JÖVŐ
A Rovatból

A brazil gazdák azért irtják az esőerdőt a földjükön, nehogy a szomszédok megszólják őket

Lula da Silva brazil elnök ígéretet tett rá, hogy 2030-ra 12 millió hektárnyi területet újrafásítanak. Az úgynevezett karbonkreditekből talán lenne is rá pénz. Csakhogy nehéz a helyieket meggyőzni, akik a tiszta terepet tartják rendezettnek.

Link másolása

A brazil esőerdők irtásának üteme mára ugyan jelentősen lelassult, de már így is 80 millió hektárnyit taroltak le belőle, főként magánföldeken és jelöletlen állami földeken. Az évtized végére 12 millió hektárnyi terület újrafásítását tervezik.

Vannak, akik szerint a karbonkreditek révén dollármilliárdok juthatnának a régióba erdőtelepítésre.

A karbonkredit-rendszer hasonlít az üvegházhatású gázkibocsátásokkal kereskedő kötelező karbonkvóta-rendszerhez, csak éppen ez egy önkéntes szisztéma. A kibocsátási egység azt igazolja, hogy egy tonna szén-dioxid vagy azzal egyenértékű egyéb üvegházhatású gáz nem került kibocsátásra, vagy megkötésre került a légkörből. Karbonkrediteket például szélerőművek, vízerőművek, vagy erdőtelepítési projektek bocsáthatnak ki, a vásárlók pedig olyan szennyező cégek, amelyek társadalmi felelősségvállalási megfontolásból vagy a marketingérték miatt ezeknek a krediteknek a megvásárlásával csökkentik saját karbonlábnyomukat.

Szakértők azonban kétségesnek tartják, hogy az elképzelés a brazil esőerdők újratelepítéséhez szükséges volumenben működhetne. A helyzetet nehezíti, hogy az ottani földtulajdonosok szemében inkább az erdőirtás az érték, és nem az erdőtelepítés.

Vissza a fákat!

Rodrigo Junqueira, az Instituto Socioambiental nevű civil szervezet tagja 2008-tól kezdve öt évet töltött az amazóniai esőerdő déli peremén, és Mato Grosso államban egyenként próbálta meggyőzni a gazdákat arról, hogy állítsák helyre a területükön lévő erdőszakaszokat.

Junqueira a tapasztalatairól a Mongabay című környezetvédelmi portálnak azt mondta: volt némi előrelépés, de halálos fenyegetéseket is kapott. Sok gazda a korábbi erdős területeken tanyákat és gazdaságokat alakított ki, és esze ágában sincs azokat újrafásítani.

Később, 2017-ben Junqueira részt vett egy újrafásítási programban, amiben 30 ezer hektáron 73 millió fát ültettek volna. Ennek csupán 20 százalékát sikerült teljesíteni, mert számtalan akadályba ütköztek: együttműködésre nem hajlandó kormányzati szervek és bűncselekmények nehezítették a dolgukat.

Azóta ismét új lendületet kapott a terület újrafásítása és helyreállítása. Bár az új brazil kormány hivatalba lépése óta a tavalyihoz képest 66 százalékkal csökkent az esőerdők pusztítása, így is óriási területek vesztek már el.

Az erdőirtás íve

A hetvenes évek óta az amazóniai esőerdőből a bioformáció körülbelül 20 százaléka (mintegy 80 millió hektár) tűnt el, további 17 százalék pedig különböző mértékben károsodott. A legtöbb rombolás az esőerdő keleti és déli részén történt, ezt a területet az erdőirtás ívének is nevezik.

Lula da Silva brazil elnök ígéretet tett rá, hogy 2030-ra 12 millió hektárnyi területet újrafásítanak. Ezzel megerősítette azt a vállalást, amelyet Brazília a 2015-ös párizsi klímaegyezményben tett.

Hasonló céljaik vannak nonprofit és startup szervezeteknek, ők pár tízezer hektár helyreállítását célozták meg az évtized végére.

Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az új tervek ismét a régi problémákba ütközhetnek.

„Elképzelhetetlen kihívás helyreállítani annak a teljességét, ami elveszett vagy megrongálódott” – magyarázta Paulo Amaral, az Imazon brazil természetvédelmi nonprofit szervezet vezető kutatója. – „Leginkább azért, mert ezeket a földeket már termelés alá vonták, illetve elfoglalták.”

Földrablók és gondos gazdák

A brazil űrügynökség (INPE) felvételei szerint az erdőirtás elsősorban magánterületen történt. A földrablók megtisztították az egykor állami tulajdonú területeket a növényzettől, és eladták azokat szántőföldnek vagy legelőnek. Az új tulajdonosok pedig gyakran átminősíttették a földet – olykor törvénytelenül –, hogy a magántulajdonukba kerüljön.

Egyes szervezetek megpróbálják visszavásárolni az ilyen földeket, hogy újrafásíthassák őket. Mások arról próbálják meggyőzni a gazdákat, hogy hagyjanak fel az állattenyésztéssel és növénytermesztéssel, és fogjanak erdőgazdálkodásba, vagy szálljanak be a karbonkredit bizniszbe.

Paulo Amaral azonban nem gondolja, hogy ezek a törekvések sikerre vezetnek a szükséges léptékben, mert a gazdák gyakran az erdőirtásban látják az értéket.

„A tiszta területet tartják szépnek, és attól tartanak, hogy ha nem pusztítják ki az erdőt, akkor rájuk sütik a bélyeget, hogy lusták és rendezetlen a földjük”

- mondta Amaral.

Nemcsak magánterületeken, hanem állami kézben lévő földeken is pusztították közben a fákat. A jelöletlen állami területeken 11-ről 18 százalékra nőtt az erdőirtás 2008-ról 2021-re. Ezek a területek nem voltak nemzeti parkok, őslakosok földjei vagy kitermelési tartalékterületek, és ez a státuszhiány alkalmassá tette őket a földrablásra és a tiltott fakivágásra.

Kifizetődik a törvény be nem tartása

A Sao Paolo-i egyetem professzora, Pedro Brancalion szerint a megoldást az jelentené, ha véget vetnének a földrablásnak, és megszüntetnék az állami területek magánkézbe kerülésének lehetőségét.

„Máskülönben olyan, mintha megpróbálnánk kezelni egy tüdőbeteget, aki napi két doboz cigarettát szív” – mondta Brancalion.

A brazil kormánynak szerinte be kellene tartatnia azt az évtizedes szabályt, hogy magánterületeken az eredeti növényzet akár 80 százalékát is meg kell tartani.

„A földtulajdonosok úgy érzik, kifizetődő számukra, ha nem tartják be a törvényt. Ezen változtatni kell” – véli Brancalion.

Jó hír is van

Tavaly Amaral és társai 7,2 millió hektárnyi károsodott erdőterületre bukkantak, ahonnan levonultak a gazdák. Főként azért hagyták el a területet, mert ezek a földek nem voltak alkalmasak mezőgazdasági művelésre. Mindenki meglepetésére a terület magától regenerálódni kezdett.

„Annyit kell tennünk, hogy megóvjuk őket, és várjuk, hogy újranőjenek a fák”

– mondta Amaral.

Ez azonban nem ilyen egyszerű – figyelmeztetnek tudósok. A teljes regenerálódás akár évtizedekbe is telhet. Ráadásul az ismételt mezőgazdasági művelés során károsodott földek esetében elkerülhetetlen az emberi közbeavatkozás, hogy meginduljon a fák fejlődése.

Erre az egyik lehetséges technika az, hogy őshonos magokat szórnak szét a megcélzott területeken. De léteznek kísérleti hightech-alternatívák is, robotkarok és drónok közbeiktatásával. Ezek azonban mind igen drágák.

Karbonkredit

Vannak, akik a szén-dioxid-kibocsátási egységek adásvételében látják a megoldást. Az amazóniai karbonkredit konzervatív becslés szerint 20 dollár lehetne egy tonna széndioxidért. Ennek alapján mintegy 320 milliárd dollárt lehetne befektetni a régióban.

A szeptemberi New York-i klímahéten elhangzott, hogy a pénz elég lenne arra, hogy harminc éven belül helyreállítsák az esőerdőt, és közben 16 gigatonna szén-dioxidot is befoghassanak.

A pénz elég lenne arra, hogy megvásárolják a magánkézben lévő földeket, vagy meggyőzzék a gazdákat, hogy hagyjanak fel a föld szántónak, legelőnek való használatával, a brazil kormány pedig új természetvédelmi területeket alakíthatna ki, és állhatná az erdőtelepítés költségét.

A megoldási javaslat ellentmondásos, hiszen a pénzen a vállalatok üvegházhatású gázok kibocsátására nyernének jogot. De úgy is lehet nézni, hogy a cégek a szén-dioxid befogásába fektetnének be, és eközben segítenék az újraerdősítés és a helyreállítás folyamatát.

via Mongabay

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Egy mesterséges intelligenciával létrehozott műsorvezető, Bíró Ada vezette a Deltát a köztévén
Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát. A következő adástól kezdve híreket fog majd felolvasni.
Fotó: M1/YouTube - szmo.hu
2024. április 16.


Link másolása

A Delta vasárnapi adásában egy bizarr történésnek lehettek szemtanúi a nézők: Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát, aki a következő adástól kezdve a műsor híreit fogja majd felolvasni.

A Telex számolt be róla, hogy Ada egy „egy MI segítségével életre hívott nyelvi és videós modell”, de hogy pontosan milyen modellről van szó, az nem derült ki.

Ada azt is elárulta magáról, hogy az elkészítésében a legmodernebb nyelvi modellt használták, hogy szépen beszéljen magyarul.

Ada mondanivalóját „teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg”, a Delta következő adásától lehet majd nézni, ahogy híreket olvas fel.

Itt lehet visszanézni Ada bemutatkozását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Komoly újítás jön a Facebookon és a Messengerben
A mesterséges intelligencia nagyobb szerepet kap a jövőben a Magyarországon legnépszerűbbnek számító közösségi oldalakon.

Link másolása

A tavaly szeptemberben bemutatott Meta AI-asszisztens beépül az Instagram, a Facebook, a WhatsApp és a Messenger felületébe, írja a 24.hu a Verge cikke alapján. Az asszisztens egy külön weboldalt is kap, de a meta.ai Magyarországon egyelőre nem elérhető.

Mark Zuckerberg azt mondta, ahhoz hogy felvegyék a versenyt az OpenAI fejlesztésével, a piacvezető ChatGPT-vel nekik is fejlődniük kell. Ezért továbbfejlesztették nyílt forráskódú nyelvi modelljüket, ami a Llama 3 nevet viseli. A cégvezető szerint ez a különböző teszteken már most felülmúlja vetélytársait.

A Meta AI-asszisztens jelenleg az egyetlen olyan chatbot, amely a Bing és a Google valós idejű keresési eredményeit is integrálja, és keresésenként külön dönt arról, hogy mikor melyiket használja.

A fejlesztés az Egyesült Államok mellett már több tucat országban elérhető. Magyarországon azonban még várni kell a megjelenésére, egyelőre nem tudni meddig.

Zuckerberg azt is bejelentette, hogy mielőtt a Llama 3 legfejlettebb verziója megjelenne, először több frissítésre kell számítani a kisebb modelleknél. A modell nem Meta-felhasználói adatokból épül fel, hanem nyilvános internetes adatok és szintetikus mesterséges intelligencia által generált adatok keverékét használja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
Viszlát jó idő: bejelentették, hogy véget ért a globális kánikula
Az ausztrál meteorológiai hivatal jelentette be a tavaly nyár óta tartó időjárási jelenség végét.

Link másolása

2023 június óta 2024 márciusig minden hónap középhőmérséklete rekordot döntött szerte a világon, ugyanis a Csendes-óceán középső és keleti trópusi térségének melegebb tengerfelszíni hőmérséklete éreztette globális hatását.

A meteorológusok az időjárási jelenséget El Niño (a fiú) névre keresztelték, viszont a fiú most búcsúzik és

júliusig semleges állapot következik, ami az egész világon nagyon fontos a gazdálkodók számára.

Az amerikai meteorológiai hivatal előrejelzése szerint a semleges hónapokat követően, az év második felében 60 százalék valószínűséggel érkezhet La Niña (a lány), és vele együtt a hűvösebb idő.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Tudományos szenzáció: először beszélgettek bálnával az emberek
Az Alaszka partjainál úszkáló púpos bálna 36 alkalommal válaszolt a kutatók üzenetére. A SETI szerint ez mérföldkő lehet majd az űrlényekkel kommunikálásban is.

Link másolása

Először beszélgettek emberek egy bálnával, derül ki a BBC beszámolójából. A SETI Intézet és a Kaliforniai Egyetem tudósai még 2021-ben próbáltak kapcsolatba lépni Alaszka partjainál a bálnákkal.

A hatfős tudóscsoport víz alatti hangszórókkal felszerelkezve bonyolódott üzengetésbe egy púpos bálnával. Először lejátszották a púpos bálnáknál korábban megfigyelt üdvözlő hangsort, amire legnagyobb megdöbbenésükre egy Twainnek nevezett bálna válaszolt. A következő 20 percben a bálna összesen 36 alkalommal reagált a tudósok üzenetére. Ebből jó néhány üzenetváltást meg is lehet hallgatni a BBC videójában.

Bár a különös társalgás tudományos mérföldkőnek számít, a tanulmány vezető szerzője szerint a kutatás még csak gyerekcipőben jár. A tudóscsoport azt tervezi, hogy a következő alkalommal variálják az állatoknak küldött üzeneteket.

Mivel a púpos bálnák éneke a legösszetettebbnek számít az állatvilágban, a földönkívüli intelligencia kutatásával foglalkozó SETI kutatócsoport abban bízik, hogy kommunikációjuk megfejtése segíthet a marslakókkal történő esetleges jövőbeni kommunikációban is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: