UTAZZ
A Rovatból

A fenntarthatóság kiállításai és más múzeumi furcsaságok – szezonvégi látogatás Keszthelyen

Művészi felkiáltójelek, régi korok tárgyai és botrányos erkölcsei sorakoznak békésen egymás mellett a városban.


Ha az ember olyankor jut el a Balatonhoz, amikor már az időjárás miatt nem lehet számítani az egész napos strandolásra, Keszthely ideális célállomás, hiszen a parton is a bőség zavara kínálkozik. Az idei nyár vége külön meglepetéssel is szolgált olyan szabadtéri kiállításokkal, amelyek Földünk fenntarthatóságáról, a jövő iránti aggodalomról szóltak.

A pompázatos Festetics-kastély önmagában is maradandó élmény. Közel 40 éve szerettem bele a Georgikon könyvtárba, szerintem minden hagyományos műveltségű értelmiségi titkos vágya, hogy egyszer megadasson neki egy hosszabb elvonulás egy ilyen tudástemplomba.

Párommal vettünk egy nagy levegőt, és felkapaszkodtunk a toronyba vezető 97 lépcsőfokon, hogy onnan tekintsünk le a park nemesen szabályos rajzolataira, a mesés lombú fákra, hogy elláthassunk a környék lankáitól a tó csillogó vízéig, amelynek partját sajnos több helyütt óriás daruk éktelenítik. Szinte nem lehet helyi emberrel beszélni úgy, hogy ne átkozná a betolakodó kisajátítókat, a partmenti fák, a nádasok esztelen irtását…

Azért vannak, akik gondolnak a jövőre: a Magyar Képző- és Iparművész Szövetség Ruhaszobrok – Tértárlat címmel a kastély előterében közel 3 méteres figurákat állítottak fel a legkülönbözőbb színes öltözékekben: volt köztük Jeanne d’Arcra emlékeztető lovagnő, 18. századi úri dáma, Coco Chanel-féle feketeruhás hölgy, piros-fehér-zöld virágokba borult, punkos ék, de olyan is, akinek ruhája kortárs irodalmunk lapjaiból, műanyag zsákokból, illetve CD-korongokból állt. A közös lényeg: csak újrahasznosított anyagokból dolgoztak.

Hasonló volt azoknak a művészeknek a megközelítése, akik a város pályázati felhívására a Fő téren, a plébániatemplom és a Vajda János gimnázium közötti területen állították fel installációikat. Burucs Szabolcs Zöld léptek címmel hatalmas füves lábnyomokat tett ki, mindegyik mellé egy-egy palack vízzel, amellyel a látogatónak kellett locsolnia.

Murányi Marcell ide is elhozta a már Budapestről ismert rovarhoteleinek egyikét, amellyel az élőhelyüket vesztő, kihalástól fenyegetett apró, ám az emberiség számára is létfontosságú kis élőlényeknek próbál menedéket biztosítani. Golarits Erzsébet azt vizionálja, hogy a Balaton vize olyan tiszta lesz, hogy a 22. században már koralltelepek élnek benne.

Agárdi Olivér Attila Egy szálon futva című munkájához e magyarázatot fűzte: „Kétféle nézet: balról “a természetre nyíló ablak” bezárul, jobbról kinyílik. Ekként reagál az alak is szomorúsággal, vagy örömmel. A háttér nyílását összezáró, vagy éppen szétbontó szálát tartja: az ember tehet azért, hogy vigyázzon a környezetére.”

De sokat elárul napjaink lehetséges emberi sorsairól Dömötör Sámson László kompozíciója, a Rögtön jövök, amelyet először egy igazi utcazenész éppen elhagyott padjának néztünk.

Keszthely egyik főutcáját, a Kossuth Lajos utcát méltán lehetne a múzeumok utcájának nevezni. Délről indulva mindjárt a patinás Balatoni Múzeum invitál bennünket a táj népművészetével, hagyományaival. Külön szobát kaptak a Balaton szerelmes festője, Halápi János impresszionisztikus képei.

Állandó kiállításon ismerkedhetünk meg a balatoni fürdőkultúrával a gyógyvizektől az úttörőtáborokig. Ezt az idillt törte meg az idén nyáron a Fürdőélet a Nagy Háborúban című összeállítás, amely a Monarchia békebeli elit és köznépi fürdőitől elindulva – a Herkulesfürdői emlék című hajdani sláger hangjai mellett – bemutatja az I. világháború hétköznapi borzalmait, a katonák tisztálkodásának ép ésszel szinte felfoghatatlan lehetőségeit. Ilyenkor az embernek óhatatlanul eszébe jut, hogy az első világégést túlélőket miként lehetett belerángatni alig több mint 20 évvel később egy másodikba…

A Kossuth Lajos utcának a kastélyhoz vezető felső szakaszát sétáló utcává alakították, itt szinte egymást érik a műemlékek és a kis múzeumok. Itt található például a Pethő-ház, amelynek udvarán a Gere pincészet borozója mellett a legkedveltebb francia népi játékot, a pétanque-ot (nálunk ismertebb nevén a bocciát) lehet űzni. Az udvar mögött áll a város 18. századi zsinagógája. Az egyik kapu felett Bánhidi László színművész mellszobra áll – nem véletlenül, mert itt van a Tüskevár panoptikum, amely nemcsak a szerzőnek, Fekete Istvánnak állít emléket, hanem Matula bácsinak is, akinek figurája összenőtt Bánhidivel.

A kis múzeumokat akár egyetlen jeggyel is végig lehet járni, csak befogadni bírja az ember. Alighanem európai mércével is egyedülálló a Babamúzeum, amelyben a történelmi Magyarország szinte összes népviseletével megismerkedhetünk, egész települések és néhány régi hajó makettjeivel együtt. Az egyik legnagyobb csodája a három szintes tárlatnak mégis az a „szék”, amit egy tiszafa óriás gyökeréből faragtak ki.

Innen alig néhány lépésre van a Történelmi panoptikum, amely több mint ezer év jeles magyar személyiségeit mutatja be a hun Atillától Horthy Miklósig, miközben a háttérben az István, a király eredeti zenéje szól. Szembenézhetünk Szent Istvánnal, Koppánnyal, Szent Lászlóval, IV. Bélával, Nagy Lajossal, Mátyás királlyal, de Dózsa Györggyel, Bethlen Gáborral, Thököly Imrével és Mindszenthy bíborossal is. Az ismertetők azonban már némi kívánnivalót hagynak maguk után: Atilláról például azt állítják, hogy „a germánok és az angolszászok tőle kapták a kereszténységet…” A vele szemben lévő kínzó múzeumot, nem lévén még látensen sem szado-mazók, inkább kihagytuk.

A Tüskevár udvarával osztozó „középkori erotikus panoptikum” viszont már a beharangozójában necces, mert nagyvonalúan keveri a középkort, a reneszánszot és a libertinusokról elhíresült 18. századot. A pincében látható viasz-szobor jeleneteknek pedig semmi közük sincsen a művészi erotikához – mondjuk ki, tömény pornográfia. Igaz, elvileg csak 16 éven felülieket engednek be, ottjártunkkor azonban e korosztálynál serdületlenebbek is álmélkodtak odalenn.

Amit azonban kihagyhatatlannak éreztünk, az a Nosztalgia- és giccsmúzeum volt. Munkásőr egyenruha, huszármente, K-telefon, múlt század közepi orvosi rendelő, a Latabárok lottó-reklámja, ma már ősleletnek számító író- és fényképezőgépek, Mambo magnók, 50-es évekbeli wurlitzer, és nem utolsósorban kamaszkorunk kedvenc cigarettái, a Munkástól („menkesz”) a Portiig.

A giccsparádéban a mézes-mázos bonbonos dobozoktól a Sztálin-portrékig és a filmsztárok „utolsó vacsorájáig” terjedt szörnyülködésünk, és feltámadt bennünk fenntarthatósági ösztönünk: az ízlésficamok is mennyi szemetet termeltek és termelnek ma is.

A Balaton vízén is volt részünk némi nosztalgiában: a 130 éves Helka hajón tettünk egy kört a Keszthelyi öbölben. Az egykori gőzös, amely egy régi tihanyi legenda hercegkisasszonyáról kapta a nevét, sok vihart élt meg hosszú élete során, a II. világháború idején még el is süllyesztették, ám immár békésen siklik a zöldes-kékes habokon, miközben utasai gyönyörködhetnek a víz és az ég színeváltozásaiban, a Badacsony kúpjában és a partmenti lankákban, nem is szólva a pillanatonként váltakozó csodálatos, vonuló felhőkben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Kijött a friss lista: nem az Eiffel-torony lett a világ legjobb látványossága, hanem egy kiszolgált hajó
A Tripadvisor közzétette a 2026-os Travelers’ Choice Awards listáját, amelyen a skóciai Royal Yacht Britannia végzett az élen. Az egykori királyi jacht mögött a barcelonai Sagrada Família és a szingapúri Gardens by the Bay került a dobogóra.


Nem az Eiffel-torony, a római Colosseum vagy a párizsi Louvre nyerte a világ legjobb látványosságának járó díjat a Tripadvisor 2026-os globális rangsorában. A turisztikai platform felhasználóinak értékelései alapján a világelső II. Erzsébet királynő egykori hajója, az edinburgh-i kikötőben álló Royal Yacht Britannia lett.

A listán nagyot ment New York is: az Empire State Building bekerült a top 5-be, megelőzve ezzel több világhírű európai klasszikust – írta a New York Post.

A Tripadvisor Travelers’ Choice Awards: Best of the Best listáját 12 hónapon át gyűjtött, több millió utazói értékelés és vélemény alapján állították össze. A díj presztízsét jelzi, hogy a platformon szereplő nyolcmillió helyszín és program kevesebb mint egy százaléka éri el ezt a legmagasabb szintű elismerést.

Laurel Greatrix, a Tripadvisor Group kommunikációs igazgatója a díj súlyáról elmondta, hogy az valódi utazói élményeken alapul.

„Ez nehezen kivívott elismerés, amelyet utazók milliói formáltak: lefoglalták, megjelentek, majd értékelték, mi érte meg valójában az idejüket” – közölte.

A skót győztes mögött

a második helyen

a barcelonai Sagrada Família végzett. A több mint 140 éve épülő bazilika tavaly lett a világ legmagasabb temploma, februárban pedig elérte végleges, 172,5 méteres magasságát.

A harmadik helyet

Szingapúr futurisztikus parkja, a Gardens by the Bay szerezte meg, amelynek Supertree-ligetei és üvegkupolás esőerdeje a látogatók kedvence.

A negyedik helyre

az Empire State Building futott be, amely ezzel az Egyesült Államok első számú látványossága lett, megelőzve a globális listán többek között a nyolcadik helyezett Eiffel-tornyot is.

A top 5-öt

a Kajmán-szigeteken található Cayman Crystal Caves barlangrendszer zárja.

New York nemcsak az ikonikus felhőkarcolóval szerepelt jól: az Egyesült Államok tíz legjobb élményprogramja közé bekerült a Central Parkban tartott riksás idegenvezetés és a 9/11-es emlékműnél, valamint a Ground Zerónál tartott túra is.

A Royal Yacht Britannia

44 éven át állt a brit királyi család szolgálatában, mielőtt 1997-ben nyugdíjazták. Franck Bruyère, a ma múzeumhajóként működő látványosság vezérigazgatója a győzelemre reagálva kiemelte, hogy a siker a csapatuk elkötelezettségét tükrözi. Hozzátette, továbbra is azon dolgoznak, hogy emlékezetes látogatásokat kínáljanak, amelyek megérik a rájuk szánt időt.

Bár magyar látványosság nem került a globális top 10-be, a nemzetközi rangsorokból Budapest sem marad ki.

Egy korábbi Time Out-lista szerint a magyar főváros Európa hatodik legjobb úti célja a szóló utazók számára. A Tripadvisor-lista győztesei között is megfigyelhető az a trend, hogy az utazók az egyedi, csak az adott helyre jellemző élményeket díjazzák. Erre jó hazai példa a mohácsi busójárás, amely az UNESCO által is elismert kulturális örökségként évente több tízezer látogatót vonz.

Via NewYorkPost


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
Magyarország egyetlen kőpiramisa egy Fejér megyei erdő mélyén rejtőzik
Fejér vármegye olyan különleges látnivalókat kínál, mint az iszkaszentgyörgyi piramis vagy a pákozdi ingókövek. Ezek a helyszínek egyetlen hétvége alatt, családbarát túrákkal is könnyedén bejárhatók.


Nem kell Egyiptomig utazni egy piramishoz, és a Velencei-tó partján sem csak a strandok kínálnak kalandot. Fejér vármegye egyetlen hétvégébe sűrítve adagolja azokat a „nem is tudtad, hogy létezik” típusú élményeket, amelyek egy tavaszi kirándulást valódi felfedezőúttá tesznek. A Vértes vadregényes gerincétől a Velencei-hegység ősi gránitszikláiig olyan útvonal rajzolódik ki, amely egyszerre szól a történelem drámáiról, a természet formabontó erejéről és a mindent legyőző emberi alkotókedvről.

A régió egy kényelmesen bejárható, családbarát körön kínálja rejtett kincseit, ahol minden kanyar után újabb fotótéma és egy elfeledett legenda vár.

A Vértes és környékének felfedezése Iszkaszentgyörgy határában, egy erdei úton indul, ahol Magyarország egyetlen ismert kőpiramisa bújik meg. A Pappenheim grófi családhoz kötődő, eredetileg tíz méter magas emlékhelyet az 1960-as években elbontották, de a helyiek összefogásának köszönhetően 2014-ben újjászületett. A ma látható, szerényebb építmény alapjaiba egy időkapszulát is elhelyeztek, amely a jövőnek üzen. A hely jelentőségét Gáll Attila polgármester fogalmazta meg a legpontosabban:

„A kőpiramis nagyon fontos része Iszkaszentgyörgy történelmének, identitásának.”

Innen csupán egy rövid autózás Fehérvárcsurgó, ahol a klasszicista-eklektikus Károlyi-kastély ötvenhektáros parkja kínál tökéletes helyszínt egy délutáni sétához. A kastély nemcsak múltidéző hangulatával, hanem aktív kulturális életével is vonz, június elején például itt rendezik meg az Európai Dísznövény és Kertművészeti Napokat. A gondozott park eleganciája után éles kontrasztot kínál a Vértes mélyén megbúvó Vérteskozma, egy valódi „időkapszula-falu”. A gondosan felújított sváb parasztházak, a kerekes kutak és az ácsolt kerítések között sétálva az ember úgy érzi, megállt az idő. A napot a Vértes északi gerincén magasodó Vitányvár romjainál érdemes zárni.

A 13. századi erődítményt a török kor viharai után, 1598-ban végül a magyar csapatok rombolták le, nehogy újra ellenséges kézre kerüljön. A ma is impozáns falmaradványok közül pazar kilátás nyílik a környező tájra.

A következő út a Velencei-hegység geológiai csodáival indul. A pákozdi ingókövek 44 hektáros területe Magyarország legrégibb gránitkibukkanásait rejti, ahol a szél és a víz évezredek alatt bizarr formákat faragott a sziklákból.

A Kocka-kő, a Pandúr-kő és az Oroszlán-szikla fantázianevű alakzatokat egy könnyen bejárható tanösvényen fedezhetjük fel.

Az 1951 óta védett terület a gyerekek számára is izgalmas terep. A természet „játszóteréről” egy ember alkotta, páratlan gyűjteményhez, a dinnyési Várparkhoz vezet az út. Ez a világ egyetlen vármakettparkja, ahol a történelmi Magyarország várainak kicsinyített másait az eredeti építőanyagokból, kőből és fából készítették el, az eredeti földrajzi elhelyezkedésüknek megfelelően. Az alapító, Alekszi Zoltán víziója egyértelmű volt.

„Vármentő parkot akartam csinálni Magyarország elfeledett, romos, halálra ítélt várainak”

– mondta az nlc.hu-nak.

A park több Guinness-rekorddal is büszkélkedhet, és folyamatosan bővül, legutóbb egy kisvasúttal. A történelem után a tudomány következik a közeli Nadapon, ahol a Szintezési Ősjegy található. Ez a szerény kőoszlop a magyarországi magasságmérés egykori főalappontja, amelyet 1888-ban létesítettek az Adriai-tenger szintjéhez viszonyítva. Az út zárásaként két látványos helyszín maradt: előbb

Tác, ahol Pannonia egyik legnagyobb római kori városa, Gorsium romjai között sétálhatunk,

majd a váli szőlőhegyen álló, monumentális „Szerelem” szobor. Alexander Milov alkotása, amely a Burning Man fesztiválon debütált, két egymásnak háttal ülő, dróthálóból formált felnőttet ábrázol, akikben egy-egy világító gyermekalak nyúl egymás felé, szimbolizálva a felnőtt konfliktusok mögött is megbúvó kapcsolódási vágyat.

Aki pedig a hétvégét Székesfehérváron vagy környékén tölti, nem hagyhatja ki a Bory-várat, a „székesfehérvári Tádzs Mahalt”. Bory Jenő építész, szobrász és festő közel negyven nyáron át, jórészt kétkezi munkával építette fel ezt a fantáziavárat a hitvesi szeretet és az alkotás örömének emlékműveként. A százoszlopos udvar, a tornyok, a loggiák és a több száz szobor mind egyetlen ember víziójának és kitartásának lenyomatai. Bory Jenő maga is elismerte, hogy műve az akkori modern technológia nélkül nem jöhetett volna létre. „Ha a cement nem volna, a Bory-vár sem volna” – írta az Építészfórum szerint, utalva a vasbetonnal való bátor kísérletezésére, amellyel egyedi formákat és szerkezeteket hozott létre. A vár minden szeglete egy külön történetet mesél, és méltó lezárása egy olyan hétvégének, amely bebizonyítja, hogy a legnagyobb kincsek néha egészen közel vannak.

Via Sokszínű Vidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
129 napos világkörüli hajóút indul 2028-ban, 26 országot és 6 kontinenst érint
A Holland America Line egy nagyszabású, világ körüli hajóutat jelentett be 2028-ra. Az út Fort Lauderdale-ből indul, és érinti többek között az Antarktiszt és a Húsvét-szigetet is.


Egy 129 napos, 26 országot és 45 kikötőt érintő világ körüli hajóúttal készül a 2028-as évre a Holland America Line. A kaland során az utasok hat kontinenst járhatnak be, és olyan különleges helyek mellett is elhaladnak, mint a térképeken nem is jelölt, fiktív Nulla-sziget.

Ezzel párhuzamosan egy másik, 90 napos utat is indítanak, amely elsősorban Ausztráliára és Új-Zélandra fókuszál.

A cég két új, úgynevezett Grand Voyage útvonalat jelentett be a 2028-as év elejére. A 129 napos Grand World Voyage a Volendam nevű hajóval indul a floridai Fort Lauderdale-ből, míg a 90 napos Grand Australia and New Zealand Voyage a Zaandam fedélzetén startol a kaliforniai San Diegóból. A Holland America Line hivatalos közleménye szerint az utak különlegességét az adja, hogy olyan ritkán látogatott kikötőket is érintenek, amelyeket a legtöbb túra elkerül.

Beth Bodensteiner, a vállalat elnöke arról beszélt, hogy az útvonalakat tudatosan úgy tervezték, hogy az utasok a lehető legtöbb időt tölthessék a felfedezéssel.

„A Grand Voyage útvonalaknak az adja a különlegességét, hogy az utasokat olyan ritka kikötőkbe is elvisszük, amelyeket alapjáraton ritkán érintenek más túrák” – fogalmazott.

A Fort Lauderdale-ből induló, több mint négyhónapos út a Karib-térségen és Dél-Amerika keleti partvidékén áthaladva veszi az irányt az Antarktisz felé. Innen a chilei fjordokon keresztül jut el a Húsvét-szigetre, majd Bora Bora következik.

Az óceániai kitérő után Új-Zéland, Ausztrália, Indonézia, Szingapúr és Srí Lanka jön, majd a hajó az Indiai-óceánon átkelve éri el a Jóreménység fokát.

A hajó a Guineai-öbölben elhalad az Egyenlítő és a kezdő hosszúsági kör metszéspontjánál található, fiktív Nulla-sziget mellett.

Ezt követően Nyugat-Afrika érintésével, egy transzatlanti átkelés után Puerto Ricón keresztül tér vissza Floridába.

A másik, San Diegóból induló 90 napos út Hawaii érintésével kezdődik, mielőtt Ausztrália és Új-Zéland felé venné az irányt. A visszaúton a Fidzsi-szigeteket, Szamoát és Francia Polinéziát is útba ejti. Az utasok hosszabb időt tölthetnek Bora Borán, mielőtt visszatérnének San Diegóba.

Az utakra április 30. óta lehet előfoglalási kérelmet leadni a Holland America Line-nál, illetve utazási tanácsadón keresztül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
A Föld napja alkalmából megmutatjuk a világ nyolc legkülönlegesebb természeti csodáját
A Föld napján egy nemzetközi utazási magazin állított össze egy válogatást a bolygó legszebb tájairól. A listán az amerikai Grand Canyontól az ausztrál Nagy-korallzátonyig szerepelnek olyan helyszínek, amelyek sérülékenységére a mai nap is felhívja a figyelmet.


Ma, április 22-én ünnepeljük a Föld napját, amely világszerte a természeti környezet megóvására hívja fel a figyelmet.

A mozgalom ötlete John McConnell nevéhez köthető, aki egy 1969-es UNESCO konferencián vetette fel, és az első, tavaszi napéjegyenlőséghez igazított eseményt 1970. március 21-én tartották meg. A világszerte ismert, április 22-i dátum egy másik kezdeményezésből ered: Gaylord Nelson amerikai szenátor és Denis Hayes egyetemi aktivista ezen a napon szervezett országos „teach-in”-t, amelyen mintegy 20 millió amerikai vett részt. A kezdeményezésnek komoly következményei lettek: még abban az évben megalakult az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége, majd a következő években olyan kulcsfontosságú jogszabályok születtek, mint a tiszta vizet és a veszélyeztetett fajokat védő törvények.

A Föld napja 1990-ben vált globális eseménnyé, ekkor már 141 ország csatlakozott, köztük Magyarország is. Az ENSZ 2009-ben hivatalosan is Nemzetközi Földanya Napjává nyilvánította április 22-ét.

A dátum azóta is szimbolikus: 2016-ban éppen ezen a napon írta alá rekordot jelentő 175 ország – köztük Magyarország is – a párizsi klímaegyezményt.

A Lonely Planet utazási magazin összeállította a bolygó nyolc legkülönlegesebb táját bemutató listáját, hogy emlékeztessen, mit is kell megóvnunk.

A listán szerepel az amerikai Grand Canyon Nemzeti Park, amelynek szivárványszínű rétegei a Föld több milliárd éves geológiai történetéről mesélnek.

A látogatók a Déli-perem kilátópontjairól csodálhatják a tájat, vagy kipróbálhatják a kanyon fölé nyúló Skywalk üveghidat.

A bolíviai Salar de Uyuni a bolygó legnagyobb természetes sósivataga, amelynek tükörsima felszíne esős időszakban szürreális optikai illúziókat kelt.

A három-négy napos terepjárós túrák során a közeli gejzírmezőket és forró forrásokat is felfedezhetik az utazók.

A természet erejét leginkább a zimbabwei-zambiai határon található Viktória-vízesés mutatja meg, ahol a Zambézi folyó vize 108 méteres magasságból zúdul a mélybe. A helyszín a kalandturizmus központja is, ahol helikopteres túrákra és vadvízi evezésre is van lehetőség.

Izlandon a Vatnajökull Nemzeti Park a „tűz és jég” földje, ahol Európa legnagyobb jégsapkája alatt aktív vulkánok rejtőznek.

A táj egy igazi „Trónok harca” élményt nyújt, a látogatók jégbarlangokat fedezhetnek fel, és megcsodálhatják a Dettifoss-vízesést.

Ázsiában, a laoszi Tham Kong Lor barlang kínál fantasy-világba illő látványt: a katedrálisnyi magasságú, cseppkövekkel teli dzsungelbarlangot egy folyón keresztül, csónakkal lehet bejárni.

A kanadai Banff Nemzeti Park a Sziklás-hegység fűrészfogas csúcsaival és türkizkék tavaival vonzza a túrázókat. A park leghíresebb pontjai a Louise-tó és a Moraine-tó, de a környéken hőforrások és gazdag vadvilág is várja a látogatókat.

A víz alatti világ leglátványosabb képviselője az ausztrál Nagy-korallzátony, a világ legnagyobb korallzátony-rendszere, ahol tengeri teknősök, ráják és ezernyi színben pompázó halak élnek.

Sir David Attenborough a zátonyt a Föld egyik legszebb helyeként jellemezte. A törékeny ökoszisztémát búvárkodva, üvegfenekű hajóról vagy akár egy sétarepülésről is meg lehet csodálni.

A lista utolsó helyszíne szintén az Egyesült Államokban található: a Yellowstone Nemzeti Park a geológiai csodák és a vadvilág otthona. Gejzírek, bugyborékoló iszaptartályok és szivárványszínű hőforrások mellett hatalmas bölénycsordákkal, farkasokkal és grizzly medvékkel is találkozhatnak a látogatók.

Bár ezek a tájak a világ távoli pontjain találhatók, a Föld napja itthon is a cselekvésről szól. Magyarországon 1990 óta szerveznek országszerte közösségi programokat, faültetéseket és szemétszedési akciókat. Ezek az események arra emlékeztetnek, hogy a bolygó szépségének megőrzése közös felelősségünk, amely a saját környezetünkben kezdődik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk