KULT
A Rovatból

Trollok, boszorkányok és dinoszauruszok a fa alatt: 6 könyv, amivel varázslatos lesz a karácsony

Ezek a könyvek tökéletes ajándékok a fa alá, és garantáltan feldobják az estéket.


Karácsonykor nincs is jobb ajándék, mint egy igazán jó könyv, ami nemcsak szórakoztat, de összehozza a családot is. Legyen szó vicces trollokról, falánk dinoszauruszokról, varázslatos boszorkányokról vagy költői felhőmesékről, ezek a történetek garantáltan feldobják az ünnepi hangulatot. Olyan könyveket válogattunk össze, amelyek nemcsak a gyerekeknek, hanem a szülőknek is örömet okozhatnak, legyen szó közös esti mesélésről vagy önálló olvasásról. Nézd meg a listánkat, és találd meg a tökéletes ajándékot a karácsonyfa alá!

Fiatal felnőtteknek és felnőtteknek

1. Christelle Dabos: A tél jegyesei - A tükörjáró 1. (Kolibri Kiadó)

Ha szereti a képzeletet szárnyalni hagyó, izgalmas, mégis érzékeny történeteket, Christelle Dabos a Tükörjáró sorozat 1. része A tél jegyesei tökéletes választás lehet. Ez a könyv nemcsak a fantasy világába kalauzolja el az olvasót, hanem különleges, mély karakterekkel és bámulatos világépítéssel is elvarázsolja.

Miről szól a történet?

A regény a széttört világban játszódik, ahol egykor egységes földdarabokat hatalmas égbolton lebegő szilánkok váltottak fel. Ezen a különös, szétszórt világon belül találkozhatunk Ophéliával, a félénk, de különleges képességekkel rendelkező főhősnővel. Ophélia nemcsak a tárgyakon keresztül képes látni azok múltját, de képes tükrök segítségével egyik helyről a másikra utazni is. Amikor egy politikai érdekekkel átszőtt, kényszerű eljegyzés miatt Thorn, egy rideg és távolságtartó férfi oldalán a Sark nevű arkára kerül, kezdetét veszi egy fordulatokkal és intrikákkal teli történet, amelyben Ophéliának saját helyét és erejét kell megtalálnia ebben az ellenséges világban.

Miért különleges?

A tél jegyesei egyszerre mesés és sötét, tele lenyűgöző részletekkel és összetett karakterekkel. Christelle Dabos mesterien építi fel az arkák varázslatos világát, ahol a különböző arkák lakói eltérő kultúrákkal és képességekkel rendelkeznek. A történet erőteljesen fókuszál az érzelmekre, a hatalmi játszmákra és a főhősnő belső fejlődésére, miközben a cselekmény izgalmas fordulatokkal tartja fenn az érdeklődést.

Miért fogja szeretni?

A regény nem csupán a fantasy kedvelőinek szól, hanem mindenkinek, aki szereti a mély és elgondolkodtató történeteket. Ophélia karaktere különleges: nem a tipikus hős, hanem egy esendő, félénk lány, aki mégis szívóssá és bátorrá válik a történet során. Az érzelmi kapcsolatok, a politikai intrikák és a misztikum szövete együttesen teszik a regényt ellenállhatatlanná.

Kinek ajánlott?

A tél jegyesei tökéletes választás fiatal felnőtteknek és felnőtt olvasóknak, akik szívesen merülnek el egy gazdag, árnyalt világban. A történet a romantikus fantasyk kedvelőit is biztosan magával ragadja, ugyanakkor azok számára is izgalmas lehet, akik a karakterek belső fejlődését és a feszültséggel teli cselekményt keresik.

Miért válaszd ezt a könyvet?

Christelle Dabos regénye nem véletlenül vált világszerte sikerkönyvvé: a lenyűgöző világépítés, az érzelmek finom ábrázolása és a fordulatokkal teli cselekmény garantáltan az első oldaltól az utolsóig magával ragad. A tél jegyesei az a történet, amely után biztosan vágyakozni fogsz a sorozat többi részére is. A sorozat számos kiadónál elérhető!

10-15 éves korosztálynak

2. Viola Szandra: A hetedik Égbolt (Scolar Kiadó)

Ha szereted a varázslatos történeteket, amelyek boszorkányokkal, démonokkal és ősi magyar hiedelmekkel gazdagítják az olvasmányélményt, akkor Viola Szandra A hetedik Égbolt című regénye tökéletes választás. A könyv a Hajnal öröksége sorozat második része, amely a magyar néphit elemeit felhasználva hozza létre sajátos, egyedülálló világát. Nem véletlen, hogy sokan a "magyar Harry Potterként" emlegetik, hiszen ez a történet is varázslatos kalandokra csábít, ám a sámánizmus, a garabonciások, markolábok és boszorkányok motívumai egyedi, autentikus hangulatot kölcsönöznek neki.

Miről szól a történet?

A Hajnal öröksége könyvsorozat első részében, a Világfa kilenc ágában, a 16 éves Hajnal Piliscsudára költözik, ahol Luca asszony bevezeti a mágikus világba, majd nem csupán szuperképességeire, hanem az éledő szerelem erejére is rácsodálkozhat.

A hetedik Égbolt kalandjai pedig az őszi szünetben kezdődnek. A regény főszereplője, Hajnal, az őszi szünetben tér vissza Piliscsudára, a varázslatos faluba, ahol a történet elkezdődött. Ezúttal barátnője, Laura, szerelme, Dávid és annak unokatestvére, Ramóna is elkísérik őt, hogy felfedezzék a Világfa titokzatos világát. Azonban az idillinek ígérkező szünet hamarosan veszélyes fordulatot vesz: démonok és ártó szellemek fenyegetik nemcsak Hajnalt, hanem a barátait is. A helyzet súlyosságára még Luca néni, Hajnal mentorának különleges tudása sem nyújt azonnali megoldást – a fiataloknak össze kell fogniuk, hogy megmentsék egymást és legyőzzék az ártó erőket.

Mi teszi különlegessé?

A hetedik Égbolt egyedi módon eleveníti fel a magyar népi hiedelmek és mitológia elemeit. Viola Szandra nem csupán fantáziát és izgalmas kalandokat ad az olvasónak, hanem a garabonciások, sámánok és a Világfa legendáján keresztül a magyar kultúra kincseit is bemutatja. A történet gazdag képzelőerővel és érzékenyen megformált karakterekkel tárja elénk a természetfeletti világot, amely nemcsak veszélyekkel, hanem humoros és segítőkész lényekkel is tele van.

Az első kötetben megismert hófehér Cicelle, a pöffeszkedő, arisztokratikus macska segített neki,  a második részben pedig feltűnik Cirmóki, a kissé ördögi külsejű fekete macska is. Cirmóki nemcsak éles eszével, hanem különleges képességével is támogatja Hajnalt a démonok elleni harcban: képes árnyékká változni.

Kinek ajánlott?

Ez a könyv tökéletes választás nagyiskolásoknak és kamaszoknak egyaránt, akik szívesen merülnek el egy izgalmas, mégis érzelmekkel és kulturális mélységgel teli történetben. A hetedik Égbolt nemcsak a fantasy rajongóinak, hanem mindenkinek szól, aki szereti a magyar hagyományokat és mítoszokat új megvilágításban látni.

Miért válaszd ezt a könyvet?

Viola Szandra regénye olyan világba kalauzol, amely tele van misztikummal, érzelmekkel és fordulatokkal. A történet egyszerre szól a barátság, a szerelem és az önmagunkba vetett hit fontosságáról, miközben izgalmas, lélegzetelállító kalandokkal ragad magával. A hetedik Égbolt méltán kapta meg a "magyar Harry Potter" címet – de egy olyan varázsvilágot teremt, amely teljesen önálló és eredeti. A könyvet ide kattintva tudod megvenni!

7-10 éves korosztálynak

3. M. Kácsor Zoltán - Zabaszauruszok meseregény-sorozat (Lampion Könyvek)

Ha gyermekeid szeretnek mesés, izgalmas és egyben humoros történeteket olvasni, akkor M. Kácsor Zoltán Zabaszauruszok című sorozata garantáltan lenyűgözi majd őket – és talán téged is! Ez a remekül megírt, fantáziadús történetfolyam olyan világba kalauzolja az olvasót, ahol dinoszauruszok, sárkányok és varázslatok kalandok találkoznak, mindez egy csipetnyi magyaros humorral fűszerezve.

Miről szól a Zabaszauruszok világa?

A történetek középpontjában egy furcsa és vicces csapat áll: dinoszauruszok és egy keselyű, akik nemcsak hatalmasak, hanem falánkak is, és elképesztő kalandokat élnek át, miközben jókora galibákba keverednek. A sorozat különlegessége, hogy a humoros szituációk és a pergő cselekmény mellett komolyabb témák is megjelennek, mint például a barátság, az összetartás és a bátorság. A főszereplők sokszínűsége miatt minden gyerek találhat olyan karaktert, akivel azonosulni tud, legyen szó bátor felfedezőről vagy kissé félénk álmodozóról.

Miért különleges?

A sorozat különlegessége a humor és a fantázia egyensúlyában rejlik. M. Kácsor Zoltán mesterien építi fel a zabaszauruszok világát, amely egyszerre lenyűgöző és abszurd. A vicces helyzetek, a szerethető karakterek és a fordulatos cselekmények mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a könyvek garantáltan lekössék a gyerekek figyelmét, miközben tanítanak is. Az illusztrációk és a térképek, Horváth Ildi rajzainak köszönhetően színesek és részletgazdagok, amelyek még élvezetesebbé teszik az olvasást.

Miért fogja szeretni?

A Zabaszauruszok könyvsorozat nemcsak izgalmas, hanem rendkívül szórakoztató is. Az író játékosan bánik a szavakkal, és a történetek tele vannak olyan fordulatokkal, amelyek újra és újra meglepik az olvasót. A humoros jelenetek mellett pedig mindig van valami tanulság, amit a gyerekek magukkal vihetnek. A színes, részletgazdag illusztrációk, a világtérkép pedig tökéletesen kiegészítik a történeteket, így az olvasás vizuális élményként is hat.

Kinek ajánlott?

A sorozatot elsősorban az általános iskola alsó tagozatosainak ajánljuk, de minden olyan gyermek és akár felnőtt számára is izgalmas lehet, aki szeret meséket olvasni, és érdeklődik a dinoszauruszok és a fantasy iránt. Ráadásul a könyvek remek választások közös esti meséléshez is, hiszen a humor és a fordulatos történetek a szülők számára is szórakoztatóak.

A Zabaszauruszok legújabb, immár 7. része idén került a könyvesboltok polcaira, így ha még nem ismeritek ezt a zseniális sorozatot, itt az ideje belekezdeni! Ez a humoros és kalandos történetfolyam garantáltan az egész család kedvencévé válik.

A sorozat számos kiadónál elérhető!

Kisiskolásoknak

4. Varró Dániel: A szomjas troll (Kis viking legendárium) (Jelenkor Kiadó)

Varró Dániel neve régóta garancia a szellemes, játékos és egyedi történetekre, és ez alól A szomjas troll sem kivétel. A könyv, amely a Kis viking legendárium első kötete, egyszerre humoros és szerethető, és a skandináv mitológia világába kalauzolja az olvasót, mindezt a szerzőtől megszokott költői könnyedséggel és modern csavarral.

Miről szól a történet?

A regény főszereplője egy troll, aki szomjas – de nem csak az itókára vágyik, hanem kalandokra, barátságra és talán egy kis hősiességre is. Az északi mitológiából merítő történetben találkozhatunk vikingekkel, istenekkel és természetfeletti lényekkel, mindezt Varró Dániel utánozhatatlan stílusában elbeszélve. A kis troll útja során számos mókás és kalandos helyzetbe keveredik, miközben a klasszikus mondák hangulata modern humorral keveredik.

Miért különleges?

A szomjas troll nem csupán egy kalandos gyerekregény, hanem egy olyan mű, amely minden korosztály számára tartogat valamit. A gyerekek a fordulatos cselekményt és a humoros karaktereket fogják élvezni, míg a felnőttek felfedezhetik a szerző nyelvi játékait és finom utalásait. Varró Dániel egyedi költői stílusa különleges ízt ad a történetnek, amely egyszerre őrzi a skandináv legendák hangulatát és teremti meg a saját világát.

Miért fogja szeretni?

Ez a könyv tele van humorral, szerethető karakterekkel és izgalmas fordulatokkal. A történet könnyedén vonzza be az olvasót, miközben szórakoztat és tanít is. A troll kalandjai olyan témákat járnak körbe, mint a barátság, az elfogadás és a bátorság, mindezt úgy, hogy közben megnevettetik és elgondolkodtatják az olvasót.

Kinek ajánlott?

A szomjas troll tökéletes választás fiatal olvasóknak, akik szívesen merülnének el a viking mitológia világában, de azoknak a felnőtteknek is, akik értékelik a humorral átszőtt, mélyebb üzeneteket hordozó történeteket. Kiváló esti mesének, de önálló olvasásra is ideális, hiszen a szerző könnyed stílusa és pergő cselekménye garantáltan leköti a figyelmet.

Miért válaszd ezt a könyvet?

Varró Dániel regénye egyszerre könnyed és mély, humoros és szívhez szóló. A szomjas troll remek választás azoknak, akik szeretik a mitológiát, a szellemes történeteket és a színes, szerethető karaktereket. Ez a könyv garantáltan mosolyt csal az arcodra, miközben izgalmas kalandokra invitál. A könyv számos kiadónál elérhető!

Ovisoknak

5. Tóth Krisztina: Felhőmesék (Magvető Kiadó)

Tóth Krisztina neve a modern magyar irodalom rajongóinak már jól ismert, de a gyerekek számára írt meséi is varázslatos világokba repítenek. A Felhőmesék, amely a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg, egy olyan különleges könyv, amely a mindennapi valóságot a képzelet szárnyaló világával ötvözi. Ezek a mesék nemcsak a kicsiknek szólnak, hanem a felnőttek szívéhez is megtalálják az utat.

Miről szól a könyv?

A Felhőmesék az égbolt különös lakóit mutatja be: felhőket, amelyek épp olyan sokszínűek, változékonyak és érzékenyek, mint mi magunk. A könyv lapjain a felhők életre kelnek, és elmesélik saját történeteiket, amelyek egyszerre szólnak barátságról, elfogadásról, változásról és a világban való helykeresésről. Az egyes mesék nemcsak szórakoztatóak, hanem finom tanulságokat is rejtenek, amelyek a gyerekek számára érthetőek, a felnőttek számára pedig elgondolkodtatóak.

Miért különleges?

Tóth Krisztina a mindennapi csodákat és apró varázslatokat emeli ki a történetekben, így a gyerekek a világ egy új perspektíváját ismerhetik meg. A mesék nyelvezete könnyed, játékos, mégis költői, amely tökéletesen illeszkedik a szerző egyedi stílusához. Az illusztrációk, amelyek a könyv szerves részét képezik, tovább gazdagítják az élményt, és még közelebb hozzák a felhők varázslatos világát.

Miért fogod szeretni?

A könyv olyan témákat dolgoz fel, amelyek minden korosztálynak fontosak: az önelfogadás, a különbözőségek értéke, a barátság és az együttműködés. A történetek szórakoztatóak, ugyanakkor mélyebb rétegeket is hordoznak, amelyek miatt a gyerekek és a felnőttek is szívesen olvassák újra és újra. A mesevilág ugyan képzeletbeli, de a problémák és megoldások nagyon is valóságosak.

Kinek ajánlott?

A Felhőmesék ideális választás azoknak a szülőknek, akik szeretnék, hogy gyermekük olyan történeteket halljon, amelyek egyszerre szórakoztatnak és tanítanak. A kisebbek számára esti meseként, a nagyobbaknak pedig önálló olvasmányként is remekül működik. És persze minden felnőttnek ajánljuk, aki szeretne egy kicsit újra gyerek lenni, és elmerülni egy varázslatos, költői világban.

Miért válaszd ezt a könyvet?

Tóth Krisztina a Felhőmesék lapjain egyedi hangulatú világot teremt, amely egyszerre szívmelengető, humoros és gondolatébresztő. Ez a könyv nem csupán mesegyűjtemény, hanem egy kapu egy olyan világba, ahol minden egyes felhőnek saját története van – és ezek a történetek talán rólad is mesélnek. A könyv számos kiadónál elérhető!

1-3 éveseknek

6. Katja Reider: Szeretlek, kisegérkém (Scolar Kiadó)

Katja Reider megható mesekönyve, a Szeretlek, kisegérkém, egy gyönyörű történet, amely a szeretet egyszerű, mégis mélyen emberi témáját dolgozza fel. Ez a szívmelengető könyv nemcsak a legkisebbek szívét fogja megérinteni, hanem a szülőkéit is, hiszen minden oldaláról sugárzik az a szeretet, amely összeköti a családokat.

Miről szól a könyv?

A történet főszereplője egy kisegér, aki az erdő rejtekében él, és egy napon elindul, hogy választ találjon a legfontosabb kérdésre: hogyan lehet kifejezni, hogy mennyire szeretünk valakit? Az úton találkozik különféle állatokkal – például nyuszik, mókusok és madarak –, akik mind-mind megosztják vele saját, szeretetteljes módszereiket. A kisegér útja során rájön, hogy a szeretet nemcsak szavakban, hanem gesztusokban, figyelmességben és apró tettekben is kifejezhető.

Miért különleges?

A könyv egyszerű, de nagyon mély üzenetet hordoz: a szeretet univerzális, és mindenkinek más és más módon nyilvánul meg. Katja Reider írását érzékenység és finom humor jellemzi, ami tökéletesen kiegészíti a bájos illusztrációkat. Az apró, kedves jelenetek nemcsak a gyerekeket varázsolják el, hanem a szülők számára is nosztalgikus pillanatokat hozhatnak elő.

Miért fogod szeretni?

A Szeretlek, kisegérkém egy olyan könyv, amelyet öröm együtt olvasni. A gyerekek számára a történet izgalmas és tanulságos, míg a szülők számára lehetőséget ad, hogy még szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a kicsikkel. A történet nemcsak szórakoztató, hanem segít beszélgetni a szeretet fontosságáról, a kapcsolatok értékéről és a kis figyelmességek erejéről.

Kinek ajánlott?

Ez a könyv tökéletes esti mesének óvodásoknak, de kisiskolás gyerekek is szívesen forgatják majd. Azoknak a szülőknek ajánljuk, akik szeretnének egy kedves, szeretetteljes történeten keresztül beszélgetni gyermekeikkel az érzelmekről és azok kifejezéséről.

Miért válaszd ezt a könyvet?

Katja Reider könyve a szeretetről szól, de nem csupán a szavakról, hanem azokról a kis gesztusokról is, amelyek igazán különlegessé teszik a mindennapokat. A Szeretlek, kisegérkém egy olyan könyv, amely a családi könyvespolc örök darabjává válik, és újra meg újra előkerül majd. A könyv számos kiadónál elérhető!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Új misztikus sorozat indult az AppleTV+-on, de valami nagyon nem stimmel Widow’s Bay kisvárosában!
Minden adott egy klasszikus Stephen King-féle misztikus történethez, mégis sikerül valami újat alkotni. A hangulat folyamatosan változik, és sosem tudhatod, mire számíts. Pont ettől válik igazán izgalmassá a Widow’s Bay!
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2026. május 01.



Matthew Rhys az utóbbi években csendben, de magabiztosan újra a reflektorfénybe lépett, és úgy tűnik, mostanra megtalálta azt a közeget, ahol igazán jól érzi magát. A streaming-sorozatokban. A Widow’s Bay című új széria pontosan ilyen terep: egy baljós hangulatú, kisvárosi misztikus történet, amely egyszerre próbál ijesztő, elgondolkodtató és meglepően humoros lenni.

Az első epizódok alapján pedig az a helyzet, hogy ez a furcsa elegy jobban működik, mint elsőre gondolnánk.

A történet egy New England partjainál fekvő apró szigeten játszódik, amely első pillantásra tipikus, kissé elfeledett kisváros benyomását kelti. A helyi polgármester, Tom (Rhys) ambiciózus tervekkel próbálja felrázni a közösséget és fellendíteni a turizmust. Ennek érdekében egy riportert is a szigetre hív, hogy pozitív képet fessen a helyről. A gond csak az, hogy Widow’s Bay múltja korántsem makulátlan és úgy tűnik, a jelen sem lesz az.

Már a nyitójelenet világossá teszi, hogy itt nem pusztán egy karakterdráma bontakozik majd ki. Egy sűrű, baljós köd ereszkedik a szigetre, és benne nyomtalanul eltűnik egy helyi halász. Ez a klasszikus horroralaphelyzet könnyen átcsúszhatna klisékbe, de a sorozat meglepően visszafogottan kezeli a természetfelettit. Nem tolja azonnal az arcunkba a válaszokat, inkább apró jelekkel, fokozatosan építi fel a feszültséget.

Tom karaktere ebben kulcsszerepet játszik. Ő az a vezető, aki mindenáron racionalizálni próbálja az eseményeket, még akkor is, amikor a helyiek egyre inkább a babonák és régi hiedelmek felé fordulnak.

A sziget múltja ugyanis tele van sötét történetekkel: sorozatgyilkosok, kannibál szekták és különféle megmagyarázhatatlan események hagytak nyomot a közösségen. Ez a háttér folyamatosan ott lebeg a jelen történései felett, és egyre nehezebbé teszi Tom számára, hogy fenntartsa a józan ész látszatát.

A sorozat egyik legnagyobb erénye, hogy nem választja szét élesen a realizmust és a misztikumot. Ehelyett a kettőt finoman egymásba csúsztatja, így a néző folyamatos bizonytalanságban marad: vajon tényleg történik valami természetfeletti, vagy csak az emberek félelmei torzítják a valóságot? Ez a megközelítés sokkal hatásosabb, mint a direkt ijesztgetés, és erősen emlékeztet a Midnight Mass nyomasztó, vallási és közösségi témákat boncolgató hangulatára.

A rendezés szintén sokat hozzátesz ehhez az atmoszférához. Az első két epizódot Hiro Murai jegyzi, akit olyan sorozatokból ismerhetünk, mint az Atlanta vagy The Bear.

Murai érzékenyen bánik a tempóval: hagyja lélegezni a jeleneteket, miközben folyamatosan adagolja a feszültséget. A ködbe burkolózó vidék, a csendes utcák és a zene együttese egy olyan félelmet keltő, mégis magával ragadó világot teremt, amely könnyen beszippantja a nézőt.

A zene külön említést érdemel. Nem tolakodó, mégis végig jelen van, és finoman erősíti a jelenetek hangulatát. Hol nyugtalanító, hol melankolikus, de mindig pontosan tudja, mikor kell megszólalnia. Ez az aprólékos hangulatépítés az, ami igazán kiemeli a sorozatot a hasonló produkciók közül.

Ami viszont igazán meglepő, az a humor jelenléte. Bár a történet alapvetően sötét és fenyegető, a sorozat nem fél időnként önironikus vagy kifejezetten vicces lenni.

Ebben nagy szerepe van az alkotónak, Katie Dippold, akinek korábbi munkái meglehetősen vegyes képet mutatnak. A The Heat vagy a Parks and Recreation bizonyítják, hogy kiváló érzéke van a ritmusos, karakterközpontú humorhoz, még ha más projektjei nem is mindig sikerültek jól. Itt azonban úgy tűnik, sikerült megtalálnia az egyensúlyt: a humor nem rombolja a feszültséget, inkább emberközelibbé teszi a karaktereket. Rhys pedig nagyon ügyes időzítéssel igazi vígjátékszínészi vénáját és bemutatja.

A mellékszereplők szintén hozzájárulnak ehhez az élményhez. Bár még csak az évad elején járunk, már most több érdekes történetszál bontakozik ki, amelyek később komoly szerepet kaphatnak. A kérdés csak az, hogy a sorozat képes lesz-e ezeket megfelelően kibontani, vagy elveszik a saját rejtélyeiben. Könyörgöm ne legyen ez is egy újabb Lost, vagy Kiút! Az első epizód hangulata erősen idézi a Sthephen King-féle A köd világát, míg a második rész már inkább az 1408-as szoba klausztrofób, pszichológiai horrorát hozza. Ez a váltakozó tónus izgalmas, de egyben kockázatos is: hosszú távon csak akkor működik, ha a sorozat képes egységes irányba terelni majd a történetet.

A Widow’s Bay első két része igazán ígéretes kezdés. Hangulatos, jól játszik a néző elvárásaival, és képes egyedi ízt adni egy ismerős műfajnak.

A legnagyobb kérdés az, hogy ez a gondosan felépített feszültség és rejtély vajon hova fut ki. Ha sikerül megtartani az egyensúlyt a humor, a dráma és a horror között, akkor könnyen az év egyik meglepetéssorozata lehet. Ha nem, akkor csak egy újabb érdekes, de végül kifulladó próbálkozás marad a sok közül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Kilencven éves Szilágyi János, a magyar rádiózás egyik meghatározó figurája
A Pulitzer-emlékdíjas újságíró, Szilágyi János ma ünnepli 90. születésnapját. Pályáját a Halló, itt vagyok! című műsora határozta meg, amelyben tudatosan kerülte a politikát.


Volt egy idő, amikor még nem podcastnak hívták, ha valaki beszélgetett emberekkel, hanem rádióműsornak. Nem volt stúdióba beállított növény, nem kellett hozzá feliratkozás, Patreon, YouTube-kommentháború. Volt helyette egy mikrofon, egy telefonvonal, meg Szilágyi János.

1936. május 3-án született Budapesten, és ha valakinek a neve mellé Magyarországon oda lehet írni, hogy rádiós legenda, akkor az övé mellé egészen nyugodtan oda lehet.

Szilágyi pályája nem úgy néz ki, mint egy szépen laminált karrierút. Volt gyakornok a Rádióban, dolgozott vidéki lapoknál, minisztériumi sajtóosztályon, visszakerült a Magyar Rádióba, később újságoknál, tévében, talkshow-ban dolgozott tovább, és közben valahogy mindig ugyanaz maradt: egy riporter, aki nem úgy kérdezett, mintha a válasz már előre meglenne a fejében.

A nagy dobása persze a Halló, itt vagyok! volt, amely 1980 januárjában indult, és 1989 decemberéig ment hétfő esténként.

Egy betelefonálós műsor, ami ma már nem tűnik forradalminak, mert mára mindenki mindenhová betelefonál, kommentel, üzen, élőzik és felháborodik. Csakhogy akkor ez még nem a zaj része volt, hanem maga az esemény. Az ország ült a rádió mellett, és hallgatta, ahogy ismeretlen emberek beszélnek szerelemről, magányról, dühről, csalódásokról, apró magyar tragédiákról és még apróbb magyar reményekről.

A műsor lényege zavarba ejtően egyszerű volt: bárki betelefonálhatott. Névtelenül is. Szerelmi ügyekkel, családi bajokkal, magánéleti katasztrófákkal, hétköznapi nyomorúságokkal. Szilágyi pedig kérdezett. Nem mindig simogatva, nem mindig puhán, de úgy, hogy abból többnyire beszélgetés lett, nem kihallgatás.

Egy 2020-as interjúban úgy fogalmazott: nincs kínos kérdés, csak tudni kell megfogalmazni, és jó helyen, jó időben feltenni.

Ez elég pontos ars poetica egy olyan embertől, aki a magyar nyilvánosságban még akkor tanulta meg az egyenességet, amikor az egyenesség nem feltétlenül volt karrierstratégia.

A Halló, itt vagyok! sikere szinte hisztérikus volt – ezt később maga Szilágyi is így idézte fel. A betelefonálós műfaj ma már közhely, akkor viszont még nem volt az. Akkoriban az, hogy egy hallgató egyszer csak beleszólhatott az országos nyilvánosságba, nem „interaktív formátum” volt, hanem kisebb csoda. Persze magyarosan: némi gyanakvással, némi ítélkezéssel, és

azzal a klasszikus mondattal, hogy „mennyi hülye hív fel téged”. Szilágyi erre állítólag azt válaszolta: „te is hülye vagy, csak nem telefonálsz”.

Ennél tömörebben az ország lelkiállapotát azóta sem nagyon sikerült összefoglalni.

1989-ben aztán abbahagyta. Nem azért, mert nem működött, hanem mert túl jól működött, és közben a rendszerváltás politikai indulatai elkezdték benyomni az ajtót. Szilágyi azt mondta, a műsor emberekről és magánéletekről szólt, nem arról, hogy ki kit akar kipaterolni.

A politika-mentesség volt a legfontosabb alapelve, amelyet évtizedekkel később is következetesen képviselt.

„Nem megyek bele, hogy az egyik szidja Orbánt, a másik szidja Gyurcsányt, a harmadik mindkettőt, én pedig azt hallgassam.”

A formátum erejét mutatta, hogy 2021-ben a 168.hu felületén újraéledt. Az akkori bejelentéskor Szilágyi egyértelművé tette a játékszabályokat: „Halló, újra itt vagyok… szerdánként, este 7-kor bármit megbeszélhetünk… A politikából és a járványból viszont már mindenkinek elege van, ezért… ne fárasszuk egymást” – közölte a 168.hu. A kiadó tulajdonosa akkor úgy fogalmazott: „A Halló, itt vagyok! a magyar médiatörténet egyik fontos pillére… Szilágyi János élő legenda.” A próbálkozás azonban nem bizonyult tartósnak: Szilágyi 2024-ben a Blikknek azt mondta, az újraindított műsor „nem tartott sokáig, elhalt, kimúlt és végérvényesen véget ért”.

A sikerei mögött egy különleges kérdezéstechnika áll, módszeréről kendőzetlen őszinteséggel beszélt, nem rejtve véka alá a szakmai profizmust sem, ami az empátiával együtt adta stílusának egyedi élét.

„Nagyon cinikusan fog hangzani, de tényleg így van: bárki legyen az, akár a pápa, akár a házmester, amikor interjút készítek vele, ő nekem a munkaeszközöm.”

A pályakép azonban nemcsak szakmai diadalok sorozata. Személyes élete során komoly megpróbáltatásokkal is szembe kellett néznie. Egy drámai műtét története során tévesen diagnosztizált tüdőrákkal operálták, a hiba csak a beavatkozás után derült ki.

A közelmúltban pedig a tőle megszokott nyíltsággal beszélt az időskori nehézségekről. Az ATV Húzós című podcastjában elmondta, hogy a memóriazavar jeleit tapasztalja magán. Az Index cikke szerint az orvosa úgy vélte, a feledékenysége az öregedéssel is együtt járhat, és nincs „betegszinten”, Szilágyi saját megélését drámai szavakkal írta le.

„Nagyon erős demenciám van… Rohadtul felejtek… Spekulálok, de nem jutnak eszembe nevek, a legegyszerűbb szavak.”

A szakma eközben életműszinten ismerte el a teljesítményt. 1996-ban Gáll Ernővel megosztva kapta meg a Joseph Pulitzer-emlékdíjat életmű kategóriában, amely a hazai újságíró-társadalom egyik legrangosabb elismerése – rögzíti a díj hivatalos oldala. Nyugdíjas éveit visszavonultan, de anyagi biztonságban éli.

„Az évek alatt összegyűjtött pénzünkből élünk, így nem kell sehol munkáért kopogtatnom. Ráérő nyugdíjasként jól megvagyok itthon, a családommal és a barátaimmal”

– nyilatkozta a BEST magazinnak.

De talán még fontosabb, hogy öröksége ma is élő formátumokban hat tovább. Az a civil hang, a kényes kérdések kulturált felvállalása, amit ő meghonosított, sok mai beszélgetős műsorral rokonítható.

Boldog születésnapot, Szilágyi János!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meryl Streep 5 év szünet után tér vissza 20 évvel ezelőtti szerepébe, és még mindig rajongva utálhatjuk Az ördög Pradát visel 2-ben
Lady Gagával és a divatvilág krémjével erősít Andy, Miranda, Nigel és Emily sztorija, amely már inkább a hatalmi csatározásokról szól, de még mindig nagyon vicces.


20 év nagy idő. A filmkészítésben és a divatban is. 20 év alatt rengeteg változás mehet végbe a világban, a trendekben éppúgy, mint a társadalmi felfogásban. Mégis 20 év után döntöttek úgy a 2006-os Az ördög Pradát visel alkotói, hogy ideje megismételni az egykori sikert. David Frankel rendező (Miami rapszódia, Marley meg én, Vad évad, Amit még mindig tudni akarsz a szexről, A heng ereje, Váratlan szépség) filmje anno hatalmas sikernek bizonyult: a mindössze 35 millió dolláros gyártási kötségeire világszinten 326,5 milliót keresett csak a mozikból, emellett hozott egy Oscar-jelölést Meryl Streepnek a női főszereplők közt (az eddigi huszonegyből a tizennegyediket), és egy Patricia Field jelmeztervezőnek is. Nem mellesleg pedig kultfilm lett belőle, a divatról szóló filmek között legalábbis mindenképp, nagyon rá tudott csatlakozni ugyanis az akkori közhangulatra.

Anne Hathawayből is sztárt csinált, a Neveletlen hercegnő (2001) után ez volt a második nagy dobása főszereplőként, illetve megismertette a világgal Emily Bluntot, akinek ez volt a második mozifilmje a brit Szerelmem nyara (2004) után. Streep pedig egy tőle akkor még viszonylag szokatlan szerepkörben tündökölhetett, nem sokszor játszott ugyanis korábban negatív karaktereket (Nőstényördög, A mandzsúriai jelölt).

Az utóbbi hét évben ráadásul semmilyen mozis tartalomban nem szerepelt; az utolsó egész estés filmje a 2021-es Ne nézz fel! volt, de az meg a Netflixen debütált, ahogy a 2020-as The Prom – A végzős bál is, a szintén 2020-as Szabad szavak pedig az HBO Maxon, így a legutóbbi szélesvásznú premierje a 2019-es Kisasszonyok volt.

Ezt az 5 (vagy 7) éves hiátust szakította most meg azért, hogy ismét belebújjon egyik legismertebb és legnépszerűbb karaktere, Miranda Priestly bőrbébe

Az ördög Pradát visel 2-ben persze nemcsak ő és Anne Hathaway térnek vissza, hanem Emily Blunt, valamint az első rész titkos sztárja és talán legszimpatikusabb karaktere, Nigel is Stanley Tucci alakításában, ahogyan Tracie Thoms is Lilyként vagy a szlovák születésű Tibor Feldman Irv Ravitzként. Ugyanakkor, akik Adrien Grenier (Nate), Simon Baker (Christian) vagy Rich Sommer (Doug) újbóli felbukkanására számítottak, csalódni fognak, nem teljes hát a reunion.

A sztori szerint egyébként a filmbeli világban is eltelt kb. 20 év. Miranda továbbra is a Runway főszerkesztője, Nigel pedig továbbra is a jobbkeze. Andy (Hathaway) azóta neves újságíró, és komoly, a társadalmat érintő cikkek szerzője lett a Vanguard magazinnál, amely épp a történet elején, egy újságírós díjátadó kellős közepén értesíti a dolgozóit arról, hogy nincs többé munkájuk. A Runway is válságban van, mivel kapcsolatba hozzák a lapot egy komoly botránnyal, így a tulajdonos Irv visszahívja a frissen munkanélküli Andyt rovatvezetőnek, hogy rakja rendbe a magazin renoméját. Miranda persze nem örül, hogy felsőbb utasításra odatették mellé Andyt (akire nem is emlékszik), de kénytelen együtt dolgozni vele, a lánynak pedig úgy tűnik, kiváló ötletei vannak. Felbukkan persze Emily is (Blunt), aki időközben a Runway legnagyobb hirdetője, a Dior vezető pozíciójában dolgozik, sőt, összejött egy milliárdossal (Justin Theroux), így Miranda és Andy rendesen ki vannak neki szolgáltatva.

Az ördög Pradát visel 2 a 2020-as évek szellemében sokkal inkább szól a hatalmi harcokról, mint a divatról. Oligarchák, luxuscikkek, urizálás, cégeladások, csődök, felvásárlások, úgy tűnik, ebbe az irányba tolódott el mostanra a hangsúly, ezzel pedig a forgatókönyvíró, Aline Brosh McKenna is tisztában volt.

Az első rész egyébként még Lauren Weisberger regénye alapján készült (szintén McKenna adaptálta), a folytatás azonban már eredeti szkripttel rendelkezik. Ennek tükrében Andyből a negyvenes éveire is gyermektelen, egyedülálló nőt csinált, aki még nem találta meg a nagy őt, és minden erejével a munkájára koncentrál, de azért a biztonság kedvéért lefagyasztatta a petesejtjeit. Emilyből elvált nő lett két gyerekkel, Mirandának új férje, van, a hegedűművész Stuart (Kenneth Branagh), Nigel pedig maradt Nigel. S amikor ez a kvartett újra összeáll, ismét megindulnak a fúrások, ármánykodások vagy akár a békülések, összefogások is.

A második rész nagy erénye, hogy sikeresen megidézi a 20 évvel ezelőtti kezdetek hangulatát, és a karaktereit is épp annyi változtatással küldi a vásznakra, amennyi még belefér.

Miranda például a korral valamennyit lágyult, és bár nem hazudtolja meg önmagát, a 2020-as évek társadalmi érzékenységére ő is kénytelen reagálni. Például nem hajíthatja a kabátját az asszisztense arcába, azt neki kell felekasztania a fogasra, illetve a jelenlegi első asszisztense, Amari (A Bridgeton családból ismert Simone Ashley) munkakörébe az is beletartozik, hogy ha Miranda valami sértőt, nem „píszít” készül mondani, csinálni, figyelmeztesse őt, hogy talán nem kéne.

A film fókuszának elcsúszása (a divatvilág persze most is számottevő jelenetben kap helyet, de a sztori alakulása egyre inkább a partvonalra küldi ezt a tematikát) bizonyára megosztó lesz, az első rész rajongói közül sokan kifogásolják majd, mégis meglepően jól működik még mindig ez a formula. Frankel és McKenna képesek annyi humorral, szarkazmussal, mondanivalóval, jól működő karakterdinamikákkal és szórakoztató cameókkal (Lady Gaga az első helyen, Donatella Versace a másodikon) megpakolni a filmet, hogy az esetlenségek és csetlések-botlások is könnyen megbocsáthatók legyenek. Meryl Streep pedig rég volt ilyen jó. Legalább öt éve…


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A Harry Potter és a Fehér lótusz színészével a főszerepben készül hollywoodi film Örkény Tótékjából
Peter Fellows rendez Bad Major címmel fekete komédiát, amely a magyar irodalmi klasszikuson alapul. A szereplőgárdához Jason Isaac mellé Josh Gad és az Oscar-jelölt Ruth Negga is csatlakozott.


Hollywoodi sztárokkal, angol nyelven készül film Örkény István klasszikusából, a Tótékból. A második világháborús fekete komédiát Peter Fellows írja és rendezi, akinek a nevéhez olyan sorozatok kötődnek, mint az HBO-s Alelnök (Veep) vagy A Sztálin halála című film, amelynek társ-forgatókönyvírója volt.

A Bad Major lesz az első nagyjátékfilmes rendezése. A főszereplő az őrnagyot alakító Jason Isaacs, akit a Harry Potter-filmekből és A Fehér Lótusz című sorozatból ismerhet a közönség. Mellette feltűnik a Jégvarázs Olafjának eredeti hangját adó Josh Gad, valamint az Oscar-jelölt Ruth Negga is. A stáblistát olyan nevek erősítik még, mint Derek Jacobi és Rosie Jones.

„Rendkívül izgatott vagyok, hogy ezt a filmet elkészíthetem ezzel a fantasztikus, zseniálisan vicces és erőteljes színészekből álló csapattal”

– nyilatkozta Peter Fellows a projektről. Az író-rendező hozzátette:

„Örkény István pszichológiai hadviselésről, családi dinamikáról és kulturális kondicionálásról szóló mesterműve alapján az adaptációm ezeket a témákat egy igazán szórakoztató, ugyanakkor szívszorító filmben jeleníti meg, amely a kétségbeesésről, a veszteségről és arról az abszurd mértékről szól, ameddig az emberek képesek elmenni szeretteik védelmében.”

A Tóték a magyar irodalom egyik alapműve, amelyből Fábri Zoltán 1969-ben már készített egy ikonikus filmet Isten hozta, őrnagy úr! címmel, Latinovits Zoltán felejthetetlen alakításával. Az új, nemzetközi produkciónak magyar vonatkozása is van: a producerek között szerepel Kemény Ildikó neve.

Via 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk