, hogy „…ilyenkor a kormány kénytelen mérlegelni, más vállalkozóknak egy tétel, akár egy fontos tétel az, hogy mennyi az üzemanyagár, de nem ez az, amin a vállalkozás alapszik, vagy nem csak ezen alapszik a vállalkozás. A taxisok azok, akiknek a mindennapi munkához ez az egyetlen elengedhetlenül fontos energiaforrás.”

A Kormányinfón elhangzott indoklással kapcsolatban szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy – megegyezően a személytaxi-szolgáltatásokkal – a közúti fuvarozásban is meghatározó vállalkozói költségelem az aktuális üzemanyagár. A gázolaj a mintegy 15 ezer hazai közúti árufuvarozó és autóbuszos személyszállító magánvállalkozás számára is az egyetlen, és elengedhetetlen energiaforrás.

A piaci áron tankoló fuvarozók mindennapos küzdelmet folytatnak azért, hogy a drasztikusan megemelkedő működtetési költségeiket a fuvardíjaikban érvényesíteni tudják a megbízói oldal felé, hozzátéve, hogy a gázolajár ugrásszerű emelkedése értelemszerűen beépül a szállított termék árába is, így gyártói és fogyasztói, lakossági oldalon is negatív hatásként jelenik meg.

Szakmai szervezeteink részéről – egyrészt a tisztánlátás, másrészt a képviselt tagság hiteles informálása érdekében –

talán nem túlzó elvárás az, hogy a kényszerűen bevezetett kormányzati intézkedés indoklása ne nélkülözze a tárgyilagos szakmai megközelítést.

Ennek tükrében – nem elvitatva a személytaxi-szolgáltatást nyújtó járművek üzembentartói részére biztosított maximalizált üzemanyagár további fenntartását – várjuk szíves tájékoztatását abban a tekintetben, hogy szakmai megközelítésben mi indokolja a két, megközelítően azonos költségszerkezetű szállítási tevékenység közötti megkülönböztetést, és mi a szakmai indoka annak, hogy – ellenétben a személytaxi-szolgáltatást nyújtó járművekkel és az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti, 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó traktorokkal vagy mezőgazdasági erőgépekkel – a közúti fuvarozói szektorban dolgozó haszonjárművek tekintetében a maximalizált üzemanyagár 2022. március közepétől két lépcsőben, de végsősoron teljes kivezetésre került".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Ha nem engedik, hogy orosz fűtőelemeket használjunk a paksi erőműbe, akkor a rezsicsökkentést nem fogjuk tudni fenntartani
A miniszterelnök reagált a Bizottság keddi döntésére az orosz energiahordozók leválásáról. Úgy fogalmazott: „Ez veszélyes, itt össze kell magunkat szedni.”


Orbán Viktor rövid időn belül másodszorra látogatott el egy lakossági fórumra váratlanul. A kedd esti ráckevei fórumot eredetileg nem vele, hanem Pánczél Károly országgyűlési képviselővel és Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel hirdették meg. Amikor azonban a miniszterelnök megérkezett, átvette a szót, és többek között az Európai Unió keddi döntéséről is beszélt. Az Európai Bizottság kedden bejelentette, hogy 2027 végéig teljesen megszüntetné az orosz olaj-, gáz- és nukleáris üzemanyag-importot.

Orbán Viktor szerint a REPowerEU terv „arról szól, hogy milyen eszközökkel és milyen határidőkön belül – meglehetősen gyorsan - teszik lehetetlenné, hogy Oroszországtól gázt és olajat tudjunk venni, és még azt is meg akarják tiltani, hogy orosz fűtőelemet használjunk a paksi erőműbe.” Pedig szerinte az volt az eredeti terv, hogy olcsóbbá tegyék az energiát Európában.

Hozzátette:

„ha elrekesztik az orosz gáz és kőölaj behozatali lehetőséget, ha nem engedik az orosz fűtőelemeket, akkor a rezsicsökkentést nem fogjuk tudni fenntartani. Pénzügyileg nem fog menni, mert akkor máshonnan és drágábban kell beszerezni az energiát.”

Bár azt a kormányfő is elismerte, hogy jogilag megteheti ezt az Unió. Arról beszélt, hogy elképzelhető, hogy a kérdést nem viszik a miniszterelnökök elé, hanem a Bizottság saját hatáskörében dönt a kérdésről. Megfogalmazása szerint: „Ez veszélyes, itt össze kell magunkat szedni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Kunetz Zsombor kiakadt: „Kevés idiótább ötlet van ennél!” – Központi raktárból látnák el a kórházakat, mint a hipermarketek
A belügyminisztérium új rendelettervezete szerint egyetlen központi raktárból látnák el az összes kórházat. Kunetz Zsombor szerint ez beláthatatlan következményekkel járhat.


Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő a Facebookon osztotta meg véleményét egy friss kormányzati rendelettervezetről, amely szerint központi raktárból látnák el a kórházakat.

„Mindig van újabb és újabb ötlet arra, hogy még nyomorultabbá tegyék az egészségügyi ellátást” – írta posztjában. Szerinte ez a központosítás brutálisan lassítani fogja az ellátást, mert nem lesz képes olyan gyors kiszolgálást biztosítani, mint egy régiós raktár vagy a mostani szállítók.

Hozzátette, hogy a rendszer nem lesz rugalmas, mivel a mérete ezt nem teszi lehetővé. A költségek is nőni fognak, mert 30–50 ezer terméket kell majd tárolni, köztük sokat külön hőmérsékleten és szabályozás szerint.

Szerinte az informatikai rendszer sincs olyan állapotban, hogy ez a logisztika működőképes és a betegbiztonságot szolgáló szolgáltatással rendelkezzen. Úgy véli, ez a modell sehol a világon nem működik az egészségügyben.

Felvetette azt is, hogy egy ilyen logisztikai rendszer rendkívül sérülékeny. Példaként egy raktártüzet említett, és azt kérdezte, hogy ennek milyen következményei lennének a betegellátásra.

„Összegezve, kevés idiótább ötletet láttam az utóbbi időkben, mint ezt. És tulajdonképpen az értelmét sem találom, a katonai, kontrollmániás gondolkodás kivételével. Éppen ellenkezőleg, nagyon költségigényes, nehezen megvalósítható és felesleges is”

– írta Kunetz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Minden magyar földgázfelhasználót érinteni fog az Európai Bizottság kemény döntése
Szijjártó Péter közölte: a magyar kormány nem hajlandó önként lemondani az orosz energiáról. Brüsszel ezért akár súlyos büntetéseket is kiszabhat Magyarországra.


Az Európai Bizottság kedden bejelentette, hogy 2027 végéig teljesen megszüntetné az orosz olaj-, gáz- és nukleáris üzemanyag-importot. A tagállamoknak még az év végéig kötelező érvényű nemzeti leválási terveket kell készíteniük. A részletes jogi csomagot június elején terjeszti be a Bizottság – írta meg a Portfolio.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán reagált a brüsszeli tervre. Szerinte az orosz energiahordozók „erőszakos, mesterséges és ideológiai” kizárása súlyos következményekkel járhat az energiaárakra, az ellátásbiztonságra és az európai versenyképességre.

A miniszter azt mondta:

„Ez az európai bizottsági döntés súlyosan veszélyezteti Magyarország energiaellátásának biztonságát is, mert az energiaellátás kérdése az nem politikai ügy, hanem egy kőkemény fizikai kérdés. Onnan lehet földgázt és onnan lehet kőolajat vásárolni, ahonnan vezetékek jönnek ide.”

Szijjártó szerint az új intézkedések mögött nem energiapolitikai megfontolás áll, hanem az Ukrajnának nyújtott támogatás költségeinek áthárítása. Úgy fogalmazott, hogy ezt „az észszerűen működő” országokkal, például Magyarországgal akarja Brüsszel megfizettetni.

A brüsszeli javaslat kétlépcsős rendszerben vezetné ki az orosz gázt. 2025-től tiltanák az új szerződéseken alapuló beszerzéseket, 2027 végétől pedig minden hosszú távú vezetékes és cseppfolyósított földgázszerződés megszűnne.

Brüsszel hangsúlyozta, hogy a hosszú távú gázszerződésekből való kilépés jogi védelmet élvez majd. A cégek a vis maior elvére hivatkozva jogi következmények nélkül léphetnek ki a meglévő szerződésekből.

A Bizottság szerint az orosz gázimport 2025-ben várhatóan 37 milliárd köbmétert tesz majd ki. A növekvő LNG-kapacitások és a csökkenő uniós gázkereslet ezt fokozatosan helyettesítheti. Dan Jörgensen uniós biztos úgy fogalmazott: emiatt nem várható általános áremelkedés, de elismerte, hogy egyes tagállamok – például Magyarország – nehezebb helyzetben lesznek.

Az EU szerint a tagállamoknak az év végéig saját leválási tervet kell készíteniük az orosz energiahordozókról. Ha ezt nem teljesítik, az uniós szabályrendszer alapján eljárás indulhat, és súlyos pénzbüntetésre számíthatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Senki sem tévedhetetlen” – Nagy Márton szerint nem igaz, hogy jövőre 9 százalékkal kevesebb jut egészségügyre, a Költségvetési Tanács rosszul számolt
Az orvosi kamara elfogadhatatlannak tartja az egészségügyi források csökkenését. A kormány szerint valójában többet költenek majd, csak másként számoltak.


Nagy Márton szerint a Költségvetési Tanács nem számolt minden tétellel, amikor az egészségügyi költségvetést vizsgálta. A miniszter azt mondta:

„Ők nem adták össze az összes egészségügyet érintő sort. Ha szabad így mondani nem voltak elég alaposak, amikor az egészségügyről nyilatkoztak. Senki sem tévedhetetlen, meg kell kérdezni a minisztériumot, mi segítünk.”

A Költségvetési Tanács számításai szerint az Egészségbiztosítási Alap 1710 milliárd forint támogatást kap, ami 9 százalékkal kevesebb, mint az idei összeg. A tanács tagjai között ott van Varga Mihály jegybankelnök, Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke és Horváth Gábor, a tanács elnöke.

Az RTL Híradónak Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke azt mondta:

„Évtizedek óta alulfinanszírozott az egészségügy és ennek a következményei emberéletekben mérhetőek. Az orvosok nem tudják úgy segíteni a pácienseket, ahogy szeretnék, mert nincs elég eszköz, gyógyszer, nincs elég kolléga.”

A Magyar Orvosi Kamara elfogadhatatlannak nevezte a csökkenő forrásokat, és azt követelte, hogy évente 500 milliárd forinttal többet fordítsanak az egészségügyre.

A miniszter szerint viszont az ideihez képest 280 milliárd forinttal többet szánnak az egészségügyre.

Az OECD adatai alapján Magyarország tavaly hátulról a negyedik volt az unióban az egészségügyi kiadások terén. Átszámítva fejenként 746.500 forintot költöttek erre a célra. Románia volt az utolsó 652.800 forinttal, míg Szlovákiában 778.800 forint jutott egy emberre. Az EU-átlag 1.413.200 forint volt, a legtöbbet Németországban fordították egészségügyre, ott 2.126.800 forint jutott fejenként.

Takács Péter államtitkár márciusban azt mondta, hogy idén növelik a forrásokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET: